Pesti Hírlap, 1901. augusztus (23. évfolyam, 210-240. szám)

1901-08-11 / 220. szám

6 PESTI HÍRLAP í­01. augusztus 11., vasárnap. Fővárosi ügyek Az új lipótvárosi plébánia. A Lipótváros plébániáját a télen újjá fogják szervezni, illetve tetemesen megnagyobbít­ják, mert az eddig fennálló belvárosi plébániát a város meg­szünteti és területét beleolvasztja a lipótvárosi plé­bániába. A fővárost súlyos pénzügyi dolgok kényszerítik erre a lépésre. A Belváros szerencsétlen szabályozá­sával a belvárosi plébánia­templom tudvalevőleg egy mély gödörbe került. Mire az új eskütéri­ híd elké­szül, a templomnak mostani helyéről el kell jönnie. De hova, ez a kérdés. A templom a főváros egyik legrégibb középülete, valóságos műemlék számba jön, ezért is fönnmaradása érdekében Wlassics miniszter is fölemelte szavát. A tanácsnak kétségkívül szán­déka volt a templomot fönntartani. Ebből a célból a mérnöki hivatal megkísérlette terveket abban az irányban kidolgozni, vajon nem volna-e lehetséges az annyira hirdetett amerikai rendszerrel a templomot fölemelni s az új Belváros szabályozási útvonalába eltolni. E tanulmányok eredménye lett, hogy a tervet óriási költséggel ugyan végre lehetne hajtani, de a munkálatok sikeréért senki se vállalna felelősséget. Ami más szóval annyit jelent, hogy a papíroson ki­dolgozott tervek végrehajtása nem ajánlatos. Ily körülmények között nyilvánvaló lett, hogy a belvárosi plébánia­templomot le kell bontani és hogy a belvárosi plébánia templom nélkül marad. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a főváros mostani­ pénzügyi helyzetében új milliós templomépítésbe nem kezdhet. Hisz a lipótvárosi bazilikát is kölcsönpén­zekből építi, kölcsönpénzekből, melyeknek forrása mielőbb kiapad. A főváros az utolsó években tem­­plomépítésre nagy összegeket áldozott, hisz a lipót­városi bazilikával együtt párhuzamosan épült föl az erzsébetvárosi és a kőbányai templom.. Senki sem mondhatja, hogy a főváros, mint kegyúr, nem féljes­­ltette volna kötelességét. Ebből a nehéz helyzetből a főváros a követ­kezőkép iparkodik megszabadulni: most épül a főváros legnagyobb, legszebb temploma, a lipótvá­rosi bazilika. Ez a bazilika méltán lehet a főváros legnagyobb plébániájának központja. Ezért tehát a bazilika fölavatásával kapcsolatosan egyesíteni fogják a belvárosi és a lipótvárosi plébániákat és a két plébániának lesz temploma az új bazilika. Komoly indokot, eltekintve néhány személyi változástól, a terv ellen fölhozni nem lehet, ezért bíznak a város­házán, hogy a dolog elintézése nem fog nehézsé­gekbe ütközni. Még egyházi részről sem, mert hisz köztudomású, hogy egyházi részről nem igen támo­gatják anyagilag a fővárosi templomépítkezést. Cséry tiltakozott az ellen, hogy a házi szeme­tet ládákba gyűjtsék. A kúria kimondotta, hogy ez a tiltakozása nem jogos. Ragaszkodott Cséry ahoz, hogy ő nem köteles elfuvarozni a vásárcsarnokok pincéiben összegyűlő szemetet és elkobzott gyümölcsöt. A Kúria kimon­dotta, hogy a vásárcsarnokok pincéiből is köteles a szemetet elszállítani, az elkobzott gyümölcsöt azon­ban csak akkor, ha ezért a főváros neki külön áta­lányt űzet. A köztisztasági övezet meg van állapítva, a­honnan Cséry köteles a szemetet elfuvarozni, ő azon­ban ezt úgy értelmezte, hogy az övezet határán levő utcáknak csak az innenső feléről tartozik a szemetet elvinni, a túlsó oldalról már nem. A