Pesti Hírlap, 1900. október (22. évfolyam, 270-300. szám)

1900-10-06 / 275. szám

1900. október 6., szombat, PESTI HÍRLAP 17 imaguk alá temették. Egy hullámcsapás egész Városnegyedeket semmisített meg. Egyetlen táviró vagy telefonoszlop se maradt meg a helyén, a közúti kocsikat a szél ereje kitépte vágányaikból és a házak falain szétzúzta. A három óriási vasúti hidat, melyek a várost a szárazfölddel összekötik, az orkán játszva törte össze. A mélyebben fekvő városrészekből vérfagyasztóan hangzott föl a házak alá temetettek jajveszékelése. Másnap elhagyhattuk a házat, de a pusztulást, mely előttünk föltárult, emberi toll nem képes leírni. A szó szoros értelmében holttesteken lépdeltünk. Egy kereskedelmi utazót a szél fölkapott és kétszáz lábnyi magasságból egy szilárd kőház fedelére csapta le, hol órákon át véres fejjel eszméletlenül feküdt. Amikor fölébredt, saját testén három agyonzúzott holttestet pillantott meg. Segélyért kiáltott és megmentették, de három hétig halálos betegen feküdt. Kline meteorológus nézete szerint az az orkán, mely Galvestont elpusztította, volt az eddigiek közt a legnagyobb. A szél 110 mértföld sebességet ért el, tehát olyan sebességet, minőt a rendes készülékek nem képesek lemérni. (Honnét származik a Metternich név ?) A Metternich név nálunk is jól ismeretes. A név származásáról a »Deutscher Soldatenhart« szerint a a monda a következőket mondja: A utolsó szász császárnak, szent Henriknek (Kunigunda férjének) volt egy Meller nevű vitéz és nemes erkölcsű testőrkapitánya. Nagyon sokra becsülte, mert szép és megnyerő modorú férfi volt. Sokan azonban irigyelték tőle a császár szeretetét és kegyét s néhány udvari úr hazugságokkal és áruló tervekkel teli levelet íratott oly írással, mely teljesen hasonlított Metteréhez. A levelet persze valami »véletlen módon« a császár kezébe játszották. De a császár bizalma erősebb volt a vasnál, úgy, hogy a levelet mindenki szeme láttára félre dobta s igy kiáltott föl: »Ó, Metter nicht!« s amint Metter belépett, az emberek minden oldalról ezt kiáltották feléje: »Metter nicht!« s ez aztán nevéül maradt neki és utódainak mondában, dalban és képben. (A varrótű statisztikája.) A legprimitivebb házieszközök egyike a varrótű. A legrégibb időkben mindenki otthon csinálta a varrótűt csontból, drótból és fából. Amióta azonban a gépipar kifejlődött és a tömeggyártás minden anyagot meghódított, a tűt senki sem készíti otthon, hanem vásárolja. Most, mikor a tűgyártás központosítva van s a sta-tisztika megmutatja, hogy mennyi tűt adnak el éven kint egyes országokban, bámulattal kell szemlélni azt az óriási teret, amit a varrótű meghódított. Németország 1896-ban 12 ezer métermázsa tűt adott el a külföldön 132 millió korona értékben s otthon is elhasznált ugyanebben az esztedőben 10 ezer mázsa varrótűt- ily iszonyú tömeg varrótűvel szerepel csak Németország piaca. Mennyi lehet még ezenkívül Anglia, Franciaország tűfogyasztása ? Olyan nagy mennyiség, hogy még a statisztika sem foglalkozott vele. (Menekülő basa.) Marseilleben a minap érkezett meg a Bagdad nevű hajón Ozmán basa, aki eddig igen befolyásos embere volt a szultánnak. Egy idő óta azonban gyanúsnak kezdték tartani, Ozmán hírét vette, hogy le akarják tartóztatni és ezért elmenekült Konstantinápolyból. Abban a percben lépett a hajóra, amikor az elindult. Csupán tolmácsát vitte magával. A török hatóságok csak másnap értesültek erről. Mielőtt a hajó Marseilleba érkezett