Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-11 / 249. szám

Javasolja a bizottság, hogy a Bródy Adél-kórháznak adják meg az eddigi évi 10.000 korona segélyt, a budapesti Poliklinikumnak 4000 koronát s az ó­budai San-Marco hercegné alapította Irgalomházának egy­szer s mindenkorra 40.000 koronát. Ezenkívül 37.000 korona szétosztását javasolja a bizottság a különböző jótékonycélú intézetek között. Több egye­sület és intézet segélyezését csak akkor hajlandó a bizottság javaslatba hozni, ha majd a kiküldött vizs­gáló­bizottság kedvező jelentést tesz róluk.­­ Meg­vizsgálta végül a bizottság azokat a kérvényeket, amelyek a Rökk Szilárd-féle alapítványból való cse­lédju­talmakra vonatkoznak. — Fertőző betegségek. A tiszti főorvosi hiva­tal jelentése szerint a szeptember hónap 3-ikától 9-éig terjedő időben a főváros területén a következő fertőző betegségek fordultak elő: tífusz 6, bárány­himlő 3, vörheny 39, kanyaró 39, difteritisz 14, egyiptomi szembetegség 34, verbas 1, hökhurut 10, orbánc 15. Halálozás: tífusz 1, vörheny 2, difteritisz 3, hökhurut 1. SZÍNHÁZ és zene. * (Nemzeti színház.) A Nemzeti színházban pénteken, e hó 12-én, lép föl szabadságideje után először Márkus Emília Moreto Közönyt közönynyel című vígjátékában, melyben Donna Dianát játszsza. Bearia herceget Beregi játszsza ez alkalommal elő­ször, Polillát Dezső, Carlos grófot Mihályfi, Don Gas­­tont Pálfi, Barcelona grófját Egressy játszsza. Holnap, csütörtökön, a Proletárok kerül színre új betanulás­sal másodszor, szombaton pedig Rákosi Jenő­­ szomorújátéka, az Endre és Johanna, melyben Du­­razzól Károly szerepét Ivánfi, Fra Giacomot Gál játszsza először. A többi szerep kiosztása a korábbi.­­ A csütörtöki és a szombati előadás kivételesen 7 óra­kor kezdődik. * (A Népszínházban) szerdán este a régi jó elpusztíthatatlan »Nebánts virág« operettet adták elő kicsiny, de lelkesedni kész közönség jelenlétében, mely igen gyönyörködött Küry Klára alakításában, mint­hogy a művésznő már a színiiskolák által is agyon­játszott Danisé szerepébe is tud­ni, kedves ötleteket­­ befoglalni. Küry ez estén elemében volt; friss tem­peramentuma és egyéniségének kedves tulajdonságai teljesen érvényesültek. Kitűnő partnere volt Tollagi, ki nagyon mulatságos dolgokat művelt Celestin sze­repében, nemkülönben Németh József, az őrnagy. A korbeli énekekkel azonban gyakran történt baj. Hol túlságos ambícióval korábban kezdte egy-egy jóhangú kardalosnő, hol később végezte egy rossz hangú.­­ Az operettet megelőzőleg Erzsébet királyné emlé­kezetére Barna Izsó gyászdalát játszta a zenekar, Szirmai Imre pedig elszavalta Balla Miklós alkalmi költeményét, nagyon hatásosan. * (A Vígszínházban) ma, Erzsébet királyné halálának évfordulóján, Fényes Samu érdekes és nagyhatású drámáját, Kuruc Feja Dávidot adták. Az estét gyász­nyitány vezette be, amelyet Kun László­­karnagy vezényelt. Ezt követte Balla Miklós alkalmi költeménye, amelyet B. Lenkei Hedvig szavalt igen hangulatosan. A nagyszámú közönség megilletődve hallgatta a szép verset. Kuruc Feja Dávid előadása­­ is nagyon tetszett. * (Magyar színház.) Erzsébet királynő emlé­kezetét a Magyar színház is megünnepelte. A függöny felgördülte előtt a zenekar a Hymnuszt játszotta el, majd Angyal Ilka szépen, megható közvetlenséggel f­elszavalta Telekes Béla hangulatos költeményét Er­­­zsébet királynéről. Rövid szünet után aztán kezdetét vette az előadás: Herkules munkái, amely nem volt épen stílszerűen választott darab erre a szomorú emlékű napra, de vigasztalót mindenesetre nyújtott borsos pikantériájával. Az előadás az egyike volt a legjobbaknak, amelyet ebben a színházban láttunk. * (A Polgármester nr.) Schönthan és Blumen­­thal bohózata, amely a Vígszínház legközelebbi új­­donsága lesz, készen várja a pénteki bemutatót. A címszerepet, egy