Pesti Hírlap, 1904. augusztus (26. évfolyam, 212-240. szám)

1904-08-04 / 215. szám

1904. augusztus 4., csütörtök. PESTI HÍRLAP 7 Orosz-japán háború. Mikor a szerencsétlen európai azt hiszi, no most mégis tisztulni kezd a helyzet, lehet tájékozódni, akkor beüt egy londoni bomba, rit­kított betűkkel szétrobban s azt álltja, hogy az első japán hadsereg megtámadta az oroszoknak a „Motien-szorosoknál elfoglalt hadállásait.“ A manóba ! Hát az oroszoknak volnának a Motien-szorosoknál még hadállásaik, mikor onnan már hetek előtt, ha jól emlékszünk há­romszor elűzték ? Ez így mindenesetre bolond­gomba s jaj az olvasónak, aki azt jóhiszemüleg magába veszi. Kuropatkin hadvezér urnak már alig lesz­nek a szorosoknál hadállásai, mert onnan Ku­­roki, Oku és Nodzu japán tábornok urak már régen elűzték őket. Különben Dasicsaonál nem lehetett volna ütközet, Haicseng felől nem le­hetne ágyúdörgést élvezni, ha a japánok a szo­rosokon át nem hatoltak volna. De különben is nem a japán hadtestek és előnyomulásukról szóló hírek ismertetik az ot­tani helyzetet, hanem Rurovatkin orosz főhad­vezér úrnak a cárhoz intézett tragikomikus je­lentései. Annál hitványabb áritkozásokat még nem olvastunk. Minden mondatnak a vége: visszavonultunk. Hogy Kuropatkin úr nem szé­gyen ezt leírni, mikor akkora hatalmas had­sereg felett rendelkezik, hogy kis hadvezéri ügyességgel okvetlenül kellett volna hébe-korba részleges sikereket aratnia. — Mit csinál Kuro­patkin a hatalmas orosz hadtestekkel ? Mindig csak hátrafelé irányítja őket? Hát, persze, így azután értjük, hogy — anélkül, hogy a mindig győztesen előrenyomuló japánok egész orosz hadtesteket, nagyobb csa­pattömegeket elfoghattak volna, — feltartóztat­hatatlanul mindig és mindenütt győznek. Egy min­dig futásban levő hadsereg mögött előnyomulni végre nem is olyan nagy dolog s a japánok bizonyára a háború tragikus természete mellett is jókat nevethetnek azon a furcsa állapoton, hogy a világ legnagyobb katonai hatalmának gyávaságról nem vádolható hadserege összes bevehetetlennek ismert állásaiból elvonul, mint valamely majális társaság az uzsonna helyéről. Most azonban Kuropatkin úr a kényel­mes visszavonulási hadi taktikával alighanem fel fog hagyni, nem mivel ezt úgy akarná, ha­nem mivel muszáj, Kuropatkin úr még vissza­vonulásaiban is ügyetlen volt. Mert nem od­a retirált hadseregeivel, ahova kellett volna, ha­nem szépen olyan kelepcébe, amelyet a zseniá­lis japán hadvezérlet állított fel számára. Most azután annak a bizonyos „döntő csatának“ csakugyan be kell következni. A ja­pánok három oldalról kerítgetik az oroszokat, akiknek immár csak chinai területre lehetne me­nekülni, ahol rögtön fülön fognák a szaladó orosz hősöket és lefegyvereznék. A helyzet oly komolylyá vált Kuropatkinra nézve, hogy bizony nem nagyon csodálkozhat­nánk rajta, ha közelebbről azt hallanék, hogy Kuropatkin valamely határbeli chinai manda­rinnak a vendége s copfot növeszt magának. Mai hireink : Kuropatkin jelentése. Pétervár, aug. 3. Hivatalos. Kuropatkin tábornoknak Miklós cárhoz intézett augusztus 1-éről keltezett távirata je­lenti : A keleti sereg parancsnoka jelenti, hogy csapatai a Jancselin-szorosban előretolt állást elhagyva, Landrentsen irányában vonultak vissza. Csapataink Sajmaei-Liaojang irányában vonultak vissza, miután tegnap véres küzdel­mük volt. A visszavonulás az elülső állások­ból történt a főállásra. Bár a csapatok előre­tolt állásukat megtartották, mégis nagy veszte­séget szenvedtek. Reméli, hogy a csa­patok magában a főállásban megállják he­­lyüket a túlnyomó ellenséggel szemben is. Az utolsó napokban kapott