Pesti Hírlap, 1904. február (26. évfolyam, 47-60. szám)
1904-02-17 / 48. szám
12 PESTI HÍRLAP 1904. február 17.. szerda. —(Ebéd a királynál.) Ő felsége mai ebédjén több tábornokon és törzstiszten kívül , jelen volt a német katonai attasé, az orosz katonai attasé segédje és Serbu román kapitány. — (Kitüntetések.) A király a közlekedésügy terén szerzett érdemeik elismeréséül: csákányi Marx János miniszteri tanácsos, a magyar államvasutak igazgatójának és Ilaly Emil miniszteri tanácsos, a mohács-pécsi vasút forgalmi igazgatójának a Lipót-rend lovagkeresztjét, Kuranda Emil, azAdriai tengerhajózási részvénytársaság vezérigazgatójának a magyar királyi udvari tanácsosi címet, végül szepesföldi ét majdani Maléter Zoltán, a szamosvölgyi vasút igazgatójának a III. osztályú vaskorona-rendet, mindnyájuknak díjmentesen adományozta, özv. Stein Nátháné született Sváb Katalinnak, a pesti izraelita hitközségi flárvaház elnöknőjének, a közjótékonyság terén szerzett érdemei, Simon István Mestalusi lakosnak, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. (Királyi tanácsos.) A király Brolly Tivadar, Pozsony szabad királyi város polgármesterének, közszolgálata alatt szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. — (új csillagkeresztes hölgy.) Mária Jozefa főhercegnő 1904 évi február 8-án kelt elhatározásával herceg Thurn és Taxis Erikné született wchinitzi és tettaui gróf Kinsky Gabriella grófnőnek a csillagkereszt-rendet adományozta. (Az Ifjúság Kossuth gyászünnepe.) Ez évben lesz tíz éve annak, hogy Kossuth Lajos meghalt és a nagy hontalan földi maradványait hasai földben örök nyugalomra helyezték. A főiskolai ifjúság hatalmas, az egész nemzetre szóló gyászünnepélylyel akarja megünnepelni az emlékezetes napot. Az ifjúság országos Kossuth gyászünnepének előkészítő bizottsága most felhívást bocsátott ki a magyar ifjakhoz, amelyben az ünnepélyre vonatkozólag többek között ezeket mondja: Hordjuk össze filléreinket a kegyelet oltárára szerető szívvel. Avassuk fel az ifjúság Kossuth serlegét. Vándor serlege lesz ez az ország főiskoláinak, melylyel minden év március 20-án más-más egyetem vagy akadémia ifjúsága esküszik meg arra a szabadságra, amelyért Kossuth Lajos született, dolgozott, harcolt, száműzetésbe ment, hontalanul meghalt s diadalútán hazajött. Minden tizedik esztendőben visszakerül hozzánk az ország szivébe. Érzi nemzetünknek minden igaz fia, hogy meg kellene ismét harsannia a tárogató hatalmas hangjának, melyet a magyarok hatalmas istene az ő kezébe adott félszázaddal ezelőtt, »hogy felkiáltsa a halottakat, hogy ha vétkesek vagy gyöngék, örök halálba sülyedjenek; ha pedig van bennük életerő, örök életre ébredjenek.« Mutasssuk meg, hogy nem vagyunk sem vétkesek, sem gyöngék és kérjük a magyarok Istenét, hogy adja újra Kossuth tárogatóját valakinek a kezébe! Mutassuk meg, hogy érdemes nemzetünk az örök életre! Jöjjetek és ünnepeljetek ! Ha ég még szivetekben a kegyelet lángja, velünk kell éreznetek! (Fellázadt katonák.) A három évet kiszolgált és még mindig visszatartott katonák között egyes helyőrségeknél egyre tart a forrongás, azai az utóbbi időben nem egyszer nyílt elégedetlenségbe tör ki. Mint említettük, a hamburgi 12. huszári ezred négy altisztje 16 közlegénye fellázadt, mert a három évet régen kiszolgálták és még mindig nem szabadságolják őket. A katonai parancsnokság fogságra vetette a zendülő huszárokat. (The house of Theck.) Teck Sándor angol hercegnek Albany hercegnővel kötendő házassága alkalmából Londonban élő hazánkfia, Felberman Lajos ily cím alatt angol nyelven