Pesti Hírlap, 1904. november (26. évfolyam, 302-331. szám)

1904-11-01 / 302. szám

* (Házasság.) Pánthon Ferenc, a Népszín­ház rokonszenves tagja, október 29-én házasságot kötött Kasper Gizikével Budapesten. * (Megf­ölebbezett színigazgató-választás.)’ •A soproni színház igazgatójául Nádasy József pécsi színigazgatót választották meg, Baráthy Rezsővel, a pozsonyi színház titkárával szemben. Sopronból je­lentik, hogy a Baróthy-párti városi bizottsági tagok­­a választás szabálytalansága miatt fölebbezést intéz­tek a belügyminiszterhez. A fölebbezés szerint alaki hiba történt, amennyiben az elnök a harmadik pályá­zót mellőzte (Krémer igazgató is pályázott), továbbá­­szavazást nem rendelt el, hanem fölállással állapí­totta meg a többséget. A belügyminiszter döntését nagy érdeklődéssel várják. * (Vecsey Ferenc a szász királynál.) Drezd­dából táviratozzék, hogy Vecsey Ferikét, a kis csoda­­hegedüst, meghívta udvarába a szász király. A fiúcska édesanyja­­ígéretében jelent meg a drezdai királyi palotában és pedig nem a szokásos fogadási órában, hanem a gyászra való tekintettel reggel 9 órakor. Ferike pár,, hegedű­ darabot adott elő a leg­intimebb körben, csupán a király és gyermekei vol­tak jelen. A produkció végén a király gyönyörű melltű­vel ajándékozta meg a kis művészt.­­ (A zenekedvelők egyesülete) bálvány­ utcai házában kitűnően sikerült hangversenyt rendezett az intézet tanári kara. Ez volt az első hangverseny ab­ból a sorozatból, amelyet Billovics Imre igazgató tervez erre az idényre az egyesületi iskola növendé­keinek zenei művelődése szempontjából. A hangver­senyterem zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. Az estélyt Bóth Ernesztin és Bürger Zsigmond gor­donka száma nyitotta meg. Beethoven egyik gordon­ka-szonátáját adták elő nagy tetszés mellett. Majd Stark Ludovika énekelt dalokat Brehms, Kern Aurél és Schubert dalszerzeményeiből. 1 A jeles énektan­ár­nőt zajosan ünnepelték a megjelentek Buchtele Já­nos és Altschul Rezső játszották aztán Grieg hegedű­­szonátáját, gyönyörűen juttatta érvényre a norvég zenepoéta borongós zenéjének költői szépségeit. A hangverseny befejező számiban Buchtele János, az ifj versenymester, hazai szerző műveivel, Merkler An­dor két bájos hegedűdarabj­ával, gyönyörködtette a közönséget. Fővárosi ügyek. •­ Negyedmillió egy eszméért. Hubonay Jó­zsef negyedmillió koronát követel a fővárostól, mert 1885-ben, mint bizottsági tag azt indítványozta a közgyűlésen, hogy a főváros feliratban, kérje meg a kormányt, hogy az Eskü-tér és Döbrentei-tér között hidat építsen. A tanács a kérelmet elutasította, Hu­benay most a közgyűléshez felebbezett és erősen vi­tatja, hogy az ő követelése jogos. — A központi választmány megalakítása. A központi választmány mandátuma az év végén le­jár. A miniszterelnök hétfőn felhívta a főváros tör­vényhatóságát, hogy az új választmányt mielőbb alakítsa meg. — A Kossuth-szobor.­­A Kossuth-szoborra hirdetett eredeti pályázat hétfőn járt volna le, a ta­nács azonban a pályázat határidejét március 31-ére tolta ki. — Pályázat tanácsjegyzői állásra. A tanács az üresedésben levő tanácsjegyzői (díjazás :1200 ko­rona és 1000 korona lakbér) és egy fogalmazó-gya­kornoki állásra (1200 korona segélydíj), nyilvános pályázatot hirdet, valamint a netalán ezáltal meg­üresedő állásokra is. Határidő 1904. november 30. déli 12 óra. A pályázatokat a tanácsi segédhivatalba kell beadni.