kúria ítéletileg kimondotta, hogy a szemét­ fuvarozási vállalat kötele­zettsége az övezet határán levő egész utca területére nézve fönnáll. A kerti-, gyári-, ipari-, üzleti-, bolti hulladéko­kat csak abban az esetben volt haj­andó Cséry elfu­varozni, ha az összegyűjtött szemetet mindennap át­adják neki. Ebben a kúria neki adott igazat, de az előző időkre vonatkozó kártérítési igényével eluta­sította. A perében azt vitatta Cséry, hogy neki joga van, a megfelelő díjak mellett, az övezeten kívül eső szemét elfuvarozására is. A kúria úgy ítéli, hogy ez teljesen a főváros akaratától függ, sőt épen megfordítva van a dolog, mert, ha a főváros akarja, akkor Cséry tartozik ezt elvégezni, ha azonban a főváros más vállalkozóra kí­vánja bízni, ezt is teheti. A kir. kúriának ez az ítélete ma érkezett a főváros hatóságához s a tanács elé kedden kerül. — A biciklisták sérelme. A főváros két évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel szavazta meg a bi­cikli-adót. Attól várta Budapest pénzügyeinek a föl­lendülését. Ezt az eredményt nem érte el, mert alig néhány ezer koronával hoz többet a bicikli-adó, mint amibe a kezelése kerül. A bicik­lsták számát azonban alaposan megapasztotta. Nem az öt forint adó bántja a biciklistákat, mint az adóval járó sok zaklatás. A ha­tósági elom, amelylyel a számot a kerékpárhoz erő­sítik, gyönge, s nagyon könnyen útközben is lesza­kad. Ezért azután mindjárt ötven korona bírsággal sújtják a biciklistát. Hogy milyen mértékben történik meg, hogy az ólom leszakad, legjobban bizonyítja, hogy ebben a hónapban negyvenkét felebbezést adtak be a közigazgatási bizottsághoz az elöljáróságok íté­lete ellen. Az egyik biciklista a fényképét mellékelte a fölebbezéséhez s a fényképpel bizonyította, hogy rajta volt az ólom a biciklijén. — Az ó­budai vendégfogadó bérlete. Az ó­budai Magyar Koronához címzett vendégfogadó épületére, noha több ízben is hirdettek reá árverést, nem jelentkezett vállalkozó bérlő. A székesfőváros közgyűlése végre is, nehogy az épület üresen álljon, elfogadta a III. kerületi polgári kör ajánlatát, amely szerint az idei augusztus hónap else­jétől számított hat évre évi 2000 koronát fizet. A bérletnek ilyen módon való megkötéséhez a belügyminiszter is hozzájárult. — A budai Szivattyú-telep. Hosszú vajúdás után a főváros közgyűlése elhatározta, hogy a Krisz­tinavárosi szivattyú­telepet kibővíti és új gépekkel fölszereli és megszavazott ezekre a költségekre 72.060 koronát. Miután a belügyminiszter jóváhagyta a köz­gyűlés ezt a határozatát, a tanács megrendelte a gépek szállítását. — A török-bálinti tej. A török-bálintiak a tejet Budapestre minden ellenőrzés nélkül szállítják. Legutóbb egyik török-bálinti tejes asszonynak két kis gyermeke járványos betegségbe esett, az egyik bele­halt, a másik pedig súlyos betegen fekszik. Az anya, a tejes asszony pedig mindennek dacára szabadon hordja a fővárosba a tejet abból a házból, ahol a gyermekek közül az egyik járványban meghalt, a másik pedig súlyos betegen fekszik. Az asszony köny­­nyelmű gondatlanságára figyelmeztették a községi or­vost, aki arra semmit sem hederített. Végre is panaszt emeltek a tejes asszony ellen Matuska Alajos polgár­mesternél, aki rögtön a legszigorúbb intézkedéseket foganatosította. Matuska polgármester fölhívta a megye figyelmét az esetre, honnan már tegnap intézkedtek úgy a könnyelmű