vidéki város hatalmaskodó polgár­mesterét, aki a fordító utasítása szerint mulatságos dialektusban beszél, Hegedűs Gyula játszsza. Hálás szerepe van Tapolczai Dezsőnek, aki egy félénk vet­elád és Góth Sándornak, aki mint nagyvárosi gavallér harcra kél a házi zsarnok ellen. * (Bölcső és koporsó.) A Magyar színház nagy hatást ígérő Kossuth-darabja ünnepi darabja lesz több vidéki színpadnak is. Verő György poétikus színművét eddig a kassai, a pozsonyi, a nagyváradi, a kecskeméti és a pécsi színház szerezte meg elő­adásra. Minthogy a Bölcső és koporsó nem tölti be az egész estét, a Magyar színház vele együtt előadja az Offenbach egyik bájos zenéjű kis operettjét, a Varázshegedű­t, amelynek szerepeit Margó Zelma, Szelestey Elza és Sziklai Kornél játszszák. * (A boszorkány­vár.) A budai nyári szín­­házban holnap, csütörtökön, Sugár Arankának, a kolozsvári Nemzeti színház primadonnájának, har­madik vendégjátékául „A boszorkányvár“ című szép zenéjű operette kerül­­előadásra. A főbb szerepeket a vendégen, Sugár Arankán kívü­l, Perényi Margit, Jámbor Ilona, Mihályi, Környei, Berzsenyi Júlia, Izsó Miklós, Sziklai és Ferenczi játszszák. * (Rózsanyilás idején.) A budai színkör legközelebbi újdonságából, a „Rózsanyilás idején“ c. mulattató énekes életképből az utolsó próbák folynak. Az újdonság kacagtató prózáját szebbnél-szebb ének­számok tarkítják. A bemutató előadás szombaton lesz. * (Városligeti színkör.) Valóságos fehér estéje lesz a Városligeti nyári színháznak a „Liselott“ című vígjáték holnapi bemutatója alkalmából. E kül­földön mindenütt szenzációs sikert aratott újdonság ez idén a bécsi Kaiser-Jubileums-Theater legvonzóbb műsordarabja volt s több mint ötvenszer egymásután adták. Az igazgatóság e kedves vígjátéktól nálunk is nagy sikert remél s ehez mérten ez újdonságot is fényes kiállítással és elsőrendű­ szereposztásban hozza színre. A darabot Csergő Hugó fordította magyarra s a főbb szerepeket Feld Irénen kivül Érsy, Szepesi, Borsi, Bellini, Váradi, Polgár, Bihari, Füredi, Szentes, Pázmán, Morvai, Gömöri, Gabányi és Palotai játszszák. A „Liselott“ bemutatója iránt a közönség körében széles érdeklődés mutatkozik s jegyek már is szokat­lanul nagy számban jegyeztettek elő. * (Az angol élet.) Az Urániában a jövő hét elejére tűzték ki az új darab premierjét, mely a koronázási mozgóképeken és egyéb látványosságo­kon kívül még érdekes zenei élvezetben is fogja ré­szesíteni a színház közönségét. Ráth István, a darab szerzője, magával hozta Angliából a londoni zene­piac legjobb újdonságait. Meg fog ismerkedni a pre­­miere közönsége a Dolly Gray dallamával, mely gyors népszerűségre tett szert Londonban és diadal­masan kiszorította a rózsabimbót és s­méhet. Ezen­kívül bemutatóra kerülnek a Country GirL legjobb zeneszámai. Monekton-nak ezt az operettjét napról­­napra zsúfolt házak mellett adják a Daly-féle szín­házban. * (Rózsabimbó és a méh) népszerűsége fe­lülmúlta azokat a várakozásokat — vagy, ha jobban tetszik, aggodalmakat —, amelyeket a dal megjele­nésekor hozzáfűztek. Valóságos reakció keletkezett ezzel a nótával szemben és a zeneműkereskedések kirakatában már megjelent egy szerzemény ezzel a gondolkozóba ejtő címmel: »Kontra rózsabimbó és a méh.« —‘ A paródiáknak mennyisége óriási. Néhány nappal az Őrnagy úr premierje után, amikor először hangzott fel az ármányos románc, amelyet egy kriti­kus pisze (?) nótának keresztelt el, a Terézvárosban már azt énekelték, hogy: Lennél te rózsa-rózsa­krumpli, lennék én tót. — Aztán megjelent egy dal: Lennél te tenta-tentatartó, lennék én toll. És még poétikusabban hangzott: Lennék én ajtó-ajtó kulcsa, lennél te zár. — Egy vidéki lap költője követte el ezeket­­. Lennék én teve-tevehajcsár, te meg teve, — Mily szépen vaka-vakarhatnék minden estve. — Ehez képes érzelgő dana az, amely igy sopánkodik: Lennék ón szivar-szivar vége, lennél szipka. És: »Lennék én halál-halálfia s te a kötél, — Hol lá­gyan ringa-ringatna engem a szél.