Pesti Hírlap, 1902. július (24. évfolyam, 178-208. szám)
1902-07-01 / 178. szám
1902. július 1., kedd. PESTI HÍRLAP ____________________3 X nyivel jobbak és művészibbek, amikor magyar alakokat, teremtenek, mint az idegen darabok sablonos szerepeiben. Másutt a szinészetnek magának is a fejlődését számon tartják. Nálunk épen a műsordarab-rendszer következtében a színész végrehajtó, semmi más. Ötvenszer, százszor játszani egy szerepet, mely nem ad a művészetnek ambíciót egyszer sem, mivel művészi követeléseket az eljátszása nem támaszt, mi haszonnal járhat a színművészetre ! Valóban, sem egyes művészek fejlődésének, sem az általános játéktudás tökéletesedésének nyomát sem látjuk a lefolyt saisonban. Ellenben hanyatlást, elkedvetlenedést és robotszámba menő lerázását a kötelességnek, másfelől az emésztő tétlenségnek a pusztítását nagyon is látjuk a budapesti színészeten. S láttunk rajta mindjobban erőt venni egy másik jelenséget is: a színházak üzleti módszere átragadt a színészekre is. Ők nem tanulnak, ők nem alkotnak, ők keresnek. A nagyon el nem foglalt művészek a tél folyamán is nem tanulmányaiknak éltek, hanem vidékre mentek játszani. Most a vakációban pedig nem erőt gyűjtenek, hanem ugyancsak vidékre mennek játszani, pénzt szerezni. Tisztelet becsület az egyéneknek, ha az egyik teszi, megteheti a másik is, de a jelenség ma már sokkal tipikusabb és általánosab, semhogy észre ne vennék s ne konstatálnák — az előzményekből nagyon érthető túltengést a színészben, a magánembert a művészlélek fölött. Márpedig a színházról és a színészről, mint nagyobbszerű kultúrtényezőről nem mondhatunk le, nincs mivel pótolnunk. Ezért tőlük joggal és sokkal nagyobb idealizmust követelünk, mint mástól. A színház és a színész az irodalmon és a művészeten keresztül szolgálja a maga érdekét, ne pedig az érdekei közén a magasabb hivatását. A lefolyt saisonban valóságos diadalt ült az egész vonalon a spekuláció, pedig úgy lehet, a legjobb spekuláció mégis az volna, szolgálni, fejleszteni a kultúrát, lelkesedéssel nagyobb feladatokat vállalni és megoldani s vezetőleg élére állani annak a közönségnek, amelyet mostan szolgai élelmességgel követnek, amikor pedig úgy látszik, hogy vezetik, akkor voltaképen csak félrevezetik. Belpolitikai hírek. A bécsi tanácskozások. Széll Kálmán miniszterelnök vasárnap este Rátótról Bécsbe érkezett, a hivatalos jelentések szerint abból a célból, hogy a királynak Ischlbe való elutazása előtt a folyóügyekről jelentést tegyen. Az esti órákban érkezett jelentések szerint azonban ennek az utazásnak sokkal nagyobb jelentősége volt. Tudniillik a mai napon a magyar és az osztrák kormány közti viszonyban változás következett be és ezáltal úgy a kereskedelmi szerződések, mint a kiegyezési ügyek állapota kedvezőbb stádiumba jutott. Erre nézve első táviratunk ezeket jelent: Ma délután ő felsége elnöklete mellett a Hofburgban miniszteri tanácskozás volt, melyen a Tárám elnöklése mellett Széli és Körber miniszterelnök továbbá Goluchowski külügyminiszter vett részt. Abból a körülményből, hogy a konferencia a Hofburgban, volt azt következtetik, hogy ő felsége maga fáradozik azon, hogy a fenforgó nehézségeket eloszlassa és így a konferenciának nem pusztán formális jelentősége volt, hanem szóba kerültek a vám és kereskedelmi ügyek, a szövetség és a szerződések vitás kérdései is. Azt mondják, hogy ő felségének sikerült legalább a személyi nehézségeket elhárítani és hogy most lehetséges lesz hidat verni és a közeledést a két miniszterelnök közt a kiegyezési ügyekben létesíteni. Hir szerint a tárgyalásokat július havában Ischlben folytatni fogják. Egy másik távirat, mely a formalitásokra fekteti a súlyt, ezt mondja: ő felsége elnöklete alatt ma minisztertanács volt, mely három és fél óráig tartott. Jelen volt a két miniszterelnök és a külügyminiszter. A kiegyezési kérdéseket tárgyalták. Széll ma este visszautazott Budapestre. Legrészletesebb a magyar kormányhoz közelálló Neues Wiener Tagblattnak a hozzánk küldött jelentése, mely