Pesti Hírlap, 1900. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)
1900-09-23 / 262. szám
-JQO. szeptember 23., vasárnap. PESTI HÍRLAP __________________________5 vonatát közli. Soden június 3-án érkezett Pekingbe az utolsó vonattal. A chinaiak június 17-én felszólították a követeket, hogy 21 órán belül hagyják el a várost. Június 20-án megölték Ketteler német követet és ugyanazon a napon megkezdték a követségek bombázását. Az asszonyokat és gyermekeket az angol követség kórházába vitték. Június 24-én minden oldalról erős ágyúzást kezdtek a követség ellen, amelynek védői visszaverték a város falán előnyomuló chinaiak támadását. A város falán torlaszt emeltek, amelyet azonban a chinaiak közeledése miatt július 1-én elhagytak. Azután szakadatlan ágyu- és puskalövöldözés következett. Az ágyuk legújabb mintájúak voltak. Július 12-én egész a követség fapláig nyomultak előre a chinaiak. Soden gróf 30 emberrel kirontott a tizenkétszer nagyobb számú chinaiakra, visszaverte őket és zsákmányul ejtett egy zászlót és lövőszereket. Az ellenség elsáncolta magát a fal mögött és nem támadott többé. Július 16-án fegyverszünetet kötöttek. Augusztus 8-án újra megkezdődött az ellenségeskedés, azután pedig megkezdődtek a tárgyalások a cungli-jamennel. Augusztus 12-én szakadatlan gyorstüzelést folytattak a chinaiak Augusztus 14-én távolról ágyúdörgés hallatszott. Délután 2 órakor megérkeztek a felmentő csapatok és az ellenség elhagyta pozícióját. Vendég vagy hódító ? Berlin, szept. 22. Sanghaiból távírják a Lokalanzeigernek. A sanghaji európaiakat nagyon kiábrándították azok a csekély sikerek, melyeket az európai csapatok Pekingben arattak. A chinaiak az európai katonákat inkább látogatóknak, mint hódítóknak tekintik; erre vall az, hogy a chinaiak barátságos lakomára hívják meg az európai tiszteket és egyáltalában úgy érintkeznek velük, mintha a legjobb barátságban lennének. Azt hiszik, hogy Waldersee gróf megérkezése után alaposan meg fog változni a helyzet, mert Waldersee gróf szigorú katonai magatartást fog tanúsítani, így mindjárt a császárvárosba való megérkezésekor a császári palotáról el fogja távolítani a császári lobogót és helyébe a német hadilobogót téteti. Waldersee Shanghaiban. Berlin, szept. 22. — Saját tudósítónktól. — A Localanzeiger shanghaii levelezőjének távirata szerint Waldersee frissen és jó egészségben érkezett oda. Waldersee kijelentette, hogy a telet nyilván Shanghaiban lesz kénytelen eltölteni, míg a német csapatok főhadiszállása Cingtonban lesz. Shanghai, szept. 21. Waldersee gróf ma pompás időben díszszemlét tartott az itt lévő csapatokon. A bengáliai dsidások lovakat bocsátottak a tábornagy és kísérete rendelkezésére és kisérték a tábornagyot. A csapatok a következő sorrendben vonultak el a fővezér előtt : németek, franciáit, azután az angolokból, franciákból, amerikaiakból, japániakból és németekből álló önkéntes hadtest, a bengáliai dsidások és végül az angol csapatok. Mindössze körülbelül 5000 ember vett részt a felvonulásban. Peitacsu bevétele: London, szept. 22. A Reuter-ügynökségnek jelentik Pekingbe! 17-iki kelettel: Angol és amerikai csapatok ma reggel bevették Peitacsut. Boxerek szaporodása. London, szept. 22. A Timesnek jelentik Pekingből: A boxerek számának növekedése miatt és azért, mert az utóbbi napokban Peking közelében néhány keresztény családot felkoncoltak, a nemzetközi csapatok általános parancsot kaptak, amely takarmányszerző expedíciók kivonulását védő csapatok kísérete nélkül megtiltja. A Standardnak jelentik Shanghaiból 20- iki kelettel. Li-Hung-Csang azon fáradozott, hogy 8000, idegenek által kiképezett és jól fölfegyverzett veteránt toborozzon. A veteránok eddig Jangcuban táboroztak és most Tiencin felé tartanak. Vezérük Csankaszjung, aki Kiaocsau parancsnoka volt, mikor a németek ezt a várost megszállták. A császárné ellenállásra készül. Brüsszel, szept. 22. — Saját tudósítónktól. — A tiencini belga főkonzul jelenti, hogy a chinai régens császárné sorsa a megindítandó béketárgyalásoknál nagy nehézséget okoz. Attól tartanak, hogy a császárné a tróntól való megfosztásának fegyveres erővel fog ellenállni. A császárné eddig 50.000 főnyi sereget gyűjtött. A német javaslat és Franciaország. Berlin, szept. 