­­ — TUDOMÁNY. (A Magyar Tudományos Akadémia) hét­főn délután összes ülést tartott Kautz Gyula alel­­nök vezetésével, amelyen többek között Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter, az akadémia tiszte­letbeli tagja, is megjelent. Dr Wertheimer Ede le­velező tag emlékbeszédet mondott Kroncs Ferenc osz­trák történészről, akadémiánk külső tagjáról, ki 1902. február 17-én 67 éves korában halt meg. Az érdekes emlékezést tetszéssel­ fogadta az akadémia. Tizana­­Szily Kálmán főtitkár előterjesztette a folyó ügye­ket. Bejelentette, hogy november elsején a német­völgyi temetőben leplezik le Bartalus István levelező tag síremlékét, amelyen az akadémiát Gyulai Bál fogja képviselni. Székesfehérváron november 6-án leplezik le az ottani Petőfi-emléktáblát, amelyen szintén képviselteti magát az akadémia. 1905. január 8-án lesz Csokonai Vitéz Mihály halálának 100-ik év­­fodulója, amelyet Debrecenben országos ünnepélylyel fognak megülni. Az akadémia szintén kiveszi a ré­szét az ünnepélyből. Az I. osztály irodalomtörténeti bizottsága Heinrich Gusztáv elkezdésével megalakul­ván, kijelölte a lejárt pályázatokat megbíráló pálya­­birákat. A II. osztály megalakította a nemzetgazda­­sági bizottságot s elnökévé Kautz Gyulát választotta. ____ PESTI HÍRLAP 1904. november í., kedd. Felgyújtott irattár. *— 77/ módú ~bünpalástolás. —• Valóban egészen uj divatú bűncselekmény ná­lunk. Arról van szó, hogy vasárnap délután bűnös kezek felgyújtották a Markó­ utcában levő büntető­törvényszéki épületnek az irattári helyiségeit, hogy így eltüntessék azokat az aktákat, melyek egy ember bűneinek kétségtelen bizonyítékait foglalják maguk­ban. A­ tüzet szerencsére idejekorán észrevették —é­s még mielőtt nagyobb veszedelem támadt volna —­ eloltották. Ez a mostani akta-tüntetési kísérleti valószí­nűen egy más hasonló ügyben is nyomra fog vezetni. Pár hó előtt ugyanis nagy szenzációt keltő eset tör­tént a büntető törvényszéken. Niemetz Gyula kaució­sikkasztásait akarták tárgyalni. Mikor azonban Szepessy István elnök meg akarta kezdeni a tárgya­lást, kitűnt, hogy valaki a bűnügy összes aktáit el­lopta a tárgyaló­teremből. A legerélyesebb nyomo­­zásnak sem sikerült kideríteni, hogy ki vagy kik vol­tak a tettesek. A tűzről már hétfői számunkban röviden meg­emlékeztünk. Akkor még nem derült ki a tűz kelet­kezésének az oka, csak a tűzvizsgálat megejtésekor. Hogy a bűnös kéz munkája nem sikerült, az csak a Sólyom­ utcában cirkáló rendőr éberségének köszönhető. Vasárnap délután 3—4 óra között a Sólyom­­utcában cirkáló rendőr nagy füstfelhőt látott leözön­­leni a törvényszéki palota III-ik emeletéről. Nyom­ban értesítette Varga hivatalszolgát, aki az­ épület­ben bennlakik. Ezzel együtt aztán kutatni kezdtek a füst keletkezésének oka után. Fenn a III-ik emele­ten, ahol a büntető, törvényszék segédhivatalai van­nak elhelyezve, sürű­ füstöt láttak kitódulni az irat­­tár helyiségéből s itt az ablakon keresztül észrevet­ték, hogy az irattár fascikulusai égnek. A nyomban értesített V. ker. tüzőrség a szomszédos elöljárósági épületből gyorsan megjelent s alig ,18 órai munka után eloltotta a tüzet. A tűz eloltása után megejtett szemle arra en­gedett következtetni, hogy itt gyújtogatás esete fo­rog fenn. Az irattárnak 1903—1904. évi íratásomért fenyegette a pusztító elem, de nem tudta teljesen megsemmisíteni, amennyiben ezen irat csomóknak csak a szélei égtek el kisebb-nagyobb mértékben. Hétfőn reggel 8 óra után aztán megkerült a gyújtogató is, Bagócsky István nevű törvényszéki díjnok személyében, akit a detektívek a kiadóhivatal­ban el is fogtak s letartóztattak. Bagóczky István letartóztatására