Pesti Hírlap, 1904. október (26. évfolyam, 271-301. szám)

1904-10-09 / 279. szám

1904. október 9., vasárnap* PESTI HIRLAJi­ milyával a kétségbeesés, a világ nevet. Ó, ennek a kegyetlen társadalomnak, mely a nőt a hűtlenség gyanújára is habozás nélkül kész megkövezni, a meg­csalt asszony számára nincsen elégtétele. Egyetlen menedékem, hogy a méltatlan megaláztatásnak vá­lásom által határt szabhatok. — Várnod kell, — szólt közbe a nagybátyja — hogy felvonulhassanak előtted azok az okok is, melyek már annyi ezer asszonyt arra bírtak, hogy megbocsássanak. — Ismerem valamennyit. Hallottam az életben, meg a színházban, olvastam cifra könyvekben az unalomig. Mindig csodáltam az ügyességet, amely­­lyel el tudták altatni az igazságot . . . Bocsáss meg czegény asszony, hiszen­ az csak állati vágy, — a sze­relem a tied . . . Bocsáss meg, szivüknek nincs ama­zokhoz semmi köze, azt sértetlenül birod dorbézolá­saik között is . . . Bocsáss meg, a hűség a lelkek kö­zössége, a nemesebb érzés, a gondolat,­­ minden egyéb csak szórakozás . . . Légy okos! Tudnod kell, hogy ebben egyetlen férfi­ sem különbözik a többitől . . . Gyermeked van ? Bocsáss meg, gyermekednek apáira van szüksége! Mancs gyermeked! Vigyázz, talán ezzel idegenítetted el magadtól férjedet! Gon­dolj a botrányra! Azt akarod, hogy legbensőbb csa­ládi életed a világ szájára kerüljön! Bocsáss meg! íme: ezren, meg ezren meghajolnak a közfelfogás kényszere előtt... és tehetetlenül sorvadnak a szen­vedés jármában és megtörnek, vagy megromlanak ... Noa hát, a sok okos asszony között kell végre lenni egy ostobának, aki a férfiak jól szervezett szövetségé­nek odakiáltsa: urak, amit önök velünk tesznek, az cudarság! Önök meghalnak egy odavetett megjegy­zésért, de nem tartják lovagiatlanságnak megszegni az esküt is, ha asszonynak tették; önök hűséget fogad­nak nekünk és megcsalnak minket; hazudják a nő tiszteletét és megaláznak minket; magasztalják a női méltóságot és lábbal tiporják; megrabolják ifjú­ságunkat, elköltik a pénzünket és ezért cserébe egy sorba helyeznek azokkal, akikkel váltogatnak min­ket; lelketlen kufárok módjára előre számolnak a gyengeségünkkel és ha rajtakapják önöket, nem res­­telnek saját gyermekük bölcsője mögé menekülni, hogy az ártatlan poronty fedezze aljasságukat. Az egyenlőség századában rabszolgává alacsonyították a tisztességes asszonyt, mert arra kényszerítik, hogy romlottságuktól panasz nélkül tűrje a legkeserűbb megaláztatás vérlází­tó korbácsütéseit... És ha millió asszony meghajolt és ha millió asszony engedett, én nem hajolok meg és nem bo­csátok meg, s­­ha belepusztulok is, hát akkor példát adtam a többinek, hadd jöjjön el az idő, mikor egy egetverő jajkiáltás fog végigzengeni az egész világon: érvényt az eskünek és tiszteletet a nőnek.“ Ez a dikció, különösen ahogy azt Márkus Emi­lia előadta, igen mély hatást tett. Az igazság erejé­vel hatott. De hát igazság-e! Drámai megoldásnak mindenesetre hatásos volt. Radnóthynénak ez az utolsó szava a férjéhez, hagyja távozni , mikor a nagy csöndre bejön a nagybácsi s kérdi: — Egyedül maradtál? — Egyedül! — feleli Radnóthyné alig hall­ható hangon. Ezzel a szóval végződik a dráma. Pedig ebben a szóban egy új dráma rejlik, amely csak most kezdő­dik az után. Közöltük azt a dikciót az asszonyok számára, kiket az uruk megcsalt. Tanulják be, szavalják