Pesti Hírlap, 1904. május (26. évfolyam, 121-150. szám)
1904-05-01 / 121. szám
904. május 1., vasárnap» 4 PESTI HIVA - nak arra illetékes közegei a lehetőség szerint támogassák és e végből nemcsak a közönség használatára szabad közlekedés céljából átengedett utakról, átjárókról és ösvényekről való letérés, a lövöldözés, zajongás megakadályozása végett a hercegi uradalmi igazgatóság részéről kiadandó és az utakon felállítandó jelző táblákon közhírré teendő tilalmak, mint különben is a magántulajdonból következő jogok védelmét célzó intézkedés ellen nem tesznek majd kifogást, hanem ily tilalmak kiadhatását, valamint a tilalmak megszegők ellen alkalmazható pénzbüntetések kiszabását megállapító és a tátravidéki erdőbirtokokra egyáltalán kiható érvénynyel bíró, már különben is tervbe vett megyei szabályrendelet mielőbbi megalkotását és megerősítését — amennyiben ez a törvény keretén belül lehetséges — a magyar kir. kormány illetékes közegei lehetőleg elősegítsék. V. Kijelenti továbbá a magyar, kir. földmívelésügyi miniszter, hogy oda fog hatni, miszerint herceg Hohenlohe Keresztély Kraft urat a magyar kir. kormány közegei nemcsak a Magas-Tátra északi lejtőjén fekvő és nevezetesen az ide tűzött térképen zöld színnel jelzett területek megszerzésére irányuló, hanem a tátrai birtokát érdeklő egyéb közérdekű törekvéseiben is a fennálló törvények határain belül tőlük telhetőleg támogassák és elősegítsék. Ezen megállapodás, annak aláírása, illetőleg a magyar királyi földmivelésügyi miniszter úr által történt jóváhagyás után lép hatályba. Kifejezetten megjegyeztetik azonban, hogy azon esetben, ha az I-es pont a), b) és c) alatt körülírt és a herceg által tervezett birtokvételek jelen megállapodás aláírását követő három hónap alatt keresztülvihetők nem volnának, jelen megállapodás alapján a herceg által elvállalt kötelezettségek végleges rendezése és különösen a III. pont c) alatt körülírt bekebelezési okirat kiállítása csak az I. pont a), b) és c) alatt körülirt rendelkezések, illetve birtokvétel keresztülvitelét követő egy hónap múlva fog a herceg által történni. Kelt Berlinben 1902. febr. 25-én. Chr. Kraft Fürst v. Hohenlohe. Gróf Csáky Zenó, s. k. Szepes vármegye főispánja, mint a földmivelésügyi miniszter ur ő excellenciájának meghatalmazottja. Jelen okmányt azzal a megjegyzéssel hagyom jóvá, hogy annak utolsó bekezdésében foglalt kikötés csupán az okmány Ib. pont p) alpontjában értett telekkönyvi bekebelezésre szolgáló nyilatkozatnak kiállítására vonatkozhatik, mely kikötés azonban hatályát veszti, mihelyt az okmányban megjelölt és herceg Hohenlohe Keresztély Krafter által megvásárolni kívánt, a Magas-Tátra északi lejtőjén létező és az idetűzött térképen zöld színnel jelzett fekvőségek legalább fele részben megszereztettek. Fennebbi kikötés vonatkozik még továbbá a jelen okmányban felemlített turista utak használatának és kiépítésének végleges rendezésére, valamint a menházak felépítésére is. A jelen záradékban említett birtokszerzés megtörténtéig — a jelenlegi turista utakra vonatkozó status quo fentartása mellett — az új turistautak ideiglenes használata meg lesz engedve, valamint ideigleneseknek tekintendők addig a turista- és egyéb tartom, fölteszem önről azt is, hogy gondolkozott a jövőről, mely nekem sok töprengésbe, sok álmatlan éjszakába került . . . Milyen jövő várna ránk, ha együtt maradnánk ? Kérem, ne szakítson félbe . . . Most benne vagyok — elmondom ... Nem bizonyos, hogy máskor el tudnám-e mondani így . . . mint most. Bizonyos lelki gyávaság, álszemérem, a formák tisztelete lenyűgöz minket és visszarettent. Ebben a pillanatban azonban elég erősnek érzem magam, hogy a nevelés összes szigorú és ferde szabályait összetörjem és nyíltan kimondjam, ami szívemen fekszik. Mert arról van szó, hogy házasságunk öt éve alatt egyre nehezebb és nehezebb lett a szívem. Mondhatnám úgy is, hogy üresebb, nem túloznák. Mindent meguntam, mert a társaság, színház, utazás, fürdők