Pesti Hírlap, 1900. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)

1900-09-19 / 258. szám

1900. szeptember 19., szerda. PESTI HÍRLAP vásotta: Dr Beke Manónak, II. ker., Aranka-utca 6182. hrsz. egyemeletes nyaralóra. — Am. kir. hon­véd főruhatár-parancsnokságának, X. ker., Orczy-ut 8631. hrsz. egyemeletes tárház-toldalékra. — Valerio Jánosnak, VII. ker., Abonyi-utca 2833. hrsz. földszin­tes házra. — Bittermann Istvánnak, I. ker., Dezső­­utca 1314. hrsz. földszintes házra. — Dr Váll Ernő­­­­nek, II. ker., Szemlőhegy 3115. hrsz. földszintes tol­dalék-épületre. — Stefán Józsefnek, IX. ker., páva­­utca 9023. hrsz. földszintes toldalékra. — Süszler­­ Gottlibnénak, VIII. ker., Knrpfenstein-utca 6528. hrsz. földszintes műhelyre. SZÍNHÁZ és zene.■ * (M. kir. operaház.) Alberti Werner ma re lépett fel először mint szerződött tag. Manricot énekelte a Troubadourban és ezúttal is ragyogtatta . magas quint­jót, amely oly tündöklő, oly tiszta, hogy bámulatba ejti a hallgatót. A strettát ezúttal is zajo­san megismételtették és minden felvonás után több­ször kitapsolták a függöny elé. A többi szereplő kö­­­­zü­l P. Bartolucci Vilma és Takáts érdemelték ki a közönség elismerését. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Dippel András, az operaház vendégművésze holnap, szerdán, A Hugenottákban folytatja vendégszereplését; Raoul szerepét énekli. Vele fellépnek a főbb szerepekben : Vasquezno Italia, F. Pechy Irén, Payer Margit, Ney D., Várady, Beck. — Az előadást bérletfolyamban ( 188 sz.) tartják rendes helyárak mellett. * (Kirek a Nemzeti színházból.) Lánczy Ilka első fölléptét jövő hétre halasztották. — Az »Arany asszony «-ből a jelmezes próbát már megtartot­ták. Az előadási főpróba a sajtó meghívott képviselői­nek jelenlétében, csütörtökön délelőtt 11 órakor lesz. * (­Népszínház.) A Népszínház e heti műsora, ■ eltekintve Blah­a L. asszony gyöngélkedésétől, amely­­ miatt a művésznő ez idei első föllépését el kellett­­ halasztani, — nem szenved változást. A „Párizsi ■ élet“, melynek eddigi előadásai zsúfolt házak előtt mentek végbe, a héten még kétszer, csütörtökön és­­ szombaton kerül színre, holnap szerdán pedig a „Toledad“ operett címszerepében lép föl először,­­ mint szerződött tag, Fedák Sári, ki ebben a szerep­ben már mint vendég bemutatkozott a főváros kö­­­­zönségének. * (Vígszínház.) A takácsok Hauptmann Ger­­­­hart színművének előkészületei, különösen a mozgal­­­­mas tömegjelenetek betanítása a Vígszínházban any­­­­nyira haladt, hogy a darab bemutató előadása szom-­­­baton, e hó 22-én okvetlenül meg lesz tartható. Az i­gazgatóság különös gondot fordít arra, hogy a dísz­­­­letek, jelmezek és kellékek a kor- és helyi­ hűség kí­­­vánalmainak egyaránt megfeleljenek. A jellemző dísz­letek e dráma színhelyéül szolgáló poroszsziléziai­­ Bagoly-hegységben külön e célra eszközölt helyi ta­­­­nulmányok alapján készültek. Különösen érdekes e­­ tekintetben a langonbilani takácskunyhó, amelyben­­ az 1840-es években használt szövőszéken dolgoznak ; az igazgatóság a Bagoly-hegység egy falujából ho­zatta ezt a szövőszéket, ahol ez a gyári ipar megho­nosításáig tényleg használatban volt. A világszerte­­ ismert darab a Vígszínház művészeti személyzetének majdnem összes tagjait foglalkoztatja, azonkívül kü­lön statisztér­a szerződtetését tette szükségessé. Hilfe­r Lujza asszony megrázó szerepét Jászai Mari játs­sza.