Pesti Hírlap, 1900. december (22. évfolyam, 331-360. szám)

1900-12-06 / 336. szám

1900. december 6., csütörtök. PEST I HltíLAP 11 112.50. — Dunagdzhaj/társ.­részv. 740.—. — Dohány részv. 292.—. — Cs. rc. arany (vert) ,11.36. —. Német bankváltók 117.60. — 4.2% ezüstjár. 98.25. — Osztr. koronáján 98.50. — 1864. sorsjegy 198.—. — Osztr. hitelrészv. 674.—. — Union Bank 548.—. —­ Osztr. Länderbank részv. 411.50. — Osztr.-magy. államv.­részv. 667.50. — Elbavölgyi vasút 474.—. — Alpesi részv. 451.50. — 20 frankos 19.16. Bécs, dec. 5. (Magyar értékek zárlata.) Ti­szai és szegedi köles, sorsj. 140.—. — 4% aranyj. 116.---------Magyar vasúti köles. 99.40. — Magy. hitelbank-részv. 677.—. — Magy. leszámít. és váltóbank-részv. 430.—. — Kassa-oderbergi vasút részv. 352.— Rimamurányi 494.—. — M. keresk. bank —.—. — Magy. koronajáradék 91.80. — M. ker. vas. áll. kötvény 117.75. — M. nyer.­k.­sorsjegy 167.50. Berlin, december 5. (Tőzsdei tudósítás.) A nyugati tőzsdék és Ne­w­ York tegnapi bágyadtabb irányzatának hatása alatt a mai tőzsde gyengén nyílt meg. Azonkívül az angolországi kőszénárak hanyat­lása és Anglia kőszénbehozatalának statisztikailag ki­mutatott emelkedése bányarészvények eladására kész­tette a spekulációt. Bankok meglehetősen megtartot­ták árfolyamukat, ellenben kohó- és kőszénrészvé­nyek hanyatlottak. Járadékok közül belföldiek szilár­dak, magyar koronajáradék magasabb, spanyol és 6%-os argentínai kölcsön bágyadt. Vasutak szabály­talanok, amerikaiak gyengébbek. Hajózási részvé­nyekben az üzlet emelkedő árfolyamok mellett élénk volt, különösen Lloyd részvényekben arra a hírre, hogy a társulat 9%-os osztalékot fog fizetni. A má­sodik tőzsdeórában a forgalom csöndes volt és az irányzat nem változott. Zárlat után kielégítő volt az irányzat. Magánleszámítolási kamatláb 41/2 százalék. Osztrák hitelrészvény 211.50. — 4’2% ezüst, járadék 98.25. — Osztrák aranyjáradék 99.40 Magyar aranyjáradék 97.40. — ElbeVölgyi vasút —... — Magyar koronajáradék 92.50. — Déli vasút részvény 26.40. — Kassa-Oderbergi vasút —.—. — Orosz bankjegyek 216.65. — Bécsi váltóár 84.90. — Magy. vasúti beruházási kölcsön 101.25. — Olasz járadék —.—. Berlin, dec. 5. (Gabonatőzsde.) Búza de­cemberre 149.—, májusra 157.75. — Rozs decem­berre 136.50, májusra 140.50. — Zab decemberre 133.50. májusra —.—> — Tengeri decemberre 116.—, májusra 106.75 — Olaj decemberre 62.10, májusra 61.90. — Szesz 70-es 45.40. Boroszló, dec. 5. (Gabonatőzsde.) Búza hely­ben 15.70. — Sárga búza helyben 15.60. — Rozs helyben 14.50. — Zab helyben 13.20. — Repce helyben 28.20. — Tengeri 100 kilónkint 14.—. Hamburg, dec. 5. (Zárlat.) 4­2%-os ezüst­járadék 98.10. — 1860. sorsjegy 135.—. — Déli vasút 26.25. — 4%-os osztr. aranyj. 99.1 . — Osztr. hitelrészvény 211.60. — Osztr.-magy. áll. vasút 142.50 — Olasz járadék 94.70. — 4%-os. magy. aranyj. —.—. Frankfurt, dec. 5. (Esti tőzsde.) Osztrák hi­telrészvény 211.40. — Osztrák-magyar államvasut —.—. — Déli vasút —.—. — Német bank —.