és a többi hasonló élvezet csak egy darabig gyönyörködtet, — később, bizonyos időn túl, azt hiszem, minden ép női lélek halálosan elunja ezt a pénzen megszerezhető gyönyörűséget és a lényével összefüggő mélyebb és igazabb örömökre vágyik. — Világosabban, édes Dóra ! — Nincs gyermekünk, kedves barátom, ez a szerencsétlenség, — felelte határozott hangon az asszony. Fölemelkedett a keresetről s ismét a tükör elé állott, hátat fordított férjének, hogy ne kelljen arcába tekintenie. Igazaiban: a férfit akarta megkímélni tőle, hogy szemei közé tekintsen és kiolvassa belőlük azt a megmérhetetlen érzést, mely a megaláztatás és a szégyen között valóságos borotvaélen táncol. Fővárosi ügyek. Élelmiszer-vizsgálatok a vásárcsarnokokban. A budapesti vásárcsarnokok Igazgatója a következő ügyelemreméltó cikket küldte be hozzánk: Azon alkalomból, hogy Balló Mátyás úrnak, a széksőv. vegyészeti és élelmiszer vizsgáló intézet igazgatójának, ezen hivatal működéséről szóló 1901 —1903-iki évkönyve megjelent, a hírlapok ezen évkönyv tartalmának kivonatos közlése alapján nagyon sötét színben festik le Budapest piacaira kerülő élelmiszerek hamisítását. Tekintve, hogy a fogyasztó közönség a vásárcsarnokokban leli legnagyobb piacait, a kemény megrovást önkénytelenül a vásárcsarnokokra is vonatkoztathatják. Minthogy e körülményből származható félreértés eloszlatására a hírlapokban egy árva szót sem írtak , minthogy a helytelenül és hiányosan közölt számadatok megtévesztőleg és elriasztólag hathatnak a vásárcsarnokot látogató közönségre, hivatalos kötelességemnek tartom a csarnoki intézmény reputációja érdekében a szóban forgó évkönyv statisztikai adatait és eredményeit hűebben és szabatosabban visszaadni. Ugyanis a hírlapok általánosságban ezt írják : a vegyészeti intézetbe küldött tejnek 1901-ik évben 27'9%-a, 1902-ben 27'0%-a és 1903-ban 30’2®/o-a volt hamisított; míg a tejfölnek 1901-ben 25'4%-a, 1902-ben 20’4®/o-a és 1903-ban 42'8%-a volt kifogásolt. Ezen adatokból nem tűnik ki, hogy a hamisítások hány esete vonatkozik a vásárcsarnoki élelmiszerekre, pedig erre az évkönyv V. és VI. táblázata világosan felel. E kimutatás szerint az elöljáróságoktól, I—X. kerületi piacekről és kereskedésekből (tehát nem a vásárcsarnokokból) az intézetbe küldött tejnek 1901-ben 2836 eset közül 724 : 26 ö®, 1902-ben 2766-ból 722 : 26%, 1903-ban 2771-ból 791 : 28*5% volt a hamisított. Összesen megvizsgáltatott a három évben: 8373 tej; míg ellenben a csarnokokból összesett 1901—1903. évben csak 344 tej küldetett be az intézetbe. Ugyanis, miként ezen évkönyv írója is felvilágosít „a csarnokokból csakis a csarnoki vegyész ál. — Szemrehányásnak vegyem? ‘ — Vegye igazságnak. — Más szóval, ön azt hiszi, hogy irtózom a gyermektől . . . Az asszony megragadta a szal maszálat, melybe a férj veszélyben forgó férfiassága hirtelen belekapaszkodott. »— Igen . . . Azt hiszem, hogy nem szereti a gyermeket. — Hát ... lehet ... — mormogta elfordulva a férj s a földre nézett. — lehet, hogy igaza van ... — Bizonyos vagyok benne, hogy igazam van és abban is bizonyos vagyok, hogy lelkének ez az ellenszenve sohasem fog megváltozni. Azt gondoltam tehát, hogy mivel ebben a dologban nem vagyunk egy véleményen, legjobb, ha elválunk, nem haragszunk egymásra és nem csinálunk egymásnak szemrehányást. Véleményét és meggyőződését nem kutatom : az én véleményem az, hogy gyermek nélkül a házasság üres formaságnál alig egyéb. Micsoda örömtelen, sivár és ijesztően magányos öregség várna rám, ha örökre le kellene mondanom a gyermekekről. Férfiak ezt nem érzik annyira. Inkább élhetnek kifelé, mint mi. Más érzések, más ambíciók, más célok hevíthetik önt is. Messze elszárnyalok az otthontól, a hitvestől és a bölcsőtől. Főleg a bölcsőtől, mely önöket még büszkévé sem teszi mindig — minket azonban fölmagasztal egy új életre. A férj heves mozdulattal szakitotta félbe. — Köszönöm — mondotta indulásosan — ékesszólása elragadó