díszes kiállítása kis könyvet adott ki a Teck hercegi családról, melyben főleg a herceg magyarországi családjával foglalkozik. Tudvalevő ugyanis, hogy a Theck-család rokonságban van a magyarországi Rhédey-családdal, melynek családfáját Aba Sámueltől származtatják s melynek utolsó sarja mint Bihar vármegye főispánja halt meg. A róla elnevezett Rhédey-kertben Nagyváradon aluszsza örök álmát, minekutána a százados fákkal beültetett kertet azzal a kikötéssel ajándékozta a városnak, hogy oda temessék el. Felberman a díszes könyvecskében ismerteti a Rhédey-család származásának történetét Aba Sámueltől, egyszersmind több arcképet közöl a Theck hercegi család egyes tagjairól s ugyancsak arcképben bemutatja Rhédey Ferenc erdélyi fejedelmet és Rhédey Claudiát, Teck herceg szépanyját. (Visszautasított kitüntetés.) Königsbergből írják, hogy az ottani Kant-ünnep alkalmából , Arnoldt Emil tudóst és Kant-kutatót egyetemi tanári címmel tüntették ki, melyet azonban a 76 éves tudós visszautasított. Arnoldt a hetvenes években több ízben lett előterjesztve a königsbergi egyetem tanári állására, a minisztérium azonban az előterjesztést mindannyiszor visszautasította, mert a kormánykörökben rossz néven vették, hogy a demokratikus ellenzékhez tartozott. A tanári címre — úgymond — mint kegyadományra most öregségére semmi szüksége sincsen. (A Mia ki katonai zendülés mártyrjai.) Székesfehérvári levelezőnk Írja: Messze idegenben, a bilekt garnizonban most egyébről sem esik a szó, mint a trebinjei fogságban szenvedő magyar bakák szomorú sorsáról. Most már nem sokáig maradnak ott A haditörvényszék meghozta az újévkor hitekben kitört katonai zendülés ügyében a szigorú ítéletet s igy erős fedezet mellett elszállítják őket a josefstadti vagy a péterváradi katonai fegyházba, ahol a keserű rabkenyér mellett, magánzárkában sirva gondolnak vissza szép Magyarországra. A székesfehérvári gyalogsági laktanya tágas udvarára hétfőn lerendelték a 69. gyalogezrednek itt állomásozó 3. zászlóalja összes legénységét s felolvasták előttük azt a szigorú ítéletet, melyet a Trebinjében összegyűlt haditörvényszék hozott a bileki katonai zendülés ügyében. A 69. gyalogezred Budapestről átküldött ezred napiparancsa a maga rideg valóságában a következő ítélet: A cs. és kir. haditörvényszéktől Trebinje- Elítéltettek: 1. Pánczél Lajos őrsvezető 2. század. Zendülésért és a katonai fegyelem súlyos megsértéséért lefokozásra és három évi nehéz börtönre ítéltetett. Szigorítva: havonta kétszeri böjttel, böjtnapokon kemény fekhely. Minden évben a második, hatodik és kilencedik hónapban magánzárka. 2. Molnár Károly közlegény 4. század. Felségsértésért és a császári ház megsértéséért és zendülésért három évi nehéz börtönre ítéltetett. Szigorítva: havonta háromszori böjttel, böjtnapokon kemény fekhely. Minden évben az első, ötödik és nyolcadik hónapban magánzárka. 3. Kuczka Mihály címzetes őrsvezető 4. század. Felségsértésért, a császári ház megsértéséért, zendülésért, biztonsági szolgálat megszegéséért és szolgálatonkivüli részegségért lefokozásra és 3 évi nehéz börtönre ítéltetett. Szigorítva, mint Molnár Károly büntetése. 4. Peterdi János közlegény 2. század. Zendülésért egy évi nehéz börtönre ítéltetett. Szigorítva böjttel, kemény fekhelylyel és magánzárkával. 5. Poor Ferenc közlegény 2. század. Zendülésért tíz hónapi nehéz börtön. Szigorítva böjttel, kemény fekhelylyel és magánzárkával. 6. Kellner Viktor címzetes örvezete 2. század. Zendülésért 10 hónapi nehéz börtön. Szigorítva böjttel, kemény fekhelylyel és magánzárkával. 