Pesti Hírlap, 1902. június (24. évfolyam, 148-170. szám)

1902-06-11 / 158. szám

1902. Junius 11., szerda. PESTI HÍRLAP 13 Kereskedelem. * Borkereskedők értekezlete. A versed borkereskedelmi kongresszus szervezésével meghúzott Molnár Lipót, a „Magyar borkereskedelem“ szerkesz­tője meghívására vasárnap a Dreehsler-féle vendéglő termében Magyarország tekintélyesebb borkereskedői értekezletet tartottak. Az értekezlet egyhangúlag ki­mondotta a verseci borkereskedelmi kongresszus meg­tartásának szükségét és elfogadta a Molnár által ja­vasolt kongresszusi programmot, melynek nagy lelke­sedéssel elfogadott legfontosabb pontja a „Magyaror­szági borkereskedők országos szövetségeinek a megalakulása. Az értekezleten számosan vettek részt s ezeken kívül az országnak mintegy 80 tekintélyes borkereskedője levélileg üdvözölte az értekezletet s kijelentették, hogy ennek határozataihoz mindenben hozzájárulnak és az alakítandó országos szövetségbe bel­épnek. * Fizetésképtelenségi esetek. A bécsi Cra­­dhtoren-Verein a következő fizetésképtelenségekről tesz jelentést: Szabó István, Erzsébetváros. —Boniy Arnold, Zombor. — Coli, Ivó, Travnik.­­— Israil Avram Gerson, Sophia. — Remm Tivadar, Grác. — Berkovits Ármin, cipőüzlet Budapest. — Rosenberg Sámuel, Bécs. Közlekedés. * A magyar királyi állam­vasutak február havi bevétele a végleges megállapítás szerint összesen 14,987,376 korona volt, mi a múlt év február ha­vához képest 259,323 koronával kevesebb. A csök­­kenés az áruszállítási bevételeknél tapasztalható, a­mennyiben az idén 400.000 koronával kevesebb volt a bevétel, a személyforgalomnál ellenben mint­egy 140.000 korona többlet mutatkozik. Az év eleje óta február hó végéig volt az összes bevétel a folyó évben 32.235,396 K (+454.000 K ( + 1­4 %), a­mi a tavalyi rossz termés és az általában kedvezőtlen üzleti viszonyok mellett főleg annak tulajdonítható, hogy — valószínüleg az enyhe tél folytán — nagyobb volt a személyforgalmi bevétel s ennek 701,156 K-nyi többlete bőven fedezte az áruforgalom 285,456 K-nyi hiányát. * A postai tarifák és postaüzleti sza­­bályzatnak megjelent a negyedik része, míg a harmadik részt a posta- és távirda vezető igazgató­sága legközelebb fogja közreadni. A negyedik rész a külfölddel való forgalomban a nemzetközi postai csomagokra, a közönséges csomagokra, az értékleve­lekre és értékdobozokra, valamint a pénzeslevelekre vonatkozó tarifákat és postaüzleti szabályokat foglalja magában. I­p a r ü g­y e k. * Az ipari munkának vasárnapi szünete­léséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk 3. §-a alapján, a belügyi és földművelésügyi miniszterekkel, illetve a horvát-szlavon-dalmát bánnal egyetértőleg, az 1892. évi március hó 5-én 14837. szám alatt kiadott rendelet alábbi pontjaihoz a kereskedelmi miniszter a következőket rendeli: a) Az I. 14. ponthoz: Vaj­gyártásnál a tej­szín megsavanyodása miatt károk nélkül télbe nem szakítható munka vasárnapokon és Szent István király napján egész napon át végezhető. b) A II. ,A, 4. g. és II. B. pontokhoz: Sör, élő baromfi, romlékony természetű élelmiszerek, me­lyeknek fuvarozása, elszállítás céljából teheráruként való feladása, valamint a teheráruként érkező ily cikkekből álló küldemények kiadása és az állomás­ról való elfuvarozása, továbbá gyorsáruk, melyek­nek fuvarozása, felvétele és kiszolgáltatása általában, a múlt évi szeptember hó 25-én 63617. szám alatt kibocsátott rendelet értelmében vasárnapokon és Szent István király napján déli 12 óráig végezhető, oly helységekben, melynek állomásain az említett