ezeket mondja: Széll Kálmán miniszterelnök titkárának, báró Skerlecznek társaságában Bécsbe érkezett, hogy a királynak, mielőtt Ischlbe utaznék, a folyó ügyekről jelentést tegyen. A miniszterelnök kihallgatása délelőtt történt meg és egy óráig tartott. Hogy ez a kihallgatás nem múlt el anélkül, hogy a tűrhetetlen állapot, mely eddig a két miniszterelnök között a kiegyezési ügyek és vámtárgyalások dolgában a legutóbbi időben fölmerültek, megszűnjék. Kétségtelen, hogy személyes elidegenedés támadt a két miniszterelnök közt, mely aztán a függőben lévő kérdések érdemleges tárgyalását is teljesen megakasztotta. A két kormány már csak írásban érintkezett egymással és könnyű belátni, hogy ez az út nem lehetett alkalmas arra, hogy azt a célt, melyet a monarchia és annak két állama érdekében elérni kell, elősegítse. Ilyen körülmények között nagyon természetes, hogy ő felségének be kellett avatkoznia, hogy a helyzetnek más jelleget adjon és nagyon természetes is, hogy ez az uralkodónak sikerült. Szék után Körber jelent meg ő felségénél kihallgatáson. Délután pedig három és fél óráig tartó minisztertanács volt ő felsége elnöklete mellett, melyen a két miniszterelnökön kívül Goluchowski külügyminiszter is részt vett. Hír szerint ez alkalommal a függőben lévő kérdések komplexumát behatóan megvitatták. Az a körülmény, hogy a tanácskozáson Goluchowski külügyminiszter is részt vett, arra vall, hogy a kiegyezési kérdéseken kívül a kereskedelmi szerződések ügye is tanácskozás tárgyát képezte. Az érdemre vonatkozó határozatokat az ügyek öszszeségére vonatkozólag valószínűleg ebben a koronatanácsban sem hoztak. De amennyire a külsőségekből megítélni lehet, amelyek mellett a hosszasan tartó tanácskozás végbement, következtetni lehet arra, hogy a tárgyalások, melyeknek fonala a legutóbbi időben már teljesen megszakadtnak látszott, most ismét folytattatnak és a két miniszterelnök között közeledés történt és hogy ők jobb viszonyban váltak el egymástól, mint aminőben eddig voltak. Azt az anyagot, amely a mai minisztertárgyalások tartalmát képezte, előreláthatólag meg fogják beszélni a szakminiszterek és azután a két miniszterelnök megjelenik Ischlben, hogy az ügyek állásáról ő felségének jelentést tegyen. Új törvény életbeléptetése. A hivatalos lap holnapi számában meg fog jelenni a gazdasági cseléd- és betegsegélyezési pénzár kiterjesztéséről szóló törvény életbeléptetésére vonatkozó rendelet. A rendelet főbb részei a következők: Alapítótag az, aki legalább 50 koronát lefizet. Az olyan tag, aki cselédjéért lefizeti a nyugdíjbiztosításra szolgáló tagsági díjat és ennek legfölebb csak a felét tudja a cseléd bérébe, föl van mentve a cselédje után fizetendő 1 korona 20 fillértől. A rendes tagok 10 korona 40 fillér, 5 korona 72 fillér, 5 korona 20 fillér és 2 korona 60 fillért fizetnek, mindezt 20, 10, vagy akár 5 filléres heti részletekben, aszerint, mely biztosítási ágazatba iratkoznak be. A rendkívüli tagok egy koronát fizetnek. A két első esetben nyugdíj, harmadik esetben bizonyos kor elérésére tőke, negyedik esetben haláluk esetén családjuk segélyezésére biztosítják magukat a tagok. Az egy koronával munkájuk során bekövetkező balesetre biztosítanak gyógyítási és eltartási segélyt. A gazda saját elhatározásából cselédjét nyugdíjra biztosíthatja, azt külön kezelik és ha a cseléd tíz évnél előbb hagyja el szolgálatát, csak az esetben kapja meg a tagsági könyvét, ha ő is a törvényben megállapított skála szerint a tett befizetések egy részét megfizeti. Tíz évnél a cseléd nem fizet semmit s nyugdíj-igényt szerzett, minél több időt tölt egy gazdánál, annál kevesebb százalékot fizet. Ez az intézkedés a gyakori cselédváltozásokat akarja megszüntetni, arra alkalmas is és mint ilyen jelentékeny is. Igen jelentős az a rendelkezés is, mely kötelezősg elrendeli a gazda részéről azon munkásai biztosítását, akik foglalkozásuknál fogva inkább ki vannak téve a baleset veszedelmének , mint fűtők, etetők, szecskavágók, valamint nemes emberbaráti