Pesti Hírlap, 1901. május (23. évfolyam, 119-147. szám)

1901-05-07 / 124. szám

1901. május kedd. PESTI HÍRLAP 7 --------------------,------------------------------,-------------4 SZÍNHÁZ és zene. * (Björnaan Björnstjerne és a budapesti közönség.) A »Berliner Theater« tagjai szombaton, vasárnap és hétfőn ugyanazokat a darabokat játszot­ták el, amelyek első előadásáról már megemlékez­tünk. A Magyar színház nézőtere ez utóbbi három este is megtelt tisztelettudó néppel s kivált az »Erőn­kön felül« érdekes jeleneteit áhitatos közönség hall­gatta végig. Üres hely csak a második emeleten és a karzaton maradt ; a földszinten, a páholyokban és az első emeleten nagy és előkelő közönség szoron­gott. Az arisztokrácia példának okáért oly szép szám­mal és híven látogatta ezeket az előadásokat, mintha csak kötelességet teljesített volna; de lehet, hogy ez véletlen: a nagy bálok és a lóversenyek a fővárosba hozták az előkelők fiataljait; természetes tehát, hogy a színházakra is többen jutnak, mint máskor. Ez a választékos publikum csatlakozott a tömeghez s lel­kesen tapsolta a német színészeket és még lelkeseb­ben az öreg norvég költőt. Björnson Björnstjerne, aki most Velencében időzik s bizonyára értesült a lefolyt napok történetéről, meg lehet elégedve budapesti sikerével. Nagy, distingvált és lelkes közönségre lelt, a sajtó pedig olyan hozsannával fogadta, aminőben mostan­ság ugyan kevés halandónak van része. Hogy a da­rab csattanói hatottak, nagyon természetes; ha már a hegyomlás és az explozió se hatnának közönsé­günk idegeire, kétségbe kellene esni Budapest fásult­ságán. Sokkal nevezetesebb, hogy a bírálók nagy többsége olyan lelkendezéssel magasztalja az »Erőn­kön felül« gyönyörű »n­apeszméjét«, aminő lelkende­­zésben az Unatkozó világ Loudanné asszony­a tör ki, miután, boldogan sikongatva, végig hallgatta Bellac Vegyeseit. Ha hihetünk a lelkesedés e nagyzoló meg­nyilatkozásainak, az »Erőnkön felül« a jelenkor s tán minden idők legnagyobb drámai alkotása, mely a mai idők megtévesztett emberét egyszerre fölvilágo­sítja, irányt jelöl ki számára, programmot ad neki, mint egy újfajta kinyilatkoztatás, egyszóval olyan alkotás, mely szerényen szólva: egész világnézetet s hála istennek most már csalhatatlan, végérvényes, túl nem licitálható világnézetet teremtett. Ez a felfo­gás természetesen nem ismerheti el, hogy az »Erőn­kön felül« két része két nagyon különböző darab, amelyeken egyebek közt igen meglátszik, hogy az egyik tizenkét évvel előbb íródott, mint a másik. A lelkesedők szerint az »Erőnkön felül« egységes mű, melynek épen »alapeszméje« a leggyönyörűbb. Ter­mészetesen ahány a lelkesedő, annyi alapeszmét ta­lálnak benne ; az alapeszme más és más a szerint, amint az egyik, vagy a másik lelkesedő kommentálja e világjavító művet. Az okoskodás ilyetén erőszakosságai­val ki lehet sütni azt is, hogy Othello és Hamlet egysé­ges mű; két része egy nagy eszméjű alkotásnak melynek Dél és észak vagy Fekete és fehér lehetne a címe. Ki lehet sütni, hogy e két részből álló egysé­ges mű alapeszméje a megfordítottja annak, amit Szent Bál mondott, mert arra tanít bennünket, hogy nem jó a házasság, de nem jó a nőtlenség se. Eféle bölcsesé­­get fejezne ki az »Erőnkön felül« is. Az ember ne vívja a lehetetlent (I. és II. rész); a hit nem tehet erőszakot a természet törvényein (I. rész) s az egyén nem tehet erőszakot a társadalom törvényein (II. rész.) Ezt példázná a két Bang esete, az apáé és a fiúé. Ha Björnson