árukat szállító vonatok déli 12 óra után közleked­nek, a vonatközlekedés idejéhez képest munkaszü­neti napokon déli­ 12 órán túl is fuvarozhatók, vas­úti szállításra fölvehetők és kiszolgáltathatók. c) A II. A. n. ponthoz : Elő állatok vasárna­pokon, valamint Szent István napján az egész na­pon át felhajthatók, szállítás céljából úgy gyors, mint teheráru gyanánt feladhatók, megérkezésükkor a szállítási eszközökből kirakhatók és az állomás­ról rendeltetési helyükre szállíthatók, illetve hajt­hatók. E rendelet kihirdetése napján azonnal életbe lép. Budapest, 1902. évi május hó 23-án. Mezőgazdaság. * A vetések állásáról ma a következő sür­­gönyi jelentések érkeztek : Zala-Egerszeg. Zala megyében az utóbbi na­pokban beállott esőzések a búzát és rozsot több he­lyen nagyon megdöntötték, ami befolyással van a hozamra. Az árpa nem valami jó, a kukorica csak most fejlődik, így a burgonya is. A lucerna és ló­here kaszálása kielégítő eredményt adott. A széna­­termés is jó, csak az utóbbi esőzések akadályozták meg a betakarítást. A különböző jelentésekből alko­tott összegezés a következő terméshozamot adja : búza kát. holdanként 6—8 mm., rozs 6—8 mm. és árpa 5—7 mm. ' : ' 1 Zent­a. Hajnalban nagy köd volt, ami a búzát felerészben virágzásban találta. A köd azután bebo­­rult és az idő esőre állt. Békés-C­saba: Békés megyében a legutóbbi hat napi nagy meleg sokat ártott a szép vetéseknek, mindazonáltal az ősziek jó közepes termést ígérnek. A búza 6—7 mm.-t igér kát, holdanként. Az árpa ho­zamát a gazdák még hozzávetőleg sem tudják meg­állapítani.­Szombaton és vasárnap, ha nem is kielé­gítő, de nagyobb körzetre terjedő jótékony hatású eső volt. Az ez által beállott bűvös időjárás a veté­sekre rendkívül kedvező. A kukorica mindenütt jól kelt s az első kapálást befejezték. A gyümölcs és szőlőtermés egy részét, amint most már konstatál­ható, a májusi fagy tönkre tette. Makó: A hosszantartó forróságot tegnap hűvös, csendes esővel és széllel vegyes időjárás váltotta föl, mely az összes vetésekre jó hatással van. S.-A.-Ujhely: Jótékony eső után a vetések, kapásnövények és szőlők szépen fejlődnek. A ga­­bonaneműek jó terméssel biztatnak. Nagy-Kikinda. Tartós hőség után ma beállott a várva-várt eső, mely már két óra óta tart Arad. Arad megyében és környékén a vetés, de főleg a búza jó termést ígér. Gyakori a panasz,­­hogy egy hét óta a búzavetésekben törzsgomba és hesseni légy kisebb-nagyobb mértékben pusztít a búza virágjában. Az idő kritikus , ma hajnalban erős, sűrű köd volt. A tavaszi vetések jobbak az ősziek­­nél. A legutóbbi csapadékok főleg a tengerire üdvö­sek voltak, mely fejlődésében sok helyen visszama­radt. A tengerit kétszer kellett ültetni, de most szé­pen fejlődik. A terméshozamhoz még nem lehet szólni, mert az az idén rendkívül divergál. Pancsova: A ma hajnali három órakor bekö­vetkezett eső minden vetésre kedvező hatása volt. A búzatermés kilátása igen kedvező. A hozamot 12—13 mm.-ra becsülik kát. holdaként. Az árpa 20—25 mm. termést igér, ez az összes termények közül a legjobban áll. A zab hozamát kát. holdan­ként 10—12 mm.-ra becsülik. Az általános időjárás a veteményekre kitűnő.