Pesti Hírlap, 1901. március (23. évfolyam, 60-89. szám)
1901-03-24 / 83. szám
10____________________________ PESTI HÍRLAP 1901. március 24., vasárnap. * (Kettes ünnep a Nemzeti színházban.) ■■Holnap 'vasárnap -6* hifinapután hétfőn Gyümölcsoltó |Bóldogasszom ünnepén két előadás lesz a Nemzeti iszinbánban. Vasárnap d. n. a Bánk bán kerül színre, ismelyet az idén még délután nem adtak, este pedig a Budermann nagyhatású Moritorija, melynek mindededdigi előadására a színház egészen megtelt. Hétfőn ifj. u. adják az idén először mérsékelt helyárakkal Brieux darabját, A bölcset, hétfőn este pedig Az ember tragédiája kerül szinte rendes helyárakkal. * (Hírek a Nemzeti színházból.) A Bab lélek, melynek legutóbbi előadása telt házat vonzott, csütörtökön kerül ismét színre a Kacagókörkel, e rég nem adott mulattató kis vígjátékkal. — A Demimonde, amelynek fölelevenítését a közönség oly szívesen látta, e héten ismét műsoron van , kedden, e hónap 26-án kerül szilire. — Vasárnap d. u. a Fausztot adják mérsékelt helyárakkal. * (Jászai Mari búcsúja.) Jászai Mari március 30-án játszik utoljára a Vígszínházban. Ez alkalommal Giovanni Verga realisztikus drámája, A farkas, kerül színre, amelyben a művésznő egyik legnagyobb diadalát aratta. * (Francia színészek a Vígszínházban.) A francia művészek vasárnap a L'flotd du Libreéchange-t (Csak párosan), hétfőn pedig a Controleur des Wagon-rits-t (Hálókocsik ellenőre), játszszák, a főszerepekben Blanche Grimault-vs.], a Palais-Royal kitűnő művésznőjével. Kedden, 26-án, megismétlik a Cyrano de Bergerac-t, szerdán, 27-én pedig utolsó előadásul Lavedan híres darabjában, a Vieux Marcheur-ben lépnek fel. * (Z. Bárdi Gabi búcsúja.) Z. Bárdi Gabi asszony, mielőtt a kolozsvári színháznál megkezdené működését, amelyre a Népszínház igazgatóságától egy évi szabadságot kapott, még kétszer lép föl a Népszínházban , mind a két ízben abban a szerepében, amelyben teljes elismerést, igazi sikert aratott „A modell“ címszerepében. A Suppé-féle operette hétfőn délután kerül színre. Ez lesz az operett huszonegyedik, és első délutáni előadása. A művésznő búcsúfellépése csütörtökön, március 28-án lesz, ugyancsak Coletta szerepében. * (Cirkusz-élet.) Moncton és Caryl operetteje, a „Cirkusz-élet“, a Népszínház egész jövőheti műsorát dominálja. Az újdonság ötször kerül színre: vasárnap este, kedden, szerdán, pénteken és szombaton, mindannyiszor változatlanul, az első előadás szereposztásával. * (A Gyurkovics lányok 100-ik előadása.) Kedden, e hónap 26-án lesz a Magyar színházban a Gyurkovics lányok 100-ik előadása. Herczeg Ferenc nálunk páratlan sikerű vígjátéka e jubiláris alkalomból ünnepi előadásban kerül színre, amennyiben az előadásnak némileg theatre páré jellege lesz. A páholyok és a földszint meghívott közönsége estélyi ruhában jelenik meg. A színház a kitűnő szerzőt az előadás megkezdése előtt ünnepli a színpadon. Elsőnek, mint házigazda, az igazgató köszönti, azután Szilágyi Vilmos főrendező a színházi személyzet nevében, Vidor Dezső pedig, a Gyurkovics lányok rendezője, a szereplők nevében üdvözli Herczeget. Az előadásra szóló megmaradt jegyeket rendes árak mellett árulják. * (Ünnepnapok a Magyar színházban.) Holnap és holnapután a kettős ünnep alkalmából négy előadás lesz a Magyar