Pesti Hírlap, 1901. május (23. évfolyam, 119-147. szám)
1901-05-07 / 124. szám
1901. május kedd. PESTI HÍRLAP 7 --------------------,------------------------------,-------------4 SZÍNHÁZ és zene. * (Björnaan Björnstjerne és a budapesti közönség.) A »Berliner Theater« tagjai szombaton, vasárnap és hétfőn ugyanazokat a darabokat játszották el, amelyek első előadásáról már megemlékeztünk. A Magyar színház nézőtere ez utóbbi három este is megtelt tisztelettudó néppel s kivált az »Erőnkön felül« érdekes jeleneteit áhitatos közönség hallgatta végig. Üres hely csak a második emeleten és a karzaton maradt ; a földszinten, a páholyokban és az első emeleten nagy és előkelő közönség szorongott. Az arisztokrácia példának okáért oly szép számmal és híven látogatta ezeket az előadásokat, mintha csak kötelességet teljesített volna; de lehet, hogy ez véletlen: a nagy bálok és a lóversenyek a fővárosba hozták az előkelők fiataljait; természetes tehát, hogy a színházakra is többen jutnak, mint máskor. Ez a választékos publikum csatlakozott a tömeghez s lelkesen tapsolta a német színészeket és még lelkesebben az öreg norvég költőt. Björnson Björnstjerne, aki most Velencében időzik s bizonyára értesült a lefolyt napok történetéről, meg lehet elégedve budapesti sikerével. Nagy, distingvált és lelkes közönségre lelt, a sajtó pedig olyan hozsannával fogadta, aminőben mostanság ugyan kevés halandónak van része. Hogy a darab csattanói hatottak, nagyon természetes; ha már a hegyomlás és az explozió se hatnának közönségünk idegeire, kétségbe kellene esni Budapest fásultságán. Sokkal nevezetesebb, hogy a bírálók nagy többsége olyan lelkendezéssel magasztalja az »Erőnkön felül« gyönyörű »napeszméjét«, aminő lelkendezésben az Unatkozó világ Loudanné asszonya tör ki, miután, boldogan sikongatva, végig hallgatta Bellac Vegyeseit. Ha hihetünk a lelkesedés e nagyzoló megnyilatkozásainak, az »Erőnkön felül« a jelenkor s tán minden idők legnagyobb drámai alkotása, mely a mai idők megtévesztett emberét egyszerre fölvilágosítja, irányt jelöl ki számára, programmot ad neki, mint egy újfajta kinyilatkoztatás, egyszóval olyan alkotás, mely szerényen szólva: egész világnézetet s hála istennek most már csalhatatlan, végérvényes, túl nem licitálható világnézetet teremtett. Ez a felfogás természetesen nem ismerheti el, hogy az »Erőnkön felül« két része két nagyon különböző darab, amelyeken egyebek közt igen meglátszik, hogy az egyik tizenkét évvel előbb íródott, mint a másik. A lelkesedők szerint az »Erőnkön felül« egységes mű, melynek épen »alapeszméje« a leggyönyörűbb. Természetesen ahány a lelkesedő, annyi alapeszmét találnak benne ; az alapeszme más és más a szerint, amint az egyik, vagy a másik lelkesedő kommentálja e világjavító művet. Az okoskodás ilyetén erőszakosságaival ki lehet sütni azt is, hogy Othello és Hamlet egységes mű; két része egy nagy eszméjű alkotásnak melynek Dél és észak vagy Fekete és fehér lehetne a címe. Ki lehet sütni, hogy e két részből álló egységes mű alapeszméje a megfordítottja annak, amit Szent Bál mondott, mert arra tanít bennünket, hogy nem jó a házasság, de nem jó a nőtlenség se. Eféle bölcseséget fejezne ki az »Erőnkön felül« is. Az ember ne vívja a lehetetlent (I. és II. rész); a hit nem tehet erőszakot a természet törvényein (I. rész) s az egyén nem tehet erőszakot a társadalom törvényein (II. rész.) Ezt példázná a két Bang esete, az apáé és a fiúé. Ha