Pesti Hírlap, 1903. január (25. évfolyam, 1-31. szám)
1903-01-01 / 1. szám
_________________________ Külsőségek. Bécs, dec. 31. — Saját tudósítónktól. — Este tiz órakor Széchényi király személye körüli miniszter lejött a Sacher-szálloda lépcsőjén és nyomban rá futótűzként terjedt el a szállodában várakozó osztrák és magyar hirlapirók között a hir, hogy a kiegyezés létrejött. Széchényi a hozzá intézett kérdésekre Jakonice csak ennyit mondott: — A dolog rendben van! Széchényi ezután kocsiba vágta magát és a kabinetirodába hajtatott és beszámolt az örvendetes eseményről, hogy azt ő felségével, mihelyest reggel, új év napján álmából fölébred, azonnal közölhessék. A hirlapirók berohantak Széli szalonjába és ekkor megláthatták, amint a magyar miniszterelnök osztrák kollegájától és Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminisztertől megindultan bucsuzkodott. A magyar hirlapirók éljenzésbe törtek ki és Szélinek lelkesen gratuláltak. Széli megköszönte az üdvözlést és közvetlen rá a magyar országgyűlés szabadelvű klubjához táviratot intézett, hogy sikerült az összes nehézségeket elhárítani és így a kiegyezést létrehozni. Széli még az éjjel visszautazott Budapestre. Belpolitikai hírek. A képviselőház ülése. A képviselőház ma délelőtt tíz órakor formális ülést tartott gróf Apponyi Albert elnöklete mellett. Az ülésen a magyar kormány részéről jelen voltak: Lukács László, báró Fejérváry Géza, Plósz Sándor, Láng Lajos, Darányi Ignác és Cseh Ervin miniszterek. Az ülés megnyitása után az elnök bemutatta az összeférhetetlenségi bizottságnak Lurtz Károly és Szentiványi Árpád összeférhetetlenségi ügyében tett jelentését. A Ház tudomásul vette. Bemutatta továbbá az elnök az összeférhetetlenségi állandó bizottság jelentését, mely szerint a bizottság Beck Marcell országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyének tárgyalását előkészítette s a vonatkozó iratokat további intézkedés végett beterjeszti. Az Ítélő bizottságot ez ügy elbírálására jan. hó 19-iki ülésében sorsolja ki a Ház. Bemutatta még az elnök Budapest székesfőváros közönségének feliratát, az állami közigazgatás közvetítéséből származó kiadások megtérítése tárgyában; Heves, Tolna, Hajdú, Borsod és Pozsony vármegyék közönségének feliratait, a nemzetiségi izgatások meggátolása és az 1868 :XLIV. t. c. módosítása iránt; Nyitra és Tolna vármegyék, valamint Arad sz. kir. város közönségének feliratait, továbbá az Udvarhely vármegyei tanítóknak Ugrón János képviselő, — és az árkosi állami iskola gondnokságának Nyegre László képviselő által beadott kérvényeit, a tanítók fizetésének rendezése ügyében, Heves, Sáros és Szabolcs vármegyék közönségének feliratait, az nyolcjutalék fölemelésére és a póttartalékosok behívására vonatkozó törvényjavaslatok ellen. (Éljenzés a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezután Lukács László pénzügyminiszer a távollevő miniszterelnök helyett benyújtotta a főrendek összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot kinyomatják, bizottsághoz való utasítása tárgyában később fog indítvány létezni. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök az ülést bezárja. Kossuth Ferenc a mai napon a Független Magyarország munkatársai sorából kilépett, mert nem helyesli azt a fölhívást, amelyet a lap néhány nap előtt közzétett és amelynek szövege vele előzőleg nem közöltetett. Választási ügy és bímper. Tudvalevőleg gróf Teleki Domokos mandátumát azért semmisítette meg a Curia, mivel a gróf a választás napján szilvóriummal kinálta meg néhány választóját. A Curia ítélete következtében bűnvádi eljárás indult meg gróf Teleki Domokos és az illető választók ellen. A deési kir. törvényszék vádtanácsa e hó 30-án tárgyalta gróf Teleki Domokos és 47 társának az 1901. évi október 2-án tartott országgyűlési képviselőválasztáson állítólag elkövetett etetés és itatás folytán a deési kir. ügyészség által beadott vádiratot. Elnök volt Balás Máté, előadó bíró Almay Ferenc, szavazó biró Hemnényi Kálmán. A vádhatóságot Dániel alülgyész képviselte. * 1 * PESTI HÍRLAP 1902. január 1., csütörtök. Gróf Teleki képviseletében dr Csizér Ákos, a többi 47 választó nevében dr Miklóssy József tartottak védbeszédeket, kiemelve különösen azt, hogy a bíróságnak nem szabad a kir. Curla ítélete által magát befolyásoltató, hanem a pozitív tények és a fölmerült bizonyítékok alapján önállóan kell hozni