volna, Ozmán basa felöltötte díszegyenruháját és minden rendjeleit, köztük a francia becsületrend jelvényét is. Párizsba utazott rokonához, Mahmud basához, aki megelőzte a szökésben. (A filippini nép.) Hogy az amerikaiak filippini hadjárata mily „ugrás volt a sötétbe“, azt jellemzi a következő adoma. Maniilában meghalt egy dominikánus atya, akit felkértek arra, hogy írja meg mindazt, amit a filippini népről tud. A szerzetes megígérte, hogy megírja a művet, de azt kívánta, hogy a kéziratot rejtő csomagot csak a halála után bontsák fel. A dominikánus meghalt. A csomagot felbontották. Ez a mű címe: — A filippini nép jelleme, szokásai és erkölcsei. Azután következett háromszáz üres lap. Végre ez e befejezés: — Ez minden, amit tudok, miután ezt a népet negyven évig tanulmányoztam. — (Ahol jól élnek.) A fresnesi intézet pályázatot hirdet élelmiszerek szállítására. Szerepel a megkívánt cikkek közt 45.000 liter vörös bor, 40.000 kiló marhafllet, 1.500 kiló almapiré, 100 kiló cukorka és egyéb édességek stb. — A fresnesi intézet a francia állam egyik legújabb fegyháza. (Öt gyermek a kaszárnyában.) Az amiensi kaszárnyában a minap egy tartalékos, akinek 13 napi fegyvergyakorlatra kellett bevonulnia, öt gyermekével jelentkezett. Elmondta, hogy most lett özvegygye és senkije sincs, akire a gyermekeket bízhatná. Jolánt, a humánus alezredes elrendelte, hogy a gyermekeket a kaszárnyában gondozzák. Törvénykezés. — Ügyészségi megbízottak. Az igazságügyminiszter. Kácser Nándor puchói gyakorló ügyvédet a trencséni, Previeszberger Jenő letenyei kfr. járásbirósági aljegyzőt a kaposvári, Schwarzer Károly vágbesztercei járási szolgabirót a trencséni, dr Varga Lajos gyulai lakos, közigazgatási gyakornok, tiszteletbeli aljegyzőt a gyulai és dr Gajzágó Ernő csákigorbói lakos, közigazgatási gyakornok, helyettes szolgabirót a deési kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottakul, Bartal Lajos versed kir. járásbirósági aljegyzőt a versed és Ludvig Alfréd szentágothai kir. járásbirósági aljegyzőt a szentágothai kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízott állandó helyetteséül rendelte ki. — Hombáriáda. E napokban a budapesti esküdtbíróság egy napszámost vont felelősségre, aki társát veszélyesen megszúrta. Az ügyészség szándékos emberölés kísérlete cílén kérte a vádlottat megbüntetni. A védő erre azt indítványozta, hogy az esküdtek elé terjesztendő kérdések közé vegyék be azt is, vajon a vádlott tettét elkeseredésből származó öntudatlan állapotban követte-e el ? Zsitvay Leo elnök meglepődve kérdezte a védőtól, hogy érti ezt, mire a védő szó szerint a következő magyarázatot adta: — Tanúk igazolják, hogy panaszos vádlottat este arcul ütötte. Védencemet ez a pofon rendkívül elkeserítette, egész éjszaka indulatos volt és amikor fölébredt, elkeseredése az öntudatlan állapotig fokozódott. Az elnök ezen felvilágosítás után a kérés teljesítését minden indokolás nélkül megtagadta. — Új kúriai tanácselnök. Az igazságügyminiszter ma átiratban tudatta a legfelső bíróság elnökével, hogy Kelemen Mór kúriai bírót tanácsvezetői joggal ruházta föl. Az új tanácsvezető, aki egyik legképzettebb tagja a bírói testületnek, a negyedik büntetőtanácsot fogja vezetni, amelyet Veszprémi János tanácselnök nyugalomba vonulása óta eddig is, mint helyettes, kiváló szakértelemmel vezetett. — A Splényi—Polonyi sajtóper. Nagy feltűnést keltett annak idején Polonyi Gézának a belügyminiszterhez intézett azon