7. Kiss Imre közlegény 2. század. Zendülésért kilenc hónapi nehéz börtön. Szigorítva böjttel, keméy fekhelylyel és magánzárkával. 8. Klotzbücher Frigyes címzetes örvezető 2. század. Zendülésért nyolc hónapi nehéz börtön. Szigorítva böjttel kemény fekhelylyel és magánzárkával. 9. Székely István közlegényt. század. Zendülésért három hónapi szigorított helyőrségi fogház. 10. Virányi Ferenc, 11. Kovács Lajos, 12. Katl István, 13. Tanyogi János, 14. Horváth Mátyás közlegények 2. század. Zendülésért egyenként két-két hónapi szigorított helyőrségi fogházra ítéltettek. Az elítéltek közül Kuczka Mihály, Soór Ferenc és Kiss Imre székesfejérvári üak, a többiek fehérmegyeiek. Valamennyien leszolgálták a három évüket. A rendkívül szigorú ítéletet a katonák megdöbbenve hallgatták végig s olyan levertem szomorúan oszlottak széjjel, mintha valamelyik bajtársuk temetéséről tértek volna vissza. Tudósítónk felkereste az egyik súlyosan elítéltnek, Kuczka Mihálynak a szüleit, ahova elég hamar befurakodott a lesújtó hír. A kicsiny, ragyogó tiszta szoba népes volt a vigasztaló rokonoktól. Szegény édesanyja sírva panaszkodott, hogy nem hiszi, hogy fia királysértést követett volna el. A kis szoba egyik talán díszes köreiben egymás mellett két életnagyságú arckép függ; az egyik a királyt, a másik a királynét ábrázolja. Fölötte a szentszűz képe van elhelyezve. — Gyermekkora óta maga előtt látta ezeket a képeket — mondta zokogva a boldogtalan asszony — megtanulta tisztelni királyát! Dehogy is vétett ő ellene . . . Dehogy . . . Kuczka Mihályt áld címfestő, mindenki szorgalmas, békés természetű fiatalembernek ismerte, akinek e mellett szép tehetsége is van a festészetben. Sok szép munkát végzett már. Érdekes, hogy a bileki kápolnát is ő festette ki pompásan, amiért az ezredtől külön dicséretet kapott. Az ottani katonai lelkész dr Dobrozemszky Henrik, akihez a zendülés ügyében Kuczka Mihály szülei felvilágosításért fordultak, a következő szép levélben válaszolt: Btkk, 1904. 11/1. Kedves Kuczka úr! Bizony sajnos nem a legörvendetesebb hírt közölhetem önnel. Fia jelenleg Trebinjében van vizsgálati fogság alatt. A karácsonyi ünnepek alatt ugyanis néhány részeg katona egy itteni korcsmában letépte a tálról a felségének képét és kiszúrta mindkét szemét! Három katona volt a kép mellett ezek között, sajnos, Mihály fia is. A tanúk azt vallják, hogy ő csinált mindent, ő persze azt állítja, hogy annyira be volt rúgva hogy semmire sem emlékszik! Ha ez csakugyan úgy volt, akkor nagyon enyhe büntetés vár reá, de ha nem volt egészen részeg, akkor bizony súlyosabb büntetést kell esetleg elszenvednie! Reméljük a legjobbat! Talán csak nem feledkezett meg magáról annyira, hogy józanul követett volna el ily csúnya dolgot. Nyugodjanak meg azért odahaza, nem kell kétségbe esni ; ha nem volt hibás, akkor a jó Isten, kinek dicsőségére az itteni kápolnát olyan szépen kifestette, majd megsegíti őt! Isten önökkel! Legyenek türelemmel, ha valamit hallok, mindjárt megírom! szívélyes üdvözlettel dr Dobrozemszky Henrik cs. és kir. katona lelkész. A trebinjei fogságban sínylődő szerencsétlen fialj ember január 26-iki kelettel levelet írt Székesfehérvárra bátyjának, amelyben erősen hangoztatja ártatlanságát. Többek közt így ír: „A képekről egyáltalában nem tudok semmit. Elgondolhatod-e rólam, hogy aljas cselekedetre képes vagyok, én, aki otthon is mindig a legszolidabb életet folytattam, s csak jövömnek s szüleimnek éltem. Én felségsértő! ? én, aki még ellenségemet szóval sem tudom megbántani, nem hogy királyom ellen vétsek, ezt nem tudja rám fogni senki sem. Hisz királyom s hazámért kész vagyok mindenkor életemetidézni.