Pesti Hírlap, 1901. február (23. évfolyam, 32-59. szám)

1901-02-26 / 57. szám

1901. február 26. kedd. FESTI HÍRLAP IX Rimonyi Zsigmond ugyanis, annak idején felkérte az Akadémiát, hogy a helyesírási szabályokat, az egy­szerűsítés szempontjából, vegye revizió alá. A tár­gyalás ez irányban soká húzódott, míg végre 1. évi február hó 1-én a kiküldött bizottság előterjesztette a változtatásokat, melyeknek három lényeges pontja van: 1. a ez helyett egyszerű c használata, 2. az idegen szavaknak magyarosan való írása és 3. hogy a kötőszók és névmások előtt az a a szóval egybe írandó, mint: amely, aki, ami. Az osztály a három változtatásból csupán az egyszerű c használatát ajánlja az Akadémiának, a többi változtatást elvetni kéri. A tárgyhoz első­sorban Gyulai Pál szólott, aki határozott ellensége az egyszerű c használatá­nak. — Én és Jókai — úgymond nagy derültség közben — vállvetve küzdöttünk a ez megtartása mel­lett, ámbár máskor sohasem vagyunk egy véleményen. Többek hozzászólása után szavazásra került a sor és az Akadémia , ez további használatát nagy szótöbbséggel fönntartotta. Hozzájárult továbbá az osztálynak a másik két javaslatra tett elutasító elő­terjesztéséhez. A posta- és távírdah­ivatalok szolgá­lati ideje. Március 1-vel a fővárosi posta- és távirdahiva­­talok felvevő szolgálatában új rend lép életbe, mely lé­nyegében a következő: Hétköznapokon csak annyi a változás, hogy a kincstári fiókhivatalok nem többé különböző órákban, hanem egyöntetűen este 7 órakor zárnak. A későbbi feladást az eddigi rendszerint a pályaudvari hivatalok (keleti, nyugati, ferencvárosi és déli) továbbá Buda­pest 4. sz. ifőposta­, Budapest 5. sz. (külső váci-út, nyugati pályaudvarral szemben.) Budapest 7 sz. (Csömö­­gi-út keleti pályaudvarral szemben.)Budapest 2 szám (Ví­ziváros) és Budapest első számú (vár) végzik. Vasárnapon továbbá nemzeti és közünnepeken a kincstári fiókhivatalok felvevő szolgá­lta 9-től 1 óráig tart. Délutáni szolgálat van Budapest 1. 2. és 4 sz. hivataloknál 4-től 6-ig. Budapest 55. és 7 sz. hivataloknál 6-tól 8-ig, azontúl pedig a keleti, nyugati és déli pályaudvari hivataloknál. A tőzsdei hivatal különleges rendeltetéséhez mérten hétköznap 9-től 5-ig vasárnap 9-től 12-ig tart szolgálatot. A 25 nem kincstári (postamesteri) hivatal illetve kirendeltség és a 26 postagyűjtőhely szolgálati ideje egyáltalán nem változik. Vasárnap a levélkézbesítők délelőtt kétszer, dél­után egyszer indulnak ki, a csomag- és utalványkéz­­besítés egyáltalán nem változik. E módosítások megokolása és magyarázata az, hogy a posta- és távirdahivatalok jelen szolgálati órái nem egyöntetű rendszer alapján, hanem ötletszerű változatossággal vannak megállapítva, ami a közönsé­get akárhányszor tévedésbe ejtette sőt meg is káro­síthatta. Az új rend meghozza a szükséges egy­öntetűséggel a kivánt áttekinthetőséget. A második ok a vasárnapi munkaszünet némi érvényesítése. Sehol a vasárnapi munkaszünet követelményét a posta- és távirda-szolgálatban annyira nem negligálták, mint nainálunk. Angliáról nem is szólva, ahol a postai fel­vevő és kézbesítő szolgálat vasárnap úgyszólván tel­jesen szünetel