Pesti Hírlap, 1901. március (23. évfolyam, 60-89. szám)
1901-03-31 / 89. szám
1901. március 31., vasárnap. PESTI HÍRLAP 9 gyalás alá. — A II. ker. elöljáróság közhírré teszi, hogy az adókiszámítási javaslatok március 30-tól április hó 6-áig a II. kerületi elöljáróság üléstermében reggeli 9 órától délutáni 2 óráig megtekintés végett közszemlére kitétetnek. Az adókivető bizottság április hó 9-én kezdi meg tárgyalásait SZÍNHÁZ és zene. * (A színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora. Hétfőn nincs előadás; kedden: Lujza; szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton nincs előadás; vasárnap: A hugenották ; hétfőn : Lujza. A Nemzeti színház műsora. Hétfőn: A bor ; kedden : Demimonde ; szerdán : Moritori; csütörtökön : A bor ; pénteken és szombaton nincs előadás ; vasárnap délután : A kaméliás hölgy ; este : A bor ; hétfőn délután: Dolovai nábob leánya; este : A peleskei nótárius, A Vígszínház műsora. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön: Ocskay brigadéros ; pénteken és szombaton nincs előadás; vasárnap délután: A titkos rendőr ; este : Ocskay brigadéros ; hétfőn délután : Az arany kakas; este: Ocskay brigadéros. A Népszínház műsora. Hétfőn : Cirkuszélet; kedden: Cirkuszélet; szerdán: Cirkusz-élet; csütörtökön: Cirkuszélet; pénteken és szombaton nincs előadás ; vasárnap délután : A baba ; este : Tót leány; hétfőn délután: Éjjel az erdőn; este: Cirkusz-élet. A Magyar színház műsora. Hétfőn: A postás fiú ; kedden: Az asszonyregement (Aurora-Zuávok fölléptével); szerdán: Az asszonyregement (Aurora-Zuávok fölléptével; csütörtökön: Az asszonyregement (Aurora-Zuvok fölléptével); pénteken és szombaton nincs előadás ; vasárnap délután : A postás fia (Aurora-Zuávok fölléptével); este: Az asszonyregement (Aurora-Zuávok fölléptével). Az Uránia tudományos színház műsora: Hétfőn: Jézus élete a Szentföldön; kedden: Velence; szerdán : Jézus élete a Szentföldön ; csütörtökön: Jézus élete a Szentföldön; pénteken és szombaton nincs előadás. * (Jászai Mari) szombaton este búcsúzott el a Vígszínház közönségétől. Most egy éve lépett a színház kötelékébe, április 18-án mutatkozott be Phaedra címszerepében és ugyanolyan lelkes fogadtatásra talált, mint korábbi sikereinek színhelyén, a Nemzeti színházban. A színháznak dísze és büszkesége volt, minden egyes fellépésével diadalt aratott. Fellépett a Golgotha, Takácsok, Farkas és Hóbortos Márta darabokban , játszotta még a Niobe címszerepét, elszavalta a Vörösmarty-ünnepen a Szózatot és március 10-én az Ezer tavaszt, Szávay Gyula lendületes költeményét. Ma este pedig A farkas női főszerepében búcsúzott, mert hiszen visszatér a Nemzeti színházhoz, hová most már örökös szerződés köti, mely szerződést kiegészítő, egyelőre három évre szóló pótszerződést ugyancsak ma írta alá a művésznő. — Mai búcsúfellépése zajos, lelkes ovációkkar járt , a közönség minden felvonás után számtalanszor kitapsolta, pályatársai pedig szintén szívélyesen búcsúztak tőle. A Farkast megelőző Énekek éneke után Faludi Gábor igazgató a következő beszéddel búcsúzott a művésznőtől: «Igen tisztelt művésznő! Nagyságos asszonyom! A Vígszínház igazgatósága nevében mondok ma .Isten hozzád“-ot önnek, ma, amidőn utoljára csillogtatja művészetét színpadunkon és amidőn leúcsút vesz a Vígszínház közönségétől. Boldogok voltunk, hogy bár csak egy rövid