Pesti Hírlap, 1902. december (24. évfolyam, 330-358. szám)

1902-12-30 / 357. szám

— (Bacillus a vallásban.) A modern­ Orvos­tudomány szülöttje, a bacillus, kétségkívül a világ leg­nagyobb ellensége. Nincs olyan fázisa az életnek, amelyben az orvosok oda ne szegeznék elénk a baci­­last. A vízben, amivel szomjunkat oltjuk, az ételben, amivel tápláljuk magunkat, a ruhánkon, amit ma­gunkra öltünk, amihez érünk vagy minket érint, fű­ben, fában, levegőben, otthon és az utcán ezer féle alakban és módon leselkedik ránk a láthatatlan kis semmiségek miriádja s öl, pusziit, senyveszt lassan és gyorsan, amint neki tetszik. S nincsen nap, hogy újabb és újabb alakban ne tárnák elénk a veszedel­met. Most tudós orvosok kisütötték, hogy a bacillus bevonult a vallásba. A templomba már régen beke­rült a porral, amit saraunkon hordunk az oltár elé, a lélekzetünkkel, ami Istent imádva, énekkel, imával szakad ki belőlünk. S most megjelent a bacillus az oltáron is. Kopenhágából jelentik, hogy a dán orvos­egyesület elnökei és az összes több egészségügyi hi­vatalnokok közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben az úrvacsorájánál használt kelyhet járványterjesztő­nek nyilvánítják, mert valóságos melegágya a bacil­­lusoknak s aki bűnétől való tisztulását várva, áhitatos lélekkel ajkához emeli, enyhülés helyett tifuszt, gü­­mőkórt, kolerát s a betegségek egész légióját me­rítheti belőle. A bacillus ezzel bevonult teljesen a val­lásba s kimerné kicsinyelni az orvosok aggodalmát. Szerencsére a bajjal együtt megtalálták az orvosságot is. Az orvosok az eddig használt kehely helyett olyan szerkezetű kelyhet ajánlnak, amelynek alakja épen olyan, mint a rendes oltári kelyheké, de felső szélén apró ivórekeszek vannak, amelyek egy­szerű szerkezet segítségével egymás után megtelnek. Az orvosok azt hiszik, hogy ezzel elejét vehetik an­nak, hogy száj-száj után ne terjessze annyira a be­tegségeket s ezzel megmentik a kelyhet továbbra is az oltárnak.­­ (A bécsi egyetem egy magyar orvos­nak.) A bécsi egyetem orvosi kara díszoklevéllel tüntette ki Singer Mátyás királyi tanácsost, a szegedi közkórház igazgató orvosát. Singer ötven esztendővel ezelőtt nyerte el oklevelét a bécsi egyetemen, amely most díszoklevéllel emlékezett meg a szép évfor­­­­dulőről.­­ (Százmilliós szédelgés.) A brüsszeli százmilliós szédelgés tetteseit: Hutt Aimó és Ágost bankigazgatókat és dr Coomant letartóztatták. Ezzel kapcsolatban jelentik Brüsszelből a következőket: A Hutt testvérek egy brüsszeli asztalos gyermekei. Aimó 38 éves s 1890-ben még tipográfus volt egy nagy lapnak A fiatalabbik, Ágost, 31 éves­­ bank­­hivatalnok volt Brüsszelben. Mindketten eredetileg egy pénzváltóbankot alapítottak, de nagyon rossz üz­­leteket csináltak. A tőzsdén végre is hajtották őket, de találtak pénzt, melylyel kielégítették hitelezőiket s ekkor ismét a tőzsdére bocsátották őket. Új ban­kot alapítottak ezután most kezdődött rendkívüli­­szerecséjük­. Tizenkét fényes pénzműveletet hajtot­tak végre akkor gyorsan egymásután 72 millió frank tőkével, melyet a sajtó segítségével a tőzsdén 150 millió fiktív értékig hajtottak fel. Hogy ezeket az értékeket elhelyezhessék, 130 fiókot létesítettek Fran­ciaországban. Azt beszélik, hogy a Halt testvérek és dr Cooman boszrúból mindenféle leleplezéseket fog­nak tenni, amelyekkel számos magasállású személyi­séget kompromittálnak.