intézkedés, hogy azok a munkások, kik betegség miatt ps az aratási keresetből kimaradnak egész 300 koronáig terjedhető segítséggel juttathatók abba a helyzetbe, hogy ne kelljen szükséget látniuk. Külön csoportban fölveheti a pénztár a föloszlott kiházasítási és temetkezési egyleteket is, ezzel sok veszendőnek hitt garast juttat vissza azoknak, akik oly nehéz lemondások árán és oly rossz helyen igyekeztek sorsukról gondoskodni. Kiemelendő, hogy ez az intézmény a tagok önkormányzatán épülő Darányi módját találta annak a keretnek, hogy a szegény munkásember részt vehessen a segélypénztárnak igazgatásában. A horvát pénzügyi egyezmény Zágrábból azt jelentik, hogy a horvát pénzügyi egyezmény dolgában több pontra nézve valószínű, hogy Magyarország a horvát kívánságoknak eleget fog tenni és pedig a vasutak s a posta és távírda kérdéseiben. Egy másik pontban Magyarország beleegyezése bizonyos s ez ama hajózási társaságok adóira vonatkozik, melyek Horvát-Szlavonországban kötnek üzleteket. Ez a három egyezmény egyedül másfél millió több bevételt jelent Horvát-Szlavonországra nézve de ehez még nincsenek hozzászámítva azok az engedmények, melyek iránt még reményt táplálnak. Arra a panaszra is, hogy Horvát-Szlavónországnak oly beruházásokhoz is hozzá kell járulnia, melyek Magyarország érdekében történtek, találtak orvosságot magyar részről, amennyiben Horvát-Szlavonországok részére több nagyobb beruházást határoztak el, ezek között valószínűleg már a legközelebbi évben elsősorban a Dráva szabályozását, melyet azután követne a Száva szabályozása. Ami a horvátok azon követelését illeti, hogy a régi követelés lejárta óta a több bevétel megtéríttessék, itt nagy nehézséget okoz az, hogy a magyar költségvetés ki van merítve s e célra Magyarországon előbb külön törvényt kellene alkotni. Vizsgálat a tápéi kerületben. A tápéi kerületre nézve tudvalevőleg parlamenti vizsgálatot rendeltek el annak kipuhatolása végett: történt-e a kerületben oly mérvű vesztegetés és visszaélés, mely miatt a képviselőküldési jogot föl kelljen függeszteni. A kerületben már meg is jelent a parlamenti bizottság, melynek tagjai Bencska Béni, Kubinyi Géza és Barabás Béla. A bizottság a tápéi községházán jegyzőkönyvet vett föl, melyet megküldött gróf Apponyi Albert házelnöknek. Rövid tanácskozás után elhatározta a bizottság, hogy miután a választópolgárok nagy része most az aratással van elfoglalva s ez a vizsgálat sikerét akadályozhatná, elhalasztja a vizsgálatot szeptember 9-ig, amikor Horgoson kezdik meg, szeptember 10-én Dorosmán, 12-én Kisteleken, 13-án Sándorfalván, 14-én Sövényházán, október 3-án Tápén, 4-én Algyőn lesz a vizsgálat. A bizottság eme határozatát nem mindenütt fogadták megelégedéssel s a választópolgárok közül néhányan táviratban kérték föl Széll Kálmán miniszterelnököt és gróf Apponyi Albert házelnököt, hogy a parlamenti bizottság haladéktalanul tartsa meg a vizsgálatot, hogy a választókerület ne maradjon soká bizonytalanságban az iránt, vajon képviselőküldő jogát felfüggesztik-e vagy sem. A pancsovai választókerület ketté választása. A képviselőházhoz ma Pancsova város törvényhatóságától érdekes felirat érkezett. A feliratban azt kérik, hogy a pancsovai választókerületet, melyhez Pancsova városán kívül több község is tartozik, oszszák ketté és Pancsova városa mint külön törvényhatósági terület, külön válaszszon képviselőt. Kihirdetett törvények. Az országos törvénytár legutolsó száma a következő törvények kihirdetését közli: A gazdasági munkás- és cselédpénztárról szóló 1900: XVI. t.-cikk kiegészítéséről; XV. t.-cikk: Az 1893. évi IV. t.-cikk 14. §-ának kiegészítéséről ; XVI. t.-cikk: Az 1899. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1897., 1900. és 1901. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről. A szerb nemzeti egyházkongresszus hétfői ülésén több petíciót intéztek el. Az ülés csak hali órakor vehette kezdetét, mert sok kongresszusi tag hiányzott. Az elnökség táviratilag hívta be a meg nem jelent tagokat.