* Temesvári levelezőnk az éjjeli órákban iszonyú jégverésről számol be a következő sürgönyben : Kedden este felé pusztító jégverés volt vá­rosunkban és környékén, amilyen évtized óta nem volt. Iszonyú égiháború, felhőszakadás előzte meg a jégesőt, amely mintegy fél óráig dörgő robajjal szakadt le az elsötétült égbolto­zatról, az egész környéken megsemmisítve a ve­téseket, kivált az aratásra érett repcét. Utána mindenféle vastag rétegekben feküdtek galambto­jás nagyságú jégdarabok. A vidéken is több helyről valóságos jégkatasztrófát jelentenek. Né­­melyütt a mezőn a parasztok bekötözték a fejü­ket, hogy a lezuhogó óriási jégdarabok agyon ne üssék. A vetésekben esett kár egyelőre ki* * számíthatlan. Közgazdasági irodalom. * „A szövetkezeti magtárak különös fontosságáról hazánkban“ című tanulmány jelent meg a napokban Poroszkay Béla, a torontálvárme­­gyei közp. hitelszövetkezet elnökétől. A szövetkezeti magtárak hasznának általános fejtegetése után szerző előadja azon nézetét, hogy a külföldi tapasztalatok tekintetbe vételével mily eljárás lenne nálunk ha­zánk egyes vidékeinek különböző gazdasági viszonyai szerint követendő, e célból mit kellene a törvény­­hozásnak, hatóságainknak és társadalmunknak tenni, végre mily módon lenne a birtokososztály előnyére a gazdasági áruhitel égető kérdése célszerűen meg­oldandó ? Vásárok. * Budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok,június 10. Magyar elsőrendű: Öreg nehéz (páronkint 400 klgrmon felüli súlyban) 98—100 fil­lérig, öreg közép (páronkint 300—400 klgram súlyban --------fillérig, fiatal nehéz (páronkint 320 klgrmon fe­lüli, súlyban) 106—107 fillérig, fiatal közép (páronkint 251—320 klg­rm súlyban) 104—106 fillérig, fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 103 —105 fillérig. — Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban)--------fillérig, közép (pár­onkint 240—280 klgram súlyban) —------fillérig, könnyű (páronkint 240 klgrmig terjedő súlyban) ----­— fillérig. — Szerbiai: Nehéz (páronként 260 klgrmon felüli súlyban) 104—106 fillérig, közép (páronként 106 —107 klgrm súlyban) 102—104 fillérig, könnyű (pá­ronként 240 klgrmig terjedő súlyban) 100—102 fillér. — Sertéslétszám: janim hó 8. napján volt készlet 46690 drb, junius hó 9. napján fölhajtatott 610 darab, junius hó 9. napján elszállittatott 701 drb, junius 10. napján maradt készletben­­46599 darab. A hízott sertés ü­zletirányzata: változatlan. * Sertés consum vásári jelentés. (A szé­kesfővárosi sertésvásár és közvágóhíd intézősége.) 1902. junius 9. Fölhajtás: Zsirsertés u. m. öreg I. rendű 360 kgr. felül — drb, H. rendű 280—350 kgig 30 drb, kanló 1 drb, silány 19 drb, fiatal nehéz 300 kgmon felül 37 drb, közép 220—300 kgig 287 drb, könnyű 209 kgig — drb, füldő — drb, malac 40 kgig — drb, összesen 683 drb. Hússertés u. m. nehéz 300 kgon felül — drb, könnyű 140—300 kgig 25 drb, süldő — drb, malac 40 kgig — drb. összesen­ 25 drb. Felhajtás összege: 608­ drb. Előző­napi maradvány 103 drb. összesen 711 drb Elada­­tott 643 drb. Eladatlan maradt 68 drb. — Vásár irányzata élénk. — Következő árak jegyeztettek: Zsiraertés, öreg I. rendű 350 kgon felül-------- fillérig kgmonkint élősúlyban. II. rendü­­280—350 kgig-------, kanló silány 70—74, fiatal nehéz 300 kgon felöl 86—92, fiatal közép 220—300 kgig 80—88, fiatal könnyű 220 kgig 70—84, süldő-----—, malac--------. Hús­, s­ertés, nehéz,­ 300 kgon felül--------könnyű 140—300 kgig 68—74. süldő--------, malac 40 kgig _ fillérig kgmonkint élősúlyban. * Budapesti szúró marhavásár, 1902. évi junius hó 10-én. (A budapesti közvágóhíd és marha­­vásári igazgatóságtól.) Fölhajtatott: 1013 drb bel­földi, 39 drb növendék élő borjú, — drb élő bá­rány,— drb belföldi,­— drb ölött bárány és —drb élő gödölye.