határozatot. A törvényszék az ügyészi indítvány meghallgatása után az összes vádlottak ellen kimondotta az eljárás megszüntetését abból az indokból, mivel etetést és itatást egyáltalán fönforogni nem lát. Mindössze 1V2 liter szilvórium lett fölszolgálva s annak is csekély része fogyott el és a házigazda csak az intelligens úri vendégeket kinálta meg, akik különben is már hazulról azzal a szándékkal indultak el, hogy Telekire szavaznak. Az ítéletből az látszik, hogy az etetésre és itatásra nézve a deési törvényszék legkevésbbé sem ért egyet a Curiával. Egy kerület képviselője ellen. A kulpini kerület nyolc községének választópolgárai népes gyűlést tartottak Burkazon a civillista emelése, a katonai létszám fölemelése és a kivándorlási törvényjavaslat ellen. A gyűlés Simon Henrik birtokos indítványára kimondta, hogy Mihajlovics Kornélt, a kerület képviselőjét, felhívja, hogy a képviselőházban nevezett javaslatairn emeljen szót és szavazzon ellenük, mert ellen esetben újra meg nem választják. A főrendek összeférhetetlensége. A képviselőház mai ülésén a miniszterelnök helyett Lukács László pénzügyminiszter benyújtotta a főrendiházi tagok összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. A javaslat rendelkező része így hangzik : 1. §. A főrendiház tagjai nem lehetnek, illetve tagsági jogukat nem gyakorolhatják: 1. a közös miniszterek ; 2. a külföldi államok diplomáciai vagy konzuli testületének tagjai; 3. országgyűlési képviselők ; 4. a korona kegydíjasai. 2. §. A főrendiház tagja tagsági jogát elveszti a) az, aki az általa viselt méltóság vagy hivatal alapján tagja, azon esetben, ha akár önkéntes lemondás, akár törvényszerű fegyelmi vagy bírói eljárás alapján megszűnik az illető méltóságot vagy hivatalt viselni; b) az életfogytiglan kinevezett tag, ha lemondása a minisztertanács fölterjesztésére ő felsége a király által elfogadtatik; c) a Horvát-Szlavonországok gyűlése által választott tagok akkor, midőn megbízatásuk lejár, a jogalapra való tekintet nélkül bármelyik tag; d) ha a rendes bíróságok által fegyházra, illetőleg súlyos börtönre vagy nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítéltetett, vagy e) ha állampolgári jogát elveszíti (I. 1885. évi VII. t.-c. 10. §.) 3. §. A főrendiház tagja, tagsági jogát nem gyakorolhatja ; a) azon idő alatt, amelynek tartamára az 1885. évi VII. t.-c. 10. §-ának d) pontja alá nem eső bűntett vagy vétség miatt, rendes biróság által politikai jogainak felfüggesztésére ítéltetett; b) aki elleni jogérvényesen csőd nyittatott, a csőd tartama alatt; es aki gondnokság alá jutott (távozás vagy távollét alapján elrendelt gondnokság esetét kivéve) a gondnokság tartalma alatt; v d) az örökös tag pedig azon ülésszak lejártával, amelyben az 1885. évi VlI. t.-c. 19. §-a értelmében kimondatott, hogy vagyoni képesítését elvesztette (1. 1885. évi VII. t.-c. 11. §.) 4. §. A bíróságok kötelesek a főrendiházi tagság megszűnésére vagy felfüggesztésére vonatkozó határozataikat a főrendiház elnökének azonnal megküldeni. 5. §. A főrendiház tagja nem lehet, illetve a tagsági jogát nem gyakorolhatja : 1. a kormánynak vállalkozója, vagy szállítója. Nem szállító az, aki a saját gazdasági terményeit, állatait, vagy saját ipari termékeit szerződés mellett vagy anélkül eladja, akár szóbeli, akár írásbeli szerződés alapján szállítja, mely nyilvános versenytárgyalás alapján jött létre; 2. a kormány és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa; 3. az állami vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek, vagy haszonhajtó jogok szedője. E szabály ki nem terjed azon adásverésekre, melyek nyilvános árverés útján létesülnek. 4. Az állam vagy kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek, és haszonhajtó jogok haszonbérlője. E szabály ki nem terjed azon haszonbérletekre, melyek nyilvános verseny útján szereztettek. 5. A kormány által engedélyezett közhasználatú vasút, közhasználatú csatorna, bármely közhasználatú közlekedési vállalat engedélyezése. Mihelyt a közhasználati vasút, vagy csatorna építése befejeztetett és az a forgalomnak teljesen átadatott s az építésből felülvizsgálatból folyó összes kérdések végleg éríntéztettek, a tilalom hatálya megszűnik.6. A kormány által engedélyezett bármely haszonhajtó jog engedélyese, amennyiben ez utóbbi az engedélyezésből kifolyólag a kormánynyal leszámolási vagy üzleti viszonyban áll. 7 A kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni cég, bank vagy pénzváltóüzlet tulajdonosa vagy alkalmazottja; 8. A kormánynyal üzleti viszonyban álló pénzintézet igazgtósági, felügyelőbizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) vagy más alkalmazottja és felszámolója. E szabály nem terjed ki az Osztrák-Magyar Bankra, a Magyar Földhitelintézetre és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetére, továbbá az 1898. évi XXIII. t.