Pesti Hírlap, 1902. december (24. évfolyam, 330-358. szám)

1902-12-01 / 330. szám

1902. december 1., hétfő. P­ES­TI HÍRLAP elhalt képviselőt, Bondár Ferenc a volt képviselő vejét, Balogh Mihályt ajánlotta, Bereczky István pedig Csorvássyt, aki kijelentette, hogy nem fogadja el a jelöltséget Marton Ferenc Halász Lajos nagyváradi szerkesztőt ajánlotta. Halász jelölése ellen a gyűlés hevesen tiltakozott, s eközben oly zajt csaptak, hogy a rendőrségnek kellett közbelépnie. A sarsiadiak de­­putációja elkésve érkezett a gyűlésre. Nem akarták őket bebocsátani és meghallgatni, mire azok kijelen­tették, hogy külön jelöltet állítanak. Az értekezlet végül Balogh Mihály személyében állapodott meg. Halász is föllép, s mint értesülünk, nem reménytele­nül, mert erős pártja van. A szabadelvű párt is jelöl­tet fog állítani. A fiumeiek tiltakozó gyűlés®. Fiuméban, a Pieppi városrészben, vasárnap délután 3 órakor til­takozó népgyűlést tartottak. Az elnöki megnyitó után Troc­a István olasz beszédet intézett a sokasághoz. A civillista fölemelése, a katonajavaslat és a kiván­dorlás ellen szólt. A következő szónok Aranyos György volt, ki nagy lelkesedéssel magyarul beszélt és zajos tapsok között a javaslatok elleni akcióhoz való csatlakozásra hívta föl a munkásokat. Dabovics horvátul, Weisz Kálmán pedig németül beszélt. A népgyűlés határozatát a kormányzó útján juttatják a kormányhoz. A puchói mandátum. Báró Kans­tvornak a puchó­ illavai kerület néppárti jelöltjének támogatá­sára vasárnap a kerületbe utazott Ernszt Sándor képviselő is. A választás december 4-én lesz. A megyei közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó miniszteri rendeletek miatt országszerte általános a panasz. A megyékben az alispántól kezdve le az igtatóig mindenki tanulmányozza a szövevé­nyes utasításokat, de ritka egyértelműséggel mind­annyian megegyeztek abban, hogy az új rend jóval bonyolultabb és nehézkesebb lesz, mint az eddigi. Különösen azon megyékben, hol a közigazgatás mintaszerű, nagy az elkeseredés, mert a miniszteri utasítás nem vette figyelembe a gyakorlati élet által már korábban igazolt egyszerűsítéseket. A fővárosi árvaszéknél is hasonló tapasztalatokra jutottak. A belügyminisztériumnak tudomása van ezen elégület- fenségről, de egyelőre az egész országban életbe léptetik az egyöntetű eljárást, mely ha egyik vagy másik részben javításra szorulna, annak módosítása iránt intézkedés történik. Népgyűlés a civillista emelése ellen. A fővárosi munkások vasárnap délután nagy népgyűlést tartottak a Tattersallban a civillista eme­lése, a kivándorlási törvényjavaslat és a katonaság létszámának emelése ellen. Elnöknek dr Goldner Adolfot, jegyzőnek Garami Ernőt választotta meg a népgyűlés. Groszmann Miksa tiltakozik a civillista eme­lése ellen, melyet többek között azzal is indokolnak, hogy drágább lett a vadászat. Hát a kenyér utáni vadászat nem lett drágább ? Ha a munkaadó nem­­adja meg a munkásnak a követelt bért, ez sztrájkba lép. Tessék Ferenc Józsefnek is, ha kevesli a fize­tését, más után keresni ezt meg. (Viharos taps.) Az uralkodók sztrájkja még sohasem járt üzembeszü­nte­­téssel. (Zajos helyeslés.) Mikor a munkásság mondja, hogy nem bír megélni fizetéséből, mozgósítják ellene a rendőrséget és katonaságot. Addig egy fillér eme­lést sem szavazunk meg, amíg Magyarországon min­den ember tisztességes megélhetést nem nyer. (Viha­ros helyeslés.) Bokányi Dezső a katonaság szaporítása ellen emel szót. Ismerteti az európai fölfegyverkezés költségeit s azt mondja, hogy egyedül a munkásságnak van bá­torsága ez ellen szavát fölemelni. Európában ma nem kevesebb mint négy milliárd márkát fordítanak a mi­­l­­ltarizmus fentartására s most nálunk ismét emelni­­ akarják a hadsereg létszámát, ugyanakkor pedig a­­ kivándorlás ellen hoznak törvényt, mert a Dap már nem képes itt megélni. Bokányi kikel ezután a pol­gárság tunyasága ellen, mert még egy gyűlésen sem tiltakozott a terhek emelése ellen. Állást foglal a militarizmus követelései ellen s az állandó hadsereg helyett követeli a népfölfegyverkezést. A min­tarizmus ma állam az államban, elnyomja a