­­Különösen karakterisztikus szerepekhez jutottak azon- kzivül Hegedűs, Góth, Balassa, Gál, Fenyvesi és­­ Bihari. * (Tosca a budai színkörben.) T. Hadrik T­énnának, a budai nyári színház drámai hősnőjének, múltkori sikere arra indította az igazgatóságot, hogy , „Toscá“-t, Sardou romantikus drámáját szerdán, f. hó .19-én, újra szinte hozza. * (A városligeti színkörben) holnap, szer­dán, Dolly kerül színre. A főszerepet Feld Irén játszsza. * (Színészet a vidéken.) Egerben, Deák Pé­ter színtársulatánál a minap Markovich Margit lé­pett föl a „Folt, mély tisztit“-ban, Matild szerepében, Quint vendég. Játékát a közönség elismeréssel fogadta. * (Az „Uránia“) holnapután kezdi meg ven­­­dégmutatványait Kassán. Első előadásul Pekár­d Spa­nyolországba van kitűzve. Onnét Zomborba, Pécsre, Kaposvárra, Fiuméba, Sopron, Pozsony, Szeged és Arad városokba is elrándul az Uránia. * (A zágrábi színházat) vasárnap nyitották meg „Perin“ című horvát operá­val, melyet nagy kö­zönség hallgatott végig. A zágrább kritikusok élénken panaszkodnak, hogy csak a dali­őnek van publikuma, re a drámai előadásokat alig n­ő valaki. * (Néphangversenyek A külföld nagyobb városaiban, különösen London­on és Németország egyes helyein nagy népszerűsé­nek örvendenek a néphangversenyek, amelyeknél az a céljuk, hogy a jó zenét a munkásokkal és a s­egényebb néposztály­­lyal megismertessék. Ezt az intézményt akarja meg­honosítani nálunk Hackel N. Lajos zenetanár, a nép­­hangversenyek úttörője, aki a tél folyamán több ilyen hangversenyt készül rendezni a fővárosi vigadó nagy­termében. 1 ' * (Színpadi hatás), még­pedig a legreálisabb fajtából való, gyönyörködtette Chicago egyik kis szín­házának, a »Bijou Theatre «-nek, szombati előadását. »The Great Northwest« című látványos darab elő­adása közben Burton P. Lenyard, a hősszerelmes, épen egy borzalmas jelenet közepén, a lángoló szín­padon, egy létra tetején ál s kedvesét akarja kimen­­teni az égő ház lángözöséből, mikor megjelenik a két oldalkulissza között két rendőr, egyszerűen meg­fogják a létra két szárát, leszállítják az ipsét és­­ magukkal viszik. A darabot ugyan folytatták egy ha­marjában Burton helyett beugró hős segítségével, de a közönség kedvét alaposan elvette az a kiszivárgó hír, hogy Burton urat közönséges zsebtolvajlás miatt tartóztatták le. A jeles művész ugyanis a nyáron nem szerződött el direkte, hanem utazgatott Michigan­­ban s ahány hotelban megszállt, amit ért, kapott — elvitte. így toldatott meg aztán a Bijou-színház lát­ványossága egy jelenettel, amely nem volt ugyan eredetileg beleírva, de nagyon hatásos lehetett. * (A bécsi jubileum-színház) ma mutatta be először Bleibtreu Károly „Karma“ című drá­máját.* (A belgrádi udvari színházban) az ed­digi drámai előadások mellett a zenés darabok elő­adását is meg akarja az udvari intendatura honosí­tani. Kezdik pedig a nevezetes újítást egy cyclussal — nem a tetralógiával vagy egyéb nehéz emésztett dolgokkal, hanem egy sorozat bécsi operette-tel. „A bányamester“, „A madarász“ kerülnek szinte leg­előbb. Később talán Szép Helénára és a Nebántsvi­­rágra is fog sor kerülni. * (Válás után.) Bisson vigjátéka tegnap ke­rült szinte 400-adszor a párizsi Gymnase-szinházban. * (Denise—eltiltva.) Miután Dumas „Denise“­­ét Berlinben vagy háromszázszor előadták, minden baj nélkül, — tegnap végre fölébredt a cenzúra alvó oroszlánja s a darabnak a „Lessing-színházban"* hirdetett előadását betiltotta. Ugyancsak ez a sors érte Dreyer három egyfelvonásos darabját, melyeket a „Deutsches Theater“ készült előadni. * (Franck Katalin), a frankfurti színház is­mert