valóban erre akarja oktatni a kö­­zönséget, úgy tanítása egy kicsit elkésett. A mi vi­­lágunkban nincsenek többé, akik erre a tanulságra rászorulnának. Olyan együgyü papok, akik azt hiszik hogy ők csodát képesek tenni s eképen személyesen intézhetik el a világ minden baját, meg olyan eszelős szocialisták, akik azt képzelik, hogy ha a levegőbe röpítenek egy pár gyárost, ezzel megol­dották a szociális kérdést: Közép-Európában nem exisztálnak. A két Sang esete tehát csak azt bizonyítaná, hogy Norvégiában sok a hóbortos ember, amit eddig is tudtunk. S ha csakugyan az „Erőnkön felül“ beszélgetéseiből kell kihalásznunk az „új aera“ vezető eszméjét, ugyan hogy fog hang­zani ez a nagy princípium, mely arra van hivatva, hogy világot gyújtson a sötétben tévelygőknek? Ilyenformán : legyetek jólelkűek, ne bántsátok egy­mást, valahogy majd csak lesz ! Ezért ugyan nem kellett Björnson­ig várni, fölfedezték ezt már előbb is­ Még azt se lehet mondani, hogy Björnson ezt olyan megragadó formában mondaná, mint ahogyan például Tolsztoj hirdeti a maga mondanivalóját. Az ősz norvég tanítása inkább csak leckeszerűen hangzik , amit prédikál, nem sokkal több súlyú az operett-­ rendelkezésnél: „Legyetek csinosak, módosak, oko­sak!“ Általában, az „Erőnkön felül" két része hatá­sos, nagy drámaírói erővel megkomponált jeleneteket tár elénk, de e két műben épen a filozófus imponál­jon, igazán csodálni való. Björnson ép olyan naiv filozófus, mint Zola vagy Daudet; ha jobban imponál, mint ezek, onnan lehet, hogy a kivetkőzött papok megrögzött kenetességével adja elő a banalitásait Szóval, Észak ama vándorainak, kik szellemi cseme­gékkel kicséberkednek, érdemes újra meg újra be­­járniok a világot: presztízsük oly nagy, hogy keres­kedjenek Mi a legelcsépeltebb közhelyekkel, mindez revelációnak tűnik fel azok előtt, akik még nem fe­lejtették el Dreyfus védelmezőit. (a. z.) * (Arnoldson Sigrid asszony), az Operaház vendége, gyöngélkedése miatt a hét folyamán nem léphet föl; ennek folytán az Operaház e heti műsora részben megváltozott. Holnapról, keddről, »A sevillai borbély« és »Rococo« előadása elmarad s helyettük »A troubadour« kerül színre Kaczér M., P. Bartolucci V., Berti M., Alberti Werner, Takács, Szendrői, Dal­noki és Strész közreműködésével. — Csütörtökön »A tévedt nő« helyett »Mari, az ezred leánya« és a »Rococo« ballet kerül színre. — Szerdán »Teli Vil­mos« előadása és szombaton »Siegfried«-nek új beta­nulással tartandó első előadása a műsoron megmarad. Arnoldson Sigrid asszony legközelebbi fellépése va­sárnap lesz, amikor a »Don Pasquale« és a »Zulejka« helyett »A sevillai borbély« és »A babatündér« ke­rülnek színre. * (A vizsgálóbíró.) Alexandre Bisson új da­rabjának csütörtökön, e hó 9-én tartják meg a fő­próbáját a Vígszínházban. A bemutató másnap pénte­ken lesz. A darab Iránt, amelyben különösen a szín­ház komikusai jutottak kitűnő szerepekhez, a közön­ség körében nagy érdeklődés mutatkozik. „A vizsgá­lóbírók premierejéig minden nap az Ocskay brigadé­­rost adják, amely az előrehaladt szezon dacára még mindig tele házakat csinál és amely gyors tempóban közeledik harmadik jubileumához, a hetvenötödig elő­adáshoz. * (Műsorváltozás a Népszínházban.) A Mézeshetek holnapra kitűzött előadása közbejött aka­dályok miatt elmarad s helyette a 'Soledad című ope­rett kerül színre, a címszerepben Hegyi Arankával, ki e szerepet már hosszú idő óta nem játszotta. Holnapután szerdán A tolonc kerül színre, Angyal Liszka szerepében