Björnson valóban erre akarja oktatni a közönséget, úgy tanítása egy kicsit elkésett. A mi világunkban nincsenek többé, akik erre a tanulságra rászorulnának. Olyan együgyü papok, akik azt hiszik hogy ők csodát képesek tenni s eképen személyesen intézhetik el a világ minden baját, meg olyan eszelős szocialisták, akik azt képzelik, hogy ha a levegőbe röpítenek egy pár gyárost, ezzel megoldották a szociális kérdést: Közép-Európában nem exisztálnak. A két Sang esete tehát csak azt bizonyítaná, hogy Norvégiában sok a hóbortos ember, amit eddig is tudtunk. S ha csakugyan az „Erőnkön felül“ beszélgetéseiből kell kihalásznunk az „új aera“ vezető eszméjét, ugyan hogy fog hangzani ez a nagy princípium, mely arra van hivatva, hogy világot gyújtson a sötétben tévelygőknek? Ilyenformán : legyetek jólelkűek, ne bántsátok egymást, valahogy majd csak lesz ! Ezért ugyan nem kellett Björnsonig várni, fölfedezték ezt már előbb is Még azt se lehet mondani, hogy Björnson ezt olyan megragadó formában mondaná, mint ahogyan például Tolsztoj hirdeti a maga mondanivalóját. Az ősz norvég tanítása inkább csak leckeszerűen hangzik , amit prédikál, nem sokkal több súlyú az operett- rendelkezésnél: „Legyetek csinosak, módosak, okosak!“ Általában, az „Erőnkön felül" két része hatásos, nagy drámaírói erővel megkomponált jeleneteket tár elénk, de e két műben épen a filozófus imponáljon, igazán csodálni való. Björnson ép olyan naiv filozófus, mint Zola vagy Daudet; ha jobban imponál, mint ezek, onnan lehet, hogy a kivetkőzött papok megrögzött kenetességével adja elő a banalitásait Szóval, Észak ama vándorainak, kik szellemi csemegékkel kicséberkednek, érdemes újra meg újra bejárniok a világot: presztízsük oly nagy, hogy kereskedjenek Mi a legelcsépeltebb közhelyekkel, mindez revelációnak tűnik fel azok előtt, akik még nem felejtették el Dreyfus védelmezőit. (a. z.) * (Arnoldson Sigrid asszony), az Operaház vendége, gyöngélkedése miatt a hét folyamán nem léphet föl; ennek folytán az Operaház e heti műsora részben megváltozott. Holnapról, keddről, »A sevillai borbély« és »Rococo« előadása elmarad s helyettük »A troubadour« kerül színre Kaczér M., P. Bartolucci V., Berti M., Alberti Werner, Takács, Szendrői, Dalnoki és Strész közreműködésével. — Csütörtökön »A tévedt nő« helyett »Mari, az ezred leánya« és a »Rococo« ballet kerül színre. — Szerdán »Teli Vilmos« előadása és szombaton »Siegfried«-nek új betanulással tartandó első előadása a műsoron megmarad. Arnoldson Sigrid asszony legközelebbi fellépése vasárnap lesz, amikor a »Don Pasquale« és a »Zulejka« helyett »A sevillai borbély« és »A babatündér« kerülnek színre. * (A vizsgálóbíró.) Alexandre Bisson új darabjának csütörtökön, e hó 9-én tartják meg a főpróbáját a Vígszínházban. A bemutató másnap pénteken lesz. A darab Iránt, amelyben különösen a színház komikusai jutottak kitűnő szerepekhez, a közönség körében nagy érdeklődés mutatkozik. „A vizsgálóbírók premierejéig minden nap az Ocskay brigadérost adják, amely az előrehaladt szezon dacára még mindig tele házakat csinál és amely gyors tempóban közeledik harmadik jubileumához, a hetvenötödig előadáshoz. * (Műsorváltozás a Népszínházban.) A Mézeshetek holnapra kitűzött előadása közbejött akadályok miatt elmarad s helyette a 'Soledad című operett kerül színre, a címszerepben Hegyi Arankával, ki e szerepet már hosszú idő óta nem játszotta. Holnapután szerdán A tolonc kerül színre, Angyal Liszka