művésznője, amerikai vendégszereplésre indult. New­ Yorkban a Conrrad igazgatása alatti Irving­ Place színházban fog föllépni, rendkívül kedvező fel­tételek mellett. * (Schratt Katalin visszavonulása.) Bécs­­ből jelentik, hogy Schratt Katalin, a Burg-színház tagja, Párizsból, ahol jelenleg tartózkodik, elbocsáj­­tatását kérte. A Burg-szinház igazgatója hir szerint Sandrock Adéllal tárgyal, hogy őt Schratt Katalin helyébe szerződtesse. * („Alleluja“ magyarul.) Marco Praga híres színművét, mely a Novelli műsorában szerepel s melyet nálunk is bemutatott, Romy Béla magyarra fordította. * (A beteg Björnson­ állapota javul. A jeles norvég író tudvalevőleg Lillehammerben súlyos bete­gen feküdt, de egy tegnap kelt távirati tudósítás sze­rint a jobbulás útján van. Ha felgyógyul, nyomban Rómába utazik, hol a telet szándékozik eltölteni. — Björnson most 68 éves. * (Bellini kéziratai.) Az olasz közoktatás­­ügyi kormány, mint az olasz lapok nagy megelége­déssel írják, megvásárolta a „Norma“ és „Beatrice di Tenda“ kézirat-partitúráit 6000 líráért. * (Sorma Ágnes) társulatával október elején Brüsszelbe készül, ahol Ibesen „Norá“-ját és Goethe „Faust“-ját fogja bemutatni. * (Stockholmban Lothar Rudolf ,­ Arlekin királya“)­ a svéd közönségnek nagyon tetszett. Lo­thar nálunk is ismert író, aki Bécsben tartózkodik ugyan, de származására magyar s már több magyar tárgyú darabot is irt. * (Schnitzler) nagy port felvert dráma-affai­­rejéből, a „Beatrix fátyola“ alkalmából a bécsi szín­házak érdeklődése e darab felé fordult. Az „An der Wien“ színház igazgatója föl is kérte a szerzőt, bo­csássa rendelkezésére a darabot. Schnitzler azonban egyelőre nem szándékozik Bécsben valóságos Eris almáját képező darabját előadatni. * (Az ördög könyvecskéje.) A Variétés-szín­­házban, mint Párizsból írják, Serpette újabb operett­jével próbálnak szerencsét a kiállítás vendégeinek. Öt évvel ezelőtt került szinre a bohóság és szép si­kert aratott. Nem csoda. Blum és Fender szövege mulatságos is, borzasztóan frivol­is, a zene pedig kitűnő. Most tízszeres fényűzés kifejtésével adják a darabot, amely kilenc képre oszlik és tömérdek dísz­let és látványosság bemutatására ad alkalmat. A lib­retto hőse Belphégor ördög, aki rossz fát tesz a tűzre, még­pedig a felesége rovására. Sataniella pa­naszt tesz nagybátyjánál, Satan főördögnél, aki bün­tetésből a földre küldi Belphégort. A derék ördög ezt nem bánná, mert tudja, hogy a földön van a legtöbb pokoli szépség. Igen ám, de Satan azzal sújtja, hogy egy éven át nem lesz másra képessége, csak „flirter on blanc“. Már most az Ábrándok birodalmában meg­alakult a Szerelem bankja, ahol pénz helyett szere­lem tüzével üzérkednek. Belphégor itt megveszi Mar­­garet Arséne nevű diák összes szerelmi lángját egy évre. A szegény diák ilyformán nem a lelkét adja, hanem nagyon is földi tulajdonát. Amire aztán meg­házasodik, nagyon érzi az eladott tulajdonok hiányát. Újdonsült felesége végül Afroditéhez fordul, aki meg­­könyörül a szerelmeseken és elintézi a dolgot a Sze­relem bankjával is. A szöveg humora durva, de a zene igen finom és kedves. * (Mireille.) A párizsi víg operában most Mireille-t, Gounod operáját tanulják. A repriz iránt nagy az érdeklődés. Az operát 1864-ben adták volt először. * (A Comédie Francaide új épületén) szorgalmasan dolgoznak. Decemberre készen lesznek. Az összes költségek 2.500.000 frankot tesznek ki. Ebben már benne van az a fél millió, amelyet vált­ságdíjul fizettek ki a kereskedőknek, akiknek