Pesti Hírlap, 1901. március (23. évfolyam, 60-89. szám)

1901-03-31 / 89. szám

1901. március 31., vasárnap. PESTI HÍRLAP 9 gyalás alá. — A II. ker. elöljáróság közhírré teszi, hogy az adókiszámítási javaslatok március 30-tól ápri­lis hó 6-áig a II. kerületi elöljáróság üléstermében reggeli 9 órától délutáni 2 óráig megtekintés végett közszemlére kitétetnek. Az adókivető bizottság ápri­lis hó 9-én kezdi meg tárgyalásait SZÍNHÁZ és zene. * (A színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora. Hétfőn nincs előadás; kedden: Lujza; szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton nincs előadás; vasárnap: A hugenották ; hétfőn : Lujza. A Nemzeti színház műsora. Hétfőn: A bor ; kedden : Demimonde ; szerdán : Moritori; csütörtö­kön : A bor ; pénteken és szombaton nincs előadás ; vasárnap délután : A kaméliás hölgy ; este : A bor ; hétfőn délután: Dolovai nábob leánya; este : A pe­­leskei nótárius, A Vígszínház műsora. Hétfőn, kedden, szer­dán, csütörtökön: Ocskay brigadéros ; pénteken és szombaton nincs előadás; vasárnap délután: A tit­kos rendőr ; este : Ocskay brigadéros ; hétfőn dél­után : Az arany kakas; este: Ocskay brigadéros. A Népszínház műsora. Hétfőn : Cirkusz­élet; kedden: Cirkusz­élet; szerdán: Cirkusz-élet; csütörtökön: Cirkuszélet; pénteken és szombaton nincs előadás ; vasárnap délután : A baba ; este : Tót leány; hétfőn délután: Éjjel az erdőn; este: Cirkusz-élet. A Magyar színház műsora. Hétfőn: A pos­tás fiú ; kedden: Az asszonyregement (Aurora-Zuá­­vok fölléptével); szerdán: Az asszonyregement (Au­rora-Zuávok­ fölléptével­; csütörtökön: Az asszony­regement (Aurora-Zu­vok fölléptével); pénteken és szombaton nincs előadás ; vasárnap délután : A pos­tás fia (Aurora-Zuávok fölléptével); este: Az asszony­regement (Aurora-Zuávok fölléptével). Az Uránia tudományos színház műsora: Hét­főn: Jézus élete a Szentföldön; kedden: Velence; szerdán : Jézus élete a Szentföldön ; csütörtökön: Jézus élete a Szentföldön; pénteken és szombaton nincs előadás. * (Jászai Mari) szombaton este búcsúzott el a Vígszínház közönségétől. Most egy éve lépett a színház kötelékébe, április 18-án mutatkozott be Phaedra címszerepében és ugyanolyan lelkes fogad­tatásra talált, mint korábbi sikereinek színhelyén, a Nemzeti színházban. A színháznak dísze és büszke­­sége volt, minden egyes fellépésével diadalt aratott. Fellépett a Golgotha, Takácsok, Farkas és Hóbortos Márta darabokban , játszotta még a Niobe címszere­pét, elszavalta a Vörösmarty-ünnepen a Szózatot és március 10-én az Ezer tavaszt, Szávay Gyula len­­dületes költeményét. Ma este pedig A farkas női főszerepében búcsúzott, mert hiszen visszatér a Nem­zeti színházhoz, hová most már örökös szerződés köti, mely szerződést kiegészítő, egyelőre három évre szóló pótszerződést ugyancsak ma írta alá a művésznő. — Mai búcsúfellépése zajos, lelkes ovációk­­kar járt , a közönség minden felvonás után számtalan­szor kitapsolta, pályatársai pedig szintén szívélyesen búcsúztak tőle.