egy elfogott levél adott okot. Bagóczky ugyanis meghitt baráti viszonyban állott egy Horváth Antal nevű egyénnel, aki szintén mint dijnok volt hét évvel ezelőtt a bün­tető törvényszéknél alkalmazva. Erről a Horváth­ An­talról Lovcsányi Mihály törvényszéki irodatiszt ki­derítette, hogy sötét múltú ember, aki eddig 6 évi fegyházbüntetést szenvedett el. Csorba István iroda­igazgató ezen felfedezés után Horváthot elbocsátotta a törvényszéki bijnoki állásából. Horváth most a magyar államvasutaknál próbált szerencsét. Mivel azonban érettségi bizonyítványa nem volt, kapta ma­gát, egy érettségi bizonyítványt hamisított, még­pe­dig nem a legnagyobb szerencsével, amennyiben a hamisításra csakhamar rájöttek. A máv­ igazgatósá­gának feljelentésére közokirathamisitás , büntette miatt indult meg ellene az eljárás s ügyében már vádhatározat is hozatott s dr Langer Jenő bíró kapta meg főtárgyalásra ezt a hamisítási bűnügyet. Horváthot ez a bünper nagyon aggaszthatta, mert barátját, Ragóczky Istvánt j­egyre kérte, nógatta, semmisítse meg büm­pörének aktáit.. Ez pedig na­gyon nehéz lett volna. A bíróság, személyzete, ha e­z az akta eltűnik, nyomban tudhatta volna, hogy Ra­góczky kezén veszett el, mert ismeretes volt a baráti viszony a két ember között. Más úton kellett tehát az aktákat megsemmisíteni. Ez az út pedig az volt, hogy felgyújtják az irattárt s elégetik az 1903—4. évi összes aktákat s igy a gyanú őket nem terhelheti. Most már csak arra vártak, mikor kerül az ügycsomó irattárba. Horváth Antal most szombaton — e hó 28-án­ — egy levelezőlapon a következőket irta barátjának, Bagóczkynak: Az összes előkészületeket megteszem. Itt az idő, hogy tenni kell valamit, mert nekem már nincs többé időm Délután 4 órakor várj! Ezt a levelet­ a törvényszéki irodaigazgató el­olvasta, ha nem adta át Bagóczkynak s igy a találkán­ Horváthtal nem jött össze. Később azonban, szomba­­ton este 0 óra után mégis találkoztak a váci­ körúton. Ekkor beszélhették meg az ügy részleteit, amelyek­kel Ragóczky a tettet végrehajtotta. Az irattár siral­mas látványt nyújt. Az összeégett, megpörkülődött akt a csomók között Csorba István irodaigazgató He­gedűs és Szentpétery detektívekkel ma délelőtt meg­találták az irattár egyik részében, a papírhamu kö­zött, egy elégett faggyúgyertyán­ak maradványát is konstatálták egyúttal, hogy az irattárt 3 helyen akar­ták felgyújtani. A tűz azonban nem tudott a szoro­san összerakott ügyiratcsomók között egyik helyen sem lábrakapni. A detektívek keresték Horváth Antalt. Mivel Horváthnak nincs bejelentett lakása, így kézrekerí­­tése nehéz volt. Ragóczky 1899. év május 1-től szol­gál bijnoki minőségben a büntető törvényszéknél. Hosszu ideig mint kezelő működött Bakonyi bíró vizsgálóbírói osztályának kezelői irodájában. Mint ügyes, megbízható emberrel meg voltak elégedve. Oberschall Adolf táblai elnök délelőtt hosszabb és részletes jelentést tétetett magának a tűzről s az elpusztítani megkísérelt aktákról. Az ügyben hétfőn délután egy órakor tartották, meg a büntető törvényszék irattárában a tűzrendőri vizsgálatot. A hivatalos bizottság tagjai voltak: Tóth János rendőrkapitány, Breuer Szilárd tűzvizs­­g­áló tűzoltó-segédtiszt, Solti Lajos kér­­mérnök, Borvendég Sándor elöljárósági jegyző, Davidovits Miklós kéményseprő. Ott voltak még Geguss Gusz­táv főügyészi helyettes, dr Magyar István kir. ügyész, Csorba István irodaigazgató, Flügl Lambert palotagondnok és Bockelberg Ernő rendőrfelügyelő. A bizottság szemléje tartama alatt szünetelt a tűztől megsérült