—. — Disconto-Commandit 180.50. — Drezdai bank 180.60. — Berlini Handelsgesellschaft 152.50. — Gelsenkirchen­ —.—. — Harpens 193.40. — Hi­bernia 181.—. — Laura-kohó 205.40. — Olasz jára­dék —.—. Frankfurt, dec. 5. (Zárlat.) 4.2%-os papír­­járadék 98.70 4%-os osztr. aranyjáradék 99.20. — Magyar koronajáradék 92.55. — Osztr.-magy. bank 12. 70. — Déli vasút részvény 26.50. — Elbevölgyi vasút 119.—. — Londoni váltóár 20.41. — Bécsi Bankegyes. 118.90. — Villamos-részvény 129.—. —• 3%-os magy. arany kölcsön —.­— — 4­2%-os ezüst járadék 97.90. — 4%-os magy. aranyjáradék 97.20. — Osztr. hitelint. részv. 212.50. — Osztr.-magy. államvasut 143.19. — Északnyugati vasút 116.—. — Bécsi váltóár 849.16. — Párizsi váltóár 813.75. — Union-bankr. —.—. — Alpesi bányar 228.—. Párizs, dec. 5. (Zárlat.) 3%-os francia jára­dék 101.65. — 3­­%-os francia járadék 102.55. — Osztrák földhitel 12.38. — Államvasut —.—. —. Déli vasút részv. —.—. — Osztr. aranyj. 99.20 — Magy. aranyj. 99.75. — Ottoman-bank 537.—. — Török dohány 314.—. — Alpesi —.—. — Olasz járadék 95.30. — Osztr. Länderbank — — Franc, törleszth. járad. 100.32. — Párizsi bank­részvény 10.32. Párizs, dec. 5. (Gabonatőzsde.) Búza: folyó hóra 20.40 frankon, januárra 20.80 frankon, 4 első hónapra 21.45 frankon, márciustól 4 hónapra 21.80 frankon. — Rozs: folyó hóra 15.40 frankon, januárra 15.50 frankon, 4 első hónapra 15.50 frankon, már­ciustól 4 hónapra 15.75 frankon. — • Liszt: folyó hóra 26.35 frankon, januárra 26.75 frankon, 4 első hónapra 27.35 frankon, márciustól 4 hónapra 27.60 frankon. — Repceolaj: folyó hóra 75.­— frankon, januárra 75 25 frankon, 4 első hónapra 75.75 fran­kon, májustól 4 hónapra 74 50 fokon. — Szesz : folyó hóra 31.50 frankon, januárra 31.75 frankon, 4 első hónapra 32.— frankon, májustól 4 hónapra 33.— frankon. — Nyerscukor: folyó hóra 25.25 frankon, januárra 25.50 frankon. — Fehér cukor: folyó hóra 28.75 frankon, januárra 28.87 frankon, márciustól 1 hónapra 29.75 frankon, májustól 4 hónapra 30.25 frankon. — Finomított cukor: folyó hóra 101.50— 102.— frankon. Ltondon, dec. 5. Angol konsolok 97­/16. — Déli vasút részv. 5Vz. — Spanyol járadék 69%. — Olasz járadék 94%. —4%-os magyar aranyjá­­radék 97%. -1­­4%-os osztrák aranyjáradék —.— — 4%-os rúpia 64Vt. — Canada Pacific-vasut 87%. — Leszámítolási kamatláb 315/is. — Ezüst 291%6. — Bécsi váltóár —.—­ London, dec. 1. (Gabonapiac.) Az irány­zat általában nyugodt. Tengeri 3 ével drágább. Városi liszt 21—26 sh. Repceolaj 30 sh. 6 p. Tengeri 25 sh. Behozatal: búza 30,000, zab 30,000 gu. Időjárás: erős esti. Pénzü­gyi hírek. * Az osztrák-magyar bank főtanácsának mai ülésén a vezértitkárnak az üzletmenetről szóló részletes jelentése kapcsán a jelzáloghitel-forgalom tárgyalásánál fölolvasták a bécsi építő­vállalkozók szövetségének egy átiratát, amely arra kéri a főta­nácsot, hogy támogassa a szövetségnek a bank jel­­zálogüzletére nézve 300 millió koronában megállapí­tott kontingens emelése ellen a pénzügyminiszterhez benyújtott