Pesti Hírlap, 1902. november (24. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-12 / 311. szám

I 1902. november 12., szerda. PESTI HÍRLAP 9 ■ ■ ■­­---------------------------—■—■■ —— -vette a múltban sörön előfordult kanapé-pöröknek. A bérkocsiiparosok sérelmeit pedig a kormány orvo­solta , így az egyes bérkocsiiparosok által megszerez­hető bérkocsi-rendszámok maximumát 6-ban állapította meg, mert a rendőrség által egy-egy iparosnak eddi­­g elé engedélyezett 3 bérkocsiszámot kevésnek találta az illető család megélhetésére. Szabályozást nyert a kihágási bíráskodás, a bérkocsiszámok öröklése és élők közti átruházása, a bérkocsi-vizsgálások kérdése, a bérkocsis­ segédek ellenőrzése, a viteldíjszabályzat, az iparosok honpolgársága tekintetében pedig Láng kereskedelmi miniszter összhangzásba hozta a szabály­­rendeletet a vám- és kereskedelmi szövetség köve­telményeivel. — A farkasréti villamos vasút menet­rendje. A székesfővárosi tanács a Krisztina-tér—dé­li-vasút—böszörményi-út—farkasréti villamos vasút 1902/3-iki téli menetrend tervezetét véleményezés végett megküldötte a főkapitánynak. A tervezet sze­rint a Krisztina-térről reggel 7 órakor, a farkasrétről 7 óra 30 perckor indul az első vonat. Az utolsó in­dul a Krisztina-térről este 8 órakor, a farkasrétről 8 óra 30 perckor. A villamos az útvonalon 30 percen­ kint közlekedik. A főkapitány ma átiratilag értesí­tette a székesfőváros tanácsát, hogy a tervezethez nem járul hozzá. A közönség joga és méltányos igényeinek kielégítését szem előtt tartva, a követ­kező menetrend mellett foglal állást: A közlekedés 15 percenként történjék. Az első kocsi reggel a Krisztina-térről 6 óra 30 perckor, a farkasrétről 7 órakor, induljon, az utolsó a Krisztina-térről este 8 óra 46 perckor, a farkasrétről 9 óra 15 perckor. — Az októberi adó. A múlt hónapban az állami pénztárnál és a főváros pénztáránál összesen 24,818 K-val több adót fizettek, mint a múlt év ok­tóber havában. — A főváros közbiztonsága. A közbizton­ság a rendőrfőkapitány jelentése szerint a múlt hó­napban is teljesen kielégítő volt, 1512 bűnesetben indítottak nyomozást, a fogházban és telehházban pe­dig 1968 ember volt. A fővárosból nyolcvan embert tiltottak ki, köztük 14 külföldit. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Valentíny-kiállítás.) A magyar művészvilág egyik eredeti és népszerű alakja volt Valetiny János, aki Nádasd-Ladány csöndes magányában festegette cigányait, kiaknázva a magyar cigányélet mindenféle eseményeit. A cigányélet és a Balaton poézise, ez volt Valentiny kiaknázhatlan thémája és mikor most a tavaszszal 60 éves korában elhunyt, még vagy 130 darab kisebb-nagyobb vászon maradt utána, melyekből a művész barátai most kiállítást rendeztek a Váci­­utca 25 sz. alatt a gróf Szapáry-féle bérházban. E kiállítás egész jövedelmét, a művész végső rendel­kezéséhez képest, jótékony célokra fordítják s épen ezért kívánatos volna, ha e kiállításnak minél nagyobb anyagi sikere lenne. Az erkölcsi siker, sajnos, gyön­gébb lesz, mert a művészet ínyencei inkább egy sereg érdekes cigány-vázlatot reméltek, mint néhány nagyobb s jóformán elavult vásznat s egész sereg édeskés balatoni tájképet. A kiállításban mégis vannak kiválóbb művek, amiket érdemes megszerezni- ilyen pld. főleg érdekes tárgyánál és igen becsületes megfestésénél fogva a 28. sz. (Régi dal), melyen egy szalmaágyon ülő, őszhajú, elaggott cigány húzza, talán unokájának, az ő hajdani legszebb nótáját. Élénk tárgya van a 42-es számú nagyobb festménynek, melyet katalógus hiányában talán »Cigány-zeneakadémiának« nevezhetnénk el, mert azt a mulatságos jelenetet ábrázolja, mikor a prí­más a rajkókat