Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)
1902-09-11 / 249. szám
Javasolja a bizottság, hogy a Bródy Adél-kórháznak adják meg az eddigi évi 10.000 korona segélyt, a budapesti Poliklinikumnak 4000 koronát s az óbudai San-Marco hercegné alapította Irgalomházának egyszer s mindenkorra 40.000 koronát. Ezenkívül 37.000 korona szétosztását javasolja a bizottság a különböző jótékonycélú intézetek között. Több egyesület és intézet segélyezését csak akkor hajlandó a bizottság javaslatba hozni, ha majd a kiküldött vizsgálóbizottság kedvező jelentést tesz róluk. Megvizsgálta végül a bizottság azokat a kérvényeket, amelyek a Rökk Szilárd-féle alapítványból való cselédjutalmakra vonatkoznak. — Fertőző betegségek. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint a szeptember hónap 3-ikától 9-éig terjedő időben a főváros területén a következő fertőző betegségek fordultak elő: tífusz 6, bárányhimlő 3, vörheny 39, kanyaró 39, difteritisz 14, egyiptomi szembetegség 34, verbas 1, hökhurut 10, orbánc 15. Halálozás: tífusz 1, vörheny 2, difteritisz 3, hökhurut 1. SZÍNHÁZ és zene. * (Nemzeti színház.) A Nemzeti színházban pénteken, e hó 12-én, lép föl szabadságideje után először Márkus Emília Moreto Közönyt közönynyel című vígjátékában, melyben Donna Dianát játszsza. Bearia herceget Beregi játszsza ez alkalommal először, Polillát Dezső, Carlos grófot Mihályfi, Don Gastont Pálfi, Barcelona grófját Egressy játszsza. Holnap, csütörtökön, a Proletárok kerül színre új betanulással másodszor, szombaton pedig Rákosi Jenő szomorújátéka, az Endre és Johanna, melyben Durazzól Károly szerepét Ivánfi, Fra Giacomot Gál játszsza először. A többi szerep kiosztása a korábbi. A csütörtöki és a szombati előadás kivételesen 7 órakor kezdődik. * (A Népszínházban) szerdán este a régi jó elpusztíthatatlan »Nebánts virág« operettet adták elő kicsiny, de lelkesedni kész közönség jelenlétében, mely igen gyönyörködött Küry Klára alakításában, minthogy a művésznő már a színiiskolák által is agyonjátszott Danisé szerepébe is tudni, kedves ötleteket befoglalni. Küry ez estén elemében volt; friss temperamentuma és egyéniségének kedves tulajdonságai teljesen érvényesültek. Kitűnő partnere volt Tollagi, ki nagyon mulatságos dolgokat művelt Celestin szerepében, nemkülönben Németh József, az őrnagy. A korbeli énekekkel azonban gyakran történt baj. Hol túlságos ambícióval korábban kezdte egy-egy jóhangú kardalosnő, hol később végezte egy rossz hangú. Az operettet megelőzőleg Erzsébet királyné emlékezetére Barna Izsó gyászdalát játszta a zenekar, Szirmai Imre pedig elszavalta Balla Miklós alkalmi költeményét, nagyon hatásosan. * (A Vígszínházban) ma, Erzsébet királyné halálának évfordulóján, Fényes Samu érdekes és nagyhatású drámáját, Kuruc Feja Dávidot adták. Az estét gyásznyitány vezette be, amelyet Kun Lászlókarnagy vezényelt. Ezt követte Balla Miklós alkalmi költeménye, amelyet B. Lenkei Hedvig szavalt igen hangulatosan. A nagyszámú közönség megilletődve hallgatta a szép verset. Kuruc Feja Dávid előadása is nagyon tetszett. * (Magyar színház.) Erzsébet királynő emlékezetét a Magyar színház is megünnepelte. A függöny felgördülte előtt a zenekar a Hymnuszt játszotta el, majd Angyal Ilka szépen, megható közvetlenséggel felszavalta Telekes Béla hangulatos költeményét Erzsébet királynéről. Rövid szünet után aztán kezdetét vette az előadás: Herkules munkái, amely nem volt épen stílszerűen választott darab erre a szomorú emlékű napra, de vigasztalót mindenesetre nyújtott borsos pikantériájával. Az előadás az egyike volt a legjobbaknak, amelyet ebben a színházban láttunk. * (A Polgármester nr.) Schönthan és Blumenthal bohózata, amely a Vígszínház legközelebbi újdonsága lesz, készen várja a pénteki bemutatót. A