« — Ha ez nem rettenetes, hát rettenetes az a paródia, amit egy ligeti kis szinházban dalol a szerző: »Volnál te gyufa-gyufatartó, volnék gyufa én. — A fejem a há­tadon végigdörzsölném.« — A változatok tömegéhez csatlakozik néhány költemény, amely a Rózsabimbó népszerűségéről zeng: »Ezt zörögi a haraszt, — s eke mögött a paraszt; kávés, kalapos, szabó, — unoka és nagyapó , suszter, pincér, lakatos, — öz­vegy, iig és bánatos.« Mint színdarab címe Budán jelent volna meg a Rózsabimbó, de egy konfliktus következtében, amelyről már megemlékeztünk, a da­rab címe nem az lesz, hogy a Rózsabimbó és a méh, hanem a románc első sora: Rózsanyilás idején. * (Történeti színház.) A Fővárosi szövetsé­ges színésztársaság ügyével kapcsolatosan egy Tör­téneti színház létesítéséről is van szó. Az ügy iránt érdeklődőket az előkészítő bizottság ezennel meg­hívja a szeptember 14-én, vasárnap délután fél há­rom órakor a Solymossi-féle színésziskola helyiségei­ben megtartandó értekezletre. * (Serly Lajos) előfizetést hirdet két legújabb magyar dalára, melyet Kiss Józsefnek „Oh, miért oly későn“ és „Sólyom Peti hegedűje“ című versére írt. A két dal előfizetési ára egy korona busz fillér, bolti ára magasabb lesz. * (Színészet a vidéken.) Krecsányi Ignác a budai nyári szezon befejeztével visszamegy Temes­várra és három évi távollét után október hó 8-ikán, a király nevenapján kezdi meg előadásait Bánk bán­­nal. A társulat több tagjai: a) Nők: Perényi Margit, opera- és operette subrette. Anday Blanka, opera- és operette koloratur-énekesnő. F.-Ká­lay Lujza, opera-, operette- és népszínműénekesnő. Krecsányiné-Kiss Veron, drámai és társalgási színésznő. T.-Hadrik Anna, drámai hősnő és társalgási színésznő. Fáy Flóra, drámai és vígjátéki szende. T.-Csige Böske, drámai és vígjátéki naiva. Z.-Ruby Erzsébet, drámai és vígjátéki színésznő. W.-Berzsenyi Júlia, operette- és burleszk-komika. Bera Paula, drámai és vígjátéki anyaszínésznő. Jámbor Ilona, opera-, operette- és népszínműénekesnő. Keleti Anna, segédszinésznő. K.­Kecskeméthy Irma, segédszinésznő. b) Férfiak: Krecsányi Ignác, igazgató és rendező. Mihályi Ernő, opera- és operette-tenor. Thury Elemér, hős és lyrai szerelmes. Környey Béla, opera-, operette- és nép­színmű bariton-énekes. Ernyei János, lyrai szerelmes, és társalgási színész. Réthey Lajos, bonvivant és jel-­­lemszínész. Vajda Alfréd, opera- és operette bassista. Barthos Gyula, drámai apa- és jellemszínész. Sziklay­ Miklós, operette-buffo, kedélyes apa- és jellemszínész.­ Körmendy János apa- és jellemszínész. Izsó Miklós,­ siheder-komikus és operette énekes. Ferenczy Fri­­ gyes, operette-buffo és komikus. Baghy Gyula, drámai színész. Csiszár Arthur, segédszínész. Kövesdy Jenő,, segédszínész. Mohácson Kúnhegyi Miklós jól szervezett tár­­­sulata működik, a közönség lelkes támogatása mel­lett. Legutóbb Katalin, Hófehérke és Asszonyregi­ment került előadásra; mind a három darabban K. Molnár Bella, a társulat stárja, óriási sikert alakí­tott poétikus alakításával és a közönség viharos ovációkkal halmozta el kedvencét. Cegléden Deák Péter jól szervezett társulata­­ működik. Szombaton Vágó Gézának, a társulat jeles­ komikusának „Mendikáns“ című történelmi korrajza kerül szinre. PESTI HÍRLAP 1902. szeptember 11., csütörtök. 