Pesti Hírlap, 1902. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1902-08-06 / 214. szám

i. %/ V­-wl UiA­ — (Dreyfus legújabb nyilatkozata.) Drey­fus rennesi pere óta időről-időre felmerült az a le­genda, hogy Dreyfus nem Németországnak, hanem Oroszország adott el katonai titkokat. Legutóbb Gal­­lifer tábornok terjesztette beszélgetés közben ezt a mesét, ami ellen Dreyfus, amikor megtudta, a Radi­­calban tiltakozott. Gallifer tábornok a Journal des Débats-ban felelt, azt mondva, hogy Dreyfus csak fel akarta használni az alkalmat arra, hogy ügyét fölelevenítse, ehez azonban nincs joga, mert a ke­­gyelmi­ kérvénynyel, melyet annak idején aláírt, bűnös­ségét maga elismerte, Gallifet tábornokot azonban, aki a rennesi per idején tudvalevőleg hadügyminiszter volt, úgy látszik cserbenhagyta a memóriája. Dreyfus ugyanis a Journal des Débats-hoz következő levelet intézte . Augusztus 2-án Önök Gallifat tábornok levelét közölték, melyben fájdalmas meglepetés­sel és felháborodással olvastam ezt: „Dreyfus azzal, hogy kegyelmi kérvényt adott be, a bű­nösségét beismerte.“ Gallifer tábornoknak úgy­­látszik, rossz az emlékező tehetsége. Én soha­sem írtam alá kegyelmi kérvényt, mert annak, hogy bűnös vagyok, soha tudatában nem voltam- Konstatálom továbbá, hogy Gallifet tábornok önökhöz intézett levelében nem vonja kétségbe annak a beszélgetésnek a tartalmát, melyet báró Reinachhal folytatott, úgy, amint én azt Banc szenátorhoz intézett levelemben idéztem. Gallifet azt mondta, hogy a borderean Esterhá­­zytól eredt, akinek két bűntársa volt, ami pedig Dreyfust illeti, sohasem állt összeköttetésben Németországgal, stb. Engedjék meg, figyelmez­tetnem önöket arra, hogy megkegyelmeztetésem 1899. szept. 9-én milyen körülmények közt tör­tént. Én még az­nap este felebbezést írtam alá. Három nappal utóbb Rennesbe érkezett fivérem, Mathieu, akit, miután Gallifernek Lucas tábor­nokhoz intézett levelét hozta magával, szept. 12-én cellámba bebocsájtottak. Fivérem közölte velem, hogy a kormány szeptember 11-én meg­­kegyelmeztetésemet határozta el. Hogyan juthatott volna eszébe, ha a bűntények e leg­­gyalázatosabbikát elkövettem volna, a hadügy­miniszternek és kollegáinak, hogy engem három nappal elítéltetésem után a köztársaság elnöké­nek megkegyelmezésre ajánljanak. A kormány fölebbezésem folytán nem volt mindjárt abban a helyzetben, hogy azonnali megkegyelmezésemet indítványozza. Ez okból írt Gallifer Lucas tábor­noknak, hogy fivérem belépését hozzám lehetővé tegye. Fivérem egy részt figyelmeztetett arra, hogy fölebbezésemnek nem lehet nagy morális hatása, nem lehet eredménye, mert csak a forma­hibákat vizsgálták volna meg és engem újra ki nem hallgattak volna. Gondoljak nőmre és gyermekeimre, mondotta fivérem, és én kit a borzasztó testi és erkölcsi kínszenvedések teljesen kimentettek, élni akartam, hogy köte­lességemet végig betöltsem és a revíziót kiesz­közöljem. Hosszas megbeszélés után elhatároz­tam, hogy a felebbezést visszavonom. Huszon­négy órával később megjött a megkegyelmezés és én azt elfogadtam. Alig kiszabadultam azonban a börtönből, hangoztattam, hogy ártatlan vagyok és kijelentettem, hogy el fogok követni mindent, hogy perem törvényes revízióját kieszközöljem. Dreyfus Alfréd. — (A fürdőhelyek titkos ellensége.) Lucskiról jelentik : Amióta a fürdőévad beköszöntött, állandóan rémhíreket küldözgetnek