címszerepet, egy vidéki város hatalmaskodó polgármesterét, aki a fordító utasítása szerint mulatságos dialektusban beszél, Hegedűs Gyula játszsza. Hálás szerepe van Tapolczai Dezsőnek, aki egy félénk vetelád és Góth Sándornak, aki mint nagyvárosi gavallér harcra kél a házi zsarnok ellen. * (Bölcső és koporsó.) A Magyar színház nagy hatást ígérő Kossuth-darabja ünnepi darabja lesz több vidéki színpadnak is. Verő György poétikus színművét eddig a kassai, a pozsonyi, a nagyváradi, a kecskeméti és a pécsi színház szerezte meg előadásra. Minthogy a Bölcső és koporsó nem tölti be az egész estét, a Magyar színház vele együtt előadja az Offenbach egyik bájos zenéjű kis operettjét, a Varázshegedűt, amelynek szerepeit Margó Zelma, Szelestey Elza és Sziklai Kornél játszszák. * (A boszorkányvár.) A budai nyári színházban holnap, csütörtökön, Sugár Arankának, a kolozsvári Nemzeti színház primadonnájának, harmadik vendégjátékául „A boszorkányvár“ című szép zenéjű operette kerülelőadásra. A főbb szerepeket a vendégen, Sugár Arankán kívül, Perényi Margit, Jámbor Ilona, Mihályi, Környei, Berzsenyi Júlia, Izsó Miklós, Sziklai és Ferenczi játszszák. * (Rózsanyilás idején.) A budai színkör legközelebbi újdonságából, a „Rózsanyilás idején“ c. mulattató énekes életképből az utolsó próbák folynak. Az újdonság kacagtató prózáját szebbnél-szebb énekszámok tarkítják. A bemutató előadás szombaton lesz. * (Városligeti színkör.) Valóságos fehér estéje lesz a Városligeti nyári színháznak a „Liselott“ című vígjáték holnapi bemutatója alkalmából. E külföldön mindenütt szenzációs sikert aratott újdonság ez idén a bécsi Kaiser-Jubileums-Theater legvonzóbb műsordarabja volt s több mint ötvenszer egymásután adták. Az igazgatóság e kedves vígjátéktól nálunk is nagy sikert remél s ehez mérten ez újdonságot is fényes kiállítással és elsőrendű szereposztásban hozza színre. A darabot Csergő Hugó fordította magyarra s a főbb szerepeket Feld Irénen kivül Érsy, Szepesi, Borsi, Bellini, Váradi, Polgár, Bihari, Füredi, Szentes, Pázmán, Morvai, Gömöri, Gabányi és Palotai játszszák. A „Liselott“ bemutatója iránt a közönség körében széles érdeklődés mutatkozik s jegyek már is szokatlanul nagy számban jegyeztettek elő. * (Az angol élet.) Az Urániában a jövő hét elejére tűzték ki az új darab premierjét, mely a koronázási mozgóképeken és egyéb látványosságokon kívül még érdekes zenei élvezetben is fogja részesíteni a színház közönségét. Ráth István, a darab szerzője, magával hozta Angliából a londoni zenepiac legjobb újdonságait. Meg fog ismerkedni a premiere közönsége a Dolly Gray dallamával, mely gyors népszerűségre tett szert Londonban és diadalmasan kiszorította a rózsabimbót és sméhet. Ezenkívül bemutatóra kerülnek a Country GirL legjobb zeneszámai. Monekton-nak ezt az operettjét naprólnapra zsúfolt házak mellett adják a Daly-féle színházban. * (Rózsabimbó és a méh) népszerűsége felülmúlta azokat a várakozásokat — vagy, ha jobban tetszik, aggodalmakat —, amelyeket a dal megjelenésekor hozzáfűztek. Valóságos reakció keletkezett ezzel a nótával szemben és a zeneműkereskedések kirakatában már megjelent egy szerzemény ezzel a gondolkozóba ejtő címmel: »Kontra rózsabimbó és a méh.« —‘ A paródiáknak mennyisége óriási. Néhány nappal az Őrnagy úr premierje után, amikor először hangzott fel az ármányos románc, amelyet egy kritikus pisze (?) nótának keresztelt el, a Terézvárosban már azt énekelték, hogy: Lennél te rózsa-rózsakrumpli, lennék én tót. — Aztán megjelent egy dal: Lennél te tenta-tentatartó, lennék én toll. És még poétikusabban hangzott: Lennék én ajtó-ajtó kulcsa, lennél te zár. — Egy vidéki lap költője követte el ezeket. Lennék én teve-tevehajcsár, te meg teve, — Mily szépen vaka-vakarhatnék minden estve. — Ehez képes érzelgő dana az, amely igy sopánkodik: Lennék ón szivar-szivar vége, lennél szipka. És: »Lennék én halál-halálfia s te a kötél, — Hol lágyan ringa-ringatna engem a szél.