­­ (Gázrobbanás a Korona-színházban.) Hétfőn este fél hét órakor a Kerepesi­ út 63. szám alatt levő Korona-színházban Kohn Lipót ruhatáros a sötét ruhatárban meg akarta gyújtani a gázlám­pát s mikor meggyújtott egy szál gyufát, gázrobba­nás történt. A robbanás következtében Kohn Lipót a szintén ott foglalatoskodó Rosenberg Sándorral több égési sebet szenvedett. A mentők, miután a sérülé­sek nem veszélyesek, a két ruhatárost nem vitték kórházba. A robbanás még az előadás megkezdése előtt történt s úgy származhatott, hogy a ruhatárban nem csavarták le teljesen a gázlángokat, sem a gázórát s iey telt meg a helyiség gázzal. A robba­nás dacára az előadást megtartották és azt szép­­ számú közönség nézte végig.­­ (A kedvezményes ár a bérletjegyek és az évi szabadjegyek érvényének kiterjesz­tése.) A m. kir. államvasutak igazgatósága értesíti az érdekelteket, hogy az 1902-ik­ évre kiállított ked­vezményes áru bérletjegyek és a szolgálati évi sza­badjegyek érvénye 1903. évi január hó 31-ig kiter­jesztetik. A rendes áru vagyis az 1902. évre kiadott ■ 1000 korona áru I., 700 korona áru II., 400 korona áru III. osztályú évi bérletjegyek érvénye azonban folyó évi december hó 31-ével megszűnik, vagyis a meg­hosszabbítás érvénye ezen jegyekre ki nem terjed.­­ (Deák Ferenc emléke.) A jövő évben lesz száz esztendeje, hogy Zala megyében, Söjtörön, Deák Ferenc született. Söjtör község képviselőtestü­lete kegyelettel őrizvén a haza bölcsének emlékét, Zala vármegye törvényhatóságához azzal a kérelem­mel fordult, hogy a nagy hazafi születésének száza­dik évfordulóját ünnepelje meg. A vármegye törvény­hatósága elfogadta Söjtör község képviselőtestületé­nek indítványát s Cserfán alispán elnöklete alatt na­gyobb bizottságot küldött ki, hogy az a februári közgyűléshez az ünnepség módozataira nézve tüzetes javaslatot terjeszszen elő. Deák Ferenc születésének századik évfordulóját, minden valószínűség szerint, a politikai világ is megöli és így remélhető, hogy Deák születése napján országos ünneppel hódolhat a nemzet a nagy politikus emlékének.­­ (Az időjárásról.) Az országban a hőmér­séklet általában melegebb lett. Mindenfelé a zérus fölé emelkedett s átlag 6 fokot mutat a hőmérő, aminek következtében a Duna összes mellékfolyóinak eddig szilárdan állott jege megbomlott.­­ A Fajsznál képződött hatalmas jégtorlasz még változatlanul áll, erősen megduzzasztva a Duna vizét. Az árvízveszede­­lem elkerülésére a fö­lmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának jelentése szerint Darányi Ignác földmivelésüsggi miniszter elhatározásából a visegrádi kincstári kőbánya vezetőségének kiküldöttei s az utászosztály megfelelő tiszti és altiszti személyzete Fajszra utazott, hogy a jégtorlaszt robbantással távo­lítsa el. A munkálatok eltartanak több napig, mert a torlasz sok millió köbméter jeget foglal magában. — Budapesten s általában gyenge apadás mutatkozik a Dunán s itt a magassága 186 centiméter a zérus fölött. Paksról írják, hogy a Duna vízállása Paksnál 606, Gerjennél a 680 centimétert is meghaladja. Ha a jégtorlasz még pár napig áll és felülről olvadás következtében nagyobb víz találna jönni, úgy a leg­nagyobb veszélytől lehet tartani. A paks-fadd-bogyisz­­lói ármentesitő társulat állandóan minden gátőrháznál 40 munkást tart készenlétben. Paksnak alsó részében néhány ház udvarára behatolt már a Duna vize.­­ (Eperjes rendőrfőkapitánya.) Bárdossy Jenő főispán — mint Eperjesről jelentik — dr Stephanis Nándor kassai rendőrfogalmazót nevezte ki Eperjes város rendőrfőkapitányává. — (Az egyetemi beírások rendezése.) Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter, mint érte­sülünk, rendeletet bocsátott ki a hazai egyetemek és főiskolák rektoraihoz, illetőleg igazgatóihoz, mely­ben véglegesen szabályozza a beh­atások és a tandíj­mentesség ügyét. Eszerint a rendes beírásokat az első félévben szeptember 1—15-ike, a második félév­ben január 7—22-ike közt kell elvégezni. A tandíj­mentesség ügyét a beiratást követő két hét alatt kell elintézni. E határidőn túl utólagos beiratkozásnak helye nincs. A rendes előadások az első félévben pontosan szeptember 16-án, a második félévben ja­nuár 23-án kezdődnek. Az új rend véget vet azok­nak az anomáliáknak, amelyek­ az utólagos beiratko­zás és tandíjfizetés közül a budapesti tudományegye­temen legutóbb is előfordultak. — (Mulatságok.) A fővárosi tornaklub folyó hó 31-én klubhelyiségeiben Szilveszter-estélyt ren­dez. — Az erzsébetvárosi Demokratakor is Szil­veszter-estélyt tart a hó utolsó napján. Az estély hangversenynyel lesz egybekötve, amely fél 9 óra­kor kezdődik. Közreműködnek: Kornál Berta, Sellő Paula, Nyárai Antal, Kárpát Rezső, Jarmin Pál és Krause Adél.­­ A budapesti kereskedő ifjak társu­lata tréfás műsorral, tombolával és tánccal egybe­kötött Szilveszter-estélyt rendez folyó hó 31-én. Kezdete este 9 órakor.­­ A fővárosi iparosok k­öre Szilveszter-estélyén a Kerepesi-út 30. sz. a. levő he­lyiségében, az orsz. sziniakadémia növendékeinek közreműködésével, szinielőadással egybekötött csa­ládi estélyt tart, mely alkalommal „A proletárok“ című szinmű kerül előadásra. Az előadást társas­vacsora és tánc követi.­­ A kereskedelmi utazók egyesülete az idén az ügyvédi kamara helyiségében rendezi Szilveszter-estélyét. Az estély hangversenyé­nyel kezdődik, amelyen Fedák Sári, Fóthi Frida, Nyárai Antal, Kun László és Kőszegi Sándor műkü­d­­nek közre. A hangversenyt társasvacsora és tánc követi. — Az „Otthon“ Szilveszter­ estélye. Kedden délután válthatók ki utoljára az Otthon Szilveszter­­estéjének vacsorajegyei. Minden társaság a jegyek kiváltásakor külön asztalt foglalhat le a maga ré­szére. A programm sok érdekes ponttal bővült. Hangverseny után, amely vacsora közben fog le­folyni és egy variátó előadást fog imitálni, tánc lesz az Otthon nagytermében. A tánchoz Balogh Ká­roly kitűnő bandája fogja a zenét szolgáltatni. A vacsora esti 9 órakor kezdődik. Megjelenés estebédi öltözetben.­­ (Eltűnt diákok.) Sátoralja­újhelyről jelen­tik, hogy a főgimnáziumnak két tanulója : Kubinszky Viktor első osztályú és Janik Béla hatodosztályú ta­nulók a karácsonyi rossz bizonyítvány miatt eltűntek. Máig sem találták meg őket.­­ (Villamosok karambolja a Teréz-kör­­úton.) Hétfőn délelőtt csak nagyon kevésen mú­lott, hogy a Teréz-körúton egy a zugligeti villamos katasz­trófához hasonló arányú és eredményű szerencsétlen­ség nem történt. Két városi villamos kocsi ütközött össze ugyanis a Király-utca és Teréz-körút sarkán. A dolog délelőtt tíz órakor történt. A városi villamos vasút 121. számú kocsija utasokkal zsúfolásig meg­rakodva haladt az Erzsébet-körútról a Nyugati pálya,­udvar felé, mikor a Király-utca torkolatánál — hol négy sínpár keresztezi egymást — bele­rohant egy városligetbe indított régibb villamos kocsi, melynek a féklánca is elszakadt. A két kocsi nagyot csattanva ütközött össze. A körúti kocsi üveges perronja erősen megrongálódott, maga a kocsi is hatalmasan meg­ingott, de az volt a szerencse, hogy a rá torlódó kocsi maga gátolta meg a ferdülést. Bent a kocsikban általános volt az ijedtség. A kocsi ablakának össze­tört üvegcserepeitől többen megsérültek. Az ijedtség­től pedig két nő elájult. A karambol láttára természe­tesen nagy néptömeg verődött össze a király-utca sarkán. A karambol oka a hivatalos jelentés szerint az, hogy a király-utcai kocsi láncfékje elszakadt Mindenesetre kívánatos volna, hogy a rendőrség a körút e nagy forgalmú helyén, hol annyi sin keresz­­tezi egymást és a szűk helyhez mérten erősen megtor­lódik a forgalom szintúgy, mint a Népszínház előtt a Kerepesi­ úton, egy vörös zászlós ember alkal­maztatását rendelné el.