esztendeig is a miénknek mondhattak és büszkék arra, hogy a magyar színművészet legnagyobb ékessége a mi színpadunkon is csillogott. Az ön ragyogó pályafutásának fényözönében ez az esztendő csak halvány sugarat fog alkotni, de a Vígszínház történetének az lesz egyik legszebb lapja, amelyre az ön vígszínházi szereplése, sikerei, dicsősége van följegyezve. Nem úgy búcsúzunk öntől, mint akitől örökre el kell válnunk, hisz itt marad közel hozzánk. Művészetében, ha más fedél alatt is, alkalmunk lesz gyönyörködni és ha bennünket fog vendégképen fölkeresni, azon leszünk, hogy a Vígszínházban úgy érezze magát, mintha még mindig otthona volna. Most pedig, midőn visszatér régi pályatársai körébe, arra kérem, vigye el magával jóbarátságunkat és őszinte szeretetünket ama jókívánsággal együtt, hogy a Mindenható a magyar színművészet dicsőségére, pályatársai és barátai javára, örömére sokáig éltesse !* Az előadásnak kedves epilógusa volt az a búcsújelenés, midőn a Vígszínház személyzete , Isten hozzád-ot mondott a távozó művésznőnek. Midőn a »Farkas« előadása után ismét szétnyílt a függöny, ott láttuk a Vígszínház egész személyzetét ünnepi díszben, a színpadon. Középen egy asztalkán az a gyönyörű album, melyet a Vigszinház tagjai emlékül adtak Jászai Marinak. A fehér selyembe kötött gyönyörű album címlapján ez a két dátum olvasható: 1900 április 18—1901 március 30. Benn az album egyes lapjain, a Vigszinház gyönyörű aquarell képe, Jászai Mari föllépéseinek színlapjai, továbbá minden egyes tagnak egy-egy emlékverse vagy autogrammja. A Vígszínház női tagjai nevében Hunyadi Margit, a férfiak részéről Ditrói Mór búcsúztatta a távozó művésznőt; különösen Ditrói mély hatást keltett egy »Nagyasszonyunk, jó Mikánk, lncsűt mondunk néked« kezdetű versének elszavalásával, e verset pedig utóbb a Vígszínház dalárdája el is énekelte, Kun László hangulatos kompozíciójában. Azután valóságos virágeső volt, a művészek valósággal elborították Jászait virágjaikkal. Még Ditrói mondott ezután a meghatott Jászai Mari nevében köszönetet a közönségnek és ezzel a szép bucsuünnepély véget ért. * (A bor.) Gárdonyi Géza falusi története, amelyet a bemutatón olyan lelkesedéssel fogadott a Nemzeti színház közönsége, előreláthatólag vonzó műsordarabja lesz a Nemzeti színháznak. Az újdonságot a tegnapi siker után háromszor adják, mégpedig hétfőn, csütörtökön és húsvét vasárnapján. * (Endre és Johanna.) A Nemzeti színház legközelebb föleleveníti Rákosi Jenőnek Endre és Johanna című történeti drámáját, amelyet körülbelül egy évtized óta nem adtak. Az újdonságszámba menő reprise foglalkoztatja a Nemzeti színház egész drámai személyzetét. Johannát P. Markus Emilia, Erzsébetet Jászai Mari, Endrét Beregi Oszkár fogja játszani. * (22. bír. operaház.) Lujza második előadására is szépen megtelt a nézőtér, noha az érdekes, hangulatos újdonság és a kitűnő előadás nagyobb közönséget is érdemelt volna. Néhány rövidítés folytán még szabatosabb, pregnánsabb volt az előadás, mint a bemutató alkalmával. Kertész is jobban volt diszponálva és ezúttal már teljesen érvényre juttatta szerepét, méltán kiérdemelve a közönség elismerését kívüle még sok tapsot kapott Kaczér Margit, Sz. Bárdossy Ilona és Beck Vimos. * (Hírek a m. kir. operabálból.) Az operaház legközelebbi újdonsága Wagner „Tristan és Isolde“-je lesz, melyből már megkezdődtek a