Pesti Hírlap, 1903. január (25. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-01 / 1. szám

_________________________ Külsőségek. Bécs, dec. 31. —­ Saját tudósítónktól. — Este tiz órakor Széchényi király személye körüli miniszter lejött a Sacher-szálloda lép­csőjén és nyomban rá futótűzként terjedt el a szállodában várakozó osztrák és magyar hirlap­­irók között a hir, hogy a kiegyezés létrejött. Széchényi a hozzá intézett kérdésekre Jakonice csak ennyit mondott: — A dolog rendben van! Széchényi ezután kocsiba vágta magát és a kabinetirodába hajtatott és beszámolt az ör­vendetes eseményről, hogy azt ő felségével, mi­helyest reggel, új év napján álmából föl­­ébred, azonnal közölhessék. A hirlapirók berohantak Széli szalonjába és ekkor meg­láthatták, amint a magyar miniszterelnök osztrák kollegájától és Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminisztertől megindultan bucsuzkodott. A magyar hirlapirók éljenzésbe törtek ki és Szélinek lelkesen gratuláltak. Széli megköszönte az üdvözlést és közvetlen rá a magyar ország­gyűlés szabadelvű klubjához táviratot intézett, hogy sikerült az összes nehézségeket elhárítani és így a kiegyezést létrehozni. Széli még az éj­jel visszautazott Budapestre. Belpolitikai hírek. A képviselőház ülése. A képviselőház ma délelőtt tíz órakor formális ülést tartott gróf Apponyi Albert elnöklete mellett. Az ülésen a magyar kormány részéről jelen voltak: Lukács László, báró Fejérváry Géza, Plósz Sándor, Láng Lajos, Darányi Ignác és Cseh Ervin miniszterek. Az ülés megnyitása után az elnök bemutatta az összeférhetetlenségi bizottságnak Lurtz Károly és Szentiványi Árpád összeférhetetlenségi ügyében tett jelentését. A Ház tudomásul vette. Bemutatta továbbá az elnök az összeférhetetlenségi állandó bizottság je­lentését, mely szerint a bizottság Beck Marcell or­szággyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyének tárgyalását előkészítette s a vonatkozó iratokat további intézkedés végett beterjeszti. Az Ítélő bizott­ságot ez ügy elbírálására jan. hó 19-iki ülésében sor­solja ki a Ház. Bemutatta még az elnök Budapest székesfővá­ros közönségének feliratát, az állami közigazgatás közvetítéséből származó kiadások megtérítése tárgyá­ban; Heves, Tolna, Hajdú, Borsod és Pozsony vár­megyék közönségének feliratait, a nemzetiségi izga­tások meggátolása és az 1868 :XLIV. t. c. módosítása iránt; Nyitra és Tolna vármegyék, valamint Arad sz. kir. város közönségének feliratait, továbbá az Udvar­hely vármegyei tanítóknak Ugrón János képviselő, — és az árkosi állami iskola gondnokságának Nyegre László képviselő által beadott kérvényeit, a tanítók fizetésének rendezése ügyében, Heves, Sáros és Sza­bolcs vármegyék közönségének feliratait, az nyolc­­jutalék fölemelésére és a póttartalékosok behívására vonatkozó törvényjavaslatok ellen. (Éljenzés a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezután Lukács László pénzügyminiszer a távol­­levő miniszterelnök helyett benyújtotta a főrendek összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. A tör­vényjavaslatot kinyomatják, bizottsághoz való utasí­tása tárgyában később fog indítvány létezni. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök az ülést bezárja. Kossuth Ferenc a mai napon a Független Magyarország munkatársai sorából kilépett, mert nem helyesli azt a fölhívást, amelyet a lap néhány nap előtt közzétett és amelynek szövege vele előzőleg nem közöltetett. Választási ügy és bím­per. Tudvalevőleg gróf Teleki Domokos mandátumát azért semmisítette meg a Curia, mivel a gróf a választás napján szil­­vóriummal kinálta meg néhány választóját. A Curia ítélete következtében bűnvádi eljárás indult meg gróf Teleki Domokos és az illető választók ellen. A deési kir. törvényszék vádtanácsa e hó 30-án tár­gyalta gróf Teleki Domokos és 47 társának az 1901. évi október 2-án tartott országgyűlési képviselővá­lasztáson állítólag elkövetett etetés és itatás folytán a deési kir. ügyészség által beadott vádiratot. Elnök volt Balás Máté, előadó bíró Almay Ferenc, szavazó biró Hemnényi Kálmán. A vádhatóságot Dániel al­­ülgyész képviselte.