bolt­juk volt a régi épületben. A tűzvésznél szerencsétle­nül járt Henriet kisasszony öltözőjét megsemmisítet­ték. Lépcső vezet most arra. Számoltak azzal, hogy abba az öltözőbe nem akar majd belemenni senki. * (A londoni Sant-James színházban) Grundy és Philips társ­szerzők egy „Miriam“­ című darabja aratott nagy és teljes sikert. *­­Megint — betiltott darab.) A berlini cenzúra betiltotta Engels Györgynek „Kirándulás az erkölcs országába“ című darabjának előadását. — A „Goethe­bund“ most szűk körben tagjainak akarja egy estélyen bemutatni a darabot. * (A berlini Secessiós-színházban) Ibsen „Szerelem k­omédiájá“-nak, melylyel a színházat meg­nyitották, nem volt meg a remélt hatása. A kritika az előadókat okolja érte, akiknek ensembleja még nincs kellőleg összesim­ulva. * (Blumenthal és Kadelburg) új darabja, a „Szigorú urak“ című vígjáték előadását a berlini cenzúra nem engedte meg, ellenben az osztrák cen­zúra az újdonság szintehozatala elé nem gördített akadályokat és így az újdonság elősör a bécsi Volks­­theaterben fog színre kerülni. * (A berlini szecessziós­ színház) Ibsen „Szerelem komédiája“ című drámájával nyílik meg. * (Stam­bulban francia) Ipperette-társulat mű­ködik. A „Gerolsteini nagyhercegnő“ előadását azon­ban a fényes porta kevésbbé fényes elméi — politi­kai okokból — betiltották. E fájdalmas csapást azzal igyekezett a szultán feledtetni, hogy meghívta a tár­sulatot a Yildiz­kioszkba, hol a „Fra Diavolot“ ját­szották el neki oly fényes sikerrel, hogy vagy 3000 frank jutalomban részesü­ltek. * (A Felhők.) Arisztofánész szatíráját Souris athéni költő, aki jeles szatirikus, újgörög nyelvre fordította. Az athéni színház már készül „Új-Görög­­ország Arisztofánészének“ művére. * (Ibsen — mint próféta.) A nagynevű szer­zőnek „Szerelem komédiája“ című, a hatvanas évek elején megjelent darabjában — tehát csaknem negy­ven év előtt itt — következő jóslat is előfordul a mennyei birodalomról: „A mennyei birodalom . . . Bástyái bomlanak, hatalma vész, Bitón függ az utolsó mandarin, S profán kezek aratják földein A termést. — Mese lesz a mese ország, Amelyet el se hisz már senki többé — (II. felvonás 6-ik jel.) A jóslat első része már be­teljesedett. Ki tudja, nem teljesül-e be a drámaíró­­próféta többi jóslata? * (Drámaíró és színigazgató harca.) A „Beatrix fátyola“ című darab visszautasítása miatt a burg-színház igazgatója ellen kitört háború újabb stádiumba jutott. Mint Bécsből a berlini lapoknak sürgönyzik, a színház intéző köreiben az igazgatóság magatartását a szerzővel s az igazgatóságot támadó kritikusokkal szemben helyeslik, ami valószínűleg a sajtó nagy részének egy újabb és határozottabb nyi­latkozatát fogja provokálni, annyival inkább, mert a jelzett telegramm szerint Schienter burgszínházi igaz­­gató állása —­épen e magatartása következtében meg­szilárdult. * (Sarah és Yvette.) Párizsi művészi körök­ben most Bernhardt Sarah rovására mulatnak. Tör­tént ugyanis, hogy a művésznőt fölkérték, hogy egy jótékonycélú matinén működjék közre. — Kik fognak még közreműködni? — kér­dezte Sarah. — Reméljük, hogy Yvette is megígéri közre­működését. — Ki az az Yvette? Ámulva felelt a rendező: — Yvette Guilbert, asszonyom. — Nem ismerem, szólt Sarah megvetően. A dolgot amúgy melegében közölték Yvettel. Másnap egy párizsi nagy lap vastag betűkkel közölte ezt a hírt: — Guilbert-Schiller Yvette asszony tegnap el­vesztett egy karperecét, amely nem ér ugyan sokat, de neki becses, mert néhány év előtt Bernhard Sa- t

Next