el a férjüknek, de Radnóthyné példáját de kövessék, mert az életben csak egyetlen komoly dráma van s ez abban a szóban rejlik, amit Radnóthyné mondott: Egyedül! A házasságtörési drámák között a Kampisó uj fölfogást jelent s a nőknek talán tetszeni fog. A meg­oldás meglehetősen vigasztalan. A hűtlenség, akár a férfi, akár a nő részéről követtessék el, teljesen megnyugtató megoldást nem lelhet. Ha bocsánattal foltozzák be, ez kevésbbé szomorú, de megalázza azt, ki megbocsát, s ha nem bocsát meg, mint Rad­­nóthyné, akkor megmarad az önérzet, de ez még senkit sem tett boldoggá, így a Kampis megoldása is csak arra való, hogy gondolkozzék fölötte a néző. Egy drámánál az is eredmény, ha gondolatokat tá­maszt. Ki kell emelni a szerzőnél, hogy a színpadi ha­tás iránt van­ érzéke; a fölvonás-végek ügyesek, kü­lönösen a második és harmadik fölvonásban. Egy-egy helyen használja a francia drámaírók rendszerét s lölcselkedő letéteket rak a darabba. Ez helyes, de csak ott, hol magából a helyzetből fakad ki ez a böl­cselkedés s ahol nincs helyén, mint az első fölvonás­­ban, ott untat. Az előadás kitűnő volt. Márkus Emília igazi­­ virtuozitással rajzolta meg Resdnóthyné alakjának legfinomabb vonásait is; egyetlen nuance sem veszett el, sőt a saját egyéniségéből is szint és melegséget adott a jól megírt karakternek. Külön meg kell dicsérni még azt a meleg szeretetet és mű­gondot is, amit egy magyar szerző­­darabjára pa­zarolt. A közönség elhalmozta tapsaival. Hegyesi Mari is igen jó volt Olga szerepében, melylyel a szerző már mostohábban bánt. Császár, Mihályfi, Nál­­day és Szacsvay kitűnő alakításokat mutattak be. (pfc.) * (M. kir. operaház.) Fideliót, a hitvesi hűség apológiáját, adták szombaton az operaházban. Vas­­queznének, Fidelió legremekebb személyesítőjének, arcán s egész játékán a szinte megkövült fájdalom tükröződött vissza férje rabságán. Valósággal tündö­költ a nagy áriában s a duettet is páratlan művészet-­­­tel énekelte. A quartettet pedig valósággal ő vezette­­ bámulatosan gazdag hanganyagával. Teljesen méltó­­ partnere volt mindenben Florestannak, a nehéz, földalatti fogságban sínylődő férjnek szerepében Anthes, kinek pihent hangja csengve hatotta át a nézőteret. Dicséretesen tiszta magyarsággal énekelte végig szerepét. Ney Dávid a tőle megszokott művé­szettel ismét hatalmas Pizarrot nyújtott, Takács pe­dig még a miniszter kis szerepében is képes volt mű­vészi qualitásáról tanúságot tenni. Száyer Ilonka ugyan nem valami kitűnően volt disponálva, de azért nem rontotta a remek összjátékot, melyhez a csaknem szimültig megtelt nézőtér nem győzött eleget tapsolni. * (Hírek a Nemzeti színházból.) A Rad­­nóthyné, Kampis János társadalmi színműve,­­ estén szerepel a jövő hét műsorán és pedig: holnap, vasárnap, hétfőn, szerdán és szombaton, mindannyiszor a bemutató-előadás szerepeivel. Kedden Shakespeare Julius Caesarját adják mérsékelt belyárak mellett.­­ A Cyrano de Berg­rác, Rostand rendkívüli sikerű színműve, amelynek minden eddigi előadása zsúfolt néző­tér előtt folyt le, e héten kétszer kerül színre: csütörtökön és a nvő vasárnap este, a két fő­szerepben Peihessel és B. Lenkey Hedviggel. Pénteken a múlt évad egyik legnagyobb sikerű újdonsága, Szécsi Ferenc „Utazá­s az özvegység felé“ című vígjátéka immár 15-ik előadását éli meg a Nemzeti színházban.