Pesti Hírlap, 1904. március (26. évfolyam, 61-75. szám)

1904-03-09 / 69. szám

12 PESTI HÍRLAP 1904. március 9., szerda s sanghaji orosz konzult táviratilag fölhatalmazta( hogy szereltesse le a Mandzsur nevű ágyunaszádot) amelyet a japánok a Jangec torkolatánál lefoglaltak. Az ágyunaszád ágyúinak zárait és töltéseit valószínű­­leg átadják a vámhatóságoknak. Az Akicsushna nevű japán cirkálóhajó Sanghajt a Mandzsur leszerelése után elhagyja. Vilmos császár szavának hatása. Berlin, március 8. Itteni politikai körökben beszélik, hogy Vilmos császár szörnyen felháborodott Anglia, különösen sajtójának magatartása felett s gróf Bülowot utasította, hogy az angol kormányhoz komoly kérdést intézzen céljaira nézve. Maga pedig Edvárd királynak külön levelet írt lako­­nikus rövidséggel, amely így szólt: „Ez nem semlegesség. Anglia fogja viselni a felelősséget.“ Port-Artur erőssége. Berlin, március 8. A Lokalanzeiger-nek jelentik Pétervárról. Fuck altábornagy, a legkiválóbb orosz tüzér­tisztek egyike, kijelentette, hogy Port-Artúr még valóságos ostrom esetén sincs veszedelemben. Az összes erősségek végig betonból készültek s a golyók legfölebb egy darabot kitéphetnek a betonfalakból, de nagyobb kárt nem okozhat­nának. A vár egy esztendőre van eleséggel el­látva és az összes kormányhivatalnokok az ostrom egész ideje alatt dupla­ fizetést kapnak. Vladivostok bombáztatása, London, március 8. A Standard­nak Pétervárról tegnapi kelet­tel azt táviratozzák, hogy a lap pétervári tudó­sítója arról értesül, hogy Miklós cár táviratot kapott, amelyben az volt, hogy a japánok egész nap ostromolták Vladivostokot, de nagy kárt nem tettek. A távirat továbbá azt jelenti, hogy egy vagy két japán cirkálóhajót elsülyesztettek, Pétervár, márc. 8. (Az orosz távirati ügynökség jelentése.) Ale­­xejev helytartó táviratozza a cárnak Mukdenböl: „Tegnapi táviratom kiegészítéseképen a legalázatosabban jelentem, hogy délután 1 óra 25 perckor hét ellenséges hajó közül öt tüzelni kezdett a Suvarov- és Linevics­­erődökre, a városra és a kikötőre­ az Ohjas­­nanja folyócska völgyének hosszában. A tüzelés két óra tizenöt percig tartott, mire a japán hajóráj dél felé elindult és 5 óra 30 perckor eltűnt a szem­határról. Az üte­gekben és erődökben nem volt veszteség. A városban egy matróz megsebesült és egy nő meghalt. És most jelentik, hogy az el­lenséges hajóraj ma reggel 8 órakor ismét feltűnt a szemhatáron.“ Pétervár, márc. 8. A Vladivostokban megjelenő Vosztocsnyi a kö­vetkezőket írja: „Mindnyájan tudjuk és látjuk, hogy Vladi­vostok milyen erődökkel van körülvéve és igy meg vagyunk győződve, hogy a vár még a rendes ostromnak legtapasztaltabb és legművel­tebb ellenséggel szemben is évekig sikeresen ellentállhat és igy minden aggodalom, melyet a lakosság körében az ellenség támadása okozna, teljesen indokolatlan. Habár a város egyes ré­szei az ellenség tüzelésének a többieknél jobban vannak kitéve, ebből mégsem következtethető, hogy a bombázás a városnak komolyabb kárt okozhatna. Ezeket szemünk előtt tartva, az el­lenség következő támadásait is kellő nyugalom­mal és lelkes ellenállással fogadjuk.“ Lemberg, márc. 8. Ama körülmény magyarázatául, hogy a vladivostoki orosz parti lövegek a japánok tü­zelését nem viszonozták, itteni lapok a követ­kezőket jelentik Szt-Pétervárról : A Vladivos­tok orosz parti ágyuk legtöbbje az 1861—1865. évből származik. Már a múlt esztendőben, ami­kor a keletázsiai helyzet mind fenyegetőbbé vált, felszólították az orosz lapok a hadügymi­nisztert, hogy az ósdi ágyu­modelleket Vladi­­vostokban modern ágyukkal pótolja, úgy lát­szik, ennek a felszólításnak nem lett foganatja. London, március 8. Hír szerint a japánok azért ostromolják Vladivosztokot, mert el akarják foglalni Sah­alin szigetet. Ez az óriás sziget, amely földrajzi te­kintetben folytatása Japánnak, széntelepeiről és dús hal-állományáról nevezetes. Jelenleg orosz fegyenc-telep. ....... A vladivosztoki orosz flotta vállalkozása. Berlin, márc. 8. ■— Saját tudósítónktól. — A Nat. Zrg