Pesti Hírlap, 1903. június (25. évfolyam, 163-176. szám)
1903-06-23 / 170. szám
1903. június 23., kedd. P E JS T 1 H 1 It L A P 11 — (A bán.) Khuen-Héderváry — azt mondják — nem jól érezte magát Budapesten, mert nélkülöznie kellett azt, amit Zágrábban hosszabb időn át megszokott és ami nélkül meglenni igen nehezen tud. Az erőszakos urat a magyar fővárosban ugyanis barátságosan fogadták, vagy nem vették észre, ami az ő szempontjából mindegy és egyaránt kellemetlen. Megérkezett és sem a vasútnál, sem az utcákon nem tüntettek ellene. Itt tartózkodott és sem szóval, sem írásban nem inzultálták. Gyalázó szavak el nem hangzottak, kocsiját meg nem dobálták és még ablakait sem verték be, noha mindezek szükségesek ahoz, hogy jó kedve és jó étvágya legyen. És mert úgy kezelték, mint egy olyan angliust, aki az idegenforgalmat emeli, hát rendes passzióit sem gyakorol háttá. Kedvenc foglalkozásától, hogy a rendőrséget a katonasággal együtt kivonultassa és az ordító csőcseléket széjjel kergettesse, teljesen elesett. Nem láthatta, hogy az ellene tüntetőket megkardlapozzák és letartóztatják, öklökkel lökdösve arrafelé, ahol a börtönök vannak. A megszokott kedves világ kisebb és nagyobb gyönyöreiből semmi, de semmi sem jutott neki, aminél fogva abba a helyzetbe sem juthatott, hogy az újságokat cenzúra alá vétesse, avagy betiltassa, ami pedig kedves szórakozása szokott lenni. Elesett attól a mulatságtól, hogy a főváros területére a statáriumot elrendelje, rendbehozva a rögtönítélő bíróságot, amelynek nagyobb súlyt a hóhér fölvonulása ad. Tessék hát elképzelni, hogy egy olyan erőszakos természetű, viharokhoz szokott az, mint amilyen ő, mennyire boldogtalan lehetett Budapesten és hogy ez az állapot mennyire elvehette a kedvét attól, hogy itt miniszterelnökösködjék, ahol még a kétfejű sasos címerek látása sem idéz elő zágrábi jelenetet. Nem, igazán nem ide valós, legalábbó mai viszonyok között. Azért mondjuk, hogy a mai viszonyok között, mert nem lehetetlen, hogy később, ha itt miniszterelnökösködik, már egészen zágrábiakon érzi magát, így érzi pedig magát azért, mert sikerülni fog a budapestieket, no meg a vidékieket is, fölélénkíteni és kegyes, ismert módszerű intézkedéseivel arra bírni, hogy a rendőrökkel, meg a katonasággal szembe kerüljenek. Ha ez az eset beköetkezik, akkor a bánnak csakugyan érdemes volt jó miniszterelnökségre pályázni s Budapest, meg Bécs között utazgatni. Egyébként, hogy mint érzi magát a jövőben, az ez idő szerint mellékes s mostcsak azt kostatálhatjuk, hogy a fővárosban, ahol még holmi rongyos statáriumot sem tudott kihirdettetni, nem érezte magát kellemesen és otthoniasan. (A kassai múzeum ünnepélyes megnyíltába.) Kassa város kulturális fejlődése vasárnaponegy nagy lépéssel haladt előre. Ekkor nyitották meg a város új múzeumát, melynek diszes új épülete, a korszerű berendezése és értékes kincsei egyaránt a Város társadalmának áldozatkészsége mellett szógáltatnak bizonyságot. Az ünnepélyes megnyitásra azország minden részéből érkeztek küldöttségek a lombogódíszt öltő kuruc városba. Az ünnepély reggel 9órakor a dómban tartott ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. Mise után a közönség a Fő-utca végén lépült múzeumhoz ment, ahol a múzeumi választmánydíszközgyűlést tartott. A díszközgyűlésen többek közrösött részt vettek: a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Berzeviczy Albert v. b. t. t. Münsz, Her Tivadar Kassa város polgármestere, Bubics Zsigmond püspök, Szalay Imre a Nemzeti Múzeum igazgatója, Péchy Zsigmond főispán, Radisics Jenő miniszteri tanácsos, Fraknói Vilmos püspök, Fittler