22. — Saját tudósítónktól. — A Bérl. Tagebl. arról értesül, hogy a francia kormány válaszát Németország jegyzékére Berlinbe már elküldötték. Franciaország a német javaslatot csekély föntartásokkal elvileg elfogadja. Az új főváros. Berlin, szept. 22. — Saját tudósítónktól. — Egy Pekingből e hó 16-iki kelettel érkezett távirat jelenti . A német követség valószínűleg Pekingből egyelőre Shanghaiba költözik. A chinaiak a leghatározottabban kijelentik, hogy a császár és a császárné semmiesetre sem fognak többé a pekingi palotába visszatérni, melyet a barbárok behatolása megsemmisített. Talán Nanking lesz jövőben China székvárosa. A német, csapatok holnap Tienemnbe mennek, hogy más nemzetiségű csapatokkal egyetemben részt vegyenek a boxerek üldözésében, akik az ottani környékben megerősített táborokban ezerszámra vannak. SZÍNHÁZ és zene. * (A színházak jövő heti műsora.) A m. hír. operaház műsora. Hétfőn nincs előadás. — Kedden : Díszelőadás a perzsa sah ő felsége tiszteletére. — Szerdán : Aida (Rogers Della k. a. és Dippel András úr vendégfölléptével). — Csütörtökön: Bohémok.— Pénteken : Az ezredleánya. Rococo (Bonovai Lujza k. a. vendégföléptével). — Szombaton: Faust (Dippel András úr vendégfölléptével). — Vasárnap : Tannhäuser (Rogers Della k. a. vendégfölléptével). A Nemzeti színház műsora. Hétfőn: Váljunk el! — Kedden : Faust. — Szerdán : Aranyasszony. — Csütörtökön : Nagymama. — Pénteken : Az emberevő (először). — Szombaton : Az emberevő. — Vasárnap : Az emberevő. A Vígszínház műsora. Hétfőn : A takácsok. — Kedden: A takácsok. — Szerdán : A takácsok. — Csütörtökön : A takácsok. — Pénteken: A takácsok. — Szombaton: A takácsok. — Vasárnap: A takácsok. A Népszínház műsora. Hétfőn : Párizsi élet. — Kedden: Párizsi élet. — Szerdán : Amit az erdő mesél (először). Csütörtökön: Amit az erdő mosél.—■ Pénteken: Amit az erdő mesél. — Szombaton: Párizsi élet. — Vasárnap d. u.: Szép Heléna. Este : Amit az erdő mesél. A Magyar színház műsora. Hétfőn : New-York szépe (Palásthy Sándor fölléptével). — Kedden : Az asszonyregement. — Szerdán : A Gyurkovics lányok (Palásthy S. fölléptével). — Csütörtökön: Szulamit (Komáromi M. búcsútól léptével). — Pénteken : Koldus és királyfi (először). —Szombaton: Koldus és királyfi. — Vasárnap : Koldus és királyfi. A fővárosi nyári színház műsora. Hétfőn: II. Rákóczy Ferenc. — Kedden : Felfordult világ. — Szerdán : Cyrano de Bergerac. — Csütörtökön : Több, mint királynő. — Pénteken : Hoffmann meséi. — Szombaton: Lorenzo Magnifico (először). — Vasárnap d. u.: Nebántsvirág. Este: Lorenzo Magnifico. — Hétfőn (utolsó előadásul: A segédtanár. * (Hírek a Nemzeti színházból.) A Nemzeti színház jövő heti műsorában egy érdekes bucsúzás és egy beköszöntő van. Lánczi Ilka eiső fellépte a Vágunk el. hétfői előadásán. A művésznő 1865-ben lépett ki a Nemzeti színház kötelékéből, mikor is búcsúzóul a Pont Biquet és áldd Mathilde-jét játszotta. A Vályunk el-ben utoljára 1887-ben lépett fel, szintén Cypriennet játszva, melylyel most hétfőn, régi szerepkörét ismét átveszi. A Nagymama Marika szerepében búcsúzik csütörtökön, e hó 27-én, a Nemzeti színház közönségétől Csillag Teréz asszony, ki október 1-én kilép a színház kötelékéből. Az emberevő, Gabányi Árpád 3 felvonásos vígjátéka lesz a Nemzeti színház első eredeti újdonsága az idén. A vígjáték, amelyre az Aranyasszony próbáival párhuzamosan készült a személyzet, teljesen készen várja a pénteki bemutatót. Egyik főszerepét a darabnak maga a szerző játszsza, akinek pár bohózata ma is kedvelt műsordarabja a Nemzeti színháznak. Kívüle hálás főszerepekhez jutottak az Emberevőben : Vizváriné, Molnár Rózsi, Ligeti Juliska, Kerzeri Irén, Dezső József, Horváth Zoltán s Zvahi. Egyidejűleg az Emberevővel szorgalmasan folynak a próbák Dumas régi vígjátékéból, A tékozló apából is, amelynek bemutatóját a jövő hét péntekjére, azaz október 5-re tűzte ki az igazgatóság. Három héten belül 