fölterjesztését. Azután bejelentették, hogy a két pénzügyminiszternek a bankhoz intézett azonos tartalmú átirata szerint a még forgalomban lévő öt fitos és 50 fitos államjegyeket 1901. szeptember 1-én fogják bevonni. E szerint a bank 1901. szep­tember 2-án fogja megkezdeni 10 koronás új jegyei­nek kiadását. Bejelentették azután, hogy a bank megtette a kellő előkészületeket arra, hogy a mon­archia mindkét államában lévő bankintézetek e hó 31-étől kezdve vámfizetések teljesítésére alkalmas, aranyérmekre szóló utalványokat állíthassanak ki. Hogy a bank aranyforgalma a köz érdekében még inkább fejleszthető legyen és ez­által a kiskereske­dőknek és magánosoknak is alkalmat adjanak arra, hogy adott esetekben minél könnyebben hozzáférhes­senek a jegybankhoz, mint központi aranyforráshoz, elhatározta a főtanács, hogy újra életbe léptet egy 1892. augusztus haváig érvényben volt szabályt és fölhatalmazza az összes bankintézeteket aranypénz­nemeknek készfizetés ellenében való átvételére és eladására. E szerint a fiókintézetek is fog­nak ezentúl aranypénznemeket eladni, illetve átvenni az ü­zletvezetőség által megállapított árak mellett. Eddig ezek az intézetek külföldi vagy kereskedelmi aranyérmeket csak tarifaszerű súlyérték­ük szerint vehettek át, illetőleg bizomán­yszerűleg kellett azok­nak megvételét és eladását közvetíteniök. A bank nyomdájában alkalmazott munkásszemélyzet számára új munkarendet fogadtak el, amely a normális mun­kanapot 8 órában állapítja meg. Végül bejelentették, hogy négy új bankfiókot létesítettek és pedig Ausz­triában Roveredo és Trient városokban, a magyar államban pedig Szolnok és Varasd városokban. Az új bankfiókok e hó 10-én kezdik meg működésüket. Ettől a naptól fogva a rivai mellékhely a roveredói fiókintézethez, a jászberényi és mezőtúri mellékhe­lyek pedig a szolnoki fiókintézethez tartoznak. * A Deutsche Grundschuldbank válsága. Említettük, hogy e bank részvényesei és záloglevél­tulajdonosai e hó 29-én újabb közgyűlést tartanak. Az intézet helyzete reménytelen, mert a kibocsátott zálog­levelek fedezetéből 40 millió márka hiányzik. A Deutsche Grundschuldbank mellett a Preussische Hypo­thekenbank helyzete is sokkal kedvezőtlenebb, sem­mint feltételezték. A szorult helyzetet a nagy arányú telek­vásárlások, az általuk kötött kockázatos ügyle­tek idézték elő, amelyek folytán mind nagyobb pénz­zavarba jutottak olyannyira, hogy a saját ingatla­naikra is kénytelenek voltak jelzálog-kölcsönöket föl­venni. De ez a pénz sem soká tartott és most zálog­leveleiket akarták lombardirozni. Miután pedig ezekre kölcsönt nem kaptak, kitört a válság. Az ügyletek kö­tése és lebonyolltása céljából a fent idézett két bank több más kisebb társasággal szövetkezett. Részvény­tőkéje egyiknek sem igen volt és dacára ennek, mil­liókra menő ügyletekbe bocsátkoztak. A kikül­dött vizsgáló bizottság 663 telket állapított meg 98,54 millió márka értékben. E 663 telek kö­zül 294 a Spielhagen-csoport tulajdona. A Spiel­­hagen-csoport részesedése különben a következő: 1. Actien-Gesellschaft für Grundbesitz und Hy­­potheken-Verkehr: 107 telek 32.58 millió márka kölcsönnel. 