Blaha Lujza asszonynyal. * (A Berliner Theater) társulata holnap, kedden, mutatja be a Magyar színházban Blumenthal és Kadelburg „A szigorú urak“ (Die strengen Herren) című vígjátékot. A darab színrehozatala annak idején nagy port vert föl, mert nagy szerepet vitt abban a harcban, amelyet a német szellemi világ a hírhedt lex Heinze ellen folytatott. Blumenthal és Kadelburg vígjátéka tényleg éles szatíra a túlzott erünyhősök és a sokat emlegetett törvény védelmezői ellen. Ezért a berlini cenzúra a darab előadását nem is engedte meg és csak hosszabb tárgyalások után kapta meg a színház az előadási engedélyt a rendőrségtől. A vígjáték végre nagy sikerrel került színre és egy­másután százszor adták a Berliner Theaterben. * (Blaháné örökös szerződése.) Blaháné holnap, kedden este lép fel először, mint „örökös tag“ a Nemzeti színházban. A Magyar Szó híre sze­rint Széll Kálmán miniszterelnök ez előadás folyamán fogja átnyújtani a művésznőnek az örökös szerződ­tetésre vonatkozó okmányt. E szerint Blaha Lujza 12.000 korona tiszteletdíjat fog kapni évenként, ezért az összegért azonban nem köteles fellépni. Blaha Lujza asszonyt különben is 1902 okt. 16-ig szerző­dés köti a Népszínházhoz, addig tehát csak a népszín­házi bizottság, illetve Porzsolt Kálmán igazgató en­gedelmével léphet fel a művésznő a Nemzeti szín­házban. Ehez az örökös szerződéshez egy kiegészítő szerződést fognak csatolni — épen úgy, mint Jászai Marinál — amely szerint Blaha Lujza havonként négyszer köteles játszani. Ez a szerződés csak az első pillanatban látszik fényesnek. Blahánénak eddig 24.000 korona fizetése volt évtizedek óta a Népszín­házban, 300 korona túlfellépési díjjal, négy havi szün­idővel, ezenkívül fizették az uszályos ruháit és az adóját. Ez a szerződés nem volt ugyan örökös, de Porzsolt Kálmán igazgató már tárgyalás alá vette Halmos polgármesterrel, a népszínházi bizottság el­nökével, Blaháné szerződtetésének ügyét, amely sze­rint a művésznő csak egyszer lett volt köteles ját­szani és ezért mégis ugyanannyi fizetést kapott volna, mint amennyit most Széll Kálmán felajánlott. * (Vidéki színészlét.) Zólyomban, hol jelenleg Kunhegyi Miklós társulata működik, a napokban ,,Ocskay brigadáros“ került színre nagy sikerrel. Az igazgató a díszleteket a fővárosban készíttette Lin­­hardt műtermében s igen szép volt Léva városa és a leégett falu. Ugyancsak nagy sikert aratott „New- York szépe“ operetta és Bródy Sándor regényes színműve, a „Hófehérke.“ Ez utóbbiban nagy sikert arattak: Kunhhegyiné Bella, Török Kornélia, Kun­hegyi, Csatár, Fekete és Baranyai. Az operettekben Jury Sárika, Abonyi Teréz, Kalmár Benő énekesi nők és Baranyai tenorista aratnak elismerést. * (Statisztika.) A Nemzeti színház és az ope­­­aház intendaturája hivatalos kimutatást tesz közzé a két színház április havi bevételeiről. E kimutatáas szerint a Nemzeti színházban huszonnyolc esti elő­adást tartottak s e 28 előadáson 61.868 K 15 f-tt vettek be, míg tavaly a 28 esti előadás jövedelme­ csak 37.442 K 80 f volt. Öt délutáni előadás az­ idén 8274 K 60 f-t, tavaly hat délutáni előadás 5351 K 60 fillért jövedelmezett. Legtöbbet vett be a színház A bor, Endre és Johanna és Serge Pan­nine előadásaival (ez utóbbinak nagy rekordját Fele­­kíné búcsúja magyarázza meg) s végül a Farsang utálja premierejével. Legkisebb volt a bevétel a­ Farsang utolsó második előadásán. Legörvendetesebb­ a kimutatásban az a szinte példátlan anyagi siker,­ amelyet a színház „A bor“ előadásával ért el. „A‘ bor“ áprilisban kilencszer kepik­ színre, s előadásról-­ előadásra nagyobb jövedelmet hajt. Az operaház nem­ hivatkozhatik ilyen örvendetes eredményekre. Húsz­ előadást tartottak, s e húsz előadásnak 84.078 Ki 84 f volt a jövedelme. Tavaly áprilisban az opera­ház sokkal többet, 45.961 K 23 f-t vett be. * (A Magyar Zenészek Országos Segély­es Nyugdíj­egylete) tegnap tartotta Bartay Ede kir.