színházban. Holnap, vasárnap, délután is meg este is A postás fiu-t játszszák, hétfőn pedig délután az Aranylakodalom, este meg ismét .4 postás fiú kerül szinre. • * (A Magyar színházban a tegnap esti »Postás fiú« előadása közben Szoyer Ilona hirtelen rosszul lett és szerepét Jikés Gizella folytatta tovább nagy sikerrel. * (Gyermekszínház.) Vasárnap a „Sárkányaié“ és . három elvarázsolt királykisasszony, vagy A csodás arany almafa című tündérrego kerül színre. Hétfen tizedszer Aranyhajócska, az árvaleány, vagy Az anya áldása. A gyermekszínház utolsó előadása vasárnap, e hó 81-én, lesz. Jegyek már délelőtt kaphatók , az előadás fél 5 órakor kezdődik. * (Lukácsy Sándor jubileuma.) A Magyar színház e hónap végén ünnepli meg Lukácsy Bander színházi pályájának 50 éves jubileumát. Az ünnepélyes alkalomra a színház szinte hozza a jubiláns új népszínművét, a Csárda virágát. A darab próbái, a szerző személyes vezetése alatt már javában folynak. * (A színész-egyesület közgyűlése.) A mai egész délelőttöt a jelentéstevő bizottság jelentése és az ebből keletkezett vita foglalta el. Dr Bányai Sándor a bizottság előadója fölolvassa a terjedelmes jelentést, amelynek folyamán a következő indítványokat terjeszti elő : 1. A közgyűlés írjon föl a kormányhoz, hogy a kért segélyt mielőbb utalja ki. 2. Bezerédy Viktor miniszteri osztálytanácsosnak munkálkodásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák. 8. Előadónak azon indítványa, hogy a kormány fölhivassák, hogy a jelenleg rendelkezésre álló segélyből mindenekelőtt Szendrei Mihály és LeszkayAndrás, mint akik a magyar színészetet a vidéken állandósították, kapjanak segélyt, nagy vitát provokált. A vitát az döntötte el, hogy Fintér Imre, Leszkay állandó ellenese, szintén az indítvány mellett szólalt föl. A közgyűlés nagy többséggel elfogadta a bizottság javaslatát. A közgyűlés fölér a miniszterhez, hogy Sopron város területére már ősztől kezdve ne adjon német színtársulatnak engedélyt. A legnagyobb vitát dr Bányai Sándor azon indítványa keltette, hogy a közgyűlés írjon föl a miniszterhez, hogy az összes magán színésziskolák megszüntetésével, színészeti iskola fölállításának egyedüli joga a színészeti egyesület részére biztosíttassék. Közel két órai zajos vita követte ezt az indítványt, amelyben részt vettek Ditói elnök, Feld Zsigmond, Tapolczai Dezső, Vidor Dezső, Szilágyi Dezső, Molnár László, Mészáros Kálmán és még számosan. Mészáros irodaigazgató a vita hevében azzal vádolta meg a felvételi bizottságot, hogy a vizsgálatok alkalmával túl enyhe mértéket használ s ez a fő oka a színészetnél mindinkább jelentkező proletarizmusnak. Molnár László önérzetesen és erélyesen utasította vissza ezt a vádat, amely a bizottságot, melynek ő elnöke volt, érte. És a vita további folyamán beigazolódott, hogy épen a Molnár elnöklésének ideje alatt gyakorolták a legnagyobb szigort a felvételek alkalmával. A már-már személyeskedés terére lépő vitát Ditrói elnök tapintatos közbelépése szakította félbe. Dr Bányai indítványát a következőleg módosította : »A közgyűlés a szinésziskola létesítésére bizottságot választ. Kifejezi egy egyesületi színésziskola szükségességét és felír a kormányhoz, hogy a jövőre színésziskolák nyitására újabb engedélyt nem ad és a meglevőket lehetőleg