gonosz kezek a magyar fürdőkről, hogy azokból a fürdőző közönséget elriaszszák. Csak pár héttel ezelőtt történt, hogy az a hír jelent meg a lapokban, hogy Csorbán rablók támadták meg a fürdőközönséget s rövidre azután kiderült, hogy a híresztelés valótlan volt. Legutóbb Lucski fürdőhelyről költöttek hasonló híreket. Szó volt arról, hogy egy bűvészt gyilkoltak volna meg. Ez a hír szintén valótlannak bizonyult. A főszolga­­biróság a legszélesebb körű nyomozást indította meg, hogy kiderítse, hogyan került az álhír a lapokba. —­­Egy volt budapesti orosz Jokomul halála.) Párizsból jelentik, hogy Basity Sándor, az orosz külügyminisztérium ázsiai ügyosztályának igaz­gatója, volt budapesti orosz főkonzul, hétfőn, 56 éves korában ottan meghalt. Basilyt, aki a san­ stefanói béketárgyalásokon is részt vett, 1886-ban nevezték ki Budapestre főkonzulnak és itt csodaszép nejével együtt nagyon kedvelték. 1897-ben nevezték ki a külügyminisztériumba és budapesti utóda Lwow herceg lett. Basily nagy barátja volt a magyaroknak és ügykörében lelkesen működött közre az osztrák­­magyar-orosz-balkán egyezmény megkötésén.­­ (A hannoveri sakktorna.) A mai tizen­harmadik fordulóról kiküldött tudósítónk a követke­zőket táviratozza: A mai játéknap már jobb ered­ményt tüntet fel az eddigieknél, mert mindössze csak két partié végződött remisvel, még­pedig a Stiderski—Mason és Lüichting—Napier-féle partiek. Atkins spanyol partiéban legyőzte Bardelebent, Ja­­novszki erélyesen és nagy szívóssággal vezetett végjátékban megverte Gunsberget, Csigorin eddigi vereségeit valószínűleg már restelve Marshall legyő­zésével iparkodott tudásának tannjelet adni, Olland megverte Gottschallt, Mieses Cohnt, Popiel pedig Levint. A Wolf a Pillsbury-tél­ spanyol játszma nem lett befejezve, de valószínűleg Pillsbury győzelmével fog végződni. A torna állása a mai, tizenharmadik forduló után a következő: Janovszki 9 (1), Pillsbury 8 (2), Wolf 8 (1) Mieses 8; Atkins 7V3 (1); Marshall 7Va ; dr Olland 6V2 (1); Sviderski 6 (1) ; Gottschall és Napier 6; Csigorin 5Va (1); Colin 6Vs ; Bardelehen 5 (2); Levin 5 (1); Gunsberg 5 ; Popiel &l/s ; Süichting 3V7 (1); Mason 3V*. — (Főúri esküvő.) Fényes esküvő volt kedden délelőtt az eskütéri templomban. Báró Tallián Dénes külügyminiszteri tanácsos esküdött örök hűséget özvegy Rakovszky Istvánná, született Majthényi Ilona csillagkeresztes hölgy leányának, Rakovszky Máriá­nak. A fényesen kivilágított és délszaki növényekkel díszített templomba Tallián Béla képviselőházi alelnök, mint bokrétás násznagy vezette be a násznépet, amelynek soraiban ott voltak: gróf Litte-Eberhardt és báró Majthényi Béla, mint tanuk. Nyoszolyó lányok voltak: Ditto Auguszta, Kosztolányi Ilona, Latinovics Ilona, báró Majthényi Elza; vőfélyek vol­tak: Rakovszky György oszt. tanácsos, Rakovszky Jenő honvédhuszárfőhadnagy, báró Majthényi József és Latinovics Endre. Az esketést Kimer Károly apát­­plébános végezte. Esküvő után a násznép a Hungária­­szállóba vonult lakomára. A házaspár este somogy­­m­egyei birtokára utazott. — (Visszavont hercegi eljegyzés.) Mün­chenben ma az a hir terjedt el, hogy Mária Annun­ziata főhercegnő eljegyzését Sigfrid bajor herceggel visszavonták. Bécsben, udvari körökben semmit se tud­nak erről és igy ez a hir, bármily szenzációs, még megerősítésre szorul.