jelentések szerint Kuroki tábornok összes csapatait egye­sítette, hogy erős csapást mérjen az oroszokra Sajmaci és Liaojang irányában. A csoportosítás Poemsziku és Liauzar irányában történt a Tak­­csio jobb partján. A déli harcélen az ellenség ma határozatlanul vonult előre. A kutatás ki­derítette, hogy az ellenség olyan mozdulatot tett, hogy Bakcsengnél álló balszárnyunkat leg­alább három hadosztálylyal megkerülje. A keleti seregnek délig nem volt semmiféle ütközete- Alapos visszavonulás Mukden felé. Párizs, aug. 3. Az Echo de Paris pétervári távirata jelenti, hogy Kuropatkin tábornok, az orosz hadsereg főparancsnoka, már nyolc napja előkészíti az orosz hadseregnek Mukdenbe való visszavonu­lását. A csapatokat, valamint a lövőszereket és élelmiszereket minden felhasználható vonattal Mukdenbe szállítják, melyet a cári helytartó vezérkarával már el is hagyott. Nyitva az út Vaojang felé. Párizs, sag. 3. A harctérről jelentik : A japánok által tegnapelőtt megszállott Szimucseng és Hajcseng között tovább folyt a csata. Kuroki hét had­osztály katonasággal és friss tüzérséggel ren­delkezik. A hadállás, amely Liaojangot fedezi, az oroszok erős ellenállása után a japánok ke­zébe került. Inkau a japánok kezében. Berlin, aug. 3. Pétervárról jelentik a Lokalanzeigernek . Inkauból Karbinba érkezett vámhivatalnok azt mondja, hogy július 25-én délután négy órakor Dasicsao irányából öt emberből álló japán járó­­őrség jelent meg Inkauban egy tiszt vezetésé­vel. A chinaiak zászlókkal és jelvényekkel siet­tek a japánok elé; az angolok is rendkívül szívesen fogadták őket és egyenruhában és jel­vényekkel mentek elébük. A házak tetejét ki­váncsi nézőtömeg foglalta el. A járóőrséget azután más japán lovascsapatok és később gya­logság is köve­te, mely a várost megszállotta. Az orosz lakosság már előzőleg elhagyta a vá­rost. A chinaiak hátrahagyott lakásaikban, amit csak lehetett, pusztították és raboltak, sőt még az ablakokat és az ajtókat is kitörték. Kuropatkin új had­szállása. London, aug. 3. A Morning Postnak a harctérről nemrég visszatért haditudósítója azt mondja, hogy Ku­ropatkin, tekintettel arra a körülményre, hogy a három japán hadsereg Oku, Nodzu és Ku­roki vezetésével egységesen Liaojang ellen nyo­mul előre, a főhadiszállását valószínű­leg Tien­­lingbe fogja áttenni. Kuropatkinnak kezdettől fogva az volt a szándéka, hogy Tienlinget vá­lasztja offenzív hadi mozdulatainak alapjául. Azonban Alexejev befolyása révén kénytelen volt erről a szándékáról lemondani. Mukden sztratégiailag egyáltalán nem jön számításba. Liaojangot pedig abban az esetben, ha a ked­vező helyzetű Haicseng eiesik, ami legközelebb várható, az orosz hadsereg nem fogja meg­védelmezni. Mit ír Jaime herceg? Róma, aug. 3. A Giornale d’Italia Jaime bourboni her­cegnek, Don Carlos fiának több levelét közli. Az első Vafangtianban kelt július 19-én és az orosz táborokban való szenvedéseket, továbbá a chinaiak folytonos tolvaj­kodását jellemzi és leírja az élelem- és takarmányhiányt. A másik levél Liaojangból július 18-áról ered. Ez a le­vél is megemlékezik az élelemhiányról. Har­minchat óra alatt a katonák csak kis theát és cukrot kaptak. Erejüket csak a thea és dohány tartja fönn. Sámsonov tábornok a varangkui ütközetekben 13-án, 14-én és 15-én a bátorság csodáit művelte. A japán gránátok rendeket döntöttek az oroszok soraiban. Don Jaime a jelzett ütközetben az elesettek számát 4500— 5510 főre becsüli. Az oroszok 17 ágyút is ve­szítettek. Visszavonulásukkor az oroszok ezer sebesültet vittek magukkal, kik közül útközben sokan meghaltak. Kenyérben folyton hiány van, mert