Pesti Hírlap, 1904. augusztus (26. évfolyam, 212-240. szám)

1904-08-29 / 238. szám

_____ _ ________________________ PESTI HÍRLAP 1904. augusztus 29., hétfő. kikerülhetlen feladása miatt határozta magát, vonulásra Kuropatkin valószínűleg Port-Artur Az ütközetben 24 japán ágyút használhatat­lanná tettek. Liaojang, aug. 28. Reuter. Az oroszok visszavonulása Ancsangcsang­­tól e hó 27-én éjjel teljes rendben történt. A 26-án reggel kezdődő harcot az előcsapatok harca vezette be. A tüzelés egész nap és egész éjjel tartott. TÁVIRATOK Konstantinápoly, aug. 28. A porta külföldi nagyköveteihez körlevelet intézett az erzerumi és bitliszi vilajetben legutóbb előkerült bandákról szó­ló részletekkel. Sangh­ai, aug. 28­ (Reuter­) Az Arabia nevű német gőzös, amelyet az oroszok a múlt hónapban elkoboztak, Vladivosztokból ideérkezett. Gibraltár, aug. 28. A Baltimore nevű ameri­kai cirkálót a chinai vizekre küldték. Párizs, aug. 28. A görög király ma este Ko­­penhágába utazott. Párizs, aug. 28. Külföldi lapokban tegnap egy Párizsban fölfedezett kémaffaireről volt szó- A Matin és a Petit Párisién azt állítják, hogy azon javaslatokról van szó, amelyeket a japán attasé Lajoux volt ügynöknek Indo-China védelmére vo­natkozólag tett. A japán attasé ezt az­­állítást eré­lyesen cáfolja. Albániai mozgalmak­ nagyobb kiterjedésétől azonban nem kell tar­tani. Az entente hatalmak prizrendi konzuljai hasztalan hangoztatták annak szükségét, hogy a redis-zászlóaljnak elbocsátása után a csapa­tokat megerősítsék. Liuma területén is, Priz­­rendtől délre, tüntetések voltak és a múlt év­ben ott felállított világi bíróság személyzetét el­űzték. Az elűzöttek Prizrendbe mentek. Hir szerint azon zászlóaljak közül, amelyek Liu­­mába voltak kirendelve, egy részt vett a bíró­sági személyzet elűzésében. Ennek a hírnek megerősítése, valamint részletek még hiányoz­nak. Az osztrák miniszterelnök Galíciában. Krakkó, aug. 28. Körber miniszterelenök ma délelőtt gróf Potocki helytartóval csendes mi­sét hallgatott és azután megvizsgálta a másodfolya­­modásu törvényszéket és a polgári és büntető tör­vényszéket. A másodfolyamodásu törvényszéken Hausner elnök hosszabb beszéddel fogadta a mi­niszterelnököt, aki a beszédre válaszolt és azután­­ bemutattatta magának a bíróság tagjait és a kül­­­­döttségeket fogadta. Azután megtekintette az ir­ ■ galmasok kórházát és a fémipari kiállítást, ame-­­­lyet a miniszterelnök Galicia komoly fejlődésének újabb bizonyítékaként üdvözölt. Krakkó, aug. 28. A fémipari kiállítás meg- t tekintése után Körber miniszterelnök dr Leo pol­gármesternél reggelizett. Délután megtekintette vielicskai útjában a podgorzei kerületi főnöksé­get. Vielicskában a miniszterelnök leszállt a só­bányába, ahol az új fejtési területet az ő nevéről nevezték el és egy emléktáblát lepleztek le. Azután a miniszterelnök visszatért Krakkóba és Wodzicki grófnál ebédelt. Konstantinápoly, aug. 28. Sakir basa kosszovói vált, aki 20-án egy zászlóaljjal és 200 lovassal Ipekbe érkezett, odaérkezése után azonnal őrjáratokat küldött a környékbe és arra törekszik, hogy az albániaikat, akik a ke­resztény csendőrség és a rendőrség, valamint több intézkedés ellen és a múlt évben 153 Kis- Ázsiába száműzött albániai szabadonbocsátá­­sát, valamint az adó leszállítását követelik,­­ részben megnyugtassa, részben megfékezze. E célból Beránóból is egy zászlóaljat rendeltek ki. Az utolsó 14 nap folyamán Ipekben és környé­kén néhány keresztényt megöltek, de a Belgrád­­ból jelzett gyilkosságok száma túlzottnak lát­szik. A helyzet Ipek környékén kétségkívül rosz­­szabbodott Batusa Szulejmán albán főnök sza­­badonbocsátása és az összes ottlevő redif zász­­lóaljak lefegyverzése által, amely körülmények az albániai ellenzék kihasználja. A mozgalom Egészséges már a mama? úgy szeretnék haza­­­jönni. Karácsony még nagyon messzi van, még­­ tizenötször kell aludni menni. Ugy­e, apus, ne­­­­kem előbb is lehet haza menni, két nap vagy három nappal hamarabb ? Akkor csak tizenkét­szer kell aludni. Édes­apus, gyere előbb, ne hagyjál olyan soká várni. De mi lesz, ha a má­rcius még nem egészséges ?