« — Ha ez nem rettenetes, hát rettenetes az a paródia, amit egy ligeti kis szinházban dalol a szerző: »Volnál te gyufa-gyufatartó, volnék gyufa én. — A fejem a hátadon végigdörzsölném.« — A változatok tömegéhez csatlakozik néhány költemény, amely a Rózsabimbó népszerűségéről zeng: »Ezt zörögi a haraszt, — s eke mögött a paraszt; kávés, kalapos, szabó, — unoka és nagyapó , suszter, pincér, lakatos, — özvegy, iig és bánatos.« Mint színdarab címe Budán jelent volna meg a Rózsabimbó, de egy konfliktus következtében, amelyről már megemlékeztünk, a darab címe nem az lesz, hogy a Rózsabimbó és a méh, hanem a románc első sora: Rózsanyilás idején. * (Történeti színház.) A Fővárosi szövetséges színésztársaság ügyével kapcsolatosan egy Történeti színház létesítéséről is van szó. Az ügy iránt érdeklődőket az előkészítő bizottság ezennel meghívja a szeptember 14-én, vasárnap délután fél három órakor a Solymossi-féle színésziskola helyiségeiben megtartandó értekezletre. * (Serly Lajos) előfizetést hirdet két legújabb magyar dalára, melyet Kiss Józsefnek „Oh, miért oly későn“ és „Sólyom Peti hegedűje“ című versére írt. A két dal előfizetési ára egy korona busz fillér, bolti ára magasabb lesz. * (Színészet a vidéken.) Krecsányi Ignác a budai nyári szezon befejeztével visszamegy Temesvárra és három évi távollét után október hó 8-ikán, a király nevenapján kezdi meg előadásait Bánk bánnal. A társulat több tagjai: a) Nők: Perényi Margit, opera- és operette subrette. Anday Blanka, opera- és operette koloratur-énekesnő. F.-Kálay Lujza, opera-, operette- és népszínműénekesnő. Krecsányiné-Kiss Veron, drámai és társalgási színésznő. T.-Hadrik Anna, drámai hősnő és társalgási színésznő. Fáy Flóra, drámai és vígjátéki szende. T.-Csige Böske, drámai és vígjátéki naiva. Z.-Ruby Erzsébet, drámai és vígjátéki színésznő. W.-Berzsenyi Júlia, operette- és burleszk-komika. Bera Paula, drámai és vígjátéki anyaszínésznő. Jámbor Ilona, opera-, operette- és népszínműénekesnő. Keleti Anna, segédszinésznő. K.Kecskeméthy Irma, segédszinésznő. b) Férfiak: Krecsányi Ignác, igazgató és rendező. Mihályi Ernő, opera- és operette-tenor. Thury Elemér, hős és lyrai szerelmes. Környey Béla, opera-, operette- és népszínmű bariton-énekes. Ernyei János, lyrai szerelmes, és társalgási színész. Réthey Lajos, bonvivant és jel-lemszínész. Vajda Alfréd, opera- és operette bassista. Barthos Gyula, drámai apa- és jellemszínész. Sziklay Miklós, operette-buffo, kedélyes apa- és jellemszínész. Körmendy János apa- és jellemszínész. Izsó Miklós, siheder-komikus és operette énekes. Ferenczy Fri gyes, operette-buffo és komikus. Baghy Gyula, drámai színész. Csiszár Arthur, segédszínész. Kövesdy Jenő,, segédszínész. Mohácson Kúnhegyi Miklós jól szervezett társulata működik, a közönség lelkes támogatása mellett. Legutóbb Katalin, Hófehérke és Asszonyregiment került előadásra; mind a három darabban K. Molnár Bella, a társulat stárja, óriási sikert alakított poétikus alakításával és a közönség viharos ovációkkal halmozta el kedvencét. Cegléden Deák Péter jól szervezett társulata működik. Szombaton Vágó Gézának, a társulat jeles komikusának „Mendikáns“ című történelmi korrajza kerül szinre. PESTI HÍRLAP 1902. szeptember 11., csütörtök. 