­­ A Farkast megelőző Énekek éneke után Faludi Gábor igazgató a következő beszéddel búcsúzott a művésznőtől: «Igen tisztelt művésznő! Nagyságos asszonyom! A Vígszínház igazgatósága ne­vében mondok ma .Isten hozzád“-ot önnek, ma, ami­dőn utoljára csillogtatja művészetét színpadunkon és amidőn leúcsút vesz a Vígszínház közönségétől. Bol­dogok voltunk, hogy bár csak egy rövid esztendeig is a miénknek mondhattak és büszkék arra, hogy a magyar színművészet legnagyobb ékessége a mi színpadunkon is csillogott. Az ön ragyogó pályafutá­sának fényözönében ez az esztendő csak halvány su­garat fog alkotni, de a Vígszínház történetének az lesz egyik legszebb lapja, amelyre az ön vígszínházi szereplése, sikerei, dicsősége van följegyezve. Nem úgy búcsúzunk öntől, mint akitől örökre el kell vál­nunk, hisz itt marad közel hozzánk. Művészetében, ha más fedél alatt is, alkalmunk lesz gyönyörködni és ha bennünket fog vendégképen fölkeresni, azon leszünk, hogy a Vígszínházban úgy érezze magát, mintha még mindig otthona volna. Most pedig, midőn visszatér régi pályatársai körébe, arra kérem, vigye el magával jóbarátságunkat és őszinte szeretetünket ama jókívánsággal együtt, hogy a Mindenható a ma­gyar színművészet dicsőségére, pályatársai és barátai javára, örömére sokáig éltesse !* Az előadásnak kedves epilógusa volt az a bú­­csújelenés, midőn a Vígszínház személyzete , Isten hozzád-ot mondott a távozó művésznőnek. Midőn a »Farkas« előadása után ismét szétnyílt a függöny, ott láttuk a Vígszínház egész személyzetét ünnepi díszben, a színpadon. Középen egy asztalkán az a gyönyörű album, melyet a Vigszinház tagjai emlékül adtak Jászai Marinak. A fehér­ selyembe kötött gyö­nyörű album címlapján ez a két dátum olvasható: 1900 április 18—1901 március 30. Benn az album egyes lapjain, a Vigszinház gyönyörű aquarell képe, Jászai Mari föllépéseinek színlapjai, továbbá minden egyes tagnak egy-egy emlékverse vagy autogrammja. A Vígszínház női tagjai nevében Hunyadi Margit, a férfiak részéről Ditrói Mór búcsúztatta a távozó művésznőt; különösen Ditrói mély hatást kel­tett egy »Nagyasszonyunk, jó Mik­ánk, lncsűt mon­dunk néked« kezdetű versének elszavalásával, e ver­set pedig utóbb a Vígszínház dalárdája el is éne­kelte, Kun László hangulatos kompozíciójában. Az­után valóságos virágeső volt, a művészek valósággal elborították Jászait virágjaikkal. Még Ditrói mondott ezután a meghatott Jászai Mari nevében köszönetet a közönségnek és ezzel a szép bucsuünnepély vé­get ért. * (A bor.) Gárdonyi Géza falusi története, amelyet a bemutatón olyan lelkesedéssel fogadott a Nemzeti színház közönsége, előreláthatólag vonzó műsordarabja lesz a Nemzeti színháznak. Az újdon­ságot a tegnapi siker után háromszor adják, még­pedig hétfőn, csütörtökön és húsvét vasárnapján. * (Endre és Johanna.) A Nemzeti színház legközelebb föleleveníti Rákosi Jenőnek Endre és Johanna című történeti drámáját, amelyet körülbelül egy évtized óta nem adtak. Az újdonságszámba menő reprise foglalkoztatja a Nemzeti színház egész drámai személyzetét. Johannát P. Markus Emilia, Erzsé­betet Jászai Mari, Endrét­­ Beregi Oszkár fogja játszani. * (22. bír. operaház.) Lujza második elő­adására is szépen megtelt a nézőtér, noha az érde­­kes, hangulatos újdonság és a kitűnő előadás na­­gyobb közönséget is érdemelt volna. Néhány rövidí­tés folytán még szabatosabb, pregnánsabb volt az előadás, mint a bemutató alkalmával. Kertész is job­ban volt diszponálva és ezúttal már teljesen ér­vényre juttatta szerepét, méltán kiérdemelve a kö­zönség elismerését kívüle még sok tapsot kapott Kaczér Margit, Sz. Bárdossy Ilona és Beck Vimos. * (Hírek a m. kir. operabálból.) Az opera­ház legközelebbi újdonsága Wagner „Tristan és Isolde“-je lesz, melyből már megkezdődtek a próbák. Ezt megelőzőleg április hó 11-ére tervezi az igazga­tóság Wagner tetralógiájából a harmadik résznek, „Siegfrid“-nek új betanulással való előadását, mely­ből már serényen folynak a próbák.