asszony, mint a könnyelműbb orvos ellen. Az egész ügyet különben előterjesztik hétfőn a közigazgatási bizottságban is. Per a főváros és a szemétfuvarozó vállalat kört. Cséry Lajos, a székesfőváros szemétfuvarozó vállalatnak tulajdonosa, pert indított a főváros ellen, amelyben többféle ellen követel kártérítést. A per­­ben a törvényszék s a kir. tábla sok tekintetben Csérynek adott igazat, hanem a kir. kúria panaszá­nak legnagyobb részével elutasította. A többek közt Cséry Lajos azt vitatta, hogy a makadám­ utak sorát ő nem köteles elfuvaroztatni. A kir. kúria ebben a tekintetben a székesfővárosi tiszti ügyészség álláspontját fogadta el, amely szerint a szemétfuvarozó-vállalat kötelezve van a makadám­­utak sarát is elültetni, kivéve azt az esetet, ha az utat javítják s a tölkapart ut-törmelék nagy mennyi­ségre növekszik. Cséry Lajos ahoz ragaszkodik perében, hogy a főváros csak annyi kocsi­­előállítását követelheti, amennyi a szemét befogadására elegendő s egy-egy kocsira 3—4 köbméternyi szemetet kell fölrakni ; ha pedig 3 méternél kevesebb szemetet lehet fölrakni, akkor neki ezért kártérítésre van joga. Erre nézve kimondotta a kúria, hogy a berakásra váró szemét mennyiségére nézve a fővárost kötelezettség nem terheli. Igazat adott a kúria Csérynek abban a tekin­tetben, hogy — a szerződés 5. §-ához képest — a megszabott tisztogatás­ idő alatt a tisztítást befejez­tetni tartozik. De nem ítélte meg a Kúria Csérynek a kártérítést az előzőleg netán történt idevágó mu­lasztásokért. Megjegyezzük különben, hogy Csérynek ezt a jogát a főváros sem vonta kétségbe és nem is sértette meg. IRODALOM. * 'Füzetek.') Teveli dr Vargha Dezső „Az ag­rár­kérdés Magyarországon“ címmel kis füzetet adott közre. — Dr Békési Sándor ipari főfelügyelő tanul­mányt irt, amelynek „Az ipari munkások baleset el­len való biztosítása külföldön“ a címe. * (A magyarországi könyvtárak ismerte­tése.) Dr Gyalui Farkas kolozsvári egyetemi könyv­tárőr hasznos szolgálatot tesz a magyarországi könyv­tárügynek azzal, hogy minden alkalmat fölhasznál a magyarországi könyvtárak ismertetésére. Most a magyarországi könyvtárakat a külföldnek külön fü­zedben ismerteti, mely német nyelven is megjelent: színház és zene. * (A városligeti színkörben) ma este Szi­geti énekes bohózatát, a BNoemancipáció“-t adták elő, ezen a színpadon először, Németh Józsefnek, a Népszínház kitű­nő művészének vendégföllépésével. A nézőtér szépen megtelt és az előadás is megfelelt a helyi viszonyoknak. A nyitánynál egy kis nézetelté­rés nyilvánu­l a karmester, a zenekar és a kortina- húzó között, mely nézeteltérés később megismétlődött előadás alatt a karmester és egyik magánénekesei között. Szerencsére azonban aránylag rövid idő alatt kompromisszumot kötöttek s egymás hibái iránt kölcsönösen elnézőknek mutatkoztak. A naivitásában kedves darab ötletei, ha nem is teszik beteggé a ka­cagás miatt a publikumot, eléggé szórakoztatják. Az egyszerű mese is gyönyörködtető. Németh József a maga tiszta humorával sok derült percet szerzett. A nagy hatásokat nem hajszolta és megma­radt szerepének Kaczér Tamási korlátai között. Flórát Sziklai Szeréna adta sok igyekezettel és majdnem annyi temperamentummal. A mu­tatós ruhákban jól festett. Énekszámai közül is a legtöbb sikerült. Ha leszoknék arról, hogy a jövünk­ helyett azt mondja »györünk«, igen lekötelezne, mert egy csekély hidegrázástól