kultúrát, a nép szabadságát s meleg ágya a nemzeti érzelem eldur­vulásának. A munkásság álláspontja az, hogy egy embert, egy fillért sem szabad megszavazni a mini­­­tarizmusnak. (Zajos helyeslés.) N­­einer Jakab a kivándorlás betiltásáról be­szél , azt mondja, hogy a kapitalisták és­­ agráriusok hasznáért akarják megakadályozni a mun­kásságot, hogy ezt az országot itthagyja, ha már itt megélni nem bír. Nem azért lehetetlen itt a meg­élhetés, mintha a föld nem teremne eleget, hanem az a rendszer, hogy egyesek költhetik el ezrek munká­jának gyümölcsét Egyesek elfoglalták az ország földjének nagy részét s ez a második honfoglalás tette tönkre a népet. Most nem a szocialisták voltak az osztozkodók. Magyarországon az átlagos munka­bér 1­kor. 6 fillér; csoda tehát, ha a nép kiván­dorol ? A kormány csendőrszuronyokkal akarja visz­­szatartani a népet a kivándorlástól. Mi is meg akar­juk akadályozni a kivándorlást de úgy, hogy itt akarunk szerezni a népnek megélhetést. (Zajos he­lyeslés.) Most Garami Ernő jegyző olvasta fel a kö­vetkező határozati javaslatot: ..Tekintettel a nép mindinkább tűrhetetlenné váló nyomorára; tekintettel arra, hogy a kor­mány a nép legközvetlenebb érdekeinek istápo­­lására nem hajlandó és nem képes; tekintettel arra, hogy a kulturális szükségletek terén a magyar állam még legelemibb feladatait és köte­lességeit sem teljesíti, az anyagi és szellemi nyomorúság ezrével szedi áldozatait az országban — tiltakozik a jelen népgyűlés az ellen, hogy a király fizetését a magyar parlament fölemelje, továbbá tiltakozik a katonaság tervezett szapo­rítása, a katonai terhek minden fokozása ellen s követeli az állandó hadsereg eltörlését s a nép fölfegyverkezését. Ezekkel együtt kimondja, hogy a képviselőház előtt fekvő kivándorlási törvényeket merényletnek tekinti az egyéni és költözködési szabadság ellen s követeli, hogy a kormány a kivándorlást a nép terheinek enyhí­tésével, szellemi és anyagi érdekeinek megvédé­sével csökkentse.“ A határozati javaslat egyhangú elfogadása után dr Goldner Adolf elnök kijelenti, hogy ha a hatóság bérencei esetleg zavargásokat akarnának provokálni, a munkások maguk gátolják meg ezt. Az öntudatos munkásság nem akarhat kárt okozni a kenyérért küzdő szegény kereskedőknek. Nem ablakot akar törni a munkásság, hanem bilincseit s ezért kéri, hogy csöndben, nyugalommal oszoljanak szét. A munkások rendben szét is oszoltak s az Almássy kér­ kapitány vezénylete alatt kivonult rend­őrség, mely ezúttal aránylag nagyon csekély számú volt, szintén hazamehetett. A kerepesi­ uton lovas őrjáratok cirkáltak, de a munkások vörös karszalagos rendezői is ügyeltek a szétosztásnál a rendre és közbelépésre sehol sem volt szükség. TÁVIRATOK. Washington, nov. 30. Cambon eddigi francia nagykövet ma átnyújtotta Roosevelt elnöknek a visszahívásról szóló iratot. Roma, nov. 30. A pápa ma kihallgatáson fogadta Szergiusz orosz nagyherceget. Párizs, nov. 30. Delarey tábornok családjá­val együtt ide érkezett. Hír szerint rövid tartózko­dás után Transvaalba utazik. Róma, nov. 30. A legközelebbi nemzetközi mezőgazdasági kongresszus 1903. április 19-én lesz Rómában. Prága, nov. 30. A cseh takarékpénztár igaz­gatója, Worofka Vencel lovag ma meghalt. Madrid, nov. 30. A portugál király itteni lá­togatása alkalmával nagy ünnepségek lesznek Mad­ridban. Bukarest, nov. 30. Az osztrák ipartanács albi­zottságának tagjait, akik a keleten tanulmányutat tesznek, ma Károly király fogadta, aki azt az óha­ját fejezte ki, hogy a forgalmi viszonyok Ausztria- Magyarország és Románia közt minél kedvezőbben alakuljanak. Harry Smith, nov. 30. Müner lord, aki az Oranje-gyarmatban tett körútjában ideérkezett, lová­ról leesve könnyen megsérült, de azért képes küldött­ségeket fogadni. London, nov. 30. A Reuter-ügynökség jelenti Caracasból. A kormány csapatai szerdán bevették Nova Barcelona városát, anélkül, hogy ellentállásra bukkantak volna, mivel a felkelők már­ elhagyták volt a várost. Spanyol republikánusok gyűlése. Madrid, nov. 30. A köztársasági párt ma i­is Margót elnök halálának évfordulója alkalmából gyű­lés tartott, melyen 258 