Pesti Hírlap, 1901. január (23. évfolyam, 1-31. szám)

1901-01-22 / 22. szám

i vwl. jUUUcl* iiJ., i\wUU. r iu a j. a ji 1 íi ii A r_______________________ _ Az angol királynő betegsége. A királynő orvosának nyilatkozata. London, jan. 21. — Saját tudósítónktól. — A londoni Press Association tudósítója meginterviewálta amaz orvosok egyikét, kik a királynőt gyógykezelik. Jóllehet szigorúan meghagyták az orvosoknak, hogy a bulletinek kivételével a királynő állapotáról és betegségéről semmiféle közlést ne tegyenek, a Press Association képviselőjének sikerült a királynő betegségének természetéről némi felvilágosításokat szerezni. A kezelőorvos a királynő betegségéről következőket közölte: A királynő tulajdonképeni baja az agykor gyengesége, melyet az elégtelen szívműködés és rendetlen vérkeringés minden tünete kísér. Komplikálja a betegséget az a körülmény, hogy a királynő éjjel álmatlanságban szenved, míg nappal folyton álmosság bántja, ami az utóbbi napokban időnként nem épen hoszszantartó önkívületté fokozódott. Az orvosok a legutolsó éjjeleken minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtak, egyrészt, hogy a királynő életét meghosszabbítsák, másrészt, hogy fájdalmait elviselhetőkké tegyék. Az orvosoknak ugyanis az a meggyőződése, hogy a királynőnek jelenleg rendkívül nagy fájdalmakat kell elszenvednie. A betegszobába éjjel folyton oxigént szivattyúznak, hogy a beteg lélegzését, amennyire csak lehet megkönnyítsék. A háziorvos elismeri, hogy ezekkel az eszközökkel nem lehet elérni azt, hogy a királynő állapota valósággal megjavuljon, aminthogy olyanis ez az állapot, hogy a halál minden pillanatban bekövetkezhetik. Sokszor azonban ez a viaskodás a halállal napokig is eltart, ami Viktória királynénál valószínű is, mert testi szervezete mindig rendkívül robusztus volt és egészen a legutóbbi időkig jó egészségnek örvendett. Ugyanez a levelező délután két órai kelettel következőket sürgönyzi: Hasztalan igyekeznek a kastélyban elpalástolni a valódi tényállást: a királynő kétségtelenül haldoklik. Élete leghatározottabban a végét járja. Már ma reggel azt hitték, hogy Vilmos császár nem fogja a királynőt megérkezésekor életben találni. A császárnak különben, amikor megérkezett, az orvosok azt tanácsolták, hogy ne lépjen be a betegszobába, mert a királynő legtöbbnyire önkívületben fekszik és ha véletlenül öntudatnál volna, a császár megjelenése nagyon felizgatná. A királyi család tagjai közül egyedül csak a walesi hercegné és Beatrix hercegnő azok, kik folyton a beteg közelében időznek. A betegség kezdete. London, jan. 21. — Saját tudósítónktól. — A királynő betegségének kezdetéről következőket jelentik: A királynő testi ereje hanyatlásának első jelei néhány hét előtt mutatkoztak, amikor a királynő Osborneba költözött. A királynőt a kocsiban, hol ilyenkor mindig nagyon élénk és jókedvű szokott lenni, ellenállhatlan álmosság fogtael. Amikor Roberts marsall Délafrikából visszatért és kihallgatásra jelentkezett, a királynő oly gyenge volt, hogy az audienciát néhány perc múlva félbe kellett szakítani. A királynőt a délafrikai események nagyon megviselték. Mindig könyekben tört ki, amikor valamely arisztokrata származású tiszt halálát jelentették neki. Az elesettek családjainak vigasztaló leveleket irt és az elesett tisztek arcképét