Kasmill, Takács Menyhért jászói prépost, RakovszkyEndre alispán, gróf Zichy Jenő, Clair Gyula és Gaisiler altábornagyot és még számos szereplő személyiség. A diszközgyűlést Münszter Tivadar üdvözlő beszéddel nyitotta meg ; utána Mihalik József, a mű- szeum igazgatója, ismertette a múzeum megalapításának történetét, majd Fraknói Vilmos üdvözölte az újkulturintézményt és annak megteremtőit. Beszéltekmég Miskolczy Viktor a Magyar Tudományos Akadémia nevében és Szalay Imre a Nemzeti Múzeum képviseletében. Befejezésül Berzeviczy Albert a kultuszminiszter helyett tartalmas beszéd kíséretében megnyitotta a múzeumot. A szép beszédek elhangzásaután az egybegyült vendégek megtekintették az ujjmúzeuma máris gazdag gyűjteményét s általános érdeklődéssel szemlélték a szakszerűen elrendezettanyagot. Az ünnepélyes megnyitás után a vendégeka Schalkház-szálló nagy termében diszlakomával ültek össze. . . (Elfogott budapesti betörő.) A temesvári rendőrség hétfőn elfogta Szándits Bogdán hírhedt budapesti betörőt. Négy temesvári betörésből eredő egész halom ékszert találtak a lakásán és 12.000 korona becsértékű ékszerről szóló budapesti zálogcédulát. (Az idei hadgyakorlatok.) Bécsből érkezett jelentés szerint az idei nagy hadgyakorlatok programmja már meg van állapítva. E szerint a főhadgyakorlatokat aug. 22. és Sz-ika közt lovassági csapatgyakorlatok előzik meg Bécs közelében, amelyeken a 8., 10. és 17. lovasdandárok vesznek részt. A király, miután a gyakorlatokat megtekintette, szeptember 6-án Radna-Lippára utazik, mert azon a környéken fognak a 7. és 12. hadtest hadgyakorlatai lefolyni. A király a gyakorlatok alatt Zselenski Róbert gróf temesújfalusi kastélyában fog lakni. Ferenc Ferdinánd főherceg, aki a gyakorlaton szintén részt vesz, már szeptember 5-én Lippára érkezik. A királyember 10-én visszautazik Bécsbe és még ugyancsak szeptember elején a Kamarnában (Galicia) tartandó lovassági gyakorlatokon is részt vesz. (A Lipótvárosi kaszinó akciója.) Amióta báró Bánffy Dezső áll a Lipótvárosi kaszinó élén, a magyarosítás terén egyre több, mélyrehatóbb sikert tud felmutatni. Eredményesnek ígérkezik az az akció is, amelyet a budai hegyvidék megmagyarosítása érdekében indított. Ugyanis dr Szécsi Ferenc indítványára mintegy 100 darab hazafias tartalmú könyvet osztottak ki a labanc úti, zugligeti és hidegkúti úton levő községi elemi népiskolák azon németajkú tanulói között, akik a magyar nyelvet az iskolában és otthon a legjobban és legszívesebben beszélik. Vajha a kaszinó példáját több más társaskörünk is követné ! — (Halálozások.) Lovag Leierer Sándor, az Adria Tengerhajózási Részvénytársaság elnöke és ismert sportsman — mint Ausseeből jelentik — ott hétfőn délelőtt hosszas szenvedés után meghalt. Az elhunyt a közgazdasági életben számottevő tényező volt, nagy tudásával kiváló szerepre jutott kereskedelmi világunkban. Az Adria tengerhajózás, mely jelenleg Közép-Európa egyik leghatalmasabb közlekedési vállalata, az ő vezetése mellett fejlődött virágzó vállalattá s szolgálta a hazai érdekeket. Léderer lovag 1878-ban Zichy Jenő gróffal egyetemben a székesfehérvári kiállítás rendezésében vett kiváló részt, majd a nyolcvanas évek elején az Országos Bank megalapítása után néhány esztendeig e pénzintézet igazgatója volt. 1885-ben az országos kiállítás alkalmával a kiállítási nagy Sorsjátékot szervezte, mely tudvalevőleg fényes eredménynyel végződött. Azóta egész tevékenységét az Adria Tengerhajózási Részvénytársaságnak szentelte. Az elhunyt azonkívül alapítója volt az Észak-Magyarországi Kőszénbánya-vállalatnak, a Fonpiere Pesti Biztosító Intézet s