jelenti Pétervárról. Meg­­­­erősítést nyert az a hír, hogy a vladivosztoki hajóraj a kikötőt elhagyta. A hajóraj új vál­lalkozó szellemű főnöke, Raitzenstein kapitány, kivezényelte a flottát, hogy azt a három hadi­hajót, melyet a japán kormány nemrég Chi­létől megvásárolt, elfogja. Orosz tengerész­körök véleménye szerint ez neki sikerülni is fog, de az idegen katonai attasék ép ellenke­zőleg azt mondják, hogy a vladivosztoki flotta sorsa meg van pecsételve. Ha nagyon kime­részkedik a nyilt tengerre, összekerül a japán flottával, mely már les rá, hogy megsemmisítse. Japán csapatmozdulatok, Pétervár, márc. 8. — Saját tudósítónktól. — Lin­evics tábornok jelenti, hogy Gensan­­ból érkezett koreaiak elbeszélése szerint a ja­pánok folyton csapatokat szállítanak partra Gensanban, de hogy mennyi embert szállítottak már ki, nem lehet megtudni. Gensanból a ki­szállított csapatok azonnal tovább vonulnak Pjon-Harba. Sok japán koreai ruhában járja be az országot és orosz csapatok után kérde­zősködik. Az orosz haditerv, Berlin, márc­ 8. — Saját tudósítónktól. — Pétervárról jelentik a Béri. Zrg-nak . Dip­lomáciai körökben az oroszok lassú előnyomu­­lásába a Jalu folyónál és Észak-Koreában azt következtetik, hogy az orosz haditerv szerint a japánokat Mandzsúriába akarják csalni, hogy őket ott nagy túlerővel megtámadva, Koreától teljesen elvágják. Az orosz hadvezetőség látszó­lag kishitű magatartása tulajdonképen csak ezt a célt szolgálja. Hogy Port­ Arthurt feladják, arra komolyan egy pillanatig sem gondoltak, ellenkezőleg Kuropatkin megérkezése után az lesz Alexejev feladata, hogy Port-Arthurt és Liaotung félszigetet teljes erővel megvédje. Bécs, március 8. — Saját tudósítónktól. — Egy nemrég Pétervárról visszatért diplo­matának Kuropatkin állítólag azt mondta, hogy neki két évre van szüksége, hogy a háború ki­menetelét Oroszországra nézve kedvezővé tegye. Fővárosi ügyek. — A nyilvános árlejtés mellőzése. A fő­város a városligeti tóban való halászat jogát 600 korona évi bérért a korcsolyázó-egyesületnek adta bérbe jövő évi április végéig. Az egylet most arra kéri a fővárost, hogy a bérleti szerződést hosszab­bítsa meg további hat évre. A mérnöki hivatal ja­vaslatára a tanács azt ajánlja a közgyűlésnek, hogy teljesítse a kívánságot. A közgyűlés bizonyára nem lesz hajlandó a tanácsnak, illetőleg az egyletnek ezt a szívességet megtenni, mert a közgyűlés elvben ki­mondotta egyszer s mindenkora, hogy suba alatt nem engedélyez bérleteket, így hát ha arra számít, hogy határozatait komolyan vegyék, a nyilvános árlejtést eb­­ben az esetben sem mellőzheti. — Új építkezések. A magán építési bizott­ság legújabban a következő építő­ engedélyeket adta ki: a Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj­­egyesületének, VIll. kerület József­ u. 6184. hrsz. három emeletes házra, — a Magyar takarékpénztá­rak központi jelzálog-bankja r. t.-nak, V. kerület Széchenyi-tér 809. hrsz. három emeletes házépítésre, — Tóth Istvánnak, I. kerület csend-utca 13759. hrsz. egy emeletes házra és műteremre, — Lakatos Erzsinek, ViI. ker. Wesselényi-utca 4611. hrsz. két emeletes épületre, — özv. id. Kohn Sámuelnének nagydiófa-utca 5089. hrsz. kétemeletes ház építésére, — Mann Róbertnek, II. kerület Rézmáli-dülő 6226. hrsz. földszintes nyaralóra, —‚­ Fürst Józsefnek, VII­­I kerület Erzsébet királyné-ut 1959. hrsz. földszintes házra, —» Mech­ek Gusztávnénak, I. kerület Orbán-hegy 10096. hrsz. földszintes épületre, — San Mareo her­cegnőnek, VII. kerület szőlő-utca 1525. hrsz. földszin­tes épületre. — Az artézi kutviz használati joga. A városligeti artézi kút vizének használati és eladási jogát a tanács novembertől újabb három évre szán­dékaik bérbe adni. A pénzügyi osztály nyilvános ár­lejtést tartott A kilenc ajánlat közül legkedvezőbb az, amelyben 9100 korona évi bért ajánlanak azzal a megjegyzéssel, hogy az illető ezt az összeget haj­j­­andó évenként 14.100 koronára fölemelni, ha az artézi víznek üdítő és gyógycélokra való árusítására kizárólagos jogot kap.