3 új darabot fog tehát a Nemzeti színház műsorába beiktatni. Szóval: sen egymásutánban következnek a premierek, holott jobban örvendenénk, ha ritkábban, de becses darabokkal gazdagodnék a repertok. * (Vígszínház.) ATakácsok, Hauptmann szenzációs munkája, Komor Gyula írótársunk fordításában ma került szinre először azon a színpadon, ahol rendszerint Fernand pongyolája meg Coulisset úr tréfái keltenek harsogó kacajt. Maga a darab már annyira ismert, közkeletű, csaknem közmondásos, a sok betiltás annyira körülvette a hirhedtség reklámjával s az a pár előadás, amelyet a budai arénában megért, olyan szenzációt keltett a munkáspublikum között, hogy előadása a kőszínházak egyikében, olyan művészi vezérrel a játszók élén, mint Jászai Mari, méltán kelthetett érdeklődést. — A darabot fölfedezni — Hovot még volna. Hozzászólhatunk critice, — de hatását el nem vitathatjuk. — Minő remek a Tiborc jelenete a Bánk bánban ! A komor nagyúr belső harca között hogyan sir át a nyomorult magyar paraszt iszonyú panasza a nyomorról, az éhségről, a hatalmasok zsarnokságáról és milyen lelket rázó ez a panasz s a maga rövidségében — egy jelenet az egész — egy világot föltáró. De már most, ha Tiborc az első jelenettől kezdve az ötödik felvonás végéig siránkoznék — s csekély közbenszakitással hétfől tízig mást se látnánk a színpadon, mint csupa Tiborcokat s helylyel-közzel egy-egy embernyúzó meránit ? — Az Isten őrizzen. Attól a darabtól megborzadna mindenki s másodszor meg nem nézné senki. Ez a „Takácsok“ kritériuma. s még hozzá kell tennünk azt is, hogy Tiborc magyar, vérünkből való vér, igazat, historikumot beszél, holott a bielani takácsok sorsa, története, panasza nekünk idegen, hihetetlen csak azért is, — bár fotográf hűségében megbízhatunk, *— mert pálunk, hála Istennek, az utolsó munkás is Dreisiger a bioinni „Takácsokhoz" képest. Legyen is úgy s följön a munkás fazekában a navarrai Henrik tyúkja, szivből kívánja mindenki, — legyen meg a becsületes munkának a maga megérdemelt jutalma s a bagoly-hegység páriáinak halovány, sápadt és vézna árnyai inkább futó kísértetek legyenek és maradjanak, hogy a munkás sorsa nálunk sohase fanyalodjék oda, ahol a Baumerték, meg Hilséék tartanak. Mint a modern reális irodalom egyik legrealisztikusabb alkotását érdekes megismerni a közönségnek. Ezt az érdeket növeli aztán az a tüntetésszerű jelleg, melyet a felsőbb régiók publikumának tomboló tetszés-zaja ad neki. A rombolási jelenet után például, mikor a vérig kinzott, felbőszült tömeg berohan a Dreissiger házába s ott ront, tör és pusziit, valósággal majd fölvetette a tetszés-zaj a szinházat. A karzat valósággal tombolt. De tapsolt a földszint is annak a Hauptmann Intencióit a minciózákig megtestesítő rendezésnek, mely e felvonás végét igazzá és teljes mértékben megrázóvá tette. A berohanó tömeg szétveri az ajtót, fejszével vág az üvegcsillárba, lerepíti a bútorok bársonyát, fütykössel vág a tükörbe, Ízre porrá tör minden edényt, bútort, ablakot, megmozgatható, s mikor a tapsra készen, háromszor válik szét a függöny, a pusztítás, a vandál törés-zúzás foly tovább. E jelenet után Pécny rendezőnek is meg kellett jelennie a kihívásokra és méltán. A darab első része lanyhábban ment, de mentél jobban belemelegedtek a Hauptmann siránkozó páriáinak izzó levegőjébe, annál közvetetlenebb, igazabb lett a játék. Quih, Balassa, Gál, Tapolczai, Hegedűs, Szatmári egyre mélyebben érintették a szivek húrjait s a színpad nagyasszonyának, Jászainak, megjelenése és játéka tetézte be az est színművészek sikerét. Hogy Jászai micsoda izzó közvetlenséggel, micsoda minden skepsist halomra döntő igazsággal tudta ezt a féléves szerepet megteremteni, annak illusztrálására csak annyit kell mondanim, hogy jelenése után percekig nem lehetett a játékot folytatni a viharos tapsolás miatt. De rászolgált a tapsra a közreműködők nagy része, elsősorban a már nem vezettek, különösen pedig a rendezés. — Nem hiszem, hogy aki egyszer végigélte a darab borzalmát — még egyszer belekivánkoznék. Egyszer azonban minden színházbarát Végignézi. Hogy az emelet és