-o. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjaira. Nem esik a 8. pont rendelkezései alá a) állami kötvények birtoklása; b) az az üzleti viszony, mely valamely pénzintézet és a kormány között az 1876. évi XXXVI. törvényczikk az 1889. évi XXX. vagy az 1897. évi XXXII. törvényczikk rendelkezései alá eső közcélú kölcsön tárgyában létesül; c) az, ha a kormány, vagy a kormány kezelése alatt álló alap, alapítvány, üzemi vállalat fölös pénzeket alapszabályszerűen betéti üzlettel foglalkozó pénzintézeteknél rövid fölmondás, szokásos kamatláb s egyébként minden pénzintézetre nézve egyenlő feltételek mellett ideiglenesen elhelyez. A c) pontban jelzett eset megszűnik kivételt képezni attól az időponttól kezdve, amelyben az állami pénzkészletek kezelése tekintetében az 1899. évi XXXVII. törvénycikk kiegészítő részét képező bankalapszabály 55. cikkében kilátásba vett szerves intézkedés tényleg életbe lett léptetve. 9. §: A kormánynyal az 1., 2., 3., 4. és 5. pontokban foglalt ügyletekre nézve üzletviszonyban álló mezőgazdasági és iparvállalatok, továbbá a kormánynyal bármely más viszonyban álló más részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági felügyelőbizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója, úgyszintén a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti, betéti, vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tagja vagy alkalmazottja. Az állammal szemben nem tekintetik üzleti viszonynak az a viszony, midőn a kormány vagy állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok, vagy intézetek szövetkezetekbe tagokul belépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszerű jogait gyakorolják és kötelességeiket teljesítik. 10. §: Az állam által segélyezett, vagy kamatbiztosítással ellátott kereskedelmi társaság, pénzintézet, nyereségre alakult alkalmi egyesülés, gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalat tulajdonosa, illetőleg igazgatóság felügyelő-bizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyésze), vagy más alkalmazottja és fölszámolója. Nem esnek ezen alapszabály alá azok a társaságok, vállalatok, melyeknél a fönti állások bármelyikét elfoglaló főrendiházi tag javadalmazásban nem részesül. A fönti tilalom nem terjed ki azon szövetkezetekre, melyekbe a kormány, vagy az állami üzemek, állami vezetés alatt álló alapok, alapítványok, vagy intézetek tagokat belépnek. Az 1899. évi XLIX. t.-c.-ben megállapított kedvezmények igénybevétele összeférhetetlenséget nem von maga után, azonban az összeférhetetlenség beáll, ha az egyszer megállapított kedvezmény a vállalat előnyére módosíttatik. A 10. pont rendelkezései alá esnek azok a vasutak is, amelyeknek üzemét a magyar államvasút kezeli. Kivételt képeznek azok a vasutak, amelyekre nézve a tulajdonos vasút bevételi részesedése az üzletvezetés költségei és a forgalom megosztása szerződésben egyszer és mindenkorra, a fölmondás kizárásával megállapíttatik, mindaddig, míg e megállapodás változás alá nem esik. Minden ily változást a kormány a törvényhozásnak bejelenteni tartozik. Helyi érdekű vasutaknál az állam részéről történt törzsrészvények jegyzése és a postaszállítás fejében fizetett járulék állami segélyezésnek nem tekintetik. A jelen szakaszban körülírt esetekben az öszszeférhetetlenségi helyzet a szerződési, illetve üzleti viszony tartamára áll fönn. Azon esetekben, melyekben a szerződési, illetve üzleti viszony tartama meg nem állapítható, az összeférhetetlenség alapján a főrendiházi tag tagsági jogának gyakorlása — az országgyűlés egész tartamára felfüggesztendő. A jelenban foglalt tilalom visszaható erővel nem lesz. 6. §: Az összeférhetetlenség a szállítóra akkor is fönnforog, ha a szerződés nem közte és a kormány között, hanem bizományos közbejöttével történik, vagy oly harmadik közbejöttével, akivel a termelő azzal a szándékkal lép összeköttetésbe, hogy emelvényei a kormánynak szállíttassanak.