“ Többet nem írhattam, mert teli lett a sze­mem könynyel. Gyorsan felkeltem és azt mond­tam, mára elég, menjünk aludni, holnap foly­tatjuk. Szegényke csendesen lefeküdt. Azt hittem, míg ezt lerajzolja, majd ide szokik. Pedig csa­lódtam. A levelet nem küldtem el, az idegbeteg anyja úgy sem olvasná, az apját pedig saj­náltam. Két nap múlva levél jött, kedves, szépen írt levél, de boszantó tartalommal. Anyja állapota rosszabbra fordult, Lacika nem mehet haza. Persze, nem mondtam neki az igazat és szegény reménykedve írt új levelet, mely így hangzott: „Édes apuskám! A legtöbb fiú már készül haza. A Pista és a Laci is mennek. Ők azt hitték, itt maradnak, mert nincs apjuk és anyjuk, de van tanti és ahoz mennek. És nekem van papám és mamám és talán nem mehetek el innét. Oh én sokat sirok. Reggel sírok, este sirok, mindig sirok. Úgy szeretnék haza menni. Miért nem visztek már ? Most már csak hatszor kell aludni és aztán haza megyek. Oh de jó lesz. Aki itt marad, mindenki kap egy nagy pakkot. Ugy­e, én is? Az Imre is kap, pedig ő is haza megy. Oh én is haza megyek, ugy­e, azért én is kapok pakkot ? Ha kapok, kérem, küldjél­ katonát. * (A Király-színház), miután azokat az aka­dályokat, melyek miatt a szombati megnyitót nem le­hetett megtartani, már elhárították, ma, hétfőn meg­nyílik, mint tervezve volt, a Fölösleges férjek elő­adásával. Az előadásban, mely 8 órakor kezdődik, résztvesz Rákosi Szidi és Németh József is. * (Hírek az aradi nemzeti színházból.­)" Zilahy Gyula igazgattja nyári szünet után előkészítő idényét a makói Hollósy Kornélia színházban nyitja meg az aradi októberi saison előtt, hol az Aradon elő­adandó újdonságokat saját vezetése alatt tanulják be. Aradon az első újdonság a „Bizánc“ dráma és Én Te­d operette lesz. Még az őszi idényben színre hozza Zilahy Madách Mózes, Petőfi Tigris és Hiéna­­ olyat, amelyik áll és el sem esik, mert ha el­­­ esik, nem ér az egész regiment semmit. Aztán , egy várat, abban fognak lakni a katonák. Azután lovat, kocsit, de az talán sok lesz. Aztán állatseregletet, azzal jól lehet ját­szani. Aztán tollat, irkát, képeskönyvet, ez mind kell, hogy ne sírjak. Aztán egy tintatartót, olyat amilyen a doktorbácsinak van, amit lehet becsukni és kinyitni és nem jön ki a tinta. Aztán süteményt, többet nem kérek. Oh, olyan szép lesz a karácsonyfa, én úgy örülök már most, itt is van, de csak egy fa az egész iskolának, azt csak nézni szabad. Talán egészséges már a mama és én nem jövök ide többé. Most már reggel nem sírok olyan nagyon, csak este, mert akkor nagyon sö­tét van. Ha becsukom a szemem, otthon vagyok, ha kinyitom, itt vagyok és akkor muszáj sírni. Úgy szeretnék már hazamenni és örülök a pakkinak kicsi fiad Laciba.“ Szegény kicsike, hiába sírt, hiába vágya­kozott, nem ment haza. Karácsony közelgett, a fiúk örültek s a legtöbb elment már napokkal az ünnepek előtt. Laci várta az apját, de persze nem jött, az utolsó napig tartottam szóval, mert azt hit­tem, mégis eljönnek érte. De nem jöttek. Az ünnepi est nagyon csendes volt. Mint­hogy nincs senkim, az intézetben maradtam, templomba úgyis mehetek s a szegény gyerme­kekkel szívesen foglalkoztam. Lacika szomorú volt, egész este nem szólt egy szót sem. A többiek, mikor az ünnepek után vissza­tértek, elm­esélték, hogy milyen volt a karácsony-Kecskemét város rendkívüli közgyűlése. Va­sárnap tartotta Kada­lek polgármester elnöklete mellett Kecskemét város tb. bizottsága közgyűlést a város 6 millió 500.000 korona adósságának kon­vertálása ügyében. A városi pénzügyi bizottság a Magyar Általános