Pesti Hírlap, 1903. április (25. évfolyam, 104-118. szám)
1903-04-16 / 104. szám
Jest a kerület egyik tekintélyes tagja, Gázon Gyula ev. ref. lelkész, nyitotta meg, aki lelkes szavakban kelt ki a katonai javaslatok ellen. Utána Sebestyén Jenő beszélt, aki a mai helyzetet vázolta és leírta a budapesti rendőrség viselkedését az ifjúsággal szemben. A népgyűlés, melyen a környékbeli svábok is jelen voltak, határozati javaslatot fogadott el. Siklóson a járás függetlenségi polgárai húsvét másodnapján nagy népgyűlésen fejezték ki tiltakozásukat a katonai javaslatok ellen. A népgyűlésen képviselve voltak : Nagyharsány, Kisharsány, Vaiszló, Nagytótfalu, Gyüd, Turony, Adorjás, Drávaszentmárton, Gordisa, Drávaszabolcs, Palkonya, Ipacsfa, Bise, Kovácshida, Beremend és Vokány községek. A gyűlés elnöke dr Darázsy Ödön volt, szónokai pedig dr Egry Béla és Picker Győző orsz. képviselők és dr Toldy Béla pécsi ügyvéd. A határozati javaslatot dr Egry Béla képviselő vezetésével ICO tagú küldöttség nyújtja át a Ház elnökének. A gyűlésen mintegy 3000 ember vett részt. Hajduszoboszló polgársága szintén húsvét másodnapján tartott népgyűlést a katonai javaslatok ellen. A gyűlés szónoka Kovács Gyula, a kerület képviselője volt. Határozati javaslatot fogadtak el. Tiltakozó kérvényüket 150 tagú küldöttség hozza föl péntek este Budapestre. Az óbecsei népgyűlésre nagy buzgalommal folynak az előkészületek. A húsvéti ünnepek alatt az összes körök gyüléseztek. Husvét hétfőjén az iparosok tartottak nagy gyűlést. Azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy gróf Zichy Jenőt is hívják meg. Ez megtörtént. Bartha Miklóst is fölkérték, hogy utazzék le az e hó 19-iki népgyülésre. Háromszék vármegye sepsii járása : Gidófalva, Angyalos, Érfalva, Zoltán, Fotosmartonos, Besenyő, Bodok, Árkos, Köröspatak községek polgárai április 13-án, a véradó emelése ellen tiltakozó népgyűlést tartottak Gidófalván Benkő Lajos elnöklete alatt. A képviselőházhoz fölterjesztendő határozati javaslatot Székely Zsigmond kálnoki unitárius lelkész ismertette. A tárgyhoz elsősorban Kiss Lajos érfalvi ev. rét lelkész szólott, ki heves hangon, lángoló lelkesedéssel ostorozta a hadsereg magyarellenes szellemét. Utána dragy György nagy közvetlenséggel, meggyőző erővel ismertette a magyar fiú szenvedését az osztrák ármádiában. Dr Nagy György után dr Elekes Dénes igaz lelkesedéssel, messzecsengő hangon összetartásra, egyetértésre buzdította a polgárokat. Az elnöki záróbeszéd előtt Vitályos József elszavalta dr Nagy Györgynek ezen alkalomra irt költeményét. Budapesten a Ferencváros polgársága a napokban nagy tiltakozó népgyűlést tart a katonai javaslatok ellen. Dunapatajon folyó hó 19-én kerületi népgyűlés lesz a katonai javaslatok ellen, amelyen a kerület 11 községe képviselteti magát. Ugyanakkor KisfSSaSSS—mm—m~m~BS*mSSmi------------------------------rTBB drága pénzünkért. Még csak ez köllött kendnek az úri nyavalyához. János gazda sorra tapogatta a ,,hévvizes“ palackokat húsos kezével, biz azok jéghidegek voltak. Nagy keserűséggel csóválgatta a fejét. — Hogy ugyan nem röstellik azok a rácok így rászedni a becsületes magyar embert! Hideg meleg vizet küldenek. És még bilétát is ragasztanak rá, hogy aszondja : „Igazgatóság.“ No, már az ördög csakugyan belebújhatna azilyen igazgatóságba. Igen nagyon vigasztalhatatlan volt a szegény János gazda. Pár napra ezután, bevetődött hozzája a tanító úr, akinek keservesen elpanaszolta ezt a újabb kázust is. — Aztán mit csinált figyelmed azzal a hévvizzel ? János gazda a szeme fölé tartotta a tenyere ént esernyőnek s kissé lehajolt, mintha az ablakon akarna kinézni, miközben hangosan szortyogtatta a makra pipáját. — Sohá nem is szólt semmit.. — De aztán mégis csak kivágta: — Hát — megittam! Ferdésre a hideg víz éppen nem alkalmatos. Kiönteni meg isten ellen való vétek lett volna, mert jól megfizetnem az árát. Hát mit is csináltam volna vele egyebet? A tanító hangosan nevetett. — Hát meg kellett volna melegíteni, — magyarázta az ábcé embere. — János gazdának nyitva maradt a szája a csodálkozástól. Hogy erre ő rá nem tudott jönni. — Ejnye, ejnye. — Csakugyan, — szólt, — meg kellett volna melegíteni. Hanem aztán mintegy mentegetésül hozzátette: — De hát honnan tudhassam én ezt? Hiszen nem tanultam én sohasem diákul. Fekete Gábor. PESTI HÍRT, A P 1093. április 6., csütörtök. 