­­ * 1 * PESTI HÍRLAP 1902. január 1., csütörtök. Gróf Teleki képviseletében dr Csizér Ákos, a többi 47 választó nevében dr Miklóssy József tartot­tak védbeszédeket, kiemelve különösen azt, hogy a bíróságnak nem szabad a kir. Curla ítélete által ma­gát befolyásoltató, hanem a pozitív tények és a föl­merült bizonyítékok alapján önállóan kell hozni hatá­rozatot. A törvényszék az ügyészi indítvány meghall­gatása után az összes vádlottak ellen kimondotta az eljárás megszüntetését abból az indokból, mivel ete­tést és itatást egyáltalán fönforogni nem lát. Mind­össze 1V2 liter szilvórium lett fölszolgálva s annak is csekély része fogyott el és a házigazda csak az intelligens úri vendégeket kinálta meg, akik külön­ben is már hazulról azzal a szándékkal indultak el, hogy Telekire szavaznak. Az ítéletből az látszik, hogy az etetésre és ita­tásra nézve a deési törvényszék legkevésbbé sem ért egyet a Curiával. Egy kerület képviselője ellen. A kulpini kerület nyolc községének választópolgárai népes gyű­lést tartottak Burkazon a civillista emelése, a katonai létszám fölemelése és a kivándorlási törvényjavaslat ellen. A gyűlés Simon Henrik birtokos indítványára ki­mondta, hogy Mihajlovics Kornélt, a kerület képvi­selőjét, felhívja, hogy a képvisel­őházban nevezett ja­vaslatairn emeljen szót és szavazzon ellenük, mert ellen esetben újra meg nem választják. A főrendek összeférhetetlensége. A képviselőház mai ülésén a miniszterelnök helyett Lukács László pénzügyminiszter benyújtotta a főrendiházi tagok összeférhetetlenségéről szóló tör­vényjavaslatot. A javaslat rendelkező része így hangzik : 1. §. A főrendiház tagjai nem lehetnek, illetve tagsági jogukat nem gyakorolhatják: 1. a közös mi­niszterek ; 2. a külföldi államok diplomáciai vagy konzuli testületének tagjai; 3. országgyűlési képvi­selők ; 4. a korona kegydíjasai. 2. §. A főrendiház tagja tagsági jogát elveszti­­ a) az, aki az általa viselt méltóság vagy hiva­tal alapján tagja, azon esetben, ha akár önkéntes le­mondás, akár törvényszerű fegyelmi vagy bírói eljá­rás alapján megszűnik az illető méltóságot vagy hi­vatalt viselni; b) az életfogytiglan kinevezett tag, ha lemon­dása a minisztertanács fölterjesztésére ő felsége a ki­rály által elfogadtatik; c) a Horvát-Szlavonországok gyűlése által vá­lasztott tagok akkor, midőn megbízatásuk lejár, a jogalapra való tekintet nélkül bármelyik tag; d) ha a rendes bíróságok által fegyházra, ille­tőleg súlyos börtönre vagy nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítéltetett, vagy e) ha állampolgári jogát elveszíti (I. 1885. évi VII. t.-c. 10. §.) 3. §. A főrendiház tagja, tagsági jogát nem gya­korolhatja ; a) azon idő alatt, amelynek tartamára az 1885. évi VII. t.-c. 10. §-ának d) pontja alá nem eső bűn­tett vagy vétség miatt, rendes biróság által politikai jogainak felfüggesztésére ítéltetett; b) aki elleni jogérvényesen csőd nyittatott, a csőd tartama alatt; es aki gondnokság alá jutott (távozás vagy távollét alapján elrendelt gondnokság esetét kivéve) a gondnokság tartalma alatt; v d) az örökös tag pedig azon ülésszak lejártá­val, amelyben az 1885. évi VlI. t.-c. 19. §-a értelmé­ben kimondatott, hogy vagyoni képesítését elvesz­tette (1. 1885. évi VII. t.-c. 11. §.) 4. §. A bíróságok kötelesek a főrendiházi tagság megszűnésére vagy felfüggesztésére vonatkozó hatá­rozataikat a főrendiház elnökének azonnal meg­küldeni. 5. §. A főrendiház tagja nem lehet, illetve a tagsági jogát nem gyakorolhatja : 1. a kormánynak vállalkozója, vagy szállítója. Nem szállító az, aki a saját gazdasági terményeit, állatait, vagy saját ipari termékeit szerződés mellett vagy anélkül eladja, akár szóbeli, akár írásbeli szer­ződés alapján szállítja, mely nyilvános versenytár­gyalás alapján jött létre; 2. a kormány és mások közötti ügyletek köz­vetítője vagy bizományosa; 3. az állami vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek, vagy ha­szonhajtó jogok szedője. E szabály ki nem terjed azon adásverésekre, melyek nyilvános árverés útján létesülnek. 4. Az állam vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek, és haszon­hajtó jogok haszonbérlője. E szabály ki nem terjed azon haszonbérletekre, melyek nyilvános verseny útján szereztettek. 5. A kormány által engedélyezett közhaszná­latú vasút, közhasználatú csatorna, bármely közhasz­nálatú közlekedési vállalat engedélyezése. Mihelyt a közhasználati vasút, vagy csatorna építése befejeztetett és az a forgalomnak teljesen át­adatott s az építésből felülvizsgálatból folyó összes kérdések végleg éríntéztettek, a tilalom hatálya meg­szűnik.