és csak a hozzánk közelebb eső nyu­gati nagy­városok hasonló berendezéseit véve szem­ügyre, azt látjuk, hogy e téren messze túl mentünk a szükségen. Bécsben és még hétköznap is a hivata­lok zöme csak 6-ig illetve 7-ig tart szolgálatot és vasárnap 9-től 12-ig áll a közönség rendelkezésére, a levelezések pedig csak egyszer kézbesittetnek. Berlinben vasárnap csak reggel 9-ig és délben 12-től 1-ig van postai felvevő szolgálat és levélkézbesítő indítás csak egyetlenegy, t. i. reggel 7—9-ig. Bru­­xel­lesben 9—12-ig tartanak hivatalos órát és a kéz­besítés 3 indításra van szorítva. Franciaországban is a vasárnapi szolgálat a helyi viszonyokhoz képest különbözően, de mindenütt jelentékenyen meg van szorítva; legtöbb helyen a rendes szolgálat már 12 órakor végződik. Párizsban a napi 7 levél- és 4 nyomtatvány-kézbesítés helyett vasárnap csak 4 tar­­tatik fenn. Svájcban a postahivatalok vasárnapokon délelőtt és délután csak 2—2 órán át vannak nyitva és a kézbesítés és levélgyűjtőé délután szünetel. A március 1-én életbelépő változással még messze elmaradunk a művelt és nagyforgalmú nyu­gat példája mögött, mert mi­nt vasárnap délután, sőt éjjel is teljes szolgálatot tartunk az egyes na­gyobb hivatalok szolgálati idejét egybefoglalva, tehát a szolgálat teljesen nem szünetel sohasem, de a hét lázas munkássága után legalább részben eleget te­szünk az emberi erők okszerű kímélését és fentartá­­sát igénylő nemzetgazdasági és az azzal szorosan összefüggő hygienikus, humanisztikai és etnikai kö­vetelményeknek. M. kir. posta-távirdaigazgatóság. Esti levél. — C és ez. — A nagytekintetű Akadémia ma leszavazta a c hang egyszerű írásmódját. «Maradjonács!» azt mondta, de hogy miért maradjon, annak nem adta okát. Biz ez furcsa dolog! Az Aka­démia a helyesírás egynéhány kérdését, köztük ezt, eldöntés végett nyelvészeire bízza; smikor a nyelvészek előterjesztik véleményöket, akkor a jeles gyülekezet fittyet hány nekik. Vagyis győz a vaskalap. A c és a ez százéves háború­jában ismét vereséget szenved a józan ész. A c egyszerű írása mellett hiába szól a logika, hiába a nyelvtörténet (a c-nek a codexek­­ben is vannak példái), hiába a széphalmi szent öreg törekvése, hiába a mai, mind jobban ter­jedő szokás, az a deákos táblabíró-nyelvészke­­dés diadalmaskodik, hogy a c-t, ha nincs mellette z, könnyen fc-nak is olvashatná az ember. Comb, komb! Bizony! Mert a deákban a c a mély hangok előtt Te. Hát e gonosz eshe­tőség ellen meg kell védeni a c-t. Derék gondoskodás ! Csakhogy miért nem törődik az Akadémia ama sok más betűnk sor­sával is, amelyeket idegenes ejtéssel szintén így vagy amúgy lehetne olvasni. Mi védi például a gerendát, hogy ne olvassuk franciásan zserándá­­nak. Hát a zerge mellett mi silbakol, hogy ne ejtsük olaszosan: dzerdse. A magyar hangokat, gondolom, az oltal­mazza meg az efféle szerencsétlenségtől, hogy mindnyájan tudjuk, micsoda nyelven olvasunk, mikor magyar írás van a kezünkben. Mert igen ritka kivétel az a fiatal képviselő, aki életé­nek nagy részét Londonban töltvén, egynéhány évvel ezelőtt angolos ejtéssel beszélt az ország­gyűlésen, így szólítva meg a tisztelt házat: „Tájszik­ héz!