interpellációja, amelyben szóvá tette báró Splényi rendőrtanácsos hivatali eljárását, mert Splényi az Engel-féle borhamisítási ügyben a nyomozást megszüntetve, a lefoglalt bormintákat visszaadta a beperelt cégnek. Polonyi interpellációjára Splényi báró egy nyilatkozatban felelt, amelyben a legsúlyosabban sértő szavakkal illette Polonyit, aki a polémiát azzal fejezte be, hogy becsületsértés és rágalmazás címén sajtópert indított báró Splényi Ödön ellen. A sajtóügyben a vizsgálat sokáig húzódott, míg végre ma Splényi a nyilatkozatban foglalt állításokat mind visszavonta, mire Polonyi Géza képviselő sajtópanaszától elállott és Oláh András bíró a vizsgálatot most már véglegesen megszüntette. — Fölmentett rendör£elügyelő. A budapesti büntető törvényszék Hegedűs Zoltán államrendőrségi felügyelőt nyolc napi fogházra és egy évi hivatalvesztére ítélte azért, mert Laufer Mártont, a Magyar színház kardalosát, aki Hegedüsnek a színháznál pénztárosnőül alkalmazott nővérével összezördült, lecsukatta. A kir. Ítélőtábla ma foglalkozott az ügygyel s miután a rendőrfelügyelő eljárásában nem látott hivatali hatalommal való visszaélést, Hegedűs Zoltánt a vád alól fölmentette. — Pestvidéki esküdtbiróság! tárgyalások. A pestvidéki büntető törvényszék esküdtbirósági ülésszakában a következő ügyeket fogja tárgyalni : Okt. 22-dikén Gáli József dömsödi 72 éves földmivelő szándékos emberölés kísérlet miatti bűnügyét és okt. 24-én Pillmayer Gábor soroksári lakos bűnügyét, aki feleségét verte agyon. A törvényszék szándékos emberölés bűntettéért helyezte ezért vád alá. Az esküdtbírósági tárgyalásokat most is a budapesti büntető törvényszék esküdtszéki nagytermében tartják meg. A tárgyalásokon Rónay Kamill kir. ítélőtáblás biró fog elnökölni. — Egy rendezvény következményei. Kerekes Józsefnénak van ugyan esküdt ura, de nem él vele együtt A kikapós természetű asszony a nyár folyamán az egyik alsóerdősor-utcai kéteshírű kávéházban találkát adott Sípos József nevű udvarijának. Mulatozás közben aztán a szép asszony ellopta a gavallér aranyóráját és láncát. A meglopott ember csak másnap reggel vette észre, hogy értéktárgyai hiányoznak. Jelentést tett a rendőrségnél, amely az órát és láncot rövid idő múlva előkerítette. A szép asszony ekkor már átadta egy másik udvarlójának, Fischer Adolf kereskedősegédnek megőrzés végett. Lopás és orgazdaság büntette miatt vonta ma felelősségre a büntető törvényszék Cseke biró elnöklete alatt Kerekes Józsefnét és gavallérját, Fischer Józsefet. A mai tárgyaláson mind a két vádlott tagadta a terhére rótt cselekményt. Kerekesné azt állította, hogy udvarlója egy csókért neki ajándékozta az órát és láncot. Mészáros alügyész: Maga csak egy csókot adott azért az aranyóráért és láncért? Kerekesné: Na nem épen egyet, adtam én érte többet is. Az orgazda, Fischer Adolf sem hagyta magán száradni a vádat. — A nagysága reggel értem küldött, hogy keressem fel. Megtettem neki. Akkor arra kért, tegyem el ezt az órát meg a láncot, amelyet egy barátja adott neki, megőrzés végett. Elnök-- Maga ugyan szépen akarta megőrizni. A detektívek ép a zálogház ajtajában fogták el. Fischer: Nagyságos elnök úr, én azt gondoltam, nagyobb biztonságban lesznek ott, mint odahaza nálam. A pénzt különben is a takarékba tettem volna. A törvényszék nem adott hitelt a védekezésüknek s Kerekes Józsefnét lopás, Fischer Adolfot pedig orgazdaság büntette miatt egyenkint 6—6 havi börtönre ítélte. Az ügyész megnyugodott, de