­­ (Arany­misés honvéd.) Szép ünnepély folyt le augusztus 3-án Gamáson, ahol Apa János plébános aranymiséjére gyűlt egybe a Balaton-mellék intelligenciája teljes számban, és sok ezernyi nép. Apa János 1819-ben született Esztergomban, gimná­ziumi tanulmányait bevégezve bencéssé lett s itt érte őt a dicső szabadságharc szele, amely tovaragadta őt 22 társával, akik leverve a tatárt, kardot kötöttek a haza védelmére. Csatáról-csatára küzdöttek hősiesen. A hős Apa János, aki vitézségi érmet is kapott, Ko­máromban volt később elfogva a szomorú idők gyá­szos napjaiban. Innen kiszabadulva, három évig járt, mig végre ismét elfoglalhatta igaz hivatását s ötven éven át teljesitette azt buzgalommal, igaz hazafias­sággal. Somogy kellő közepén egy tót nemzetiségű vidék megmagyarositásában neki főérdeme van. Fáklyás zene s társasebéd követte az aranymisét, amelyen Kommandinger esperes beszélt az ünnepelt érdemeiről és annyi szép beszéd között Berzsenyi Gerő dr ügyvéd mondott megható, végtelen lelkese­dést keltő beszédet.­­ (Amerikai bányamunkások zavargása.) New-Yorkból táviratozzák. Pennsylvániában a shenan­­doah-i kőszénbányák munkásai tegnap ismét véres zavargást rendeztek. A munkások nagyobbrészt ki­vándorolt magyarok és osztrákok. A sztrájkoló mun­kások szénnel megdobálták a nemzetőrség nyolc ez­redének katonáit. A katonák elkergették a sztrájko­­lókat, akik azonban csakhamar visszatértek és né­hány katonát dobálással súlyosan megsebesítettek. A katonák erre tüzeltek. A sztrájkolók egyike elesett, többen súlyosan megsebesültek. Éjjel ismétlődött a zavargás. A munkások lesből dobáltak a katonákra, akiknek újra tüzelniük kellett, újabb zavargástól tartanak.­­ (Petőfi-társaság a Jóremény-fokon.) Dél-Afrikában, a Fokvárosban élő kevés magyar meg­alakította ott messze idegenben a Petőfi-asztaltársa­­ságot. (South African Hungarian Society.) A fiatal egyesület már élet­jelt is adott magáról, amennyiben június hó 8-án kitűnően sikerült, hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendezett, amely szépen jövedelmezett is. A táncmulatságon lokvárosi konzu­látusunk tagjai, azontúl pedig számos angol és német előkelőség vett részt.­­ (A Petar-fivér.) Az 1902. év első felében a Péter-­fillér bevétele kereken 6.500.000 frankot tet­tek ki. A Vatikánban remélik, hogy az év végéig a bevételek felemelkednek majd 1,2 millióra.­­ (A miniszter ítélete.) Nagy feltűnést kel­tett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek egy legutóbb fegyelmi ügyben hozott ítélete. Egy erdély­­részi áll. elemi iskolánál az egyik nős tanító meg­­ismerkedett kollégája, az igazgató-tanító nejével, akivel azután hosszabb időn át benső viszonyt foly­tatott. Az igazgató, mihelyt neje hűtlenségéről meg­győződött, nyomban a miniszterhez sietett panaszával, aki haladéktalanul elrendelte a fegyelmi vizsgálatot a bűnös szerelmesek ellen. A vármegye fegyelmi vá­lasztmánya a házibarát tanítót 80 korona, a hűtlen asszonyt pedig, aki egyúttal áll­ óvónő is volt, 60 korona pénzbírságra ítélte. Az ítélet Wlassics minisz­ter elé került, aki saját hatáskörében és személyesen döntött ez ügyben, olyképen, hogy megváltoztatta az első fokú ítéletet s úgy a férfit, mint a nőt a leg­szigorúbb büntetéssel sújtotta: mindkettőt állásától elmozdította. Aki a miniszternek a tanítók iránt szüntelenül tanúsított jóindulatát figyelemmel kiséri s aki tudja, hogy a miniszternek intenciója nemcsak a tanítók anyagi, de főleg erkölcsi helyzetének emelése, teljes megnyugvással fogadja a szigorú ítéletet. A tanítótól, mint a nép nevelőjétől, joggal elvárható, hogy nemcsak az iskola falain belül, de társadalmi­lag is minden tekintetben kifogástalan és korrekt, a közerkölcsiséget semmiben sem sértő magaviseletet tanúsítson.