“ Én attól bizony nem féltem a debreceni magyart, hogy a csutora szóban azt láthatja, amit a párisién látna:­k szi­tára. Tehát a cáfolatot sem fogja a cáfolatnak olvasni. Mindez igen egyszerű és világos dolog. Alkal­masint átlátja a nagytekintetű Akadémia is, az egy­szerű ő-t tudományosan védelmező nyelvészeket, saját tagjait, azonban mégis letorkolja, mert... Először is mert a vaskalap gyönyörű viselet s nehéz megválni tőle. Másodszor — azt hiszem, ez a jobbik ok — mert a helyesírás egysze­rűsítésére törekvő tudomány, irodalom és sajtó gyűlöletes a tisztelt többségnek, mivelhogy si­kerei vannak s mivel a méltóságos és nagysá­gos urak apró d­őreségeit néha észre veszi. Aki nem ír ez­t, okvetetlenül rebelül. Ellene tör a szent tekintélyeknek és szent hagyományoknak. A szimpla c a gonoszok sibboletje. Az Akadé­mia tehát nem eresztheti be az ő falai közé. Milyen szerencse, hogy a c és ez régi harcának ez a mai eseménye csak a magunk dolga, s az idegenek nem is sejthetik, mi tör­tént e szép téli este az Akadémiában. Mert még Yokohamában is nevetnének a magyaron. Szorgalmas angolok pedig kiszámítanák, meny­nyi időt és mennyi papirost fogyaszt el éven­­kint Hunniában a c mellé biggyesztett z, ez a fölösleges, ez az ostoba cifraság. IRODALOM. * (Az örökség­.) Halmay Mariustól Verne Gyula modorában írt kötet jelent meg, amelyben „Az örök­ség“ és „Egy expedíció kalandjai Afrikában“ című elbe­szélés talál helyet. A könyv Pancsován a szerzőnél kap­ható. * (Széki Ákos) „Nők a meteorológai szolgá­latában“ egy kis füzetet adott közre, arra buzdítván a nőket, hogy a meteorológia terén is működjenek. * (Jókedvűen.) Ez a címe annak a négy felvonásos szerb vígjátéknak, amelyet Brávics Milán irt s amelyet Skrbics Tivadar magyarra fordított. Napi hírek. — (Személyi hírek.) Kossuth Ferenc, az or­­­szággyűlési függetlenségi- és 48-as párt elnöke, bete­gen fekszik József-köruti lakásán. A változó időjárás következtében erősen meghalt s most nagyobb fokú influenza vett rajta erőt.—Mária lerázta főhercegnő Münchenbe utazott. — (A király köszönete.) A Szrpszki Szion, a karlócai szerb metropólia hivatalos közlönye, legutóbbi számának hivatalos részében Liechtenstein Rudolf herceg első főudvarmesternek Brankovics György oszriárh­oz intézett következő levelét közli: 6 császári és apostoli királyi felségnek leg­felsőbb óhajára Nagyméltóságod , Milán király ő felségének holttetemét, ismételt ünnepies egy­házi megáldás után, személyesen elkísérte Kru­­zsedolba, utolsó nyugalma helyére. Ő császári és apostoli királyi felsége legkegyelmesebben meg­hagyta nekem, hogy Nagyméltóságodnak e fára­dozásáért, különösen azért, hogy ezt az egyházi temetési ünnepet oly szépen és méltóságosan végezték, legfelsőbb köszönetét nyilvánítsam. A midőn ezt a legfelsőbb parancsot teljesítem, kérem Nagyméltóságodat, fogadja legkitűnőbb tiszteletem nyilvánítását.