­­ A délutáni elő­adások során holnap Feuille,­ legnépszerűbb szinmelve . Egy szegény ifjú története kerül színre, a két főszerepben Török Ir­mával és Mi­­hályfival. Ez lesz a darab 89-ik előadása. A jövő va­árnap délután pedig Ohnet Vasgyárosát tűzte ki az igazgatóság, melynek főszerep­eit szintén Török Irma és Mihályfi adják. * (A Vígszínház) jövő heti műsorában öt­ször szerepel Weber Pierre nagysikerű vígjátéka, a Kis pajtás. Holnap délután, továbbá hétfőn, ked­den, szerdán este és jövő vasárnap délután adják a kedvelt darabot. A műsor további részét, Végre egyedül! Keraul és Barré új bohózata tölti ki, amelynek csütörtökön, e hó 13-án, lesz a bemuta­tója. Barré nálunk, mint a Tata-Totó librettistája tűnt fel, Keroul pedig az őrnagy úrral szolgált­a kedvelt darabot. A műsor további részét a Végre egyedül! is olyan telivér párizsi darab, amelynek merész és vidám cselekménye annál inkább szá­míthat nagy tetszésre, amennyiben a darabban igen hálás szerepek vannak és az­ előadásban a Vígszínház legkedveltebb tagjai vesznek részt. Az újdonságot Szilágyi Vilmos rendezi. Holnap, va­sárnap este a Hadik huszárokat adják ötödször. * (Hírek a Népszínházból.) Lupée regényes operetteje, a Boccaccio, melynek mostani reprizét a legteljesebb siker kísérte, a jövő hét minden estéjén színre kerül. Az újabban is oly népszerűnek bizo­nyult klasszikus operetté előad­­ásai állandóan zsúfolt nézőtér mellett folynak le; nagy sikere van esténként Komlóssy Emmának, Ledovszky Gizellának, Har­matti Ilonának, a színészek közül pedig Kovács Mi­hály Lam­bertuccio szerepében állandó derültséget kelt humoros alakításával.­­ A Jókai regényéből készült történeti színmű, a Lőcsei fehér asszony éne­kes része is érdekessége lesz a darabnak, amelynek előadására fokozott ambícióval készül a Népszínház. A bemutató előadás a Duseesték után lesz, addig is nap-nap után folynak a házi főpróbák, teljes dísz­­letezéssel. * (Hírek a Király-színházból.) Pénteken, a hó 14-én kreál Fedák Sári e szezonban először új szerepet: A törvénytelen apa című 3 ffelvonásos énekes bohóságban, amelyet a Király-színház egye­nesen az ő számára szerzett meg és dolgoztatott át. A darab Mérei Adolf magyar átdolgozásában a budapesti közönség népszerű nyaralóhelyén, Nagy­maroson játszik, amelyet a színház fényképfelvé­­telek után készült hű díszletekkel visz színpadra. Színes látnivalónak ígérkezik az amerikai lányok csoportja, nyolc vidám fiatal leány, aki mindig Fedák Sári nyomán lép a színpadra s énekes tánc­számaiban kiséri. Ezeket a számokat Konti József állította össze s ugyanő dirigálja a zenekart. Fe­dák Sári A törvénytelen apa bemutatója előtt — amely a Király-színház bemutató-bérletének első estéje lesz — még kétszer lép föl: a vasárnap dél­utáni mérsékelt helyáru előadásban és hétfőn este s mindkétszer az in, te, ő! Mitzyjét játszsza­. (Duse Budapesten.) Az olaszok legünnepel­­tebb drámai művésznője október 17-én kezdi meg öt estére terjedő vendégjátékát s Bécsből, hol most van búcsúkörúton, a jövő vasárnap érkezik a fő­városba. Duse maga válogatta ki a darabokat, me­lyekben a budapesti közönségtől hosszú távollét után ismét be akarja magát mutatni s elbúcsúzni.E darabok Sudermann Magdája ( Casa paterna, Ott­­­hon), Maeterlinck Monna Vannája, Donnay drá-­­mája, L’ altro pericola (Az újabb veszedelem), Du­mas Kaméliás hölgye, végül