Pesti Hírlap, 1902. november (24. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-12 / 311. szám
I 1902. november 12., szerda. PESTI HÍRLAP 9 ■ ■ ■---------------------------—■—■■ —— -vette a múltban sörön előfordult kanapé-pöröknek. A bérkocsiiparosok sérelmeit pedig a kormány orvosolta , így az egyes bérkocsiiparosok által megszerezhető bérkocsi-rendszámok maximumát 6-ban állapította meg, mert a rendőrség által egy-egy iparosnak eddig elé engedélyezett 3 bérkocsiszámot kevésnek találta az illető család megélhetésére. Szabályozást nyert a kihágási bíráskodás, a bérkocsiszámok öröklése és élők közti átruházása, a bérkocsi-vizsgálások kérdése, a bérkocsis segédek ellenőrzése, a viteldíjszabályzat, az iparosok honpolgársága tekintetében pedig Láng kereskedelmi miniszter összhangzásba hozta a szabályrendeletet a vám- és kereskedelmi szövetség követelményeivel. — A farkasréti villamos vasút menetrendje. A székesfővárosi tanács a Krisztina-tér—déli-vasút—böszörményi-út—farkasréti villamos vasút 1902/3-iki téli menetrend tervezetét véleményezés végett megküldötte a főkapitánynak. A tervezet szerint a Krisztina-térről reggel 7 órakor, a farkasrétről 7 óra 30 perckor indul az első vonat. Az utolsó indul a Krisztina-térről este 8 órakor, a farkasrétről 8 óra 30 perckor. A villamos az útvonalon 30 percen kint közlekedik. A főkapitány ma átiratilag értesítette a székesfőváros tanácsát, hogy a tervezethez nem járul hozzá. A közönség joga és méltányos igényeinek kielégítését szem előtt tartva, a következő menetrend mellett foglal állást: A közlekedés 15 percenként történjék. Az első kocsi reggel a Krisztina-térről 6 óra 30 perckor, a farkasrétről 7 órakor, induljon, az utolsó a Krisztina-térről este 8 óra 46 perckor, a farkasrétről 9 óra 15 perckor. — Az októberi adó. A múlt hónapban az állami pénztárnál és a főváros pénztáránál összesen 24,818 K-val több adót fizettek, mint a múlt év október havában. — A főváros közbiztonsága. A közbiztonság a rendőrfőkapitány jelentése szerint a múlt hónapban is teljesen kielégítő volt, 1512 bűnesetben indítottak nyomozást, a fogházban és telehházban pedig 1968 ember volt. A fővárosból nyolcvan embert tiltottak ki, köztük 14 külföldit. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Valentíny-kiállítás.) A magyar művészvilág egyik eredeti és népszerű alakja volt Valetiny János, aki Nádasd-Ladány csöndes magányában festegette cigányait, kiaknázva a magyar cigányélet mindenféle eseményeit. A cigányélet és a Balaton poézise, ez volt Valentiny kiaknázhatlan thémája és mikor most a tavaszszal 60 éves korában elhunyt, még vagy 130 darab kisebb-nagyobb vászon maradt utána, melyekből a művész barátai most kiállítást rendeztek a Váciutca 25 sz. alatt a gróf Szapáry-féle bérházban. E kiállítás egész jövedelmét, a művész végső rendelkezéséhez képest, jótékony célokra fordítják s épen ezért kívánatos volna, ha e kiállításnak minél nagyobb anyagi sikere lenne. Az erkölcsi siker, sajnos, gyöngébb lesz, mert a művészet ínyencei inkább egy sereg érdekes cigány-vázlatot reméltek, mint néhány nagyobb s jóformán elavult vásznat s egész sereg édeskés balatoni tájképet. A kiállításban mégis vannak kiválóbb művek, amiket érdemes megszerezni- ilyen pld. főleg érdekes tárgyánál és igen becsületes megfestésénél fogva a 28. sz. (Régi dal), melyen egy szalmaágyon ülő, őszhajú, elaggott cigány húzza, talán unokájának, az ő hajdani legszebb nótáját. Élénk tárgya van a 42-es számú nagyobb festménynek, melyet katalógus hiányában talán »Cigány-zeneakadémiának« nevezhetnénk el, mert azt a mulatságos jelenetet ábrázolja, mikor a