Pesti Hírlap, 1900. december (22. évfolyam, 331-360. szám)

1900-12-06 / 336. szám

PESTI HÍRLAP , 1900. december 6., csütörtök . — (Frigyes főherceg és családja Pozsony­ban.) Pozsonyból Írja levelezőnk: Frigyes főherceg és családja addig, amig ,az Albrecht főherceg után örö­költ uradalmak kezelése nem nehezedett a főherceg vállaira, kiválóan hangadó tényező volt Pozsony vá­ros társaséletében. Mostanában már csak nagyritkán tartózkodik itt a fenséges család. Színházba, amelynek annakelőtte törzslátogatója volt, s példáját az előkelő körök nagyban utánozták, most már alig jön egyszer­­kétszer egy esztendőben. Izabella főhercegnő is, akinek itt jótékony tevékenysége párját ritkította, leányaival, az immár felnőtt királyi hercegnőkkel úgyszólván ál­landóan távol van. Szinte eseményszámba megy tehát, hogy a főhercegnő védnöksége alatt vasárnap, e hó 9-én, nagyob­bszabású jótékony célú tombola lesz a vármegyeház nagytermében a pozsonyi szegények ja­vára. A rendezőbizottság az itteni előbbkelő társaskö­rök jótékony hölgyeiből alakult és biztos sikerének kulcsa az, hogy a főhercegi családot, mint egész ha­tározottan kilátásba van helyezve, a pozsonyiak az ü­nnepiességen viszontláthatják. Frigyes főherceg itt tartózkodásának idejére több napra terjedő vadászatot rendeztet a szomszédos Mosony megyében levő uradal­mán. Póktoronyi vadászkastélyában ebből az alkalom­ból már is ott időznek mint vendégek : a würtembergi királyi herceg, a braganzai herceg és Schwarzemberg herceg. A kastélyban mindennapos látogató Batthyány László gróf, mosonymegyei nagybirtokos, a köpcsényi főur.­­ (A gyémántkirályné házassága.) Három világváros törvényszékeit foglalkoztatta az az érdekes pör, amely közel egy esztendei huzavona után ki­egyezéssel ért a múlt héten véget. Azért érdekes ez a jogi eset, mert Otero spanyol táncosnőnek lapunk által csak néhány nappal ezelőtt jelentett házasságát eredményezte. A Budapesten is jól ismert Otero, aki énekesnő, táncosnő, grófnő, gyémánt- és reklám­­királynő egy személyben, ez év elején egy hamburgi orfeummal kötött szerződését megszegte, mert inkább Berlinben akart föllépni. Ez ellen a hamburgi igaz­gató tiltakozott és le akarta foglalni a szép Otero gyémántjainak valamelyikét, hogy a kötbért biztosítsa. Otero azonban jó „üzlet­ember“ lévén, nem szerette volna a csinos berlini gázsit elveszíteni, kapta ma­gát és gyors elhatározással a párizsi opera egyik táncosának nyújtotta örök frigyre az ő brilliantgyűrűs kezét. E házasság az excentrika számítása szerint a hamburgi kontraktust érvénytelenné tette volna, csak­hogy a bírák átláttak a szitán, miért is a spanyol nő ügye nem állt a legjobban. Nem maradt más hátra, mint hogy kiegyezkedjék a hamburgi igazgatóval, és így decemberben ő nála, januárban pedig Berlinben fog vendégszerepelni. A párizsi táncossal kötött frigy még­sem volt olyan örök, mint ahogy sokan hitték, mert a szép Otero férjétől már is külön vált. Minek is a házasság, ha még egy orfeum­­port sem lehet vele megnyerni ! — (Nyolcvan évi szolgálat jubileuma.) Az orosz flotta legidősebb tengernagya, Loggin Hay­den gróf, nov. 30-ikán ünnepelte az orosz tengeré­szetnél töltött nyolcvan évi szolgálati idejének ritka jubileumát. Hayden gróf 1820-ban, I. Sándor alatt lépett az orosz tengerészetbe, melynek még most is tagja. 