7 *1­99 KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A Vörösmarty-szobor.) A Vörösmarty- szoborbizottság a múlt héten tartott ülésén elhatá­rozta, hogy a beérkező pályamunkákat a városligeti­ iparcsarnokban állítja ki és megbízta az elnökséget,­ hogy az iparcsarnok egy részének e célra való át­­­engedése dolgában járjon el a kereskedelmi minisz-­­­ternél. Az elnökség e megbízatását elvégezvén, most­­ a következő intézkedéseket tette : A pályamunkák csütörtöktől, szeptember 11-től­ kezdve egészen szeptember 19-ének esti hat órájáig­ szállíthatók az iparcsarnokba és pedig reggel 8-tól, déli 12-ig és délután 3-tól esti 6-ig. A munkák a­­ csarnoknak a főbejárattól jobbra eső részében he­­­lyeztetnek el olyan sorrendben, minőben kiszállíttat­­­nak. A munkáknak a csarnok e kijelölt részébe való­ bevitele után oda senki (se szobrász, se munkás) be nem léphet, kivéve a szakbizottság tagjait, akik hi­vatalos minőségben jelennek meg, de ezeknek is iga­­­zolványra van szükségük. Szeptember 15-én este hat­ órakor a kiküldött átvevő-bizottság a csarnokban le-, zárja az átvételt és kijelöli az egyes pályamunkák­ helyét. Szeptember 16-án a pályázó szobrászok azt átvevő­ bizottság által előző napon kijelölt helyen fölü­­állítják a munkáikat. Hogy ezt megtehessék, evégből­­ úgy a maguk, mint munkásaik részére a fönt említett igazolványt meg kell szerezniük a bizottság jegyzőjé­nél. Szeptember 17-én délelőtt az egész szoborbizott­ság künn a csarnokban ülést tart, hogy az átvevő-­ bizottság esetleges javaslatainak meghallgatása utáni a pályázati feltételekben megállapított netán szüksé­ges kiselejtezést elvégezze. Az esetlegesen kiselejte­­­zett munkát a kiállítás helyiségéből rögtön más he­­­lyiségbe viszik, ahonnan készítője legkésőbb negy­vennyolc óra alatt elszállítani köteles. A szoborbizott­ság elnöke megkéri a kereskedelmi minisztert, en-.­­gedje meg és rendelje el, hogy szeptember 15-től­ kezdve a kiállítás helyisége mindaddig, míg a kiállí­tás be nem zárul, ne este hat, hanem este 8 óráig; legyen nyitva és hogy evégből a helyiség a minisz­térium költségén megfelelően kivilágittassék. A ki­állítás megtekintéséről, a­­sajtónak való bemutatásáról később rendelkezik a bizottság. • * (Műemlék a budai várban.) A budavári koronázó Mátyás templom északi felén most fogják kiépíteni az új bástyát. Előbb azonban lebontják a­ régi várfalakat, amelyek közé oda vannak ékelve a­ hajdani dominikánus templom alapfalai. Már az­ eddigi ásatások alkalmával is igen sok érdekes mű­emlék került felszínre, faragott kő, régi fegyver, szerszám és egyéb apróság. A talált tárgyakat dr. Nemes Antal budavári apátplébános vette őrizet alá, aki figyelemmel kíséri az ásatást és a napokban föl­­­fedezte, hogy a templom falain színes freskók vannak. Az ásatást rögtön abbahagyták és csak akkor foly­tatják újra, ha Schulek Frigyes tanár, a munkálatok­ vezetője, hazaérkezik. Az ásatások iránt melegen­ érdeklődik a régészeti társaság is. * (Művészettörténeti kongresszus.) Inns­bruckban tegnap nyílt meg a hetedik művészettörté- ', neti kongresszus Schwarsow lipcsei tanár elnöklése­ mellett. A kongresszuson élénk vitát keltett De Groot beszéde, aki azt vitatta, hogy a nedves levegő és a korom nem árt a festményeknek és kívánja, hogy a nyilvános képtárakban vegyék le az üvegtáblákat az olajfestésű képekről. A kongresszus 1904-ben Grác, 1906-ban Stockholm városban fog ülésezni. * (Orvosok műkiállítása a műcsarnokban.) Ritka műélvezetben lesz része öt héten át a fővárosi műértő és művészetet kedvelő közönségnek. Az Országos Orvos-Szövetség ugyanis, mint már jeleztük volt, magánosok képgyűjteményeiből nagyszabású tárlatot rendez a műcsarnokban. Nyolcszáznál több a rendezés alatt levő képek és egyéb műtárgyak száma. A műkiállítást, mely öt hétig lesz nyitva, e hó 16-án délután­tól 5 órakor nyitja meg Wlassics Gyula kultuszminiszter s az orvosoknak e nagy kulturális ünnepére előreláthatólag jelen lesz az egész kabinet és a magyar társadalom szine-java. A műz­­kiállítás tiszta jövedelme a magyar orvosok nyugdíj­intézetéé lesz, amelynek gyarapítására a kiállítás keretében más.. ünnepségeket is rendeznek.

Next