­­ (Szegényszoba a VII. kerületben.) A VII. kerületi demokrata kör melegedő szobája és ingyen levesosztó helyisége Bethlen­ utca 8. szám alatt január 1-én nyílik meg. A fűtött helyiségek egész nap nyitva lesznek és naponta reggel meg este levesosztás lesz. A bizottság, melynek élén Földiák Gyuláné és Horn István bankigazgató áll, ezúton fordul a nemesszívü emberbarátokhoz, hogy adományaikkal e jótékony intézmény fentartásához járuljanak hozzá. Az adományok a bizottságnak a Royal-szállóban levő irodájába küldendők. A melegedő szoba céljaira eddig 286 korona 74 fillér folyt be.­­ (Családi dráma.) Egy rossz útra tévedt fiatal férj, mert felesége nem akart vele — a bűnbe esett emberrel — élni, hétfőn reggel kétszer rálőtt a feleségére, majd önmagát lőtte agyon. Novák Fe­renc, budapesti születésű, 28 éves bádogos­segéd a dráma hőse. Két és fél évvel ezelőtt feleségül vette Iván Lídia 16 éves művirágkészítő leányt, aki Klrs­­nek László vasúti munkásnak volt a mostoha leánya. A fiatal pár a Magdolna­ utca 42. szám alá költözött, ahol Novák házmester volt. Az ifjú pár eleinte boldo­gan élt, később a férfi a gondjaira bízott házbérből 500 koronát elsikkasztott. Ez év novemberében, mi­kor a háztulajdonos megtudta a sikkasztást, Novákot elcsapta és feljelentést tett ellene a rendőrségen. Amikor a leány szülei megtudták az esetet, leányu­kat rábírták arra, hogy hagyja el a férjét. A leány engedett a szülei rábeszélésnek és hozzájuk költözött a kőbányai­ úton levő már. munkásterep 45. számú házába. Ettől kezdve a fiatal asszonyka, újra dolgozni járt egy belvárosi művirágkészítő műhelybe. Az elha­gyott férj többször megleste a feleségét, amint mun­kába ment és kérlelte, hogy térjen hozzá vissza. A fiatal asszony, félve szülei haragjától, mindig nem­mel felelt. Novák karácsony előtti napon ismét talál­kozott a feleségével. Hivatkozott a szent ünnepre, a múlt karácsonya, amikor még boldogan éltek és azon igyekezett, hogy megpuhítsa az asszony szívét. Ez azonban hajthatatlan maradt. Ekkor Novák magából kikelve megfenyegette a feleségét: — Megöllek téged is, magamat is, de nem tu­dom tovább elviselni ezt az állapotot. Fenyegetését hétfőn be is váltotta. Reggel fél nyolc órakor lesbe állott a munkástelep 45. számú háza előtt. Tudta, hogy felesége ilyenkor megy mun­kába. Pár perc múlva találkozott is a feleségével, akit megszólított. — Eljöttem utoljára, hogy megkérjelek. Gondold meg még egyszer. Az asszony most is hajthatatlan maradt. — Nem mehetek vissza. A szüleim kitagad­nának. Erre Novák egy hat lövetű forgó pisztolyt rán­tott elő és mielőtt még a fiatal asszony elmenekül­hetett volna, kétszer az asszonyra lőtt. Mindkét golyó a mellén találta a fiatal nőt, aki vértől elborítva össze­esett. Novák erre maga ellen fordította a gyilkos fegyvert és jobb halántékába lőtt. A golyó nyomban megölte az elkeseredett embert. Felesége még élt. A mentők bekötözték a sebét, azután a Rókus-kór­­házba szállították. Az asszony állapota nem életve­szélyes.­­ (Egy mozdonyvezető balesete.) A Sza­badka bajai vonat szombaton két és fél órai késéssel érkezett Bajára. A késésnek az volt az oka, hogy a mozdonyvezető útközben leesett a mozdonyról és összezúzta magát. Külön mozdonyon hoztak uj moz­donyvezetőt a bácsalmási állomásról s aztán az ve­zette tovább a vonatot. —­­ PESTI HÍRLAP 10 1902. december 30., kedd.

Next