1827-ben, navarini csatában a gróf, mint a „Konstantin“ fregatté parancsnoka, kiválóan kitün­tette magát. I. Miklós alatt a cár katonai irodájának volt a főnöke, II. és 111. Sándor alatt kiváló állásokat töltött be a flottánál. Hayden gróf jelenleg 98-ik évé­ben van.­­ (Az állatorvosi főiskola) kifejlesztésé­nek utolsó aktusa a magántanárokról szóló miniszteri rendelet kibocsájtása. A hivatalos lap szerdai számá­ban megjelent szabályzat szerint a magántanári ké­pesítés az állatorvosi akadémián ugyanúgy történik, mint az egyetemen ; csupán annyi az eltérés, hogy a doctori oklevél bemutatását nem kívánják az olyan okleveles állatorvosoktól, akik szakjukban nagyon kiválóak ugyan, de egyetemi tanulmányokat nem vé­geztek, és mégis magántanárok óhajtanak lenni; s míg az egyetemen a doctori fok megszerzése után csak három év múlva jelentkezhetik a jelölt magántanári vizsgára, addig a jelentkezőtől az állatorvosi főis­kolán az oklevél megszerzésétől számítva csak két esztendőt kívánnak.­­ (Egy Radetzky-veterán.) Bécsben ma ünnepelte kampfrufi lovag Wagenpauer Antal nyug. alezredes 85-ik születésnapját. Radetzky olaszországi hadjáratában érdemelte ki első sarkantyúit, s a ma­­gentai csatatéren elkövetett hőstettéért a vaskorona rend 3. osztályát (a hadi díszítéssel) s később a ne­mesi rangot kapta. Az öreg mellét számos érdemjel díszíti. Egyszerűen és szerényen él a Pramer-utca egy Ősrégi házában.­­ (Halálozás.) Cherven András 1848 – 49. évi honvédhuszár, nyug. telekkönyvvezető életének 73-ik évében Budapesten elhunyt.­­ (A szerelem szabadsága.) A francia író­kat és tudósokat nagyon foglalkoztatja az a veszede­lem, hogy a francia nép erősen fogy. Zolának a Ter­mékenység című regénye is ezt a problémát tárgyalja, de könyvekkel persze nem sokat lehet változtatni azon a szomorú tényen, hogy a halálozások száma már jelentékeny százalékkal múlja felül a születések szá­mát. Pierre Louys, a nálunk is jól ismert író, most a párizsi Journalban egy nagy vezéreikben azt bizo­nyítgatja, hogy szabadabbá kell tenni a szerelmet, s könnyebbé a házasságot, s csak így lehet megaka­dályozni a francia faj pusztulását. Öt pontba foglalt konkrét indítványai a következők: I. Az erkölcsi nevelés segítségével le kell küzdeni azt az utálatos előítéletet, amely szerint az anyaság, bármily körülmé­nyek között is, becstelen, törvénytelen és meggyalázó lehet. II. A terhesség ideje alatt, s még azu­tán három hónapig gondoskodni kell a mun­­kásnők és nőcselédek megélhetéséről. III. Erkölcsi bizonyítványt minden eset­ben adni kell, hacsak bírói ítélet nem aka­dályozza a bizonyítvány kiadását. IV. Minden megyében és nagyvárosban gyermek-menházat kell építeni, amelyben két éves koráig minden gyermeket fölvesz­nek, akit az anya nem tud eltartani. V. Meg kell engedni a házasságot min­denkinek, aki e célból az erre rendelt ha­tóság előtt megjelenik, költségek, halogatás és irományok előmutatása nélkül, harma­dik személynek a beleegyezése a házasság­hoz nem szükséges. A legutolsó pontban nagyon figyelemreméltó az okmányok felmutatására vonatkozó rész, mert a há­zasságkötéshez Franciaországban még több okmány szükséges, mint nálunk. Nevezetesen be kell mutatni a következő okiratokat: mind a két fél születési bizo­nyítványait vagy ha ez nincs , a bókebíró által kiállított s a törvényszék által hitelesített azonossági bizonyítvá­­nyokat.