az elitéltek s védőjük fölebbezést jelentettek be. — Erkölcstelen képek. A kerepesi út 40. számu házon esténkint egy reklám-kinematográf nyújtott különféle látványosságot a járókelő közönségnek. Tegnap este díszelőadás volt mindenféle fogyatékosan öltözött hölgyek képeivel. Az előadáson megjelent dr Baumann Mór budapesti büntető járásbíró is, s miután meggyőződött, hogy a képek szeméremsértők, a kinematografot háremestől együtt nyomban lefoglalta és Scheibpert Győző tulajdonos ellen megindította a bűnvádi eljárást. — Meghamisított végrendelet. Nemrégiben közöltük annak a szenzációs dunántúli bűnpörneka részleteit, amely egy örökség meghamisítása miatt keletkezett. Nagy Márton somogymegyei dúsgazdag földbirtokos múlt év tavaszán hirtelen és végrendelet nélkül halt meg. Az elhunytnak unokaöcscse, Nagy Ákos, szintén tekintélyes földbirtokos, a haláleset után azzal állott elő, hogy az elhunyt hat tanú jelenlétében összes vagyonát szóbeli végrendelkezés útján az ő gyermekeinek hagyományozta és hogy készpénzét és értékpapírjait már életében átadta a gyermekek számára. A rokonok nem adtak hitelt e kijelentésnek, de Nagy Ákos ragaszkodott a körülbelül félmillió korona értékű hagyatékhoz. A rokonság erre följelentést tett Nagy Ákos ellen köz- és magánokirathamisítás, valamint lopás bűntette miatt és följelentették azt a hat tanút is, akik Nagy Ákos állításai mellett tanúskodtak. Nagy Ákost letartóztatták, de utóbb szabadlábra helyezték. Most az a fordulat ebben az ügyben, hogy Nagy Ákos kérvényt intézett az igazságügyminisztériumhoz, amelyben biróküklést kérelmez, mivel szerinte Blaskovits István, a pécsi kir. tábla elnöke, e bűnügyben gyermekei révén az örökségben érdekelt fél. — A tátrafüredi dráma. Lőcséről írják: özvegy Fleschné, a szerencsétlenül járt Flesch C. Zsigmond bécsi bankár felesége és egyik komornája f. hó 3-án Lőcsén voltak és dr Mattavovszky Aladár vizsgálóbiró kihallgatta őket. Ugyanaznap Lőcsén járt dr Rudnyánszky Béla, Füzessáry védője, is. — Sikkasztó főpénztáros. Körülbelül öt évvel ezelőtt Bónis Zsigmondot, Szabolcs vármegye főpénztárosát, hivatali sikkasztás miatt állásától felfüggesztették. A turpisságra úgy jöttek rá, hogy Bónis 1895. év december 3-án egy heti szabadságot kért a megye alispánjától: — Halaszthatatlan dolgaimat kell sürgősen elintéznem, amit a hivatalban nem végezhetek el, — monda. A kért szabadságidő azonban lejárt s a főpénztáros nem mutatkozott hivatalában. Az alispán erre vizsgálatot indított, aminek az volt az eredménye, hogy Béniét felfüggesztették állásától, mert a pénztárban hiány merült föl. A miniszteri kiküldött, Weisz Henrik számtiszt, aztán kiderítette, hogy a főpénztáros rutul visszaélt a beléje helyezett bizalommal, mert a kezelésére bízott pénzből huszonhét esetben három év alatt összesen négyezerhétszáznyolcvanhat forint negyvennégy krajcárt sikkasztott el. A nyíregyházai törvényszék, tekintve, hogy »az ellenőrzés oly laza volt, hogy a cselekmény elkövetésére mintegy kínálkozott az alkalomé, az enyhítő 92. szakasz alkalmazása mellett, folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás büntettéért hét hónapi börtönnel sújtotta a vádlottat, amit a debreceni tábla és ma a legfelső biróság ötödik büntető tanácsa is megerősített. — Vád alá helyezett aljárásbíró, Tomory János volt késmárki aljárásbirót a lőcsei kir. törvényszék több rendbeli sikkasztás, csalás és hivatalos pénzek hűtlen kezelése miatt vád alá helyezte.