szerepében Blaha Lujza asszonynyal. * (A Berliner Theater) társulata holnap, kedden, mutatja be a Magyar színházban Blumenthal és Kadelburg „A szigorú urak“ (Die strengen Herren) című vígjátékot. A darab színrehozatala annak idején nagy port vert föl, mert nagy szerepet vitt abban a harcban, amelyet a német szellemi világ a hírhedt lex Heinze ellen folytatott. Blumenthal és Kadelburg vígjátéka tényleg éles szatíra a túlzott erünyhősök és a sokat emlegetett törvény védelmezői ellen. Ezért a berlini cenzúra a darab előadását nem is engedte meg és csak hosszabb tárgyalások után kapta meg a színház az előadási engedélyt a rendőrségtől. A vígjáték végre nagy sikerrel került színre és egymásután százszor adták a Berliner Theaterben. * (Blaháné örökös szerződése.) Blaháné holnap, kedden este lép fel először, mint „örökös tag“ a Nemzeti színházban. A Magyar Szó híre szerint Széll Kálmán miniszterelnök ez előadás folyamán fogja átnyújtani a művésznőnek az örökös szerződtetésre vonatkozó okmányt. E szerint Blaha Lujza 12.000 korona tiszteletdíjat fog kapni évenként, ezért az összegért azonban nem köteles fellépni. Blaha Lujza asszonyt különben is 1902 okt. 16-ig szerződés köti a Népszínházhoz, addig tehát csak a népszínházi bizottság, illetve Porzsolt Kálmán igazgató engedelmével léphet fel a művésznő a Nemzeti színházban. Ehez az örökös szerződéshez egy kiegészítő szerződést fognak csatolni — épen úgy, mint Jászai Marinál — amely szerint Blaha Lujza havonként négyszer köteles játszani. Ez a szerződés csak az első pillanatban látszik fényesnek. Blahánénak eddig 24.000 korona fizetése volt évtizedek óta a Népszínházban, 300 korona túlfellépési díjjal, négy havi szünidővel, ezenkívül fizették az uszályos ruháit és az adóját. Ez a szerződés nem volt ugyan örökös, de Porzsolt Kálmán igazgató már tárgyalás alá vette Halmos polgármesterrel, a népszínházi bizottság elnökével, Blaháné szerződtetésének ügyét, amely szerint a művésznő csak egyszer lett volt köteles játszani és ezért mégis ugyanannyi fizetést kapott volna, mint amennyit most Széll Kálmán felajánlott. * (Vidéki színészlét.) Zólyomban, hol jelenleg Kunhegyi Miklós társulata működik, a napokban ,,Ocskay brigadáros“ került színre nagy sikerrel. Az igazgató a díszleteket a fővárosban készíttette Linhardt műtermében s igen szép volt Léva városa és a leégett falu. Ugyancsak nagy sikert aratott „New- York szépe“ operetta és Bródy Sándor regényes színműve, a „Hófehérke.“ Ez utóbbiban nagy sikert arattak: Kunhhegyiné Bella, Török Kornélia, Kunhegyi, Csatár, Fekete és Baranyai. Az operettekben Jury Sárika, Abonyi Teréz, Kalmár Benő énekesi nők és Baranyai tenorista aratnak elismerést. * (Statisztika.) A Nemzeti színház és az opeaház intendaturája hivatalos kimutatást tesz közzé a két színház április havi bevételeiről. E kimutatáas szerint a Nemzeti színházban huszonnyolc esti előadást tartottak s e 28 előadáson 61.868 K 15 f-tt vettek be, míg tavaly a 28 esti előadás jövedelme csak 37.442 K 80 f volt. Öt délutáni előadás az idén 8274 K 60 f-t, tavaly hat délutáni előadás 5351 K 60 fillért jövedelmezett. Legtöbbet vett be a színház A bor, Endre és Johanna és Serge Pannine előadásaival (ez utóbbinak nagy rekordját Felekíné búcsúja magyarázza meg) s végül a Farsang utálja premierejével. Legkisebb volt a bevétel a Farsang utolsó második előadásán. Legörvendetesebb a kimutatásban az a szinte példátlan anyagi siker, amelyet