próbák. Ezt megelőzőleg április hó 11-ére tervezi az igazgatóság Wagner tetralógiájából a harmadik résznek, „Siegfrid“-nek új betanulással való előadását, melyből már serényen folynak a próbák. A jövő héten kedden lesz Charpentier „Lujza" c. zenés drámájának a harmadik előadása. Szerdától vasárnapig nem lesz előadás ; húsvét vasárnapján a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete javára „A hugenották“-tZTá adják elő és hétfőn az ünnep második napján megismétlik a „Lujza“ előadását . Holnap, vasárnap „Faust“ kerül előadásra a következő szereposztással: Margit — Vasquezné M. J., Siebel — Payer M.,Mártha Valent V., Faust — Browlik,Meflstofeles — Szendrői, Valentin — Takáts, Wagner — Ney B. A magántáncot Schmidek G. adja elő. — Az előadást bérletfolyamban (évi bérlet 48. sz., havi bérlet 16. sz.) tartják. * (Lukácsy Sándor jubileuma.) Lukácsy Sándor, az érdemes szinműró, a Népszínháznak évek hosszú során főrendezője s most a Magyar színház gazdája, szombaton ünnepelte színpadi működésének félszázados jubileumát. A „Vereshajú“ szerzője ugyanis most ötven éve lett szinészszé, tizenhat esztendős korában. A Magyar színház, hogy részt vegyen Lukácsy Sándor ünneplésében, ez alkalommal a jubiláns egyik újabb népszínművét, a Csárda virágát hozta színre. Bár e munka Budapesten már nem újdonság , a Csárda virága néhány évvel ezelőtt a budai színkörben került színre — a Magyar színház nézőterét olyan nagy közönség töltötte meg, aminőt rendesen csak premiereeken látni. Az ovációkról, melyeket a nagy közönség rendezett a Vereshajú szerzőjének, nincs különösebb följegyezni való. Zajosan tapsolták, megindultan köszönte meg a tüntetést s bizonyára nagy izgatottsággal fizette meg ezt a kis tüntetést. A jubilálás szokásos szertartásaival folyt le az az intimebb s melegebb ováció is, amelyet az előadás kezdete előtt a Magyar színház tagjai a színpadon rendeztek az ünnepeltnek. A pályatársak szeretete az ünnephez méltó közvetetlenséggel nyilvánult meg Szilágyi Vilmos üdvözlő szavaiban ; aranytollat és babérkoszorút adtak neki emlékbe, vigasztalásul ama sok csalódásért, melyeket egy félszázadon át meg kellett érnie. Mind a két tüntetés nagyon megérdemelt és nagyon megható volt, de mind a két tüntetés úgy folyt le, mint színházban, már szokás, olyankor is, mikor az alkalom kevésbbé ünnepi. De szokatlan s ezért feljegyezni és megszívlelni való e jubileum alkalmával az a szomorú hang, amelylyel a jubiláns emlékezett meg a rá nézve oly nevezetes évfordulóról. Lukácsy Sándor ugyanis az ünnep a proposjából egyik budapesti napilapban följegyzéseket tesz közzé félszázados színpadi pályafutásáról. E följegyzésekben nagy szerénységgel szól színműírói működéséről s nagy keserűséggel ötven éves színpadi munkássága eredményeiről. „Hasonló lelkiismeretes munkássággal — sóhajt föl — akármelyik pályán működtem volna, azt hiszem, szerezhettem volna annyit, hogy ne kellene aggodalommal gondolnom a holnapi napra.