kérte. Az orvosi jelentések. Osborne, jan. 21. A királynő állapotáról ma délelőt 11 órakor kiadott orvosi jelentés így szól: A királynő erőállapota éjfél óta kissé javult. Ő felsége kissé több táplálékot vett magához és üdítő álma volt. Ereje tovább nem gyöngült. A legnagyobb aggodalmat okozó tünet az, hogy az agyban a vérkeringés helyi fennakadását észlelték. CoweB, jen. 21. — Saját tudósítónktól. — Délben tizenkét, órakor a következő orvosi jelentést adtak ki: A királynő eszméletlen. Halálküzdelem nincs. Berlin, jan. 21. — Saját tudósítónktól. — Az itteni angol nagykövetséghez délután fél négy órakor következő távirat érkezett, melyet Londonban 12 óra 40 perckor adták föl. A királynő állapotában könnyű javulás állt be. London, jan. 21. Este 6 óra. — Saját tudósítónktól. — Egy bulletin, melyet, a királynő állapotáról Osborneban délután öt órakor adtak ki, reményteljesebb. E jelentés szerint a királynő állapotában ma reggel jelzett javulás tartós. Ezt a bulletint nemcsak a királynő két háziorvosa, hanem sir Thomas Barlow agyspecialista is aláírta, kit a királynő betegágyához legutóbb hívtak. London, jan. 21. — Saját tudósítónktól. Az orvosok körében azt mondják, hogy Viktória királynő szellemi állapota még reménytelenebb, mint testi betegsége. A betegség fő oka abban a mély búskomorságban keresendő, mely a királynőt már régebben, különösen pedig a családjában bekövetkezett halálesetek óta elfogta. Ez okból a királynő mostani betegségének kezdetén elmekórtani specialista orvosokkal is tanácskoztak. Azt mondják, hogy Vilmos császár dr Leitholdot, a híres berlini pszichiátert, felszólította, hogy jöjjön Osborneba, hogy a királynő állapotát megvizsgálja. A hangulat. London, jan. 21. Este 7 óra. — Saját tudósítónktól. — A ma kiadott két kedvezőbb bulletin dacára az esti lapok egyáltalán nem remélik, hogy a királynő felgyógyul. A tőzsdén csaknem teljesen pang az üzlet. Az utcákon nagy néptömegek hömpölyögnek ama középületek felé, melyeken a királynő állapotáról szóló orvosi jelentéseket kifüggeszteni szokták. A klubok tömve vannak tagokkal és látogatókkal, kik újabb híreket várnak. A városban a királynő állapotáról folyton a legellentmondóbb hírek szállingóznak. A vidéken a feszültség még nagyobb. A távhőhivatalok folyton zsúfolva vannak. A királynő hosszú kormányzati ideje miatt, mely több mint hatvan évig tartott, a lakosság sehogysem tud beletörődni abba a gondolatba, hogy ettől a királynőtől a halál most megfosztja. Az Osborneból érkező bulletineket százezernyi címekre azonnal tovább sürgönyzik.A Cowesből érkező sürgönyök sokkal kedvezőtlenebbek, mint azok a hivatalos táviratok, melyeket ma reggel publikáltak. Egy délben érkezett távirat azt mondja, hogy a királynő időnkint eszméletlenül fekszik. London, j.n. 21. — Saját tudósítónktól. — Este 8 óra. A legfelsőbb állami hivatalokban nagy sietséggel készülnek a trógváltozásra. A belügyminiszter és a titkos tanács elnöke Salisbury mi- niszterelnökkel ma délben Londonba érkez- tek. Windsor kastélyban a legközelebb ideér-tkező udvar részére a lakosztályokat rendbehozzák. London, jan. 21. A lapok nagy része igen hálás szavakkal emlékezik meg a német császár Angliába uta-zásáról. A Times az egyszerű politikán való fölül- emelkedést lát benne és azt mondja, hogy mint ilyet az utazást minden