2. Neue Berliner-Gesellschaft : 106 telek 16.83 millió kölcsönnel. 3. Märkischer Immobilien- Verein: 44 telek 7.23 millió kölcsönnel. 4. Grunder­­werbs-Gesellschaft für Berlin und Vororte: 19 telek 1.09 millió kölcsönnel. 5. Credit-Gesellschaft für Indus­trie und Grundbesitz : 4 telek Vs millió márka köl­csönnel. 6. Anhalt és Wagener utódai: 7 telek 1.50 millió márka kölcsönnel. 7. Petzold és társa gépgyár : 7 telek 1.86 millió márka kölcsönnel. Az a körül­mény, hogy ez ingatlanok realizálása egykönnyen és egyhamar meg nem történhetik, csak sietteti a válsá­got. A német nagy pénzintézetek, hogy a nagyobb válság kitörését megakadályozzák, interveniáltak az ideig, míg meg nem győződtek a túlságosan, sőt célzatosan könnyelmű gazdálkodásról ; most azonban, miután ez mind föltűntőbbé vált és egyúttal kitűnt az is, hogy a kibocsátott záloglevelekből 40 millió márka, vagyis majdnem a fele hiányzik, kénytelenek e nagy összeggel szemben a szövetkezett társaságo­­­at saját sorsuknak átengedni. A 29-iki közgyűlés minden esetre viharosnak és szenzációsnak ígére­­­kezik. * Az Unió költségvetése. Gagl pénzügymi­niszter évi jelentése szerint az 1900. június 30-án végződött költségvetési évben a bevételek 669.585,430 dollárt, a kiadások pedig 590.063,371 dollárt tettek. A bevételek az előző évhez képest 38.613,420 dol­lárral emelkedtek. 1901. év bevételeit 688.773,255 dollárra, kiadásait 607.773,253 dollárra becsülik. Az­ 1902. év bevételeit 716.633,043 dollárra, kiadásait­­ pedig a törlesztési összegek levonásával 691.374,800 dollárra becsülik. Az államkincstár rendelkezésre álló alapjai az előző évhez képest 24.887,094 dol­lárra növekedtek, nem számítva bele a 150 millió dollárt tévő évi tartalékot. A nemzeti bankok tőkéje a múlt évhez 19 631,850 dollárral, a bankok pénz-­­ forgalma 68.287,572 dollárral emelkedett. A külke­reskedelem ebben az évben nagyobb arányokat öl­­j­tött, mint bármely más esztendőben. Különösen pe­dig a kivitel nagyobbodott. A behozatal 152.792,965 dollárral növekedett. Bevándorolt az utolsó költségve­­­­tési évben 448.572 ember. A kincstár kedvező hely­zete, mint a jelentés kiemeli, arra a feltevésre jogo­sít, hogy a kormány jövőre gondoskodhatik majd a törlesztési alapról. * A Mária Terézia-tallérok Törökország­ban. Konstantinápolyi hírek szerint a török pénzügy­minisztérium tárgyalásokat folytat az illetékes intézet '■ lekkel a Mária Terézia-tallérok bevonása és ezeknek­­ török pénzekkel való helyettesítése ügyében. E tal­lérok többnyire Arábiában vannak forgalomban, ezüst­tartalmuk valamivel meghaladja a 10 piastert (körülbelül 200 fillér) és a nyilvános pénztáraknál 12­­ piasterrel váltatnak be. A szakkörök nézete szerint mindamellett a porta által óhajtott intézkedés végre-­­hajtása aligha fog sikerülni főleg azért, mert a la­­­kosság Arábiában épen nem hajlandó a török érme-­­ket