még számos más nagyobb intézetnek. Igazgatósági tagja volt a „Vörös Kereszt" egyletnek. Érdemeit számos külföldi rendjellel jutalmazták. A lóversenysport terén is hosszú éveken át előkelő szerepet játszott. Aranysárga szalagos, világoskék dressze számos nagy versenyben aratott diadalt s többek között az ő lova, Ritka II. nyerte meg a két év előtti Szent István-díjat is. Jobb lovai közé tartozott még Timár is, utóbb pedig Carte Blanche, a tavalyi Kárpát-díj győztese. Lederer Sándor lovag igen rokonszenves alakja volt a túrinak, halála a magyar versenyügynek is veszteség. Az utóbbi években szívbaja annyira elgyöngítette, hogy önfeláldozó feje és az orvosi tudomány minden erejének dacára hosszas és kínos szenvedés után ma jobb létre szénderült. — A halálhír általános és mély részvételt keltett. A szélrózsa minden irányából érkeznek részvéttáviratok az igazgatósághoz, mely azokat Ausseeba továbbítja a mélyen lesújtott özvegyhez. — Az Adria hajózási részvénytársaság elnöksége kedden délre sürgős ülést hívott egybe, hogy a temetés részleteit megbeszéljék. Temetése csütörtökön lesz. Dénesfal Börzsöny Lajos, nyug. uk. járásbiró életének 70-ik évében, Pakson meghalt. A Király-utcai Rémi-mulató volt igazgató-tulajdonosa Berni Tivadar hétfőn délelőtt meghalt. (az élelmezés hamisítói.) A haladó tudománynyal halad a visszaélések tökéletesedése is. A kereskedelemben immár egész művészetté emelkedett a mindenféle életszükségletek hamisítása s ha végig pillantunk a különböző iparvállalatok címjegyzékén, azt látjuk, hogy a nem tehén adja a legtöbb tejet, hanem a tejgyár, amely persze vajat is csinál. A modern bor sem venyigén terem, sőt lisztet is már nem egyedül a búza ad. Ezeket az élelmicikk-hamisítókat mindenütt üldözi a törvény. Franciaországban egész hadjárat indult meg a hamis tej ellen. A mi bíráink azonban nagyon enyhén ítélkeznek az ilyen hamisítók fölött, azért érdekesnek tartjuk összehasonlításképen egy párizsi bíróságnak az ítéletéről megemlékezni, amely valami Henri Tallen nevű lejárást azért, mert vízzel hamisította a tejet, négy hónapi börtönnel sújtott. Ez a szigor mindenesetre többet is használ, mintha 10—15 koronára ítélnék a hamisítót, mint nálunk szokás. — (Akinek teher az élet.) Felbert Ferenc 20 éves fényképész hétfőn éjjel Gát utca 28. szám alatti lakásán mellbe lőtte magát. A súlyosan sérült ifjút a mentők a János-kórházba szállították. (Furfang.) Nyilvánvaló, hogy azóta, amióta a Széll Kálmánt megbuktató ex-lex beköszöntött, adót behajtani nem szabad. Az is köztudomású, hogy azóta az állami végrehajtók édesdeden pihennek, sem foglalást, sem pedig licitálást nem teljesítve, nagy örömére azoknak a polgároknak, akiknek az adófizetésben gyönyörűségük épen nem telik. Ám, ha a végrehajtók pihennek is s az adóhivatalokban a munka megcsappant, az élelmes fináncnép, vagy a fináncérdekeket előmozdítani igyekvő hatóság itt-ott fúró láng segítségével kívánja a tudatlan népet arra bírni, hogy adóját az ex-lex dacára is megfizesse. Ezek a furfangban dolgozók úgy okoskodnak, hogy ha végrehajtani nem is szabad, a jámbor és tájékozatlan népre ráröccsenteni igen üdvös dolog. Ennek az észjárásnak a következménye az, hogy egyes túlbuzgó jegyzők a falvakban kidoboltatják, hogy az adót mindenkinek meg muszáj fizetni és hogy az ellen, aki nem szet, végrehajtást vezetnek. Igen természetes, hogy az ilyen kidobolásnak rendszerint van eredménye, mert a megijesztett paraszt a kidobott fenyegetést komolyan veszi és fizet igen helyén volna tehát, ha a hatóság az ijesztgetés eme nemének véget vetne s arra törekednék, hogy a nép tudatlanságát