­ tanácsos elnöklete mellett rendes évi közgyűlését,­ melynek folyamán Antalik titkár felolvasta az évi­ jelentést. Ebből kitűnik, hogy az egyesületnek 79­ rendes és 74 alapító tagja van. Dárday pénztárosa bemutatta az elmúlt év zárszámadását, mely szerint­ az egylet összes vagyona 114,295 korona 7 fillér.­ Indítványára elhatározták, hogy a jövő évben szegény, és munkaképtelen tagok közt 700 koronányi rendkí­vüli segély osztassák ki. Intézeti ügyészül megválasz­tották dr Posszert Gyula ügyvédet. Ezután a választ­­­mányt állították össze a következő tagokból: A ren­­­des tagok sorából: Aggházy Károly, Állaga Géza,­ Bloch József, Dötsch Károly, Erney József, Gobbik Alajos, Goll János, Hegyi Béla, Kalár Károly, Mé­száros Imre, Ságh József, Schütze Rezső, Tomka Ist­ván, Trautsch Károly, Waldbauer József; az alapító­­tagok sorából: id. Ábrányi Kornél, Daubek János, Halász Gyula, Schunda V. József, Thaisz Péter. Póttá­­­yok: Berlovits Imre, Juhász Aladár, Kavalier József,­ Khayl Antal, Ronbal Vencel, Siebreich József, Szűk Endre, Zólyomy Samu.­­ * (Nefelejts-szirmok) cím alatt Radvánszky József szegedi tehetséges zeneszerző 10 eredeti ma­gyar dalt adott ld. Valamennyi hangzatos és zamatos.­ A szomorúak érzésteljesek, a vígak kedvderítők. Megérzik rajtuk, hogy szívből jöttek, s nem mondva csináltak, mint manapság a legtöbb új nóta. IRODALOM. * (Az állatok világa.) Az olvasó közönsége amely Brehm hatalmas munkájának első kötetét im­már kézhez vette, nagy érdeklődéssel várja a máso­dikat, amelynek füzetes kiadásából most már a 23-dik füzet is megjelent, adván a második füzetet a máso­dik kötetnek. Ebben a tudós szerző a kutyafélékről szól, befejezve a közönséges farkasról szóló részt,­ hogy az indiai-, a vörös-, a sörényes s a prairie-far­­kasról mondjon el igen érdekes és jellemző dolgo­kat. Ezután a sakálokra tér át s azokat kezdi ismer­tetni. A szöveget ezúttal is igen szép rajzok magya­rázzák, míg a füzethez gyönyörű fekete nyomatú műlap van csatolva, azt tüntetve fel, hogy az esz­kimó mint eteti az úgynevezett eszkimó kutyákat. Az állatok világa a Légrády testvérek kiadásában jele­nik meg s füzetenként 80 fillérért kapható úgy a kiadócégnél (váci­ körút 78,1, mint minden könyvkeres­kedésben. Azokkal, akik a mű első részét füzetenként szerezték meg, tudatjuk, hogy 3 koronáért igen dí­szes bekötési táblákra tehetnek szert. E táblák szin­tén a kiadóhivatalban kaphatók. * (A magyar katholikus egyház év­könyve.) A párizsi Lecoffre-cég vállalatában, az Annéa de VEglise-ben immár harmadizbon írta meg a magyar katholikus egyház (1900.) történetét E. Horn, a magyar származású francia író. Mint eddig, úgy az idén is az évkönyvnek magyarországi része van leggondosabban, nagy elismerésre méltó tárgyi­lagossággal megírva, úgy, hogy ebből a munkából mindenki, még az idegen is hű és teljes képet nyer­het a magyar katholikus egyház egyre tevékenyebbé és mozgalmasabbá váló életéről. A kiváló munkával E. Horn így hasznos szolgálatot tett nemcsak a kül­földnek, de a magyar katholicismus ügyének is.

Next