­­ A jövő héten kedden lesz Charpentier „Lujza" c. zenés drámájá­nak a harmadik előadása. Szerdától vasárnapig nem lesz előadás ; húsvét vasárnapján a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete javára „A hugenották“-tZTá adják elő és hétfőn az ünnep második napján megismétlik a „Lujza“ előadását . Holnap, vasárnap „Faust“ ke­rül előadásra a következő szereposztással: Margit — Vasquezné M. J., Siebel — Payer M.,­­Mártha Valent V., Faust — Browlik,Meflstofeles — Szendrői, Valentin — Takáts, Wagner — Ney B. A magán­­táncot Schmidek G. adja elő. — Az előadást bérlet­­folyamban (évi bérlet 48. sz., havi bérlet 16. sz.) tartják. * (Lukácsy Sándor jubileuma.) Lukácsy Sándor, az érdemes szinmű­ró, a Népszínháznak évek hosszú során főrendezője s most a Magyar színház gazdája, szombaton ünnepelte színpadi működésének félszázados jubileumát. A „Vereshajú“ szerzője ugyanis most ötven éve lett szinészszé, tizenhat esztendős korában. A Magyar színház, hogy részt vegyen Lu­kácsy Sándor ünneplésében, ez alkalommal a jubiláns egyik újabb népszínművét, a Csárda virág­á­t hozta színre. Bár e munka Budapesten már nem újdonság , a Csárda virága néhány évvel ezelőtt a budai színkörben került színre — a Magyar szín­ház nézőterét olyan nagy közönség töltötte meg, aminőt rendesen csak premiere­eken látni. Az ovációkról, melyeket a nagy közönség rendezett a Vereshajú szerzőjének, nincs különösebb följe­­gyezni való. Zajosan tapsolták, megindultan köszönte meg a tüntetést s bizonyára nagy izgatottsággal fizette meg ezt a kis tüntetést. A jubilálás szokásos szertartásaival folyt le az az intimebb s melegebb ováció is, amelyet az előadás kezdete előtt a Magyar színház tagjai a színpadon rendeztek az ünnepeltnek. A pályatársak szeretete az ünnephez méltó közvetet­­lenséggel nyilvánult meg Szilágyi Vilmos üdvözlő szavaiban ; aranytollat és babérkoszorút adtak neki emlékbe, vigasztalásul ama sok csalódásért, melyeket egy félszázadon át meg kellett érnie. Mind a két tün­tetés nagyon megérdemelt és nagyon megható volt, de mind a két tüntetés úgy folyt le, mint színházban, már szokás, olyankor is, mikor az alkalom kevésbbé ünnepi. De szokatlan s ezért feljegyezni és megszív­lelni való e jubileum alkalmával az a szomorú hang, amelylyel a jubiláns emlékezett meg a rá nézve oly nevezetes évfordulóról. Lukácsy Sándor ugyanis az ünnep a propos­jából egyik budapesti napilapban föl­jegyzéseket tesz közzé félszázados színpadi pályafutá­sáról. E följegyzésekben nagy szerénységgel szól szín­műírói működéséről s nagy keserűséggel ötven éves színpadi munkássága eredményeiről. „Hasonló lelkiis­meretes munkássággal — sóhajt föl — akármelyik pályán működtem volna, azt hiszem, szerezhettem volna annyit, hogy ne kellene aggodalommal gondol­nom a holnapi napra.