elfogadni. Kereskedelem. * A magyar hízómarha és sertés értéke­sítési viszonyai javításának megbeszélése céljából a földmivelésü­gyi miniszter folyó hó 10-ére szaktanács-­­ kormányt hívott egybe, amelyre több hizlalót is meg-­ hivott oly célból, hogy a piaci viszonyokat közvetlen üzleti összeköttetéseik révén ismerő termelők kíván- t­ságait megismerje és a teendő intézkedésekben azo­kat lehetőleg figyelembe vehesse. N­ogy bécsi ékszerész fizetésképtelen­sége. A Granickstätten és Witte bécsi ékszerkeres-­­ kedő­ cég beszüntette fizetéseit. A passzívák 150.000 koronát tesznek. A fizetésképtelenségnél bel- és kül­földi cégek vannak érdekelve. x * Fizetésképtelenségi esetek. A bécsi, Creditoren-Verein a következő fizetésképtelenségekről­­ tesz jelentést: Hajnaly Ádám, Nagy­hikinda. — Kannengieszer M., keresk. cég Eperjes. — Hartmann Lipót, bej. rövidáru kereskedő Budapest (Nefelejts­­utca 38.) — Groszmann L., Budapest. — Ifj. Weisz­ Lajos, Budapest (Kerepesi­ ut.) Franikovic Tamás, Curzola (Dalmácia.) Calligaris M. és társa, Trieszt. — Müller Antónia, Pittai­. * Közlekedés. * Az amerikai nagy csatorna. Washington­ból sürgönyzik, hogy Mac­Kinley elnök áttette a kongresszushoz a földszoros-bizottság jelentését. A bizottság egyhangúlag a nicaraguai vonal mellett foglal állást, mert szerinte ez a legkönnyebben ke­­­resztül vihető volna, amelyen a csatorna az Egyesült­ Államok uralma alatt, igazgatása alatt és tulajdoná­ban üzemben tartható. A költségeket 200.540.000 dollárra becsülik, míg a panamai földszoroson át­épí­tendő csatorna költségeit a szerint, hogy milyen vo­nalat választanak, 156,378.280 dollárra, illetőleg 142,342.590 dollárra irányozzák elő. A jelentés ki­emeli a nikaraguai vonal különféle előnyeit és meg­jegyzi, hogy Nikaragua és Costerica kormányát semmiféle másnak adott koncesszió nem köti, holott Kolumbiát kötelezi a Panama-társaságnak adott kon­cesszió. A bizottság javaslata szerint a csatornának 35 lábnyi mélységűnek és 150 lábnyi szélességűnek kell lennie. A zsilipek 740 láb hosszúak és 35 láb szélesek volnának. A csatorna, amelynek hosszúsága 186 angol mértföld volna, tíz év alatt készülne el. * A Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság közhírré teszi, hogy a vukovár­i újvidéki járatok, amennyiben azt az időjárás előbb nem követelné, nem a f.­6. december 10-én esedé­kes fölfelé menettel, hanem a következő módon fog­nak megszüntetni: Utolsó fölfelé menet Újvidékről Vukovárra december hó 9-én, utolsó lefelé menet pe­dig Vukovárról Újvidékre december hó 10 én lesz. * Előmunkálati engedély meghos­szabbí­­tása. A kereskedelemügyi miniszter Kende Zsig­­mond istvándi, Nagy Béla lázári-i és Kölcsey Zoltán tunyogi földbirtokosoknak, a nyíregyháza-mátészalkai helyiérdekű vasút Mátészalkai állomásától Kocsord, Tunyog, Fehérgyarmat, Fenyige, Kömöre, Istvándi, Csege, Badaló és Csorna irányában a magyar kir. államvasutak Beregszász állomásáig vezetendő szab­ványos nyomtávú, gőzmozdonyú helyiérdekű vasút­

Next