prímás a rajkókat muzsikára tanitja s épen az egyiknek a fülét ráncigálja, talán azért, hogy a hallását megjavítsa. Kedves kép a 69-es számú, mely egy padkán ülő vizslaszemű cigánypardót ábrázol, amint hegedűjét hangolja. Azután technikailag a legelőkelőbb a 49-es számú vászon, melyen egy cigányfiú a mellette ülő cigányleány dalát hegedüli. Valentiny édes, kicsiszolt ecsetkezelésétől elüt a 45. sz. vászon széles, friss technikájával, ennek tárgya a falu végén ballagó cigánymenyecske rajkójával. A művész tájképei közül a legfinomabb egy balatoni reggeli hangulat (93. sz.), egy viharos balatoni kép (64 sz.) és egy kis vizitikör-tanulmány (36. sz.) A kiállítás mindössze két hétig marad nyitva s 40 fillér belépődíj mellett látható. * (A párizsi magyar pavilion) A magyar képző- és iparművészet alkotásainak legszebb tárháza a párizsi 1900-iki világkiállítás magyar pavilionja volt, melynek emlékét most igen díszesen kiállított emlékműben örökítette meg Ridisics Jenő, a magy. iparművészeti múzeum ismert nevű igazgatója. A francia nyelven megjelent díszmó első fejezetében Szalay Imre részletesen leírta a világkiállítás magyar pavillonját, a második fejezetben Radzsics Jenő a pavillonban bemutatott történelmi műkincsekről értekezik, a harmadik fejezetben pedig Győry Árpád a magyar kiállítás clou-ját a ,,huszártermet" ismerteti s egyúttal behatóan foglalkozik huszárságunk történelmével. E cikkekhez mintegy 50 szövegillusztráció és harminc díszes fénynyomat és színes nyomat van mellékelve, hogy a kiállított műkincseket részben szemléletileg is bemutassa az emlékkönyvnek szánt diszmó, melyet a külföld szakértői kétségkívül nagy szeretettel őriznek meg. * (A Modern Lakás) új Iparművészeti kiállítása csütörtökön, f. hó 13-án nyílik meg. A művészi vállalat IV. Ferenciek tere 2 sz. alatt levő helyiségeiben rendezett kiállítás a modern iparművészet legújabb remekeit fogja a közönségnek bemutatni. * (A Műcsarnok téli kiállításának) rendezését teljesen befejezték a rendezőbizottságok. A kiállító művészek szerdán délelőtt 9 órától délután 4-ig végezhetik műveiken az utolsó rendezést, a sajtó képviselői számára 13-án 9—4 óráig lesz nyitva a kiállítás s az ünnepies megnyitás 14 én, pénteken, délután lesz Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében. A vernissage-on a beledij 2 korona, társulati tagok a megnyitáson igazolójegyeikkel, hozzátartozóik pedig a kiadott tiszteletjegyekkel vehetnek részt. A kiállítás anyaga rendkívül gazdag. * (A művész sorsa.) A budapesti művészvilágnak ismert és rokonszenves alakja volt Szárnyovszky Ferenc szobrász, aki főleg a kis szobrászatban, reliefek és apró alakok mintázásában volt mester. A művész hosszabb ideig lakott Párizsban és ott érte az a megtiszteltetés, hogy a magyar kormány reá bízta a király által a nemzetnek ajándékozott Hz szobor egyikének mintázását. A művésznek Pálffy Miklós, a híres generális arcalakját kellett elkészítenie. Szárnyovszky a francia a francia fővárosban teljesen elfranciásodott és a magyar hadvezért megörökítő mintázata is inkább francia volt, mint magyar. Az országos képzőművészeti tanács, mely a szobrokat fölülbírálja, nem fogadta el a kivitelre a szobrot. A művészt rendkívül lesújtotta ez a visszautasítás. Első felindulásában összezúzta a mintát s ő maga azóta súlyos betegen fekszik. Búskomorság gyötri most a művészt, akinek sorsa iránt általános a részvét. * (Zrínyi Miklós emléke.) Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek emléket állítanak Csáktornyán. A szoborbizottság Szász Gyula fővárosi szobrászt bizta meg az emlékmű készítésével. Száz elkészítette a mintát, melynek magas oszlop a főrésze. Az oszlop derekán van Zrínyinek domborművű mellképe, a csúcsán pedig a turul madár. Az országos képzőművészeti tanács az emlékű mintáját legközelebbi ülésében fogja megbírálni. SZÍNHÁZ és zene. * (Nemzeti színház.) Katona József születése napján adták Bánk bánt, új jelmezekkel, a régi előadásban. Csudálatos dolog minálunk a klasszicitás és a kegyelet. Amióta Katona Józsefet jogaiba igtatták s amióta az eszünket tudjuk, Bánk bánt mindig kicsi közönség előtt és mindig ugyanolyan rosszul adták, mint ma. A műsor ilyen örök pontjának a generációk során fejlődnie kellene a változó művészi stílussal, a Nemzeti színházban azonban ne adj isten, hogy egy darabot máskép játszszanak, mint harminc évvel ezelőtt. Nem igaz, hogy ez a dráma csupa páthosz, megmutatja azt Ujházi és Gyenes és nem igaz, hogy csupa hamis páthosz, megmutatja azt Jászai Mari, Bánk bánon nem segít az új díszlet, az új jelmez, csak az új betanulás, de a betanulás legyen új, ne pedig ez vagy a szereplő. (k. f.) * (Az operaházban) holnap, szerdán, a tervbe vett klasszikus ciklus első előadásául Shakespeare színműve, A szentivánéji álom kerül színre a Nemzeti színház és operaház tagjainak közreműködésével. Az előforduló táncokban közreműködik az egész táncszemélyzet. Az előadást mérsékelt helyárakkal, bérletszünetben (33. sz.) adják. Ez előadás iránt olyan volt az érdeklődés a közönség körében, hogy ez előadásra az összes jegyek már hétfőn délig eladattak. Ez az eredmény arra indította az operaház és a Nemzet színház igazgatóságát, hogy a darabot legközelebb még egyszer előadásra tűzi ki. * (A Taonhäuner) csütörtöki előadásának különös érdekességet kölcsönöz az a körülmény, hogy Erzsébet szerepét IV. Krammer Teréz énekli, aki ez alkalommal mutatkozik be ebben a szerepben a budapesti közönségnek. * (A Vígszínházban) holnap, szerdán, néhány napi szünet után ismét a Csókon szerzett vőlegényt adják Fedák Sári fölléptével A művésznő az előadás után Kolozsvárra utazik, ahol másnap kezdi meg három estére terjedő vendégszereplését. Kolozsvár lesz az első vidéki város, ahol a Csókon szerzett vőlegényt a mostani új formájában adják. Fedák Sári a szombat esti előadás után visszatér Budapestre és vasárnap délután ismét eljátszsza a Vígszínházban Abray Irént. — A holnapi napot kivéve - - — -------------—) a Vígszínházban minden este Lante-ot, Weber Pierre szenzációs sikerű bohózatát adják. * (Pálmay Ilka a Magyar színházban.) Pálmay Ilka vendégjátéka iránt a közönség minden rétegében nagy és általános az érdeklődés. Pálmay Ilka már évek óta nem játszott Budapesten a Nőemancipáció Flórájához fogható fényes és hálás szerepet, amely állandóan az akció középpontjában tartja, úgy hogy a művésznő szinte folytonosan a színpadon van. Külön érdekessége, sőt látványossága lesz a Nőemancipációnak Pálmay Ilka fényes toalettjeinek sorozata, ezek között egy excentrikus vadászruha, egy sötétkék lovaglóruha és végül egy fantasztikus jelmez, amelyben a szabadság Istenasszonyát ábrázolja a művésznő, aki ezenkívül még két modern divatos toalettbe is öltözik. * (A színművészeti Akadémia előadása.) Vasárnap, f. hó 16-án este tartják a színművészeti Akadémia növendékei Ujházy Ede vezetése mellett harmadik vizsgálati előadásukat. Színre kerül : A bor Gárdonyi Géza falusi története. A főbb szerepeket játszszák : Batizfalvi Elza, Harmat Hedvig, Judik Etel, Kacsoh Fatime, Váradi Ilka, Beregi Sándor, Bársony István, Kotsis Lóránt, Rátkai Márton, Rittka Ferenc és Szilágyi Iván. * (Tarka Színpad.) A fővárosi orfeum műsorába beékelt Tarka színpad idei működése különösen bevált. A