“ Valóban elszomorító, hogy nálunk a művészet és irodalom terrénumán a leger­­nyedetlenebb munkásság még ma se számíthat egyébre, csak egy aranytollra és mindhalálig a kétségbeejtő gondra. Az ünnepi előadás talán egy-két órára kira­gadta a Vereshajt­ szerzőjét e szomorú hangulatból. A Magyar színház színészei és színésznői nagy ani­­méval játszották el öreg pályatársuk darabját, s Le­­dorszki Gizella, Aranyosi Janka, Láng Etel, Ráthonyi, Szilágyi, Boros, stb. ha talán nem is vidították föl a szerzőt, mindenesetre fölvidították a közönséget. (a. z.) * Lukácsy Sándort, színpadi működésének 50-ik évfordulóján sokan üdvözölték. Az üdvözlő iratok kö­zül fölsoroljuk a következőket : Kedves jó barátom! A mai szép napon szivből üdvözlöm. Mielőbbi viszontlátásig a Nép­színházban Jó híve Splényné Blaha Lujza. A régi baráti szeretettel üdvözöl és emlékszik reád egykori kenyeres pajtásod­ó Szigeti Imre. A Népszínház igazgatósága és személyzete az Ön tiszteletére külön előadást rendez április hó folyamán, hogy méltóan ünnepeltesse az írót, ki a Népszínháznak annyi dicsőséget szer­zett. Ezért a mai ünnepség alkalmából csak e rövid sorokban küldöm szívből jövő gratulációmat Porzsó­l Kálmán. Ötven éven át, mint színész, mint rendező, mint író szakadatlan munkában, erős szilárd, oszlopa voltál a magyar színészetnek. Ez áldá­sos működésed megünneplése alkalmából fogadd szerb pályatársaid hódoló üdvözletét, őszinte nagyrabecsülését és hálás köszönetét azon elő­zékeny szívességedért, mely lehetővé tette, hogy örökbecsű népszínműved, a Vereshajú, a szerb színház állandó s mindig szívesen látott műsor­­darabja legyen. A szerb színészet nevében: K­adzsits Antal. Gratulált még: valamennyi magyar színigaz­gató, s igen sok író és művész. * (Népszínház.) A Népszínház előadása hétfő­től április 1-jétől kezdve fél 8 órakor kezdődnek. — Nagypénteken, 5-én, és nagyszombaton, 6-ikán, a szín­ház zárva marad, a vasárnapi és hétfői két ünnep­napon pedig két-két előadás lesz, és pedig húsvét va­sárnapján délután a Baba operett, este a Tatleány népszínmű kerül színre; hétfőn húsvét másodnapján délután Rákosi Jenő népszínművét, az Éjjel az erdőn címűt, este pedig a Cirkusz­ életét adják elő. A Cir­kuszélet azonkívül holnap, továbbá hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön is színre kerül. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Hartleben Farsang utolja c. darabja, amely Rosenroontag cím­mel a külföldön mindenütt ritka sikert ért el, lesz a Nemzeti színház legközelebbi újdonsága. Hús­vét kettős ünnepén két-két előadás lesz a Nemzeti színházban. Vasárnap d. u. a Kaméliás hölgy kerül szinre P. Márkus Emíliával, este pedig Gárdonyi új darabja . A bor, hétfőn d. u. a Dolovai nábob leányát adják, este pedig a Peleskei nótáriust. * (Hírek a Magyar színházból.) Vasárnap délután a Magyar színházban A postás fia kerül elő­adásra, még­pedig e délutáni előadáson is elsőrendű szereposztásban. Kedden, április 2-án, lesz az Asszony­regement 50-dik előadása. A jubiláris előadásnak kü­lönös érdekessége lesz, hogy akkor lép föl először az amerikai znáv csapat, mely larble kapitány vezény­lete alatt fogja nagyérdekű hadijátékait bemutatni. A Magyar színház legközelebb az operette-irodalom egyik legkiválóbb mesterművének a reprise-ét fogja beállí­tani a szezon színházi eseményei közé. Föleleveníti Strauss János remekét, a Denevér-t és ennek előké­születei már most élénken foglalkoztatják a színház­nak úgyszólván egész személyzetét. A bemutató elő­adás április közepe táján lesz. * (Az orsz. Er­dészeti akadémia növendé­kei) vizsgálati előadást tartottak szombaton délután a Nemzeti színház színpadán. A színiiskolai vizsgálatok megszokott darabja, az „Egy pohár víz“ került színre, amelyben Szeli Gizella, László Irén, Szőke Sándor és

Next