3 kőrösön is népgyülés lesz. A népgyüléseken Krasznay Ferenc, Kubik Béla és Babó Mihály fognak beszédet tartani. A parlamenti helyzet. A függetlenségi párt értekezlete. A parlament húsvéti szünetének a befejezését s az újra való munkálkodás megkezdését jelentette, hogy szerdán estére a függetlenségi Kossuth-pártot értekezletre hívták össze. Tudvalevőleg a párt legutóbbi értekezletét április 3-án tartotta s akkor megállapodott arra nézve, hogy az indemnitás javaslattal szemben és általában a Széll-kormánynyal szemben minő álláspontot foglaljon el. A Kossuth-párt akkor kimondta, hogy a törvényen kívüli állapotot elkerülni óhajtja, annak esetleges bekövetkezéséért a felelősséget magától elhárítja. Kimondta, hogy a párt helyesli elnökének Kossuth Ferencnek a pénzügyi bizottságban kifejtett álláspontját, mely szerint az ország érdekének az felel meg, hogy a tárgyalásra már kész ügyek s ezek között elsősorban az 1903. évi költségvetés letárgyaltassék, sőt tárgyaltassanak más kijelölendő fontos vagy időhöz kötött javaslatok is, a katonai újoncjutalék fölemelésére vonatkozó javaslat kivételével. Ez esetben kész a párt a fölhatalmazás megadását meg nem gátolni. A határozat aztán kijelenti, hogyha a kormány ezt az álláspontot el nem fogadja, a párt a fölhatalmazási törvényjavaslatot nemcsak hogy meg nem szavazza, de ennek érvényre emelkedését minden erejével megakadályozza. Ennek a párthatározatnak az érvényesítésére már holnap, e hó 16-án, mely időre az indemnitás tárgyalása ki van tűzve, sor kerül. A szünet alatt semmi sem történt, amiből azt lehetett volna következtetni, hogy a kormány a Kossuth-párt kompromisszum javaslatát hajlandó elfogadni, tehát ma a pártértekezletet azért hívták össze, hogy a teendőket megállapítsa. A párt értekezlete a Kossuth-párt Erzsébet-körúti helyiségében ma este hat órakor kezdődött. Az értekezleten elsőnek jelent meg Kossuth Ferenc elnök. Azok közül, akik a múlt értekezletről távolmaradtak, minthogy az obstrukció ellen foglaltak állást, ma megjelent az értekezleten Barta Ödön. Ellenben nem jött el Justh Gyula, aki a múlt értekezleten nagy beszédet mondott az obstrukció ellen. A főbbek közül, mint a múltkor, most sem volt jelen Thaly Kálmán és Komjáthy Béla. Általában különben a párttagok kisebb számban jöttek el ma, azonban úgy szervezkedve, nehogy a fentebb közölt múltkori határozatot meg lehessen változtatni. Jellemző, hogy a párt egy része attól tartott, hogy a mai értekezleten ily fajta indítvány fölmerülhet. A jelen voltakról az érkezés rendjében a következő névsort állították össze: Kossuth Ferenc, Barta Ödön, Bakonyi Samu, Visontai Soma, Barta Ferenc, Rákosi Viktor, Papp Zoltán, Barabás Béla, Rátkay László, Kovács Gyula, Koller Tivadar, Gáli Sándor, Hegedűs Károly, Olay Lajos, Papp Elek, Malatinszky György, Krasznay Ferenc, Csávolszky Lajos, Marjay Péter, Pozsgay Miklós, Ráth Endre, gr. Benyovszky Sándor, Babó Mihály, Benedek János, Kubik Béla, Tóth János, Szatmári Mór, Hilberth Károly. Az értekezlet tárgyát Kossuth Ferenc jelölte meg, rámutatva a helyzetre, mely a szünet alatt nem változott és kiemelve, hogy most a múlt értekezlet megállapodásainak a végrehajtására kerül sor, miután holnap a parlament ülései az indemnitás tárgyalásával újra megkezdődnek. Hosszú, majdnem két órányi ideig terjedő és rendkívül élénk vita keletkezett a kérdés körül, hogy mely irányban válik szükségessé a párthatározat végrehajtása. Újra ellentétes álláspontok fejtegetését lehetett hallani ép úgy, mint azon az értekezleten, amikor az obstrukciót feltételesen határozatba foglalták. A mérsékeltek még most is azt hangoztatták, hogy a teljes obstrukciónak az ideje nem érkezett még el s félig-meddig ebben a szellemben beszélt Kossuth Ferenc, sőt Barabás Béla is, nemkülönben Barta Ödön. Ellenben Bakó Mihály, Bakonyi Samu, Rátkay László, Olay Lajos, Csávolszky Lajos, Benedek János, Papp Elek azt