muzsikára tanitja s épen az egyik­nek a fülét ráncigálja, talán azért, hogy a hallását megjavítsa. Kedves kép a 69-es számú, mely egy padkán ülő vizslaszemű cigánypardót ábrázol, amint hegedűjét hangolja. Azután technikailag a legelőke­lőbb a 49-es számú vászon, melyen egy cigányfiú a mellette ülő cigányleány dalát hegedüli. Valentiny édes, kicsiszolt ecsetkezelésétől elüt a 45. sz. vá­szon széles, friss technikájával, ennek tárgya a falu végén ballagó cigánymenyecske rajkójával. A művész tájképei közül a legfinomabb egy balatoni reggeli hangulat (93. sz.), egy viharos balatoni kép (64 sz.) és egy kis vizitikör-tanulmány (36. sz.) A kiállítás mindössze két hétig marad nyitva s 40 fillér belépődíj mellett látható. * (A párizsi magyar pavilion) A magyar képző- és iparművészet alkotásainak legszebb tár­háza a párizsi 1900-iki világkiállítás magyar pavil­­ionja volt, melynek emlékét most igen díszesen ki­állított emlékműben örökítette meg R­idisics Jenő, a magy. iparművészeti múzeum­ ismert nevű igazgatója. A francia nyelven megjelent díszm­ó első fejezetében Szalay Imre részletesen leírta a világkiállítás ma­gyar pavillonját, a második fejezetben Radzsics Jenő a pavillonban bemutatott történelmi műkincsekről értekezik, a harmadik fejezetben pedig Győry Árpád a magyar kiállítás clou-ját a ,,huszártermet" ismer­teti s egyúttal behatóan foglalkozik huszárságunk történelmével. E cikkekhez mintegy 50 szövegillusz­tráció és harminc díszes fénynyomat és színes nyomat van mellékelve, hogy a kiállított műkincse­ket részben szemléletileg is bemutassa az emlék­könyvnek szánt diszmó, melyet a külföld szakértői kétségkívül nagy szeretettel őriznek meg. * (A Modern Lakás) új Iparművészeti kiállí­tása csütörtökön, f. hó 13-án nyílik meg. A művészi vállalat IV. Ferenciek­ tere 2 sz. alatt levő helyisé­geiben rendezett kiállítás a modern iparművészet leg­újabb remekeit fogja a közönségnek bemutatni. * (A Műcsarnok téli kiállításának) ren­dezését teljesen befejezték a rendező­bizottságok. A kiállító művészek szerdán délelőtt 9 órától délután 4-ig végezhetik műveiken az utolsó rendezést, a sajtó képviselői számára 13-án 9—4 óráig lesz nyitva a kiállítás s az ünnepies megnyitás 14 én, pénteken, délután lesz Wlassics Gyula vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter jelenlétében. A vernissage-on a beledij 2 korona, társulati tagok a megnyitáson iga­zolójegyeikkel, hozzátartozóik pedig a kiadott tisztelet­jegyekkel vehetnek részt. A kiállítás anyaga rend­kívül gazdag. * (A művész sorsa.) A budapesti művészvi­lágnak ismert és rokonszenves alakja volt Szár­­nyovszky Ferenc szobrász, aki főleg a kis szobrászat­ban, reliefek és apró alakok mintázásában volt mes­ter. A művész hosszabb ideig lakott Párizsban és ott érte az a megtiszteltetés, hogy a magyar kormány reá bízta a király által a nemzetnek ajándékozott Hz szobor egyikének mintázását. A művésznek Pálffy Miklós, a híres generális arcalakját kellett elkészítenie. Szárnyovszky a francia a francia fővárosban teljesen elfranciásodott és a magyar hadvezért megörökítő min­tázata is inkább francia volt, mint magyar. Az orszá­gos képzőművészeti tanács, mely a szobrokat fölülbí­rálja, nem fogadta el a kivitelre a szobrot. A mű­vészt rendkívül lesújtotta ez a visszautasítás. Első felindulásában összezúzta a mintát s ő maga azóta súlyos betegen fekszik. Búskomorság gyötri most a művészt, akinek sorsa iránt általános a részvét. * (Zrínyi Miklós emléke.) Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek emléket állítanak Csáktornyán. A szoborbizottság Szász Gyula fővárosi szobrászt bizta meg az emlékmű készítésével. Száz elkészítette a mintát, melynek magas oszlop a főrésze. Az oszlop derekán van Zrínyinek domborművű mellképe, a csúcsán pedig a turul madár. Az országos képzőmű­vészeti tanács az emlékű mintáját legközelebbi ülé­sében fogja megbírálni. SZÍNHÁZ és zene. * (Nemzeti színház.) Katona József születése napján adták Bánk bánt, új jelm­ezekkel, a régi előa­dásban. Csudálatos dolog minálunk a klasszicitás és a kegyelet. Amióta Katona Józsefet jogaiba igtatták s amióta az eszünket tudjuk, Bánk bánt mindig kicsi közönség előtt és mindig ugyanolyan rosszul adták, mint ma. A műsor ilyen örök pontjának a generá­ciók során fejlődnie kellene a változó művészi stílus­sal, a Nemzeti színházban azonban ne adj isten, hogy egy darabot máskép játszszanak, mint harminc évvel ezelőtt. Nem igaz, hogy ez a dráma csupa páthosz, megmutatja azt U­jházi és Gyenes és nem igaz, hogy csupa hamis páthosz, megmutatja azt Jászai Mari, Bánk bánon nem segít az új díszlet, az új jelmez, csak az új betanulás, de a betanulás legyen új, ne pedig ez vagy a szereplő. (k. f.) * (Az operaházban) holnap, szerdán, a tervbe vett klasszikus ciklus első előadásául Shakespeare színműve, A szentivánéji álom kerül színre a Nem­zeti színház és operaház tagjainak közreműködésével. Az előforduló táncokban közreműködik az egész tánc­személyzet. Az előadást mérsékelt helyárakkal, bér­letszünetben (33. sz.) adják. Ez előadás iránt olyan volt az érdeklődés a közönség körében, hogy ez elő­adásra az összes jegyek már hétfőn délig eladattak. Ez az eredmény arra indította az operaház és a Nem­­zet színház igazgatóságát, hogy a darabot legközelebb még egyszer előadásra tűzi ki. * (A Taonhäuner) csütörtöki előadásának kü­lönös érdekességet kölcsönöz az a körülmény, hogy Erzsébet szerepét IV. Kram­mer Teréz énekli, aki ez alkalommal mutatkozik be ebben a szerepben a buda­pesti közönségnek. * (A Vígszínházban) holnap, szerdán, né­hány napi szünet után ismét a Csókon szerzett vő­legényt adják Fedák Sári fölléptével A művésznő az előadás után Kolozsvárra utazik, ahol másnap kezdi meg három estére terjedő vendégszereplését. Ko­lozsvár lesz az első vidéki város, ahol a Csókon szerzett vőlegényt a mostani új formájában adják. Fedák Sári a szombat esti előadás után visszatér Budapestre és vasárnap délután ismét eljátszsza a Vígszínházban Abray Irént. —­ A holnapi napot kivéve - - — -------------—­) a Vígszínházban minden este Lante-ot, Weber Pierre szenzációs sikerű bohózatát adják. * (Pálmay Ilka a Magyar színházban.) Pálmay Ilka vendégjátéka iránt a közönség minden rétegében nagy és általános az érdeklődés. Pálmay Ilka már évek óta nem játszott Budapesten a Nőe­mancipáció Flórájához fogható fényes és hálás szerepet, amely állandóan az akció középpontjában tartja, úgy hogy a művésznő szinte folytonosan a színpadon van. Külön érdekessége, sőt látványossága lesz a Nőemancipációnak Pálmay Ilka fényes toalettjeinek sorozata, ezek között egy excentrikus vadászruha, egy sötétkék lovaglóruha és végül egy fantasztikus jelmez, amelyben a szabadság Istenasszonyát ábrá­zolja a művésznő, aki ezenkívül még két modern divatos toalettbe is öltözik. * (A színművészeti Akadémia előadása.) Vasárnap, f. hó 16-án este tartják a színművészeti Akadémia növendékei Ujházy Ede vezetése mellett harmadik vizsgálati előadásukat. Színre kerül : A bor Gárdonyi Géza falusi története. A főbb szerepeket játszszák : Batizfalvi Elza, Harmat Hedvig, Judik Etel, Kacsoh Fatime, Váradi Ilka, Beregi Sándor, Bársony István, Kotsis Lóránt, Rátkai Márton, Rittka Ferenc és Szilágyi Iván. * (Tarka Színpad.) A fővárosi orfeum mű­sorába beékelt Tarka színpad idei működése különö­sen bevált. A Zboray-féle