Takarékpénztár és az Első Ha­zai Takarékpénztárnak a konverzióra vonatkozó ajánlatait újra tárgyalás alá vevén, végtére is az rájuk és hogy mi minden öröm érte őket. És mindegyik megemlékezett a papájáról, meg a mamájáról. Ezek a kis emberek igen szépen meséltek. Aztán kérdeztem Lacikát: — Hát nálatok tavaly milyen volt ? — Azt nem lehet mondani — és könnyes szemekkel nézett rám. — Miért nem ? — kérdem. — Olyan nagyon szép volt. — Szép volt, — de hát milyen? — me­séld el fiacskám, — unszoltam tovább. — Én nem tudok mesélni, nekem sirni muszáj és sirt. Sajnáltam szegényt. A többi fiú már mind bóbiskolt. Ágyba tettem őket, csak Laci volt ébren. — Menj aludni, édesem, — szóltam. — Nem vagyok álmos — és sirt tovább. Ekkor már tizenegy óra volt, elővettem a könyvek könyvét, olvastam, aztán kérdeztem Lacit: — Felolvassam neked ezt a szép kis tör­ténetet a bibliából? — Köszönöm, megyek aludni, — szólt ő. — Jól van, édesem, menj , holnap velem jössz a templomba. Rám nézett, aztán aludni ment. Én is fáradt voltam, szintén lefeküdtem. Nyugtalan álmaim voltak, folyton Lacikát kel­lett valami veszélyből mentegetnem. Örültem, mikor felébredtem. Első dolgom volt, átnézni a gyerekekhez. A kicsikék ahogy felébredtek, ágyukban játszottak. Laci nem volt itt. Kerestem, nem talál­tam. Dolgaimat sem végeztem, csak őt kerestem. Ki nem mehetett a házból, az zárva van, meg kell találnom, gondoltam s újra kerestem. Meg is találtam, de hogy ? Szegényke este lefeküdt, de aztán felkelt, színház és zene. Somló Sándor Fra Girolamó drámáját. Zilahy Gyula az utosó saisont tölti Aradon, honnan társulatával Debrecenbe vonul. Zilahy jelentese és jövőre megerő­sített társulatánál a vidék első művészei és művésznői neveit látjuk: Zilahy, Szakács Andor, Békés Gyula, Árkossy­ Vilmos, Mészáros Alajos, Polgár Sándor, Deési Alfréd, Horváth Kálmán, Békeffi Lajos, Sza­­lóki Dezső, Sarkadi Vilm­os, Bónis Lajos, Szigeti Vil­mos, Győré. A nők: Bács Károlyné, Felhő Rózsi, Fóti Frida, Keller Elza, Markovics Margit, Szabó Irma, Zilahy Gyuláné, P. Lukács Juliska, Szakács Andorné stb. * (Vidéki színházak.) A brassói színházban ahol most Komjáthy János kassai színtársulata ját­szik, legközelebb egyfelvon­ásos operát fognak bemu­tatni, amelynek szerzője Gleim Ottó brassói huszár­százados. A darab címe A velencei szerecsen.­­ Szi­lágyi Dezső színigazgató játszási engedélyt kért Ka­posvár tanácsától Ez azonban azzal az indokolással, hogy Szilágyi vállalkozásának sikerét különösen az ő részéről mi sem biztosítja és hogy Pécs várossal szemben fönnálló sziniszövetség idegen társulat bevo­nulását amúgy is fölöslegessé teszi — a kérelmet megtagadta. * (Román szinházalapot teremtő egyesület.). Vasárnap tartotta a hunyadmegyei Brádon közgyű­lését ez az egyesület, melyet 1871-ben azért alapítot­tak a románság szellemi vezetői, hogy egyrészt las­sanként román vándorszintársulat kialakulását le­hetővé tegyék, másrészt a román műkedvelő előadá­sok tartásához való kedvet élesztgessék és fokozzák. A vándorszint­ársulathoz eddig mindössze egy ösztön­díjasa van az egyesületnek, Bertanu Zakariás, akit Bécsben képeztetnek, viszont azonban már kitűzték az ötszáz koronás drámapályázatot, amelyre öt ro­mán színmű érkezett be. Annál készségesebbek a mű­kedvelői előadások dolgában. Legutóbbi jelentésük szerint 1900-ban Magyarországon 112, 1903-ban pedig már 179 műkedvelői előadást tartottak. A jelentés­ből kitűnik az is, hogy legtöbbször magyar szerzőnek, Murai Károlynak románba átültetett bájos poézisa Virágfakadását játszották Dragostea copilereasca címmel. A fordítást dr Siegescu fővárosi tanár vé­gezte. Géczy Gyimesi vadvirágja is megvan ro­tván fordításban, de az még előadásra egyszer sem került. A Murai darabján kívül még Vulkán József román írónak egy népszínműve került sokszor színre: Megyék és városok.

Next