hangoztatták, hogy a leghatározottabban meg kell kezdeni az obstrukciót az indemnitás ellen, már a képviselőház holnapi ülésén, hogy a kormánynak és a többségnek ezzel azonnal kimutassák hogy álláspontjukból nem engednek. A vitatkozás során a függetlenségi párt egységének a kérdése is szóba került s ebből a szempontból hangoztatták, hogy semmi olyast nem szabad tenni, ami által a párt oly színben tűnhetne fel, mintha elhatározásait kivétel nélkül mindannyian nem tennék magukévá. Így aztán bírálták a jelenlévő Csávolszky Lajosnak azt a tényét, hogy az április 3-iki határozat meghozatala után választóihoz nyílt levelet intézett, melyben a párthatározat ellen tiltakozik s az ellen részletesen cáfoló érveket sorol föl, melyeket olyanoknak minősítettek, hogy a pártban való bizalmat gyöngíthetik. Csávolszky ragaszkodott ahoz, hogy a függetlenségi párt elvi álláspontja miatt nem hozhat oly határozatot, hogy a kiegyezési javaslatok kellő időre való letárgyalását biztosítja, mert ezek a javaslatok ellentétben állanak épen a párt függetlenségi programmjával, mely az Ausztriával közös ügyek ellen a küzdést teszi a párt kötelességévé. Hasonlóképen hangoztatta, hogy az önálló hadseregért és az önálló gazdasági berendezkedésért küzd. Csávolszky Lajosnak ezen nézeteit a mai értekezleten támogatta és pártolta Olay Lajos és Bakonyi Samu. A párt többsége azonban elítélte a Csávolszky Lajos eljárását, mire Csávolszky kijelentette, hogy levonja a konzekvenciákat. Csávolszky nyomban ott is hagyta a pártértekezletet ezzel a bucsúzással: — Kiléptem a pártból". Nemsokára a Csávolszky Lajos távozása után elment Cray Lajos is s hirtelenében zavarban voltak, hogy vajon az ő távozása is nem azt jelenti-e, hogy szintén kilép a pártból. Értesülésünk szerint azonban Olay Lajos a párt kötelékében marad. A hangulat már-már olyannak mutatkozott, hogy a függetlenségi pártban éles villongás tör ki s előbb a mérsékeltek vezetői tessékelik ki a harciasak vezetőit, majd aztán a harciasak a mérsékelteket, míg a végén marad egy kicsiny csapat, amelyik talán még a parlamentben is ki fog egyezni. De nem késett ily irányban sem a komoly intelem. Már másfél tucat felszólalás volt mégis, amit megállapodásra juthattak. Kossuth Ferenc tudniillik, aki a párt részéről az indemnitással szemben a holnapi ülésen a függetlenségi párt álláspontjának kifejtését elvállalta, bemutatta a pártnak azt a határozati javaslatot, amit beszéde végén be akar nyújtani. Szerinte ez magában foglalja a párt múltkori megállapodását. A párttagok közül sokan azonban nem voltak ugyanezen véleményen és a határozati javaslathoz egészsereg módosító indítványt nyújtottak be. Az indítványozók jelentékeny része azt a célt szolgálta, hogy a párt, miután a kormány még eddig nem mutatott hajlandóságot a megjelölt feltételek elfogadására, az indemnitás megakadályozását minden parlamentáris eszközzel, amire a házszabályok módot nyújtanak, ki fogja vinni. Kossuth Ferenc az ily merev kijelentés ellen tiltakozott és újra elnöki állásának a kérdését vetette fel. Heves viták után a határozati javaslat abban a formában maradt, ami,nőben az április 3-iki határozat, ez azonban mégis több, mint amennyit ma Kossuth Ferenc indítványozott. A párt mai értekezletének határozata szerint a vitarendező bizottság is megmarad és a párt tagjainak csak kötelességükké teszik, hogy valamennyien részt vegyenek az akcióban, melytől azt remélik, hogy végeredményképen a katonai javaslatok visszavonását fogja létrehozni. A holnapi ülésre vonatkozólag a pártértekezlet abban állapodott meg, hogy ez alkalommal a napirend előtt szóbahozzák a pécsi honvédhadapród-iskola Gotterhalte-botrányát. A párt részéről ebben a kérdésben Rátkay László, Papp Zoltán és Endrey Gyula fognak felszólalni. Hozzájuk csatlakoznak a volt Ugron-párt részéről Okolicsányi László, Molnár Jenő és Eitner Zsigmond. Tehát a hadapród-iskola ügyében holnap hat napirend előtti felszólalás lesz. Ezenkívül Visontai Soma bejelentette, hogy ama galíciai munkások érdekében, kiket kitiltottak, mert magyar illetőségűek, interpellációt terjeszt elő a képviselőházban, de erre az interpellá-