korlátozza. Ezt az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés Molnár László érdemeit egyhangú lelkesedéssel jegyzőkönyvbe iktatta, köszönetet mondott működéséért és percekig tartó zajos éljenzéssel ünnepelte. Tiszay Dezső, az elhunyt színigazgató, érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. Nagy reményekre jogosít azon egyhangúlag elfogadott indítványa az előadónak, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy a színészegyesület legközelebbi és legfontosabb feladata lesz az egyesületi ügynökség felállítása és széles alapokra való fektetése. Ezzel remélhetőleg véget ér az a sok visszaélés, amelynek az egyesület tagjai a jelenlegi kalmárszellemű ügynöki renszer következtében ki vannak téve. Az előadó jelenti, hogy egyesületnek ez idő szerint 1216 rendes tagja van. Az elmúlt év folyamán 273-an kaptak részben gyakorlati és részben működési engedélyt. Ez a szám, amely veszélylyel fenyegeti a színészet jövőjét, valósággal megdöbbentette a közgyűlés tagjait. A délután folyamán a számvizsgáló bizottság tette meg jelentését, mire a közgyűlés a bizottságnak a felmentvényt megadta. Jelentést tett még a kérvényező bizottság, mire a közgyűlés Ditrói Mórnak elnöki működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazva, véget ért. * (Jászay Mari bucsúzása.) Ebiben egyik laptársunk Jászay Marinak a Vígszínháztól való bucsúzása alkalmából azt írja, hogy a kitűnő művésznő, kinek a Nemzeti színházhoz való örökös szerződtetéséről már többször volt szó, ma még »szerződés nélkül áll«, sőt hogy e szerződtetésről Keglevich István gróf intendáns így nyilatkozott volna: »Jászai Mari az én színházamban nem fog föllépni, mert nekem nem konveniál!« Ezzel szemben, illetékes helyről szerzett információk alapján, megnyugtathatjuk az érdeklődőket, hogy az említett közlés nem felel meg a valóságnak. Beöthy László igazgató ma adta át a működési pótlékra vonatkozó pótszerződést Jászay Marinak, aki április közepén lép fel először »Endre és Johanná«-ban. * (Szerződtetés.) Fenyvesi Emil, a Vígszínház kiváló művésze, újabb öt évre a Vígszínházhoz szerződött. — A kolozsvári Nemzeti színház új igazgatója szerződtette Beöthy Zsigmondot, a Magyar színház volt baritonistáját. * (Lakoma Gyöngyi Izsó tiszteletére.) A Vígszínház kedvelt művésze, Gyöngyi Izsó, tudvalevőleg április hó 1-étől a kolozsvári Nemzeti színházhoz szerződött és hétfőn délután lép föl utoljára a Vígszínházban. Ebből az alkalomból az Otthon írói kör ma este kedélyes bucsulakomát rendezett a távozó művész tiszteletére. A vacsora során természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. Az első toastot dr Molnár Gyula mondotta Gyöngyire, aki meghatóban mondott köszönetet az iránta tanúsított baráti szeretetért. Felköszöntőt mondottak még dr Bélai Izor, Feld Zsigmond, Laczkó Andor és mások. * (Dr Váradi Antal jubileuma.) Szép fi- népét ül f. hó 31-én az országos színművészeti akadémia. Ekkor lesz 25 éve annak, hogy, dr Váradi Antal mint tanár és az akadémia igazgatója az intézet élén áll. Ez alkalmat felhasználva az akadémia növendékei, szeretett igazgatójuknak ünnepet rendeznek. A jubileumi bizottság ez után is felszólítja az akadémia volt növendékeit, hogy f. hó 31-én délelőtt 11 órakor mentül számosabban jelenjenek meg az ünnepély