Pesti Hírlap, 1901. február (23. évfolyam, 32-59. szám)
1901-02-26 / 57. szám
1901. február 26. kedd. FESTI HÍRLAP IX Rimonyi Zsigmond ugyanis, annak idején felkérte az Akadémiát, hogy a helyesírási szabályokat, az egyszerűsítés szempontjából, vegye revizió alá. A tárgyalás ez irányban soká húzódott, míg végre 1. évi február hó 1-én a kiküldött bizottság előterjesztette a változtatásokat, melyeknek három lényeges pontja van: 1. a ez helyett egyszerű c használata, 2. az idegen szavaknak magyarosan való írása és 3. hogy a kötőszók és névmások előtt az a a szóval egybe írandó, mint: amely, aki, ami. Az osztály a három változtatásból csupán az egyszerű c használatát ajánlja az Akadémiának, a többi változtatást elvetni kéri. A tárgyhoz elsősorban Gyulai Pál szólott, aki határozott ellensége az egyszerű c használatának. — Én és Jókai — úgymond nagy derültség közben — vállvetve küzdöttünk a ez megtartása mellett, ámbár máskor sohasem vagyunk egy véleményen. Többek hozzászólása után szavazásra került a sor és az Akadémia , ez további használatát nagy szótöbbséggel fönntartotta. Hozzájárult továbbá az osztálynak a másik két javaslatra tett elutasító előterjesztéséhez. A posta- és távírdahivatalok szolgálati ideje. Március 1-vel a fővárosi posta- és távirdahivatalok felvevő szolgálatában új rend lép életbe, mely lényegében a következő: Hétköznapokon csak annyi a változás, hogy a kincstári fiókhivatalok nem többé különböző órákban, hanem egyöntetűen este 7 órakor zárnak. A későbbi feladást az eddigi rendszerint a pályaudvari hivatalok (keleti, nyugati, ferencvárosi és déli) továbbá Budapest 4. sz. ifőposta, Budapest 5. sz. (külső váci-út, nyugati pályaudvarral szemben.) Budapest 7 sz. (Csömögi-út keleti pályaudvarral szemben.)Budapest 2 szám (Víziváros) és Budapest első számú (vár) végzik. Vasárnapon továbbá nemzeti és közünnepeken a kincstári fiókhivatalok felvevő szolgálta 9-től 1 óráig tart. Délutáni szolgálat van Budapest 1. 2. és 4 sz. hivataloknál 4-től 6-ig. Budapest 55. és 7 sz. hivataloknál 6-tól 8-ig, azontúl pedig a keleti, nyugati és déli pályaudvari hivataloknál. A tőzsdei hivatal különleges rendeltetéséhez mérten hétköznap 9-től 5-ig vasárnap 9-től 12-ig tart szolgálatot. A 25 nem kincstári (postamesteri) hivatal illetve kirendeltség és a 26 postagyűjtőhely szolgálati ideje egyáltalán nem változik. Vasárnap a levélkézbesítők délelőtt kétszer, délután egyszer indulnak ki, a csomag- és utalványkézbesítés egyáltalán nem változik. E módosítások megokolása és magyarázata az, hogy a posta- és távirdahivatalok jelen szolgálati órái nem egyöntetű rendszer alapján, hanem ötletszerű változatossággal vannak megállapítva, ami a közönséget akárhányszor tévedésbe ejtette sőt meg is károsíthatta. Az új rend meghozza a szükséges egyöntetűséggel a kivánt áttekinthetőséget. A második ok a vasárnapi munkaszünet némi érvényesítése. Sehol a vasárnapi munkaszünet követelményét a posta- és távirda-szolgálatban annyira nem negligálták, mint nainálunk. Angliáról nem is szólva, ahol a postai felvevő és kézbesítő szolgálat vasárnap úgyszólván teljesen szünetel és csak a hozzánk közelebb eső nyugati nagyvárosok hasonló berendezéseit véve szemügyre, azt látjuk, hogy e téren messze túl mentünk a szükségen. Bécsben és még hétköznap is a hivatalok zöme csak 6-ig illetve 7-ig tart szolgálatot és vasárnap 9-től 12-ig áll a közönség rendelkezésére, a levelezések pedig csak egyszer kézbesittetnek. Berlinben vasárnap csak reggel 9-ig és délben 12-től 1-ig van postai felvevő szolgálat és levélkézbesítő indítás csak egyetlenegy, t. i. reggel 7—9-ig. Bruxellesben 9—12-ig tartanak hivatalos órát és a kézbesítés 3 indításra van szorítva. Franciaországban is a vasárnapi szolgálat a helyi viszonyokhoz képest különbözően, de mindenütt jelentékenyen meg van szorítva; legtöbb helyen a rendes szolgálat már 12 órakor végződik. Párizsban a napi 7 levél- és 4 nyomtatvány-kézbesítés helyett vasárnap csak 4 tartatik fenn. Svájcban a postahivatalok vasárnapokon délelőtt és délután csak 2—2 órán át vannak nyitva és a kézbesítés és levélgyűjtőé délután szünetel. A március 1-én életbelépő