“ Valóban elszomorító, hogy nálunk a művészet és irodalom terrénumán a legernyedetlenebb munkásság még ma se számíthat egyébre, csak egy aranytollra és mindhalálig a kétségbeejtő gondra. Az ünnepi előadás talán egy-két órára kiragadta a Vereshajt szerzőjét e szomorú hangulatból. A Magyar színház színészei és színésznői nagy animéval játszották el öreg pályatársuk darabját, s Ledorszki Gizella, Aranyosi Janka, Láng Etel, Ráthonyi, Szilágyi, Boros, stb. ha talán nem is vidították föl a szerzőt, mindenesetre fölvidították a közönséget. (a. z.) * Lukácsy Sándort, színpadi működésének 50-ik évfordulóján sokan üdvözölték. Az üdvözlő iratok közül fölsoroljuk a következőket : Kedves jó barátom! A mai szép napon szivből üdvözlöm. Mielőbbi viszontlátásig a Népszínházban Jó híve Splényné Blaha Lujza. A régi baráti szeretettel üdvözöl és emlékszik reád egykori kenyeres pajtásodó Szigeti Imre. A Népszínház igazgatósága és személyzete az Ön tiszteletére külön előadást rendez április hó folyamán, hogy méltóan ünnepeltesse az írót, ki a Népszínháznak annyi dicsőséget szerzett. Ezért a mai ünnepség alkalmából csak e rövid sorokban küldöm szívből jövő gratulációmat Porzsól Kálmán. Ötven éven át, mint színész, mint rendező, mint író szakadatlan munkában, erős szilárd, oszlopa voltál a magyar színészetnek. Ez áldásos működésed megünneplése alkalmából fogadd szerb pályatársaid hódoló üdvözletét, őszinte nagyrabecsülését és hálás köszönetét azon előzékeny szívességedért, mely lehetővé tette, hogy örökbecsű népszínműved, a Vereshajú, a szerb színház állandó s mindig szívesen látott műsordarabja legyen. A szerb színészet nevében: Kadzsits Antal. Gratulált még: valamennyi magyar színigazgató, s igen sok író és művész. * (Népszínház.) A Népszínház előadása hétfőtől április 1-jétől kezdve fél 8 órakor kezdődnek. — Nagypénteken, 5-én, és nagyszombaton, 6-ikán, a színház zárva marad, a vasárnapi és hétfői két ünnepnapon pedig két-két előadás lesz, és pedig húsvét vasárnapján délután a Baba operett, este a Tatleány népszínmű kerül színre; hétfőn húsvét másodnapján délután Rákosi Jenő népszínművét, az Éjjel az erdőn címűt, este pedig a Cirkusz életét adják elő. A Cirkuszélet azonkívül holnap, továbbá hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön is színre kerül. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Hartleben Farsang utolja c. darabja, amely Rosenroontag címmel a külföldön mindenütt ritka sikert ért el, lesz a Nemzeti színház legközelebbi újdonsága. Húsvét kettős ünnepén két-két előadás lesz a Nemzeti színházban. Vasárnap d. u. a Kaméliás hölgy kerül szinre P. Márkus Emíliával, este pedig Gárdonyi új darabja . A bor, hétfőn d. u. a Dolovai nábob leányát adják, este pedig a Peleskei nótáriust. * (Hírek a Magyar színházból.) Vasárnap délután a Magyar színházban A postás fia kerül előadásra, mégpedig e délutáni előadáson is elsőrendű szereposztásban. Kedden, április 2-án, lesz az Asszonyregement 50-dik előadása. A jubiláris előadásnak különös érdekessége lesz, hogy akkor lép föl először az amerikai znáv csapat, mely larble kapitány vezénylete alatt fogja nagyérdekű hadijátékait bemutatni. A Magyar színház legközelebb az operette-irodalom egyik legkiválóbb mesterművének a reprise-ét fogja beállítani a szezon színházi eseményei közé. Föleleveníti Strauss János remekét, a Denevér-t és ennek előkészületei már most élénken foglalkoztatják a színháznak úgyszólván egész személyzetét. A bemutató előadás április közepe táján lesz. * (Az orsz. Erdészeti akadémia növendékei) vizsgálati előadást tartottak szombaton délután a Nemzeti színház színpadán. A színiiskolai vizsgálatok megszokott darabja, az „Egy pohár víz“ került színre, amelyben Szeli Gizella, László Irén, Szőke Sándor és