­Ha valamelyik fél külföldön született: a születési hely hatóságának és az illető külügyminiszternek a beleegyezése is szükséges két-két példányban, s ezek­ről az okiratokról hitelesített fordításokat kell készít­tetni, s az illető kerület anyakönyvi hivatala által hitelesíttetni. Szükséges továbbá két bizonyítvány ar­ról, hogy a házasulandók legutóbb hol laktak, s ezeket a bizonyítványokat a kerületi rendőrbiztosok­kal hitelesíttetni kell. Szükséges továbbá a négy szülő beleegyezéséről két közjegyzői okirat; ha va­lamelyik fél teljesen árva, az eljárás olyan hossza­dalmas, hogy a megszerzendő irományok felsorolá­sára egész hasáb kellene. Be kell mutatni továbbá a vőlegény katonai könyvét vagy fölmentési bizonyít­ványát. Elő kell terjeszteni továbbá a házasfeleknek közjegyző előtt kötött házassági szerződését. Ez a legegyszerűbb dolog. De ha valamelyik a házasulan­dók közül özvegy vagy elvált, vagy ha a vőlegény még a hadsereg kötelékébe tartozik, szinte lehetet­lenség leírni az eljárás hosszadalmasságát. Az összes okmányok megszerzésére tizenegy teljes nap szük­séges! Érthető tehát, hogy a vadházasságban élők túlnyomóan nagy része visszariad attól, hogy a há­zasságát törvényesíttesse. A sok irat bemutatásának különben alig van más célja, mint a bigamia elke­rülése, már­pedig Pierre Louys szerint a bigamia ellen elegendő a törvénynek az a paragrafusa, amely ezt a bűntettet súlyos büntetéssel sújtja.­­ (A katholikus­ kör Vörösmarty-ünnepe.) A katholikus­ kör szerdán délután tartotta Vörösmarty­­ü­nnepét, amelyet az opera férfikara nyitott meg No­­seda Károly vezetése alatt a Hymnus­szal. Emlékbe­­szédet Pintér Kálmán alelnök mondott, dr Sziklay János pedig elszavalta »Vörösmarty« c. költeményét. Lakatos Gyula Vörösmarty Szép Ilonáját szavalta, amelyhez Noseda Károly Ernyei József zenéjét ját­szotta.­ (Letartóztatott kereskedő.) Nagyvárad­ról táviratozzák, hogy Róth A. Gyula ottani divatáru­kereskedőt csalás és sikkasztás bűntett miatt letar­tóztatták. A bűnvádi eljárás folyamatban van a csődbe jutott Arányi és Róth cég tagjai ellen is, aki­ket azzal vádolnak, hogy hitelbe vásárolt árukat át­csempésztek Róth A. Gyula üzletébe. A városszerte ismert kereskedők ügye általános föltünést kelt. — (Elégett munkások.) A Latorca átmet­szésénél, Pálfölde mellett egy munkás-kunyhó le­égett ; három munkás aludt benne, akik közül kettő szénné égett, egy pedig súlyos égési sebeket szen­vedett. — (Három millió fölösleg.) A párizsi világ­kiállítási piacon élénk vásár uralkodik. Még a kiállí­tás bezárása előtt számos vevő jelentkezett a külön­böző pavillonok, villák és svájci házacskák megvéte­­lére, melyek a Trocaderonak s a Marsmezőnek oly festői színezetet kölcsönöztek, így Japán az ő érdekes pavillonját, melynek faszerkezete csak 40,000 frankba került, 100,000-ért adta el. A vevők százai verseng­tek a marsmezei svájci házért, nem különben a tou­­ring-club pavilonjáért. Különösen törték magukat a kis orosz faluért, mely egészen felül feküdt a Troca­­déro kertjeiben. A kis Congo-telep anyira megtetszett egy úrhölgynek, hogy egy építésznek 15,000 frankot fizetett, egy hasonlónak építéséért. Akadtak pártfogói a svéd, a norvég és a bosnyák-hercegovinai pavilon­nak is. Ez utóbbi 25,000 frankon kelt el, ami baga­­tell volna, ha nem kellene lebontani, darabot darab után elhordani, s aztán újra fölépíteni.