város volt képviselve. Heves beszédeket mondottak, amelyekben elítélték a kleri­­kalizmust és dicsőítették a forradalmat. Leroux kép­viselő fölhívta a jelen voltakat, hogy jogaikért fegy­veres kézzel küzdjenek. A gyűlésen résztvevő ezután Di­ Margát sírjához vonultak,­­ szintén heves be­szédeket mondottak. Orosz hang Anglia ellen. Pétervár, nov. 30. A Novoje Vrem­ja ve­zércikkben foglalkozik a pénzügyminiszter ren­deletével, mely Oroszország álláspontját fejezi ki a cukormegadóztatás ügyében és megjegyzi, hogy ha Anglia vonakodik a választott bírósá­got elfogadni, ez a mostani kultúrába pótokkal ellenkező, hallatlan álláspont. Ha Anglia az orosz ekkorra fölemelt illetékeket vet ki, úgy kötelessége, volna előbb felmondani az Orosz­országgal fennálló legtöbb kedvezményes szer­ződést, de letérni a törvényes útról, oly cse­lekmény, melyet csak az követ el, aki erősebb­nek tartja magát és nem vet súlyt a­ gyöngébb tiltakozására. Angliának ezt az eljárásit nem lehet büntetlenül hagyni. Oroszország Angliá­val szemben fennálló kötelezettségei alól fel­mentettnek fogja magát tekinteni és úgy fog eljárni, ahogy saját érdeke megköveteli. Választások Görögországban Athén, nov. 30. A kamarai választások inci­dens nélkül folytak le. Waldeck-Rousseau volt fran­cia miniszterelnök mint néző megjelent egy vá­lasztásnál. A közönség fölismerte és Éljen Wal­deck-Rousseau ! Éljen Franciaország - kiáltásokkal üd­vözölte. Athén, nov. 30. A választásokat incidens nél­kül befejezték. Az eredmény Athénben az, hogy a Delyannisták listája győzött. Sem a kormány hívei, sem Theotikisz párthívei közül nem választottak meg senkit. A Delyannisták zajos tüntetések közt járják be az utcákat. Az angol pénzügyminiszter beszéde. London, nov. 30. Hogy Hicks-Beach pénz­­ügyminiszternek szerdán Croydonban tartott beszéde esetleg helytelenül ne magyaráztassék, a Reuter­­ügynök­ség konstatálja, hogy a pénzügyminiszter azt mondotta, hogy nem valószínű, hogy az angol állam­­kincstárból a búrok és a lojális érzelmű délafrikaiak számára már adományozott összeget még emelnék. Beszédében legkevésbbé sem gondolt az angol adó­fizetők adóterheinek növelésére, hanem csupán a trans­­vaali államkincstárból esetleg fölveendő kölcsönre, mikor további támogatásról szólott, amely, amennyi­ben szükséges volna, csak Dél-Afrika felvirágzásának előmozdítására adatik. A marseillei kikötő­sztrájk, Marseille, nov. 30. A sztrájkbizottság tegnap este táviratot intézett Combes miniszterelnökhöz, amelyben tiltakozik csapatoknak Marseillebe való ki­küldése ellen. A sztrájkbizottság titkára táviratilag közölte Pelletan tengerészetügyi miniszterrel, hogy ha a konfliktust öt nap alatt el nem intézik, Franciaor­szág valamennyi kikötőjét föl fogja szólítani az álta­lános sztrájkra. Marseille, nov. 30. A postaszolgálatot 24—2,8­0 órai késéssel sikerült biztosítani. Részben két francia postagőzös, mely rendes legénységével indult el, részint bőreit és tengerészkatonákkal ellátott hajók, részint idegen hajók gondoskodnak e szolgálatról. A sztrájkolók­­ teljesen nyugodtan viselkednek, Párizs, nov. 80. A tengerészeti miniszter ren­­­­deletet adott ki, hogy két kereskedelmi hajót lássa­­­­nak el a haditengerészet matrózaival és 150 újonc­o­tot, akiknek a kereskedelmi hajók legénységének ■ sztrájkja következtében Marseilleben kellett marad­­­­niok, Algírba és Tuniszba szállítsanak. Saint-Germaine­­ szenátor a szenátus holnapi ülésén interpellálni fog a marseillei sztrájk ügyében. Marseille, nov. 30. Eddig még nem folytas­­í­tott megbeszélés a sztrájk elintézése ügyében, mert­­ a hajózási társaságok kijelentik, hogy a külföldi ver­­s­­eny miatt nem mehetnek túl az 1900-ban tett kon­­­­cessziókon. Létkérdésről van szó rájuk nézve. A tár­­­­­saságok a hajólegénység ellen, mely megtagadta a ■v szolgálatot, panaszt adtak be. 3­ ­ ' Nagy szerencsétlenség. Chicago, nov. 29. A swifti húscsomagolási tár­­s­­aságnak abban az épületében, ahol a villamos világ­i­gitáshoz szükséges gépezetek vannak, ma kazánrob­­­­banás történt. 11 ember életét vesztette és huszan­­ megsebesültek. Két ember eltűnt.

Next