­­ (Kilakoltatott gróf.) Stevering nyaraló­helyen nagy feltűnést keltett H. gróf kilakoltatása. A gróf Budapestről jött Sieveringbe és ott egy hó­napig lakott anélkül, hogy lakását megfizette volna. A lakásadó erre kitette, de visszatartotta holmiját. Az ügy Sieveringben közbeszéd tárgyát képezi.­­ (Uj bíborosok.) A legközelebbi konzisz­­torium­ december első napjaiban ül össze. A konzisz­­tóriumnak nagyobb jelentőséget az ad, hogy a pápa ebben fog kinevezni több új bíborost. Jelölt van vagy tizenkettő, kik közül azonban csak három vagy négy lesz kinevezve, köztük egy magyar és egy osztrák. Valószínű, hogy ezúttal egy amerikai főpapot is ki fognak nevezni kardinálissá.­­ (Halálozások.) Reiner Sándor Herkules­­fürdön életének 51-ik és házasságának 25-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Holttestét Baján temet­­ték el. Dr Zoltán Oszkár törvényszéki aljegyző hétfőn fiatal életének 26-ik évében hirtelen elhunyt. Mint halljuk, eddig élő ismeretlen okból önkezével vetett véget életének, gyászba borítva Budapesten levő ki­terjedt rokonságát. Temetése szerdán d. n. lesz Győrött.­­ (A zentai csata emléke.) Újvidékről ér­kező sürgönytudósítás szerint a péterváradi 70. sz. gyalogezred tisztikara által megindított gyűjtés ered­ményeként fehér márványkereszt hirdeti Savoyai Jenő herceg dicsőségét, melyet 1716. auguszsztus 5-én Pétervárad közelében a törökök teljes leve­résével szerzett. A kereszt ünnepélyes leleplezése ma (kedden) ment végbe. A török időkből való Mária Schnea (Tekla) búcsújáró helyre, ahová e napon sok ezren járnak messze vidékről, a mai ünnepély alkalmával körülbelül 25.000 ember gyűlt össze, kik Vozsák An­­­­tál tábori miséje után a félórányira fekvő Vezirae­­ magaslatára (Jenő herceg győzelmének színhelyére) vonultak, ahol a nagy katonai pompával tartott ün­nepély bekezdéséül Etrobl ezredes vázolta a kereszt­emlék történetét , mire a püspök megáldotta azt és a csata jelentősége mellett a kereszt jelentőségét is ecsetelte. Az ünnepi beszédek után a katonaság, az újvidéki és péterváradi tűzoltó testületek és az újvi­déki hadastyánok ellepése következett. A péterváradi tiszti étkezőben rendezett díszebéd fejezte be az ün­nepélyt.­­ (A képviselőhöz könyvtára) Küffer Béla és Fülöp Áron könyvtárnokok vezetése alatt hat heti szakadatlan munka után ma véglegesen át­költözött az új országházba. Az átszállított ötvenezer kötet könyv az impozáns nagy termen kívül nyolc külön mellékteremben van elhelyezve. A könyvtár az országgyűlés szünetelése alatt is naponkint dél­előtt 10—12 óráig nyitva van. — (Merénylet Makonnen ras ellen.) Zürichből jelentik, hogy mikor Makonnen ras Luzernba akart utazni, a vasúti váróterem előtt egy munkás külsejű ember nekiszaladt és olaszul szidalmazni kezdte, azután pedig öklével a fejére csapott. A me­rénylőt, aki valósággal dühöngött, elfogták. Azt val­lotta, hogy testvérét az olasz hadjárat alatt elfogták az abessziniaiak, akik kegyetlenül megcsonkították és ő ezért akart boszút állni. A.' JCi . JL i. Jtl JL 1 4. JU ZA a' ________________» ^

Next