­­ (Báró Fejérváry Géza ünneplése.) Te­mesvár városának Molnár Viktor főispán elnöklete alatt tartott hétfői közgyűlésén Geml József főjegyző a betegség miatt távollevő Telbisz polgármester ne­vében a következő indítványt terjesztette elő : Vá­rosunk nagynevű országgyűlési képviselője báró Fe­­jérváry Géza (lelkes éljenzés) honvédelmi miniszter úr ő nagyméltósága hosszas és veszélyes betegségé­ből fölgyógyult. Az aggódást, mely a nemzet össze­­ségén a legfelsőbb helytől az utolsó kunyhóig hosszú időn át honolt, öröm váltotta föl, mely bizonyára legélénkebben városunk kebelében nyilvánult. Indít­ványozom tehát, hogy városunk országgyűlési képvi­selőjének szerencsés fölépülése fölött a város kö­zönségének örömét kifejezzük és ez alkalommal ő nagyméltóságát a mai közgyűlésből üdvözöljük. Hosz­­szantartó lelkes éljenzés közt az indítványt egyhan­gúlag elfogadták. — (Ebéd a miniszterelnöknél.) Széll Kál­mán miniszterelnök hétfőn délután 6 órakor ebédet adott, amelyre hivatalosak voltak : Beniczky Ferenc, Berzeviczy Albert, Dessewffy Sándor püspök, Ra­­kovszky István államszámszéki elnök, ifj. Ábrányi Kornél, Barjaktarovics Mitivoj szerb főkonzul, gróf Benyovszky Sándor, lovag Czibulka Hubert altábor­nagy, Fáy István, Herczeg Ferenc, Hertelendi Ferenc, Holló Lajos, Klobusiczky János, Loutil bey török fő­­konzul, Márkus József főpolgármester, Miklós Ödön, Örley Kálmán, Rakovszky István képviselő, Sámuel Lázár, Scitovszky János, Szőts Pál, gróf Teleki Sán­dor, Werner Gyula. — (Nemesség orvosságért.) Berlinből jelen­tik : Bebring professzort, aki a difteritisz szérumát kitalálta, a német császár nemességgel tüntett­e ki. — (A római herceg.) Már említettük, hogy II. Viktor Emánuel olasz király a napokban tudatta a miniszterelnökkel, hogy Helena királyné áldott ál­lapotban van. Itáliában nagy az öröm erre a hírre. A római lapok máris erősen dolgoznak, hogy az új­szülöttet, ha fiú lesz, római hercegnek nevezzék el. Róma polgársága elefántcsontból való, remekművű bölcset ajándékoz a királyi párnak, amely egyébként minden előkészületet megtett a jövevény méltó fo­gadtatására. A Quirinálban külön lakosztályt rendez­tek be; a XV. Lajos korabeli ízlés szerint készült babaruhák, amelyek az özvegy Margit királyné sze­mélyes felügyelete alatt készültek, és az orvosilag gondosan megvizsgált dajkák és ápolónők mind vár­ják már az olasz trón jövendő urát. Csak meg ne tréfálja őket a gólya egy kis hercegnővel!­­ (Esküvő.) Wister Ernő, a Vígszínház gazdasági főnöke, vasárnap tartotta esküvőjét Koh­n Irén kisasszonynyal, Kohn Arnold, az első magyar leány kiházasító-egylet elnökének a leányával.­­ (Eljegyzések.) Kulka Lipót eljegyezte Weiller Ella kisasszonyt, özv. Weiller Jakabné leányát. Héber Sándor Budapestről eljegyezte Lang­weil Bernát leányát, Malvint. Sch­wiitzer Henrik Budapestről eljegyezte Bleyer Antal leányát, Irénkét, Pándrót (Pest megye).­­ (Kardpárbaj.) Vasárnap délben Lobmayer Géza és Plathy Andor a Fodor-féle vivóteremben kard­párbajt vívtak. Lobmayer segédei voltak Olay Lajos és Oláh József országgyűlési képviselők, Plathy se­gédei pedig voltak: gróf Mailáth és Radmneczky. A fel­­­tételek voltak fél-bandagó, tompított hegyű kardokkal, végkimerülésig. A felek erősen csaptak össze. Az első összecsapásnál Plathy súlyosabban sebesült meg a karján, Lobmayer kisebb vágást kapott A párbaj után a felek kibékültek.

Next