—A vásár hangulata élénk volt, az árak 5—6 fillérrel emelkedtek kámonkint — Jegyzett árak­­. Élő borjak: Belföldi 60—88 K-ig, kivételesen 90 K-ig súlyra, növendék 48—58 K-ig, élő bárány --------K-ig, ölött bárány-------K-ig páronkint. * A központi vásárcsarnok árai. Vámos is Brossz hatósági közvetítők üzleti jelentése.) A mai hetivásár, minthogy kevés áru került a piacra, csendes és közepes lefolyású volt, említésre méltó üzlet egy cikkben sem fejlődött ki és az árak nagyjában változatlanok, csakis tojásban és újburgo­­nyában volt némi áremelkedés. A mai nagybani jegyzések: Húsfélék: Vidéki marhahús eleje 70—80, há­tulja 74­—90 korona 100 kgmonként, ölött borjuk bőrben, hosszan mérve sulylevonás nélkül 68—80 fillért jegyeztek, kgmonként. Vaj: la szöv. édes tejszínből készült thea vaj fél kilós darabokban 2—2.20, egyéb jegyű Vs—5 kilós darabokban 1.80—2. 1ó, friss főzővaj 1.40— 1.50 koronát jegyzett kilónként, minőség szerint. Tojásban szilárd az üzlet, ma­la, friss, telt alföldi tojás 56—56.50, gyengébb minőségű és er­délyi áru 55 koronával nyert elhelyezést eredeti ládánként. Hazai ujburgonya 10.60—12 koronát jegyzett mm.-ként vagyontételekben. A spárga árak egyre hanyatlanak, az idénynek megfelelően ma szóló spárgát 40—60, középszerűt 20—30 és vékony leves spárgát 5—12 fillérrel adtunk kilónként.­­trieszti cseresznye 52 és ropogós görzs 60 fil­lérrel nyert elhelyezést kilónként. Hivatalos árjegyzés (nagyban): A központi vásárcsarnokban (engros) eladott élelm cikkek ára volt június 10-én. Húsféle. Tojás (tea) 100 drh 4.10—4.50 Sárgarépa 100 kiló 86.—~*40.-^­­Petrezselera ,, ,, 86 ——40.— Lencse külf. 100 kiló —.----—.— Bab nagy 100 kiló 14.——17.— Paprika 1. 100 kiló 100.—110.— ,t H. „ 60. — 10®.— Vaj közving. kUonkini 1.20—1.40 tea .. 1.80—2.10 Harca» féle) 1.80—2. 0O 1 kiló (’onka (1 16) —...— ft Ponty dunai 1.60—1.80 ,­ Compó 1.40—1.60 Rák f édesvízi) 0 — 60 f 1 db * Bécsi sertésvásár, jun. 10. Fölhajtottak 12597 darab sertést és pedig 3171 darab nehéz bako*­nyit, 4001 darab gyengébb bakonyit és 5425 darab süldőt. Bakonyi ára a gyenge fölhajtás következtében 1—2 K-val szilárdult, süldőké 4 K-val hanyatlott. — Fizettek: Nehéz bakonyiért 96—99 K, gyengéb­bekért 80—94 K, süldőkért 70—92 K. (Mind 100 kilogrammonkint.) Szalonnáért 56—56.50 és zsírért 62—63 K. (Mind 50 kgkint.) Vegyes. Kolbász füstölt g. ICO—ICO K. Sertészfir hordóval 124—126 K,­ 100 ki. Baromfi (élő), lyuk 1 pár 1.80—2.20 Csirke 1 pár 1.80—2.20 Lúd hízott páronkint 8.—10.— Pulyka 1 pár — Ruca hízott 1 pár 4.00—4.80 Horgonya rózsalouk!. 6.00—5.20 „ sárga „ .. .6—5.40 i, fehér ,, 4.60-6.— Paradicsom érett g. Halféle, 100 kklnt Marhahús hátulja 1.100 — 112 K. „ II. 00-106 „ Birkahús „ I- 74—80 „ », " H. 70—74 „ Borjúhús ,, I. 101—112 ,, ,* ,» II. 08 — 104 „ Sertéshús Srend I­I. 158—112 „ Budapesti gabonatőzsde. — jun. 10. Négy fillér ára köd. Hanem aztán valahogy el ne árulják — még kistájgerol valamely élelmes spekuláns — hogy la­­kásom, ami a reggeli ködöt illeti, a székesfőváros legkitűnőbb obszervatóriuma. Nem hiába volt a mi utcánk még néhány év előtt Tátra-utca (csak később, báró Atzél elhalálozásával keresztelték e rokonszen­ves mágnás nevére.) A klíma mifelénk — pláne a harmadik emeleten — eszményi, mindig déli szél van délben, azonfelül meg pompás perspektívánk nyí­­lik a budai hegyekre. És milyen könnyen hozzáfér­hető ez az isteni kilátás! Más sem kell, mint hogy az ablak elé aszfalt toljak, arra széket állítok, amelyre fölrakom összegyűjtött cikkeimet. Alig hogy megmászom a magaslatot, máris a lehető legkényel­mesebben láthatom — legföljebb, hogy ezenközben kissé megmerevedik a nyakam — a Vígszínház tető­zetén át a Hármas határhegy ormának a határvonalait, a

Next