Zboray-féle Második ágy e hó 15-én kerül színre harmincnegyedszer és utoljára. November 16-án Jean Louis francia színműírónak A párlj című darabját mutatják be Keltai Hugó fordításában. Tarka színpad ez idei műsora igen változatosnak ígérkezik. A vezetőség elfogadta dr Torkos Bélának egy bohózatát, amely Zboray Aladárnak egy újabb sikert ígérő darabja után kerül színre. Ezeken kívül elő fog adatni: dr Aczél Endre és Nagy Endre egy-egy darabja. * (Bemutató az aradi színházban.) Az aradi nemzeti színházban nagy sikerrel mutatták be Barthos Andor és Hódy Lajos, „A Kilencedik" című vígjátékát. A szerzők az előkelő társaságba tolakodó parvenüt rajzolják meg sok humorral és ötletességséggel. Telt ház és díszes közönség mulatott egész este a darabban egymást követő bohókás jelenetekben, s a bonyodalmakban bővelkedő helyzetekben. A szerzőket többször kitapsolták az első és második felvonás után. A közreműködők közül különösen Mariházy ( Keveházy báró), F. Csigaházi Etel (Lőcsikáné), J. Pajor Ágnes (Neszmélyi Margit) és Füredi, a milliomos parvenir szerepében tűntek ki. Az aradii sajtó nagy dicsérettel emlékezik meg a darabról, amely több vidéki színpadon is bemutatásra kerül. . (Érdekes vendégszereplés.) Az aradi nemzeti színházban egymást követik az érdekesnél érdekesebb vendégszereplések. Zilahi Gyula színigazgató ugyanis, a főváros valamennyi neves művészével megállapodott, hogy a téli szezon folyamán vendégszerepelni fognak nála. Legközelebb egy minden tekintetben érdekes vendégjáték színhelye lesz az aradi színpad. Mátrai B. Béla, a Vígszínház kiváló főrendezője rándul le Aradra, hogy ott több estén át vendégszerepeljen. Mátrai B. Béla a nyolcvanas években hosszabb ideig tagja volt az aradi színháznak, ahol művészetét annyira megbecsülték, hogy később ő lett az aradi színház művezetője és az akkor még drámai hős Ditrói Mór igazgatója. Mátrai B. Béla, Harpagon, Shylok és Serooge szerepekben fog debütálni. A legutóbbi szerepben, amely a Karácsony c. látványosságban fordul elő, Mátrai működött a premieren is. Érdekes fölemlíteni, hogy ez a látványosság magyar darab, de szerzője eddigelé megőrizte inkognitóját. Most — körülbelül tizennyolc év után — Mátrai B. Béla aradi vendégjátéka alkalmából meg fogja ismerni az aradi közönség a maga idejében kedvelt látványosság, a Karácsony szerzőjét is. * (Színészet a vidéken.) Mint Nagybecskerekről jelentik, Deák Péter társulata a közönség gyenge pártfogása mellett mellett folytatja előadásait, dacára annak, hogy az igazgató a drámai és operetta irodalom újabb termékeit hozza színre. A közönség kedvence Deákné Kovacsics Margit, akit legutóbb jutalomjátéka alkalmából a közönség több értékes ajándékkal tüntetett ki. A társulat többi tagjai közül különösen Kemény Lajos, Tömöri Melissza, Győri Matild, Vágó Géza, Somfár Gyula, Cathrine és Tóth Stefiké működnek nagy tetszés mellett. * (Bánóczy Endre) társulatával, az „első magyar szecessziós színház" ensemblejével ez idő szerint Ó-Becsén rendez előadásokat. Csakis nemzetiségi vidéken működik, hogy a német, vagy más ajkú múzsát kiszorítsa. Csakis jobbfajta egyfölvonásos darabok vannak műsoron u. m. A medve, Már alszik stb. s legközelebb Hermann Ottóné elbeszéléséből készült „Ha nem lehet máskép" című dramolett kerül színre. A kis társulat jobb tagjai: B. Salgó Aranka, Erdős Rezső, Fehér Ödön. * (Kubelik) vasárnap a sandringhami udvari hangversenyben Edvárd király és Vilmos császár előtt játszott és óriási sikert aratott művészi előadásaival. A király, a királyné és Vilmos császár, később Balfour, Chamberlain és Roberts lord is sokáig beszélgettek Kubelikkel. *“