7 *199 KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A Vörösmarty-szobor.) A Vörösmarty- szoborbizottság a múlt héten tartott ülésén elhatározta, hogy a beérkező pályamunkákat a városligeti iparcsarnokban állítja ki és megbízta az elnökséget, hogy az iparcsarnok egy részének e célra való átengedése dolgában járjon el a kereskedelmi minisz-ternél. Az elnökség e megbízatását elvégezvén, most a következő intézkedéseket tette : A pályamunkák csütörtöktől, szeptember 11-től kezdve egészen szeptember 19-ének esti hat órájáig szállíthatók az iparcsarnokba és pedig reggel 8-tól, déli 12-ig és délután 3-tól esti 6-ig. A munkák a csarnoknak a főbejárattól jobbra eső részében helyeztetnek el olyan sorrendben, minőben kiszállíttatnak. A munkáknak a csarnok e kijelölt részébe való bevitele után oda senki (se szobrász, se munkás) be nem léphet, kivéve a szakbizottság tagjait, akik hivatalos minőségben jelennek meg, de ezeknek is igazolványra van szükségük. Szeptember 15-én este hat órakor a kiküldött átvevő-bizottság a csarnokban le-, zárja az átvételt és kijelöli az egyes pályamunkák helyét. Szeptember 16-án a pályázó szobrászok azt átvevő bizottság által előző napon kijelölt helyen fölüállítják a munkáikat. Hogy ezt megtehessék, evégből úgy a maguk, mint munkásaik részére a fönt említett igazolványt meg kell szerezniük a bizottság jegyzőjénél. Szeptember 17-én délelőtt az egész szoborbizottság künn a csarnokban ülést tart, hogy az átvevő- bizottság esetleges javaslatainak meghallgatása utáni a pályázati feltételekben megállapított netán szükséges kiselejtezést elvégezze. Az esetlegesen kiselejtezett munkát a kiállítás helyiségéből rögtön más helyiségbe viszik, ahonnan készítője legkésőbb negyvennyolc óra alatt elszállítani köteles. A szoborbizottság elnöke megkéri a kereskedelmi minisztert, en-.gedje meg és rendelje el, hogy szeptember 15-től kezdve a kiállítás helyisége mindaddig, míg a kiállítás be nem zárul, ne este hat, hanem este 8 óráig; legyen nyitva és hogy evégből a helyiség a minisztérium költségén megfelelően kivilágittassék. A kiállítás megtekintéséről, asajtónak való bemutatásáról később rendelkezik a bizottság. • * (Műemlék a budai várban.) A budavári koronázó Mátyás templom északi felén most fogják kiépíteni az új bástyát. Előbb azonban lebontják a régi várfalakat, amelyek közé oda vannak ékelve a hajdani dominikánus templom alapfalai. Már az eddigi ásatások alkalmával is igen sok érdekes műemlék került felszínre, faragott kő, régi fegyver, szerszám és egyéb apróság. A talált tárgyakat dr. Nemes Antal budavári apátplébános vette őrizet alá, aki figyelemmel kíséri az ásatást és a napokban fölfedezte, hogy a templom falain színes freskók vannak. Az ásatást rögtön abbahagyták és csak akkor folytatják újra, ha Schulek Frigyes tanár, a munkálatok vezetője, hazaérkezik. Az ásatások iránt melegen érdeklődik a régészeti társaság is. * (Művészettörténeti kongresszus.) Innsbruckban tegnap nyílt meg a hetedik művészettörté- ', neti kongresszus Schwarsow lipcsei tanár elnöklése mellett. A kongresszuson élénk vitát keltett De Groot beszéde, aki azt vitatta, hogy a nedves levegő és a korom nem árt a festményeknek és kívánja, hogy a nyilvános képtárakban vegyék le az üvegtáblákat az olajfestésű képekről. A kongresszus 1904-ben Grác, 1906-ban Stockholm városban fog ülésezni. * (Orvosok műkiállítása a műcsarnokban.) Ritka műélvezetben lesz része öt héten át a fővárosi műértő és művészetet kedvelő közönségnek. Az Országos Orvos-Szövetség ugyanis, mint már jeleztük volt, magánosok képgyűjteményeiből nagyszabású tárlatot rendez a műcsarnokban. Nyolcszáznál több a rendezés alatt levő képek és egyéb műtárgyak száma. A műkiállítást, mely öt hétig lesz nyitva, e hó 16-án délutántól 5 órakor nyitja meg Wlassics Gyula kultuszminiszter s az orvosoknak e nagy kulturális ünnepére előreláthatólag jelen lesz az egész kabinet és a magyar társadalom szine-java. A műzkiállítás tiszta jövedelme a magyar orvosok nyugdíjintézetéé lesz, amelynek gyarapítására a kiállítás keretében más.. ünnepségeket is rendeznek.