inrázisai gyönyörűek . . .. Jól megvizsgált és gyanúsnak talált cikkek küldetnek be ; ezeknek apadása szintén a viszonyok javaslását jelenti, így állván a dolog, ama 344 hamisításra gyanita tej legtöbbje kifogásoltatott is. Ép igy áll a tejfölnél is. Az I—X. kerületi piacokról kereskedésektől beérkezett 1901-ben 467 tejfölt 18®/o hamisított; 1902-ben 409 , 13'4®/e 1903-ban 386, ezek közül 36*2% kifogásoltatott, összesen 1262 tejfölt küldtek be a kerületekből, míg a vásárcsarnokból mindössze 3 év alatt 238 tejföl mint hamisításra gyanúsakat. Hogy teljes képet alkothassunk a vásárcsarnokok élelmiszereinek minőségéről, tekintetbe kell vennünk a vásárcsarnoki vegyész által végzett ősszes vizsgálat eredményét, melyek közül a kifogástalanok, mint az élelmiszer vizsgáló intézetbe be nem küldöttek, nem képezik a vegyészeti hivatal statisztika adatait, így a vásárcsarnoki vegyész által megvtalogáltatott,1901- ben 5781 tej és tejtermék, abból 327 hamisított 3,9%. -1 1902- ben 5801 tej és tejtermék, hamisított 2-9%. 1903- ben 5800 tej és tejtermék, hamisított 2-7®/o. Ezen kedvező eredmény oka azonban rejlik, hogy miként az évkönyv Mátyás igazgató helyesen kifejti, a vásárcsarnokban az élelmiszerek vizsgálatát szakszerűen végzik, csak a hamisításra gyanúsakat küldik be az intézetbe, megkímélvén az árusokat az indokolatlan zaklatástól, az élelmiszervizsgáló intézetet pedig a fölösleges munkától. ebből 168 V ' '|$|' ebből 158 intézkedés* Írója Balló utak használatával kapcsolatos összes kedvezmények is. Budapesten, 1902. évi március hó 24-én. Darányi g. k. Einverstanden. . .. Chr. Kraft Fürst v. Hohenlohe. Gróf Csolly Zenó s. k., Tavi Gusztáv s. k., mint tanú, mint tanú. — A hús drágasága és a ló vágói id. A főváros tanácsa a marhahús árának ijesztő megdrágulásával szombati üllésén foglalkozott. Dr Melly Béla közélelmezési tanácsos megállapította, hogy április második felében a bús ára 4,22 fillérrel emelkedett. Az emelkedő tendencia már két év óta észlelhető. A mészárosok szerint ennek oka az ólomsika árának emelkedése és az export fokozódása, ezenkívül a helyi fogyasztás is napról-napra emelkedik. A kivitel egy év alatt 30.000 darabbal emelkedett. Az élő állat ára és a hús ára között nem talál aránytalanságot az ügyosztály, de konstatálja, hogy a marhahús ára erősen megdrágult és azért a Hústáplálékok szuper lafásáról kíván gondoskodni. Fogyasztásra akarja vinni a lóhúsi és a házi nyu.hust. Javasolja, hogy kérjék a kormánytól az állattenyésztés fejlesztését, a növendék állatok levágatásának korlátozását, a tej- és vajtermelés szabályozását, a borjúnevelés érdekében a vadhús fogyasztási adójának leszállítását, a szalonna- és zsírkereskedelem szervezését, a galíciai és horvát sertés behozatalát, a marhakonzumvásár létesítését, a — Igazak. És ez a fődolog. — ízlés dolga. — Téved! A becsület és a szív dolga. Az egész ember dolga! Minden tisztességes aszszony dolga, aki nem akarja megcsalni férjét, hanem nyílt válást ajánl, mert erkölcsi értéke tiltakozik a gyermektelen házasság ellen. — Mi köze az erkölcsnek az érzékiséghez ! — .Jól tudja, hogy ezt a méltatlan gyanúsítást nem érdemlem, különben már rég megcsaltam volna. Ne kockáztassa, kedves barátom, eddigi jó véleményemet az ön okosságáról és ne kényszeresen, hogy fenyegessem. Ilyesmi nem méltó hozzánk. Az igazi okot még a mama előtt is elhallgatjuk. Azt fogjuk mondani, hogy meggondoltuk a dolgot . . . nem rokonszenvezünk egymással, vagy más ilyesmit. Akármit. Mindenbe beleegyezem. Még abba is, hogy házasságunkat az én hibámból bontsák föl. Akarja ? — Nem, — felelte gyorsan a férfi s anélkül, hogy visszatekintett volna, így szólt: — magamra vállalom a hibát. Elhagyom önt. — És ígérje meg, hogy nem neheztel. — Nem. A nyíltság, mely arcul csapja a szemérmet, még mindig jobb, mint a titkolódzás, mely megbecsteleníti a férjet. Ezzel ? »méla akkord dal, gondolom, úgy válhatunkhogy nem fogjuk sajnálni egymást. Abonyi Árpád. «