­­ A közjótékonysági bizottság kedden délután ülést tartott, Almády Géza tanácsos el­­nöklése mellett; előadó Lahocsinszky Árpád tanácsj­egyző volt. Az elnök, aki a bizottságot megalakítottnak jelentette ki s ennek tagjait melegen üdvözölte, néhány szóval körvonalazta azokat a teendőket, amelyek a bizottságra vár­nak. Az egyik legfőbb feladat — úgymond — az, hogy nem csupán a szegényeket kell segé­lyezni, hanem biztosítani szükséges a munkára képtelenek föntartását, a munkára képesek számára pedig gondoskodni kell arról, hogy munkát s így kenyeret kapjanak. Az Ínségből származó bajokat lehetőleg preventív módon szükséges orvosolni s ebben a nagy munkában kéri a bizottsági tagok támogatását. (Éljenzés.) Az elnök ezután meleg hangon emlékezik meg az elődjéről, Horváth­ János nyugalomba vonult tanácsosról, aki mindig szivén viselte az ügy­osztály körébe utalt ügyeket s évtizedeken át volt valódi atyja és jóltevője a szegényeknek s ügyefogyottaknak. (Ellenzés.) Verédy Károly kir. tanfelügyelő köszönetet mondott az elnöklő tanácsosnak a hozzájuk intézett szép szavakért s biztosította őt, hogy legjobb erejükből igye­kezni fognak őt és a hatóságot ebben a nemes munkában segíteni. A napirend során kiadták a Gizella és Mária Valéria főhercegnők nevét viselő kiházasító alapítvány 1000—XXX koronás tíz diját és a Machovszky Anasztázné szül Prenda Katalin-féle 552 koronás kiházasítási díjat Folyó ügyek elintézése után az ülés vé­get ért . Az ideiglenes iskolaszolgák kérelme. A fővárosnál 300 iskolaszolga van, ezek közül 43 van végleges állásban, a többi napidíjas. Minthogy a családos emberek a csekély napidőból nem tudnak megélni, azzal a méltányos kéréssel fordultak a ta­nácshoz, hogy véglegesítse őket. — Szeretettel való nevelés és játékos tanítás. Dr­­ecz József fővárosi községi polgári ipariskolai igazgatónak ezen új rendszere kezd meghonosodni az elemi iskola első osztályába- A hangutánzó olvasást, a hangutánzó képes ABC-t, a játékos rajzolást és a közügyesítő játékos foglalko­zást, magyar gyermekdalokat a közoktatásügyi mi­nisztérium engedélyével az igazgató most bemutatja az ország valamennyi nagyobb város tanítótestülete előtt. — Ut a láncaidtól a bazilikáig és ope­­raházig. A mérnök- és épitészegylet ut-, vasút- és hídépítési szakosztály ülésén csütörtökön f. hó 10-én 6 órakor Kugler Mihály ismerteti a buda­pesti lánchídtól a Szent­ István-templomig és az ope­raházig nyitandó új út tervét. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A műbarátok köre), mely dr Szendrei János titkársága alatt több érdekes kiállítással adott magáról életjelt, Szendrei távozása óta jóformán teljesen elszenderült. Nem azért, mintha nem volna hozzá módja, mert hiszen ez az egyesület arisztokratáink és a felsőbb tízezer gazdag és jól dotált egyesülete, de a művészet terén való tehetetlensége annál bámulatosabb. Míg a Nemzeti Szalon nagy szegénysége mel­lett is az egész országra kiterjedő nagy agili­tást fejt ki és a fővárosban szinte hónapról­­hónapra ismétlődő újabb és újabb nagy sikerű kiállításokat rendez,­­ a Műbarátok köre hosszú két esztendő óta két gyengébben sikerült metszet-kiállítással (az Elischer-féle Rembrandt harcokkal és a Majovszky—Backer-féle külföldi metszetekkel) és végre most egy kis eredeti magyar művészettel áll ki a gátra. Hogy e nagy idő alatt néhány művészeti felolvasás és hang­versenyka is „lezajlott“ a kör váci­ utcai szép helyiségében, — azt a hivatalosan leadott jelen­­tések nyomán ugyancsak illik konstatálni. Da az egyesület művészetpártolásának nincs is más nyoma. Hogy a nagy műtárlaton képeket venne tagjai közti kisorsolásra, vagy hogy ha­vonta más és más művészeink kollekcióit mutatná be, vagy épen művészeti pályadíjakat tűzne ki? — Ki merné ezt remélni legelőkelőbb műbará­taink körétől? Persze, hogy a vezetőségben van a­ hiba s már egyszer megpendítettük itt azt az eszmét, hogy nem ártana, sőt igen üdvös volna, ha ez a kör közelednék a Nemzeti Szar­­on-hoz, m­ely hangversenyek- és felolvasásokra

Next