Ibsen ismert drámája, Sredda Gabler. Jegyek egész napon át válthatók a Népszínházban. * (Az Uránia színház) jövő heti műsorát Ráth István nagy sikert aratott újdonsága : A világ urai tölti be. A szellemesen megírt és ki­tűnően illusztrált darab eddigi előadásait fényes közönség nézte végig, mely rokonszenvesen fo­gadta az angol nép világuralmi törekvéseinek sokoldalú ismertetését. Mozgóképei közt legtöbb tapsot arat a nagy londoni újság készülése, de kijut a tapsból bőven a humoros tárgyú moz­góknak és az óriási torontói tűzkatasztrófának is. Holnap, vasárnap délután, Strausz Adolf Szerbia című darab­át újítja, fel az igazgatóság s a darab keretében bemutatóra kerülnek az Uránia-színház fényképészének felvételei a most nemrég lefolyt szerb koronázásról. A holnapi előadást a szerb diplomácia helyi képviselője is végig fogja nézni. * (Városligeti nyári szinház.) Vasárnap délután A betyár kendője népszínmű, este Né­meth József, a Király-színház kedvelt művészé­nek felléptével Stern Izsák a házaló zsidó mu­latságos bohózat kerül szinre. Mindkét előadás félbetyárakkal jó szereposztásban kerül szinre. * (A Várszínház műsora.) Szerdán Sur­­sum corda, szombaton A bor. * (Kü­r.v Klára Szatmáron­) Küry Klára f. hó­ló-én Tarna­y Alajos zongoraművész társaságá­ban Szatmárra érkezik, hol a városi színházban hangversenyt adnak. A szatmári közönség nagy ovációban készül részesíteni a művésznőt. * (A párizsi opera művészeiről), kik hétfőn, október 24-én, rendezik a Royal-teremben egyetlen opera-estélyüket, a következőket tudtuk meg: Lorentz Amália, a társaság sopránja, nemcsak híres énekesnő, de egyszersmind ugyanolyan kaliberű zongoramű­vésznő. Már több szépen volt Amerikában. Gerisdhael Margit artista és a párizsi filharmóniai hangverse­nyek ismert alakja. Courtois György, a párizsiak ked­venc hőstenorja, Romeo, Walkür és Mesterdalnokok szerepeiben tüntette ki magát. Fournets György pe­dig a legszebb basszus hang felett rendelkezik és Sztr Laiis bízta meg őt azzal, hogy Párizsban, Samson és Dalilában kreálja a főszerepet. Különben német, olasz és spanyol udvari hangversenyeken is ismétel­ten kitüntetéssel működött közre. Roux Emil zene­szerző, a művészek kísérője, Dubais és Bérnac leghí­­reseb tanítványa, legutóbb Sanzcogno egyik pályáza­tánál kitüntetést nyert. * (Egy Haydn-dalmű) teljes zeneanyagát fe­dezte fel a minap Kämpfner Miksa frankfurti kar­mester az ottani Palmengarten könyvtárában. Ez egyike azon operáknak, melyeket Haydn herceg Eszterházy Miklós számára irt s amelyek a tatai kastélyban épült házi színpadon adattak elő. A dalmű címe „Roland vitéz“, szövegét és vezér­­könyvét eddig nem találták, csak a zongora-kivo­natot adta ki régebben a Simrock cég. Most Kämp­fer e hó 11-én tartandó nagy zenekari hangverse­nyén fogja bemutatni az érdekes mű több zenei részletét. * (A Meyerbeer-alapítvány) ez idei kamat­jából kitűzött pályadíjat az idei pályázók közül egyiknek sem adhatta ki a berlini bizottság, mert a pályaművek egyike sem ütötte meg a megkívánt abszolút mértéket. Ennélfogva az alapszabályok értelmében a 4500 márkára rugó díjat a tavalyi pályázaton győztes Novovieski Bódognak adták ki, aki még csak 27 éves, de Bruch mesternek leg­jelesebb tanítványa és most ezt az újabb díjat is, mint ösztöndíjat, tanulmányainak folytatására kapta.­­ _________________________

Next