változással még messze elmaradunk a művelt és nagyforgalmú nyugat példája mögött, mert mint vasárnap délután, sőt éjjel is teljes szolgálatot tartunk az egyes nagyobb hivatalok szolgálati idejét egybefoglalva, tehát a szolgálat teljesen nem szünetel sohasem, de a hét lázas munkássága után legalább részben eleget teszünk az emberi erők okszerű kímélését és fentartását igénylő nemzetgazdasági és az azzal szorosan összefüggő hygienikus, humanisztikai és etnikai követelményeknek. M. kir. posta-távirdaigazgatóság. Esti levél. — C és ez. — A nagytekintetű Akadémia ma leszavazta a c hang egyszerű írásmódját. «Maradjonács!» azt mondta, de hogy miért maradjon, annak nem adta okát. Biz ez furcsa dolog! Az Akadémia a helyesírás egynéhány kérdését, köztük ezt, eldöntés végett nyelvészeire bízza; smikor a nyelvészek előterjesztik véleményöket, akkor a jeles gyülekezet fittyet hány nekik. Vagyis győz a vaskalap. A c és a ez százéves háborújában ismét vereséget szenved a józan ész. A c egyszerű írása mellett hiába szól a logika, hiába a nyelvtörténet (a c-nek a codexekben is vannak példái), hiába a széphalmi szent öreg törekvése, hiába a mai, mind jobban terjedő szokás, az a deákos táblabíró-nyelvészkedés diadalmaskodik, hogy a c-t, ha nincs mellette z, könnyen fc-nak is olvashatná az ember. Comb, komb! Bizony! Mert a deákban a c a mély hangok előtt Te. Hát e gonosz eshetőség ellen meg kell védeni a c-t. Derék gondoskodás ! Csakhogy miért nem törődik az Akadémia ama sok más betűnk sorsával is, amelyeket idegenes ejtéssel szintén így vagy amúgy lehetne olvasni. Mi védi például a gerendát, hogy ne olvassuk franciásan zserándának. Hát a zerge mellett mi silbakol, hogy ne ejtsük olaszosan: dzerdse. A magyar hangokat, gondolom, az oltalmazza meg az efféle szerencsétlenségtől, hogy mindnyájan tudjuk, micsoda nyelven olvasunk, mikor magyar írás van a kezünkben. Mert igen ritka kivétel az a fiatal képviselő, aki életének nagy részét Londonban töltvén, egynéhány évvel ezelőtt angolos ejtéssel beszélt az országgyűlésen, így szólítva meg a tisztelt házat: „Tájszik héz!“ Én attól bizony nem féltem a debreceni magyart, hogy a csutora szóban azt láthatja, amit a párisién látna:k szitára. Tehát a cáfolatot sem fogja a cáfolatnak olvasni. Mindez igen egyszerű és világos dolog. Alkalmasint átlátja a nagytekintetű Akadémia is, az egyszerű ő-t tudományosan védelmező nyelvészeket, saját tagjait, azonban mégis letorkolja, mert... Először is mert a vaskalap gyönyörű viselet s nehéz megválni tőle. Másodszor — azt hiszem, ez a jobbik ok — mert a helyesírás egyszerűsítésére törekvő tudomány, irodalom és sajtó gyűlöletes a tisztelt többségnek, mivelhogy sikerei vannak s mivel a méltóságos és nagyságos urak apró dőreségeit néha észre veszi. Aki nem ír ezt, okvetetlenül rebelül. Ellene tör a szent tekintélyeknek és szent hagyományoknak. A szimpla c a gonoszok sibboletje. Az Akadémia tehát nem eresztheti be az ő falai közé. Milyen szerencse, hogy a c és ez régi harcának ez a mai eseménye csak a magunk dolga, s az idegenek nem is sejthetik, mi történt e szép téli este az Akadémiában. Mert még Yokohamában is nevetnének a magyaron. Szorgalmas angolok pedig kiszámítanák, menynyi időt és mennyi papirost fogyaszt el évenkint Hunniában a c mellé biggyesztett z, ez a fölösleges, ez az ostoba cifraság. IRODALOM. * (Az örökség.) Halmay Mariustól Verne Gyula modorában írt kötet jelent meg, amelyben „Az örökség“ és „Egy expedíció kalandjai Afrikában“ című elbeszélés talál helyet. A könyv Pancsován a szerzőnél kapható. * (Széki Ákos) „Nők a meteorológai szolgálatában“ egy kis füzetet adott közre, arra buzdítván a nőket, hogy a meteorológia terén is működjenek. * (Jókedvűen.) Ez a címe annak a négy felvonásos szerb vígjátéknak, amelyet Brávics Milán irt s amelyet Skrbics Tivadar magyarra fordított. Napi hírek. — (Személyi hírek.) Kossuth Ferenc, az országgyűlési függetlenségi- és 48-as párt elnöke, betegen fekszik József-köruti lakásán. A változó időjárás következtében erősen meghalt s most nagyobb fokú influenza vett rajta erőt.