iratcsomók rendezgetési munkálata. A b­k­zottság konstatálta, hogy a tűz gyujtogatás müvet volt. A gyújtogató három helyen helyezett el égő gyertyát a papirosok között s a tűz három, helyen egyidőben keletkezett. Szerencse az volt, hogy az áll­ványok tüzétől az egyik ablak üvegje kitörött s igy­ a füst elárulta a veszedelmet. A gyújtogató a bezárt irattári helyiségbe csakis álkulcs segélyével hatolha­tott be. Hogy­ bejáratos ember volt, igazolja az a kö­rülmény, hogy tudta jól, hogy hol van Horváth An­tal bűnügyének 4361. irattári számot viselő csomója, mert ezen állványt is felgyújtotta. A véletlen műve,, hogy Szlavek vizsgálóbíró vasárnap déli 12 óra táj­­ban ezt az iratcsomót elismervény ellenében átvette, az irattárból hivatalos használatra s igy a 4361. irat­tárig csomó nem volt ott. Ellenben azt is tudta jól a gyújtogató, hogy az elismervényeket hol szokták tartani. Ez az elismervény elégett. A megrongált irattáron a személyzet­ fokozott erővel dolgozik, hogy ismét rendbe hozza. Horváth,Antalt a rendőrség d. e. 11 óra tájban­­elfogta. __ _____________________7 * (A magyarhoni földtani társulat) novem­ber hó 2-án, szerdán, délután 5 órakor tartja a nyári szünet után első szakülését az egyetem föld- és ős­lénytani intézetében (Múzeum-körút 4., III. emelet). Az ülésen dr Koch Antal egyetemi tanár az egye­temi föld- és­lény­tani intézetét, amelynek ő az igaz­gatója, fogja bemutatni az ott elhelyezett g­yüjte­­ménynyel. — Utána ifj. Aradi Viktor tanárjelölt a budai hegységnek oly képződményét (az u. n. b­üsz­­keszoru mészkövekét) ismerteti, amelyről ez ideig a szakembereknek is alig volt tudomásuk. Végül Pálfy Mór osztálygeológus Borszékfü­rdő és környékének földtani viszonyait ismerteti, tekintettel a savanyu­­vízforrások képződésére. Megyék és városok. Bezerédy főispán installációja. Bajáról je­lentik: Bezerédy István főispán installációjára hét­főn reggel kilenc órakor báró Vojnich István, Voj­­■nich Sándor képviselő, Lalinovits Pál főispán, Biró Károly szabadkai polgármester, Szalag újvidéki pol­gármester kíséretében, Bajára­ érkezett. A főispán elé husz tagú küldöttség ment. A­ város határán a fő­ispánt magánlövésekkel fogadták és a bajai állomás­nál Erdélyi főjegyző szép beszéddel fogadta. Ezután bandérium kíséretével bevonultak a városba. A tem­plomban csöndes mise volt, mire megkezdődött a díszközgyűlés. S1­eged­ű­s Aladár polgármester üdvözlé­se után a főispán letette az esküt. Progammbeszédé­­ben kifejtette, hogy törekedni fog a város haladását előmozdítani és hangsúlyozza, hogy pártállását min­denki szabadon gyakorolhatja, míg működése tör­vénybe nem ütközik, istápolja a felekezeti békét és kéri támogatását. A főispán a közgyűlés után a kül­döttségeket fogadta. Délben diszlakoma volt, melyen a főispán a királyt köszöntötte fel. f I KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A Nemzeti Szalon őszi kiállítása) vasár­nap este zárult be s­ a kiállítás u­gy erkölcsileg, mint anyagilag, igen jól sikerült. A kiállítást több ezeren látogatták s a kiállított műtárgyak közül igen sokat megvásároltak. A Szalon termeiben ma már hozzá­fogtak Strobentz Frigyes kollektív kiállításának ren­dezéséhez, mely Ernszt Lajos igazgató és a művész személyes felügyelete mellett történik. * (Gerlóczy Károly séremléke.) A székesfő­város egykori polgármesterének, Gerlóczy Károlynál-: a ke­repesi-úti temetőben, levő sírja fölé díszes em­léket állítottak. Az emlék, mely a Deák-mauzóleum közelében emelkedik, terméskőből faragott szarkofág.

Next