fényének emelésére. A jubileumi bizottság élén Bercsényi Béla tanár és Latabár Kálmán, az akadémia titkára áll. * (Filharmóniai hangverseny.) Mivel a tizedik filharmóniai hangversenyre szóló jegyek mind elkeltek, a filharmonikusok vasárnap, márc. 31-én, d. u. VIlkor a Vigadó nagytermében nyilvános főpróbát rendeznek, melyen épen úgy, mint az előadáson, előadják Kerner István vezénylete alatt Broulik Ferenc, s a Zenekedvelők Egylete énekkarának (Bellovics Imre igazgató) közreműködése mellett Berlioz nagy „Rekviem"-ot, népszerű helyárak mellett. * (Bödi Ellát), a debreceni színtársulat kedvelt koloratúr énekesnőjét, eljegyezte dr Balkányi Emil, kerületi tisztiorvos Debrecenben. Bödi Ella végleg megválik a színészettől. * (Diósyné Handel Berta), a m. kir. opera tagja, Hamburgban mint Fidelio nagy sikerrel fejezte be vendégszereplését. A művésznő meghívást kapott, hogy még az idén folytassa vendégszereplését a májusi Wagner ciklusban. Esti levél. — Tengerre magyar! — A képviselőházban ma arról is beszéltek, hogy miért nem megy tengerre a magyar? S az az egynéhány magyar tengeri hajóskapitány, aki mégis volna, miért cserél pályát, ha csak teheti! Van, aki szánt-vet; vannak, akik hivatalokban vetik a betűt; kettő (gróf Batthyány Tivadar és Lukáts Gyula) a képviselőházban ül. — Hát miért vannak itt, ha tengerészek ? kiáltotta közbe egy szárazföldi hang. — Mert haza vágytak! válaszolta gróf Batthyány Tivadar. Nem tudom, szó szerint igy mondta-e, mert én álló huszonnégy esztendeje, hogy nem jártam a Ház (és a folyosó) tájékán, az esti lapokban meg egy kicsit sokféle a tudósítás. De beszédének értelme csakis ez lehetett, hiszen magyar tengerész szólt! „Haza vágytak !‘* E két szó tragikuma a szívembe hat. Mert értem és érzem. Életemből apránként már teljes egy esztendőt töltöttem a tengeren. Bohó szerelmem űzött s űzni fog még, ki tudja, hányszor ! Megcsaltam a szegénységet, hitelen lettem a munkához, hogy imádhassam e bolygócsillag természetének legmagasztosabb csodáját, a tengert. S a hajón harmadik-negyedik nap mégis mindig reám szakadt az a véghetetlen bánat: hej, jobb otthon! A Váci-utca szebb a tengernél! Hogy aztán a Váci-utcán megint csak a tengerre áhítozom, az emberi állhatatlanság, a bolond poézis és mit tudom én mi dolga. De a hazavágyódás, ez a nagy betegség, sehol sem lep meg bennünket oly hamar és oly könnyen, mint abban a kis idegen országban, azon a magányos vas szigeten, a tengerjáró hajón. Más, boldogabb nemzetek fia otthon tudja magát az Óceán közepén is, mert az a hajó nemcsak a nemzetközi jog szerint tartozik az ő hazájához, hanem oda köti minden: a nyelv, a szokás és az életnek minden szála. Az angol ember angol hajón angol földön van, az a steamer egy csöpp London. S így úsznak a tengeren Franciaország, Németország, Olaszország árbocos darabkái . . . Csak a magyar földnek nincsen nyoma a vizeken. Az a felemás lobogó . . . Bizony nem való egyébre, mint hogy még fájóbbá tegye az egyedülvalóságot, a számkivetést, az idegenséget. A magyar kapitányok ? Némelyikről csak napok múlva tudtam meg, hogy magyar. Ők is énrólam. A hídon, az asztalnál mindenféle pogány nyelveken beszélgettünk. Mind idegenek. Mert hát ki az ördög lehet magyar ? De mikor aztán egymásra ismertünk valahogyan, a szó-