—Mária lerázta főhercegnő Münchenbe utazott. — (A király köszönete.) A Szrpszki Szion, a karlócai szerb metropólia hivatalos közlönye, legutóbbi számának hivatalos részében Liechtenstein Rudolf herceg első főudvarmesternek Brankovics György oszriárhoz intézett következő levelét közli: 6 császári és apostoli királyi felségnek legfelsőbb óhajára Nagyméltóságod , Milán király ő felségének holttetemét, ismételt ünnepies egyházi megáldás után, személyesen elkísérte Kruzsedolba, utolsó nyugalma helyére. Ő császári és apostoli királyi felsége legkegyelmesebben meghagyta nekem, hogy Nagyméltóságodnak e fáradozásáért, különösen azért, hogy ezt az egyházi temetési ünnepet oly szépen és méltóságosan végezték, legfelsőbb köszönetét nyilvánítsam. A midőn ezt a legfelsőbb parancsot teljesítem, kérem Nagyméltóságodat, fogadja legkitűnőbb tiszteletem nyilvánítását. (Báró Fejérváry Géza ünneplése.) Temesvár városának Molnár Viktor főispán elnöklete alatt tartott hétfői közgyűlésén Geml József főjegyző a betegség miatt távollevő Telbisz polgármester nevében a következő indítványt terjesztette elő : Városunk nagynevű országgyűlési képviselője báró Fejérváry Géza (lelkes éljenzés) honvédelmi miniszter úr ő nagyméltósága hosszas és veszélyes betegségéből fölgyógyult. Az aggódást, mely a nemzet összeségén a legfelsőbb helytől az utolsó kunyhóig hosszú időn át honolt, öröm váltotta föl, mely bizonyára legélénkebben városunk kebelében nyilvánult. Indítványozom tehát, hogy városunk országgyűlési képviselőjének szerencsés fölépülése fölött a város közönségének örömét kifejezzük és ez alkalommal ő nagyméltóságát a mai közgyűlésből üdvözöljük. Hoszszantartó lelkes éljenzés közt az indítványt egyhangúlag elfogadták. — (Ebéd a miniszterelnöknél.) Széll Kálmán miniszterelnök hétfőn délután 6 órakor ebédet adott, amelyre hivatalosak voltak : Beniczky Ferenc, Berzeviczy Albert, Dessewffy Sándor püspök, Rakovszky István államszámszéki elnök, ifj. Ábrányi Kornél, Barjaktarovics Mitivoj szerb főkonzul, gróf Benyovszky Sándor, lovag Czibulka Hubert altábornagy, Fáy István, Herczeg Ferenc, Hertelendi Ferenc, Holló Lajos, Klobusiczky János, Loutil bey török főkonzul, Márkus József főpolgármester, Miklós Ödön, Örley Kálmán, Rakovszky István képviselő, Sámuel Lázár, Scitovszky János, Szőts Pál, gróf Teleki Sándor, Werner Gyula. — (Nemesség orvosságért.) Berlinből jelentik : Bebring professzort, aki a difteritisz szérumát kitalálta, a német császár nemességgel tüntette ki. — (A római herceg.) Már említettük, hogy II. Viktor Emánuel olasz király a napokban tudatta a miniszterelnökkel, hogy Helena királyné áldott állapotban van. Itáliában nagy az öröm erre a hírre. A római lapok máris erősen dolgoznak, hogy az újszülöttet, ha fiú lesz, római hercegnek nevezzék el. Róma polgársága elefántcsontból való, remekművű bölcset ajándékoz a királyi párnak, amely egyébként minden előkészületet megtett a jövevény méltó fogadtatására. A Quirinálban külön lakosztályt rendeztek be; a XV. Lajos korabeli ízlés szerint készült babaruhák, amelyek az özvegy Margit királyné személyes felügyelete alatt készültek, és az orvosilag gondosan megvizsgált dajkák és ápolónők mind várják már az olasz trón jövendő urát. Csak meg ne tréfálja őket a gólya egy kis hercegnővel! (Esküvő.) Wister Ernő, a Vígszínház gazdasági főnöke, vasárnap tartotta esküvőjét Kohn Irén kisasszonynyal, Kohn Arnold, az első magyar leány kiházasító-egylet elnökének a leányával. (Eljegyzések.) Kulka Lipót eljegyezte Weiller Ella kisasszonyt, özv. Weiller Jakabné leányát. Héber Sándor Budapestről eljegyezte Langweil Bernát leányát, Malvint. Schwiitzer Henrik Budapestről eljegyezte Bleyer Antal leányát, Irénkét, Pándrót (Pest megye). (Kardpárbaj.) Vasárnap délben Lobmayer Géza és Plathy Andor a Fodor-féle vivóteremben kardpárbajt vívtak. Lobmayer segédei voltak Olay Lajos és Oláh József országgyűlési képviselők, Plathy segédei pedig voltak: gróf Mailáth és Radmneczky. A feltételek voltak fél-bandagó, tompított hegyű kardokkal, végkimerülésig. A felek erősen csaptak össze. Az első összecsapásnál Plathy súlyosabban sebesült meg a karján, Lobmayer kisebb vágást kapott A párbaj után a felek kibékültek.