“ Majd így folytatja .Nagyon szeretném a szegény szüleimet megvigasztalni, de Kisz én sem tudok mit csinálni, oly nagyon fáj, hogy én miattam ők is szenvednek s oly nagy szükségem van nekem is vigaszra.“ A szegény asszony reménykedik, hogy megváltoztatják súlyos ítéletet, mely nem egyedül aszi szerető szivét, hanem sok, nagyon sok anyaszivet tett boldogtalanná. Érdekes, hogy a nehéz rabságra ítélt katona, Kuczka Mihály, az 1849-ben vértanúhalált szenvedett Kuczka Mihály székesfehérvári nemzetőrnek az unokája. (Hanna amerikai szenátor meghalt.) Newyorkból érkezett távirati jelentés szerint Hanna Márk szenátor, az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb férfia, aki az elnökválasztásnál legkomolyabb ellenfele lett volna Rooseveltnek, influenzából eredő tüdőgyulladás következtében meghalt. Az amerikai magyarok lelkes pártfogójukat vesztették el az elhunyt szenátorban, aki nagy tisztelője volt Kossuth Lajosnak a részt vett a clevelandi Kossuth-szobor leleplezésén is, ahol szép beszédet mondott. Hanna Márkus Alonzo Ohio államban Lisbonban született 1837. szeptember 24-én s 1852 óta Clevelandban élt. Iskolai tanulmányainak befejezése után egy nagykereskedésbe lépett mint segéd s később a cég üzlettársa lett. Nemsokára azonban a hajózásra és a szén kereskedésre adta magát, majd pedig az Union National Bank, valamint a Cleveland City Railway Company elnöke lett. Kiváló politikai szereplése 1896-ban kezdődött, amikor szervezte azt a pártot, mely Mao Kinley elnökké választását tűzte ki célul. 1897-ben Ohióban az Egyesült Államok szenátorává választották. Hanna családos ember volt, leánya, Ruth múlt nyáron ment férjhez Mac Cormicknak, a mostani pétervári nagykövetnek legidősebb fiához. Az elhunyt szenátor óriási vagyont hagyott hátra. (Megdrágult a kenyér.) A kenyér újra megdrágult Budapesten. A pékek elhatározták, hogy felemelik az árakat, mégpedig a fehér és barnakenyér árát 4 fillérrel, a sütemények árát pedig olyképen, hogy húsz fillérért az eddig szokásos 9 zsemlye helyett csak nyolcat adnak. Az áremelkedés a háború és elmaradhatatlan következménye a lisztdrágulásnak tudható be. (Nagy templomrablás.) Madridból jelentik a berlini „Lokalanzeiger“-nek, hogy nagy izgalmat keltett egy vakmerő templomrablás, melyet a santanderi Santilena alapítványi templomban követtek el. Az ismeretlen tettesek feltörték a templom ajtaját és automobilokon mintegy 450 kilogramm súlyú arany és ezüst templomi ékszereket vittek magukkal. Az ellopott tárgyak között megbecsülhetlek értékű antik tárgyak is voltak. A kárt két millió márkára becsülik. (Rablógyilkosság.) Salzburgból jelentik, hogy Oberndorfban vasárnap este, amikor Felber Ferenc, volt pénzváltó, lakására tért, feleségét meggyilkolva találta. A holttest nyakán két tátongó sebbel a földön feküdt. Az ismeretlen gyilkos, aki több értékes tárgyat is elrabolt, elmenekült. Az illetőről sikerül megállapítani, hogy egy magas erős ember, aki hat óra tájban sietve hagyta el Felberék házát. (Halálos elgázolás.) Kedden reggel az Aréna út és Fodmaniczky utca sarkán egy teherkocsi elgázolta Bajza Mihály 54 éves kocsist, aki nyomban meghalt. A szerencsétlen négy gyermek atyja volt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. A vigyázatlan kocsis a szerencsétlenség után gyorsan elhajtott. A rendőrség nyomozza. (Életunt leány.) Kedden reggel 5 órakor Szvoboda Kati 22 éves cselédleány a Kádár utca 6. számú ház H. emeletéről az udvarra ugrott. Súlyos sebesülésével a Rókusba vitték.