a színház „A bor“ előadásával ért el. „A‘ bor“ áprilisban kilencszer kepik színre, s előadásról- előadásra nagyobb jövedelmet hajt. Az operaház nem hivatkozhatik ilyen örvendetes eredményekre. Húsz előadást tartottak, s e húsz előadásnak 84.078 Ki 84 f volt a jövedelme. Tavaly áprilisban az operaház sokkal többet, 45.961 K 23 f-t vett be. * (A Magyar Zenészek Országos Segélyes Nyugdíjegylete) tegnap tartotta Bartay Ede kir. tanácsos elnöklete mellett rendes évi közgyűlését, melynek folyamán Antalik titkár felolvasta az évi jelentést. Ebből kitűnik, hogy az egyesületnek 79 rendes és 74 alapító tagja van. Dárday pénztárosa bemutatta az elmúlt év zárszámadását, mely szerint az egylet összes vagyona 114,295 korona 7 fillér. Indítványára elhatározták, hogy a jövő évben szegény, és munkaképtelen tagok közt 700 koronányi rendkívüli segély osztassák ki. Intézeti ügyészül megválasztották dr Posszert Gyula ügyvédet. Ezután a választmányt állították össze a következő tagokból: A rendes tagok sorából: Aggházy Károly, Állaga Géza, Bloch József, Dötsch Károly, Erney József, Gobbik Alajos, Goll János, Hegyi Béla, Kalár Károly, Mészáros Imre, Ságh József, Schütze Rezső, Tomka István, Trautsch Károly, Waldbauer József; az alapítótagok sorából: id. Ábrányi Kornél, Daubek János, Halász Gyula, Schunda V. József, Thaisz Péter. Póttáyok: Berlovits Imre, Juhász Aladár, Kavalier József, Khayl Antal, Ronbal Vencel, Siebreich József, Szűk Endre, Zólyomy Samu. * (Nefelejts-szirmok) cím alatt Radvánszky József szegedi tehetséges zeneszerző 10 eredeti magyar dalt adott ld. Valamennyi hangzatos és zamatos. A szomorúak érzésteljesek, a vígak kedvderítők. Megérzik rajtuk, hogy szívből jöttek, s nem mondva csináltak, mint manapság a legtöbb új nóta. IRODALOM. * (Az állatok világa.) Az olvasó közönsége amely Brehm hatalmas munkájának első kötetét immár kézhez vette, nagy érdeklődéssel várja a másodikat, amelynek füzetes kiadásából most már a 23-dik füzet is megjelent, adván a második füzetet a második kötetnek. Ebben a tudós szerző a kutyafélékről szól, befejezve a közönséges farkasról szóló részt, hogy az indiai-, a vörös-, a sörényes s a prairie-farkasról mondjon el igen érdekes és jellemző dolgokat. Ezután a sakálokra tér át s azokat kezdi ismertetni. A szöveget ezúttal is igen szép rajzok magyarázzák, míg a füzethez gyönyörű fekete nyomatú műlap van csatolva, azt tüntetve fel, hogy az eszkimó mint eteti az úgynevezett eszkimó kutyákat. Az állatok világa a Légrády testvérek kiadásában jelenik meg s füzetenként 80 fillérért kapható úgy a kiadócégnél (váci körút 78,1, mint minden könyvkereskedésben. Azokkal, akik a mű első részét füzetenként szerezték meg, tudatjuk, hogy 3 koronáért igen díszes bekötési táblákra tehetnek szert. E táblák szintén a kiadóhivatalban kaphatók. * (A magyar katholikus egyház évkönyve.) A párizsi Lecoffre-cég vállalatában, az Annéa de VEglise-ben immár harmadizbon írta meg a magyar katholikus egyház (1900.) történetét E. Horn, a magyar származású francia író. Mint eddig, úgy az idén is az évkönyvnek magyarországi része van leggondosabban, nagy elismerésre méltó tárgyilagossággal megírva, úgy, hogy ebből a munkából mindenki, még az idegen is hű és teljes képet nyerhet a magyar katholikus egyház egyre tevékenyebbé és mozgalmasabbá váló életéről. A kiváló munkával E. Horn így hasznos szolgálatot tett nemcsak a külföldnek, de a magyar katholicismus ügyének is.