« Arra a kérdésre, hogy­ mibe került a párizsi világkiállítás és mit hozott be, most a következő­leg felelnek: A költség tett 65 millió frankot, a bevétel 68 milliót, úgy hogy a kiállítási vezetőség három millió frank fölösleggel rendelkezik. E kedvező siker persze nem zárja ki azt, hogy egyes vállalatok nagy veszte­ségeket szenvedtek. 1889-ben a fölösleg 10 millió frank volt; az 1878-iki kiállítás 320­ millió frank veszteséggel járt; 1867-ben ugyancsak 8 millió frank volt a fölösleg. A látogatók száma 1900-ban 53 mil­lióra rúgott, 1889-ben 22 millóra, 1878-ban 16 mil­lióra. — (Dohánygyár Szepes-Bélán.) A kormány — mint Kassáról jelentik ■— Szepes-Bélán dohány­gyárat szándékozik felállítani és az építkezés terveit a pénzügyminiszter már jóvá is hagyta. Az építést a tavaszszal kezdik meg.­­ (A népszámlálás.) A m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója a következő sorok köz­lésére kért fel bennünket: Az 1900 évi december hó 31-ik állapot sze­rint tartandó népszámlálás a törvény értelmében » tudvalevőleg csak 1901. január hó l.-je és l0.-a között hajtatik végre s a népszámlálási anyag, miután a kérdőivek előbb még a községekben és a járási főszolgabiróságoknál felülvizsgálat alá esnek, csak 1901. február hó folyamán, sőt túl­nyomó részben csak március hó elején fog beér­kezni, s minthogy az anyagot a tulajdonképes feldolgozás megkezdése előtt a központban is még rendezni és némi felülvizsgálat alá kell venni, természetes, hogy a népszámlálási tömeg­­munka a legjobb esetben is csak 1901. március hó második felében fogja, kezdetét vehetni. Mint­hogy pedig már ma is oly nagy számmal jelent­keznek népszámlálási munkára ajánlkozók, s oly tömegesen érkeznek a népszámlálási munkára vo­natkozólag levélbeli tudakozódások, hogy a kér­vények mindegyikét elintézni és a tudakozódá­sokra válaszolni kivált a statisztikai hivatal mai elfoglaltsága mellett szinte feltetlen, a hivatal jónak látja ez után figyelmeztetni az alkalmazást kérőket, hogy kérvényeiket csak a jövő évi feb­ruár hó második felében nyújtsák be ; egyúttal tájékozásul megjegyzi, hogy a hivatalban telje­sítendő munkálatokhoz csak a legutóbbi népszám­lálásban vagy a statisztikai hivatal egyéb na­gyobb munkálataiban már részt vett gyakorlott egyének fognak alkalmazást nyerni, az otthoni munkában pedig csak állami tisztviselők része­sülnek.­­ (A Riviéráról.) November 30-iki kelettel írják Nizzából: A White Lady nevű hajónak, mely egykor Langtry angol színésznő révén lett híressé, halotta van. Mr Lawson Johnston, a nagy fénynyel kiállított gőzyacht legutolsó tulajdonosa, félévig akart yachtján a Középtengen úszkálni, de a legutóbbi viharok és esőzések alatt annyira megbetegedett, hogy a yacht kénytelen volt horgonyt vetni Cannes­­ben, hol állítólag Johnston meghalt. A holttestet visszavitték a yachtra, mely halott gazdájával azon­nal fölszedte a horgonyt és most Anglia felé tart.­­ Az időjárás most itt nagyon gyalázatos, szél és eső egymással váltakoznak és az üdü­lők felső ruháikba burkolódzva dideregnek. Nizza legújabb nevezetessége a cárevics mauzeleuma, mely egy gyönyörű nagy kertben áll. Ezt a kertet az orosz állam megvette és a szomszéd villa- és szállodatulajdonosok nagy ré­mületére, oda most szegény oroszok részére kórházat terveznek.

Next