más országban is tiszteletteljes rokonszenvvel fogadják. Hasonló szerlemben ír a többi lap is. London, jan. 21. A Reuter-ügynökség jelenti: Noha hivatalos hírek nem szerezhetők Osborneból, ahol valamennyi udvari hivatalnok szigorú tartózkodást tanúsít, mégis híre jár jó forrásból, hogy a királynőnek már elgyöngült szervezetében beállott hirtelen fordulat szélhűdésre vezetendő vissza, amely a királynő látó- és beszélőképességére is kihat. A beteg táplálása is nagy nehézségekkel járt, azóta. Az eszméletlenség beállta előtt a királynő senkit sem látott a walesi hercegen kívül, aki csak körülbelül egynegyed óráig maradt nála és azután mély fájdalommal és aggodalommal elhagyta a királynő betegágyát. Az egész nemzetet mélyen megrendítették az osbornei hírek, amelyek hirtelenségükkel a legnagyobb megdöbbenést idézték elő. Tegnap óta negyébbről sem beszélnek az emberek, mint a királynő betegségéről. Még a legszegényebb és legtávolabb eső városrészekben is mindenütt a királynő nevét emlegetik a legőszintébb sajnál- kozással és legmélyebb részvéttel. A meglehetős nagy távolság miatt, amely Osbornet Londontól elválasztja, Londonban a rövid hivatalos jelentésekre van utalva a közönség. London, jan. 21. — Saját tudósítónktól. — A lapok a királynő halálának eshetőségével foglalkoznak. Az opportunista Morning Leader azt írja, hogy a királynő halála az országot igen kedvezőtlen pillanatban éri épen most, amikor Anglia súlyos válságon megy át. A dél-afrikai háború nagyban hozzájárult ahoz, , hogy a királynő ereje elhanyatlott. Az orvosok rendeletére vele Kitchener távirataiból az utóbbi időben csak nagyon gondosan megszerkesztett kivonatokat közöltek. Vilmos császár Osborneban. London, jan. 21. — Saját tudósi lónktól. — Vámos császár, aki reggel nyolc órakor érkezett ide, a walesi herceggel azonnal tovább utazott Osborneba, hová egy órakor érkezett meg. A császár nyomban nagyanyja betegágya- hoz ment. Hogy a királynő felismerte-e, nem tudják. A császár később a walesi herceggel a parkban sétált. Arra az esetre, ha a császár még ma vissza akarna térni Londonba, különvonatot tartanak készenlétben. Berlin, jan. 21. — Saját tudósítónktól. — Vilmos császár hir szerint nem sokáig marad Londonban, hanem esetleg viszatér Berlinbe még a temetés előtt, melyen magát képviseltetni fogja. TUDOMÁNY * (A nagy. tud. Akadémia) Ill. osztálya hétfőn délután ülést tartott, amelyen először Bugarszky István 1. tag tartotta meg székfoglaló értekezését: „A bróm és aethyl-alkohol egymásra hatásának sebességéről.“ Utána Hőgyes Endre r. tag értekezett arról a kérdésről: „Szükséges-e veszett állat ismétlődő marása esetén újra vódoltás.“ Szerinte ismétlődő veszett állatmarások esetén a bekövetkezhető veszélyek kikerülése céljából újra vádoltani kell az illetőt. Ezután Kövesligeti Radó 1. tag olvasta föl: Az égi testek fejlődése és kora II.-ik és befejező közleményét. Hőgyes Endre bemutatta Vámossy Zoltán pozsonyi kerületi orvos művét: Adatok az orvosi rend és tudomány, a gyógyszerészet és a járványok történetéhez Pozsonyban. Rados Gusztáv lev. tag bemutatta Schlesinger Lajos kolozsvári egyetemi tanárnak „A Hermite-féle alapokról“ című értekezését. Ugyancsak Rados Gusztáv mutatta be Gruber Nándor főreáliskolai tanárnak „Az egész számok hatvány összegeiről“ c. dolgozatát!