megkímélne. Továbbá az »r»-et vagy ki kell mondani, vagy el kell nyelni, de valamit következetesen kell csinálni vele, nem pe­dig egyszer becsülettel kivágni, a másik percben meg elegánsan elnyelni. Ezek azonban csak olyan téli kifogások s velők együtt konstatálni kell, hogy Szik­lai Szeréna a hozzája fűzött várakozásoknak teljesen megfelelt. Partnere Szentmiklósi (Árpád) igen ügyes volt. Nagyon tetszett Linabarné, kis szerepében Tallinn Ida, a nyugalmazott tábornokot jól adta Morvay. A leány-regiment csinosan domborított. *­­A budai nyári színház heti műsora.) Hétfőn Cyrano de Bergerac, kedden Budapest szépe, szerdán Furcsa háború, csütörtökön d. u. Egy szegény ifjú története, este Gésák, pénteken (először) Zaza, szombaton és vasárnap este Zaza, vasárnap délután Orpheus a pokolban. * (A Kisfaludy-színházban) szombaton a Vígszínház végzett növendékeinek felléptével Guthi Soma és Rákosi Viktor bohózata, „A tartalékos férj“ került színre. A sikerült előadást meglehetős számú közönség nézte végig. Szöreghi (Buk­ovits) Virág Oszkár inast Gyárfás (Hólyag) ügyesen játszottak. Somogyi i Popovko) sikerük­ alakításával nagy hatást ért el. Kevesebb szerencsével játszott Keresztúri i Timár), Ács (Csillám), ki oly gyorsan beszélt, hogy akárhányszor meg sem lehetett érteni. A féltékeny és örökösen zsörtölődő feleséget és anyóst Kürti Teréz hí­ven utánozta. Szilassy Juliska lova­ a csalódott feleség szerepében nagyon is sima volt. Szemrehá­nyásai, melyekkel hűtelen férjét illette, inkább udva­rias formában előadott dorgálások, mint az önérzeté­ben megtámadott nő szenvedélyes kitörései voltak. A közönség általában jól mulatott s a szereplőknek so­kat tapsolt. * (A városligeti színkörben) vasárnap dél­után felhelyárakkal a „Neemancipáció,“ eredeti énekes bohózatot adják, Németh József, a Népszínház ked­velt tagjának fölléptével — másodszor; este Va 8-kor rendes helyárakkal a Zihrer-féle bájos zenéjű ope­rett, a „Svihákok" körül szinte huszadszor, Sziklai Kornél vendég fölléptével; a színkör öt primadon­náján kívül az összes első rendű személyzet játszik a darabban. * (Félistenek.) A Kisfaludy-színház igazgató­sága e cím alatt Eöry Pordán Bélától, a színház ko­mikusától, egy öt felvonásos történelmi korrajzot fo­gadott el előadásra. A darab a magyar szabadságharc egyik legdicsőségesebb korszakát eleveníti föl a szol­noki csatának, Damjanicsnak és hős katonáinak, a vörös sapkásoknak színpadra vitelével. Az első fel­vonás Ó-Budán játszik, a második a szolnoki csata előestéjén ; a harmadik a csata végjelenete; a ne­gyedik az elnyomatás sötét korszakát, az utolsó pe­dig a nemzet újjászületésének korszakát vázolja. A személyzet nagy kedvvel készül az e hó 17-én tar­tandó bemutatóra. * (Zav­a.) Berton és Simon szenzációs színmű­vének a „Zazá“-nak pénteken lesz a bemutatója a budai színkörben. A darab úgy Párizsban, mint a külföld többi nagy színpadjain óriási sikert aratott, úgy, hogy nálunk a Nemzeti színház és Vígszínház is versengett az előadás jogáért. A budai színkör igazgatósága nagy gonddal tanítja be és állítja, ki e pazar hatású darabot, melynek meséje a színházi élet világát tárgyalja. Különösen megkapó bizarr az első felvonás képe, mely egy színház színpadi életét, a kuliszszák mögötti sürgósz­torgást állítja a maga speciális pikantériájával a néző elé. A Jegyek már hétfőtől­­ kezdve kaphatók.

Next