a finánc ki ne használhassa. Különösen pedig azért is véget kellene vetni egy némely jegyző ilyetén garázdálkodásának, mert az adófizetésre való fölhívás a végrehajtásnak egyik faja s Így ex lexes időben föltétlenül tilos. (Gyászünnepély a paksi kompszerencsétlenség emlékére.) Paksról írják: Az 1887-iki hajókatasztrófa emlékére, amelynél 200-nál több lakos a paksi komp hibája miatt életét vesztette, hétfőn gyászünnepélyt rendeztek és azon a helyen, ahonnan a komp elindult, díszemléket állítottak fel. Az emlékmű Jézust ábrázolja, mint a századok királyát, aki jobbját a Duna felé áldásra emeli, baljában keresztjét tartja, melyet a domborművűn szent szív ékesít közepett. Az emlékmű öt méter magas és már messziről látható. Az ünnepi felszentelés reggel 7 órakor kezdődött, amikor precesszió ment a helyszínre, ahol prédikáció és tábori mise volt, amelyet fényes segédlettel Streicher József paksi apátplébános tartott. Az ünnepélyre Paks környékéről számos község volt képviselve. (Rákóczi-ünnep Sárospatakon.) II. Rákóczi Ferenc emlékének tiszteletére Sárospatakon hazafias ünnepet ült a főiskola és Zemplén megye közönsége. A nagy fejedelem szabadságharcának 200 éves évfordulója alkalmából a református templomban istentisztelet volt, melyen Novák Lajos főiskolai lelkész tartott egyházi beszédet. Majd a közönség a Hymnuszt énekelte. Thaly Kálmán ország. képviselő Rákócziról és az ő Sárospatakhoz való viszonyáról tartott szabad előadást. Zoványi Jenő theologiai tanár pedig emlékbeszédet mondott. Majd Rohoska József tanár és Farkas István szenior szavaltak, majd a főiskolai énekkar énekelt kurucdalokat. Az ünnepélyen jelen voltak Zemplén megye küldöttsége Dokus Gyula alispánnal, továbbá Kiss Áron, Kun Bertalan püspökök, Dókus Ernő és Ballag Géza. Délben 300 terítékű bankér volt. Délután a főiskola ifjúsága tartott Rákóczi-ünnepet, este pedig táncmulatság vol. (Mérsékelt áru menettérti jegyek kiadása az iparművészeti kiállítás alkalmából.) A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az országos iparművészeti múzeum igazgatósága által rendezendő iparművészeti kiállítás alkalmából a központi menetjegyiroda (IV., Vigadótér 1.) rendkívül mérsékelt áru menettérti jegyek kiszolgáltatása mellett folyó évi június hó 27-én, szeptember hó 5. és 10-én társasutazásokat rendez Budapestre és vissza, ha ezen a társasutazáson együttesen legalább is 50 utas vesz részt. Ezen kirándulásra vonatkozó mindennemű felvilágosítást készséggel megad a központi menetjegyiroda, valamint a központi a következő vidéld fiókirodák : Arad (Deák Ferenc utca 42.), Brassó (Ferenc-József-tér 1., Debrecen (Piacutca 2143.), Eger (Fő-utca), Fiume (via Alessandria), Győr (Baross-utca 4.), Kaposvár (Fő-utca 16.), Kassa Fő-utca 51.), Kecskemét (Nagy-kőrösi-utca 20.), Kolozsvár (Belmonostor-utca 1.), Miskolc (Széchenyi-utca 91.), Nagy-Becskerek (Eötvös-utca), Nagyvárad (Újváros, Nagyteleki-utca 3/534.), Orsova (Dunarakpart), Pécs (Irgalmas-utca 1.), Pöstyén (Fürdőigazgatóság), Pozsony (Vásár-tér 20.), Sopron (Széchenyi-tér 16.), Szatmár-Németi (Deák-utca 13.), Szeged (Kelemenutca), Székesfehérvár (Ligetsor 1.), Szolnok (Kossuthutca 8.), Szombathely (Széll Kálmán-utca), Temesvár (Deák-utca 3.), Újiidéx (Uri-utca), Zágráb (Jelasicstér 13.), Zombor (Bajai-utca 19/20.) . (Gyilkosság 20 fillér miatt.) Az újaradi országúton hétfőn reggel egy Mateics Iván nevű rézöntő legény 20 fillérnyi tartozás miatt összeveszett társával, Kékes Ferenccel, akit egy késsel leszúrt. A szerencsétlen ember elvérzett. Egy arra kocsizó fuvaros már csak a hulláját találta meg. A gyilkos megszökött.