Második ágy e hó 15-én kerül színre harmincnegyedszer és utoljára. Novem­ber 16-án Jean Louis francia színműírónak A párlj című darabját mutatják be Keltai Hugó fordításá­ban. Tarka színpad ez idei műsora igen változatos­nak ígérkezik. A vezetőség elfogadta dr Torkos Bé­lának egy bohózatát, amely Zboray Aladárnak egy újabb sikert ígérő darabja után kerül színre. Ezeken kívül elő fog adatni: dr Aczél Endre és Nagy Endre egy-egy darabja. * (Bemutató az aradi színházban.) Az aradi nemzeti színházban nagy sikerrel mutatták be Barthos Andor és Hódy Lajos, „A Kilencedik" című vígjáték­át. A szerzők az előkelő társaságba tolakodó parvenüt rajzolják meg sok humorral és ötletesség­­séggel. Telt ház és díszes közönség mulatott egész este a darabban egymást követő bohókás jelenetek­ben, s a bonyodalmakban bővelkedő helyzetekben. A szerzőket többször kitapsolták az első és második felvonás után. A közreműködők közül különösen Mariházy ( Keveházy báró), F. Csigaházi Etel (Lőcsi­­káné), J. Pajor Ágnes (Neszmélyi Margit) és Füredi,­ a milliomos parvenir szerepében tűntek ki. Az aradii sajtó nagy dicsérettel emlékezik meg a darabról,­ amely több vidéki színpadon is bemutatásra kerül. . (Érdekes vendégszereplés.) Az aradi nem­zeti színházban egymást követik az érdekesnél érde­kesebb vendégszereplések. Zilahi Gyula színigazgató ugyanis, a főváros valamennyi neves művészével megállapodott, hogy a téli szezon folyamán vendég­szerepelni fognak nála. Legközelebb egy minden te­kintetben érdekes vendégjáték színhelye lesz az aradi színpad. Mátrai B. Béla, a Vígszínház kiváló főren­dezőj­e rándul le Aradra, hogy ott több estén át ven­dégszerepeljen. Mátrai B. Béla a nyolcvanas évek­ben hosszabb ideig tagja volt az aradi színháznak, ahol művészetét annyira megbecsülték, hogy később ő lett az aradi színház művezetője és az akkor még drámai hős Ditrói Mór igazgatója. Mátrai B. Béla, Harpagon, Shylok és Serooge szerepekben fog de­bütálni. A legutóbbi szerepben, amely a Karácsony c. látványosságban fordul elő, Mátrai működött a premieren is. Érdekes fölemlíteni, hogy ez a látvá­nyosság magyar darab, de szerzője eddigelé meg­őrizte inkognitóját. Most — körülbelül tizennyolc év után — Mátrai B. Béla aradi vendégjátéka alkalmá­ból meg fogja ismerni az aradi közönség a maga idejében kedvelt látványosság, a Karácsony szer­zőjét is. * (Színészet a vidéken.) Mint Nagybecske­­rekről jelentik, Deák Péter társulata a közönség gyenge pártfogása mellett mellett folytatja előadásait, dacára annak, hogy az igazgató a drámai és operetta irodalom újabb termékeit hozza színre. A közönség ked­vence Deákné Kovacsics Margit, akit legutóbb ju­­talomjátéka alkalmából a közönség több értékes ajándékkal tüntetett ki. A társulat többi tagjai közül különösen Kemény Lajos, Tömöri Melissza, Győri Matild, Vágó Géza, Somfár Gyula, Cathrine és Tóth Stefiké működnek nagy tetszés mellett. * (Bánóczy Endre) társulatával, az „első ma­gyar szecessziós színház" ensemblejével ez idő sze­rint Ó-Becsén rendez előadásokat. Csakis nemzeti­ségi vidéken működik, hogy a német, vagy más ajkú múzsát kiszorítsa. Csakis jobbfajta egyfölvonásos darabok vannak műsoron u. m. A medve, Már al­szik stb. s legközelebb Hermann Ottóné elbeszélésé­ből készült „Ha nem lehet máskép" című dramolett kerül színre. A kis társulat jobb tagjai: B. Salgó Aranka, Erdős Rezső, Fehér Ödön. * (Kubelik) vasárnap a sandringhami udvari hangversenyben Edvárd király és Vilmos császár előtt játszott és óriási sikert aratott művészi előadá­saival. A király, a királyné és Vilmos császár, ké­­­sőbb Balfour, Chamberlain és Roberts lord is sokáig­­ beszélgettek Kubelikkel.­­ *“

Next