a varangkui raktárakat a visszavonulás előtt felgyújtottak és az események ilyen torló­dására nem készültek. Az önkéntes flotta. London, aug. 3. Több helyről Oroszországból érkező je­lentések arra vallanak, hogy az orosz önkéntes flotta magatartása miatt fölmerült konfliktus még nincsen végleg elintézve. Az önkéntes flotta nyolc hajója a balti-tengeri hadi­flottával együtt készül Kelet-Ázsiába. Odesszai tengerész körökben azt beszélik, hogy gondolni sem le­het arra, hogy Oroszország megengedje, hogy Anglia akciószabadságában korlátozza. A Pe­tersburg és Smolensk gőzösöknek a Dardanel­lákon való áthajózása a török hatóságok tud­tával történt. Állítólag orosz részről nagy vesz­tegetés történt, a török hatóság elnézésének, megnyerésére. Gróf Lamsdorff fellépése, London, aug. 3. A Daily Telegraph pétervári jelentése sze­rint az orosz illetékes körök kezdetben nem akartak a Malacca-kérdésben engedni. Alexis nagyherceg elnöklésével ekkor ebben a dolog­ban minisztertanács volt s gróf Lamsdorff ezen a minisztertanácson alig tudott véleményével győzedelmeskedni. Végre csak úgy sikerült neki Anglia számára az elégtételt elérnie, hogy ki­jelentette, hogy Oroszországnak ebben a dolog­ban nincs igaza. Franciaország kétségtelenül vonakodni fog ebből az ügyből kifolyólag az oroszok mellé állani, ha Anglia háborút üzen , Európa egész közvéleménye az oroszok ellen lesz. A balti-tengeri hadiflottáról pedig Orosz­országnak le kell mondania, ha Angliával há­borúba keveredik. Port-Artur ostroma, London, aug. 3. Port-Artur körül kemény küzdelem folyik , ez minden, ami onnan hallatszik. Tokióból azt jelentik, hogy a japánok három napos harc után elfoglalták a Santajku erősséget, amely egy fon­tos pont. A Santajku erősség észak-keletre fekszik a főkikötőtől. A kikötőt azonban onnan még sem lehet hatásosan bombázni, mert a Cungtu erősség az elfoglalt erősség és a kikötő között van. Nagyon nehéz különben is a hegyre ágyút fölvontatni. Csifu, aus. 3. A japánok három napos rohama, mely a Port-Arturtól északra és keletre levő belső erős­ségek ellen irányul, eredménytelen maradt. Port- Arturból ide érkezett bárkák a következőket jelentik: Július 26-án napfelkelte előtt a japá­nok Vokauból kezdték a támadást a parti erős­ségek ellen. Az orosz előőrsöket visszaszontot­,­ták. Ezzel egyidőben Togo tengernagy nagy tá­volságból lövöldözte az erősséget. Az erőssé­gek tüze kényszerítette a hajókat bizonyos tá­­­volságban maradásra és lehetetlenné tette, hogy a hajók és a szárazföldi csapatok együtt­mű­ködjenek. Másnap reggel elhagyta az orosz ha­jóhad a kikötőt az Aranyhegyen lévő ütegek védelme alatt. De nem kezdett a japánokra tü­zelni és nemsokára visszavonult a horgonyzó helyre. A támadás Port-Artur északi részében 27-én történt. A japánok bal szárnya Liusijing­­nél vonult az oroszok ellen, de visszaverték. A bárkák Port-Arturt elhagyva még három na­pig a város közelében maradtak, de nem hal­lottak több tüzelést. A port-arturi orosz kórhá­zak túl vannak zsúfolva. A sebesülteket a chi­naiak üzletekben és lakóházakban helyezték el, kiknek házaikat e célból rendelkezésre kellett bocsátani. London, aug. 3. — Saját tudósítónktól. — Csifuból érkezett chinai hajósok szenzá­ciós részleteket közölnek arról a háromnapos harcról, mely Port-Arturtól északra és keletre folyt A japánok a támadást végül állítólag tel­jesen abbanhagyták. Július 26-ától július 28-ig éjjel rettenetes bombázás folyt. A Port-Artur keleti erődei ellen intézet roham alkalmával sűrűn hullottak a gránátok a japánok soraiba, akik százá­val estek el. A japánok előbb a keleti, azután pedig

Next