­­­6. A kormány által engedélyezett bármely ha­szonhajtó jog engedélyese, amennyiben ez utóbbi az engedélyezésből kifolyólag a kormánynyal leszá­molási vagy üzleti viszonyban áll. 7 A kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni cég, bank vagy pénzváltóüzlet tulajdonosa vagy al­kalmazottja; 8. A kormánynyal üzleti viszonyban álló pénz­intézet igazgtósági, felügyelőbizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan al­kalmazott jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) vagy más alkalmazottja és felszámolója. E szabály nem terjed ki az Osztrák-Magyar Bankra, a Magyar Földhitelintézetre és a Kisbirtoko­sok Országos Földhitelintézetére, továbbá az 1898. évi XXIII. t.-o. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjaira. Nem esik a 8. pont rendelkezései alá­ a) állami kötvények birtoklása; b) az az üzleti viszony, mely valamely pénz­intézet és a kormány között az 1876. évi XXXVI. törvényczikk az 1889. évi XXX. vagy az 1897. évi XXXII. törvényczikk rendelkezései alá eső közcélú kölcsön tárgyában létesül; c) az, ha a kormány, vagy a kormány kezelése alatt álló alap, alapítvány, üzemi vállalat fölös pén­zeket alapszabályszerűen betéti üzlettel foglalkozó pénzintézeteknél rövid fölmondás, szokásos kamatláb s egyébként minden pénzintézetre nézve egyenlő fel­tételek mellett ideiglenesen elhelyez. A c) pontban jelzett eset megszűnik kivételt képezni attól az időponttól kezdve, amelyben az állami pénzkészletek kezelése tekintetében az 1899. évi XXXVII. törvény­cikk kiegészítő részét képező bankalapszabály 55. cikkében kilátásba vett szerves intézkedés tényleg életbe lett léptetve. 9. §: A kormánynyal az 1., 2., 3., 4. és 5. pontokban foglalt ügyletekre nézve üzletviszonyban álló mezőgazdasági és iparvállalatok, továbbá a kor­mánynyal bármely más viszonyban álló más rész­vénytársaság és szövetkezet igazgatósági felügyelő­­bizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügy­védje, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszá­molója, úgyszintén a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti, betéti, vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tagja vagy alkalmazottja. Az állammal szemben nem tekintetik üzleti viszonynak az a viszony, midőn a kormány vagy állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok, vagy intézetek szövetkezetekbe tagokul belépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszerű jogait gyakorolják és kötelességeiket teljesítik. 10. §: Az állam által segélyezett, vagy kamat­­biztosítással ellátott kereskedelmi társaság, pénzinté­zet, nyereségre alakult alkalmi egyesülés, gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalat tulaj­donosa, illetőleg igazgatóság felügyelő-bizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyé­sze), vagy más alkalmazottja és fölszámolója. Nem esnek ezen alapszabály alá azok a tár­saságok, vállalatok, melyeknél a fönti állások bár­melyikét elfoglaló főrendiházi tag javadalmazásban nem részesül. A fönti tilalom nem terjed ki azon szövetke­zetekre, melyekbe a kormány, vagy az állami­ üze­­mek, állami vezetés alatt álló alapok, alapítványok, vagy intézetek tagokat belépnek. Az 1899. évi XLIX. t.-c.-ben megállapított ked­vezmények igénybevétele összeférhetetlenséget nem von maga után, azonban az összeférhetetlenség beáll, ha az egyszer megállapított kedvezmény a vállalat előnyére módosíttatik. A 10. pont rendelkezései alá esnek azok a vasutak is, amelyeknek üzemét a magyar államvasút kezeli. Kivételt képeznek azok a vasutak, amelyekre nézve a tulajdonos vasút bevételi részesedése az üz­letvezetés költségei és a forgalom megosztása szer­ződésben egyszer és mindenkorra, a fölmondás kizá­rásával megállapíttatik, mindaddig, míg e megállapo­dás változás alá nem esik. Minden ily változást a kormány a törvényhozásnak bejelenteni tartozik. He­lyi érdekű vasutaknál az állam részéről történt törzs­­részvények jegyzése és a postaszállítás fejében fize­tett járulék állami segélyezésnek nem tekintetik. A jelen szakaszban körülírt esetekben az ösz­­szeférhetetlenségi helyzet a szerződési, illetve üzleti viszony tartamára áll fönn. Azon esetekben, melyek­ben a szerződési, illetve üzleti viszony tartama meg nem állapítható, az összeférhetetlenség alapján a fő­rendiházi tag tagsági jogának gyakorlása — az or­­szággyűlés egész tartamára felfüggesztendő. A jelen­­­ban foglalt tilalom visszaható erővel nem lesz. 6. §: Az összeférhetetlenség a szállítóra akkor is fönnforog, ha a szerződés nem közte és a kor­mány között, hanem bizományos közbejöttével törté­nik, vagy oly harmadik közbejöttével, akivel a ter­melő azzal a szándékkal lép összeköttetésbe, hogy emelvényei a kormánynak szállíttassanak.

Next