Pesti Hírlap, 1904. december (26. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-07 / 338. szám

1904. december 7., szerda. PESTI HÍRLAP ____ A semleges Anglia, London» dec. 6. Az angol kormány folytatja erélyes in­­tézkedéseit arra nézve, h­ogy a sem­legességet megvédeni Bexze, így tegnap elfogatási paran­csot adtak ki az ellen a Roche nevű közvetítő ellen, ki október elején a Caroline nevű­ torpe­­dóüldözőt a Jarrow-féle hajógyártól azzal az ür­ügygyel, hogy azt magán-yachttá fogja át­alakítani , megzsarolta és aztán Liebauba vitte, hol az orosz kormány megbízottjának adta át A balti flotta ellen. • Tokio, dec 6. Itt a közv­élemény erősen izgatott amiatt, hogy a Semleges hatalmak támogatják a balti hajóhadat A mértékadó lapok általában azt kívánják, hogy a komárny erélyesen cseleked­jék. Ha az orosz hajóknak a távol Kelet vizein távolirigókat biztosítanak, amely privilégiu­mok túlhaladják azt, amit semlegességnek szo­kás nevezni,, akkor Japán valószínűleg nem tekinti­ magát kötelezettnek az illető hatalom semlegességét tekintetbe venni és lehetséges, hogy a semleges hajók nyomában küldi hajóit ama kikötőkbe­, melyeknek semlegességét az il­lető hatalmak magatartása következtében meg­sértve látja. Ha az oroszok a semleges terület megszállásával alapot keresnek a távol Kelet Számára, akkor Japán valószínűleg ugyanazt fogja tenni. Nagy előkészületeket tesznek az orosz hajóhad fogadására. A hadsereg tekinte­tében figyelembe veszik annak a lehetőségét, hogy Japánnak a Liaotung-félszigettel való összeköttetését elvághatják. A balti hajóhad m­egérkeztetése idején a mandzsuországi csa­patoknak módjában lesz az anyaországgal­­való összeköttetés nélkül is több hónapig hadat viselni. Japán kereskedők előrelátják, hogy az orosz hajóhad érkezése a postai és egyéb ten­geri forgalmat átmenetileg károsíthatja. London, dée, 6. — Saját tudósítónktól. — Kardiából táviratoztak, hogy a balti flotta, számára való szénszállítást teljesen be­szüntették. Menzai német hajóskapitánynak Sem volt szabad több szenet felraknia. A német konzol a német követhez fordult, hogy meg­tudja, milyen jogon tilthatta m­eg az angol kormány Menzelnek a további szénfelrakodást. Japán-orosz barátkozás, London, dec. 8. A Standard tudósítója jelenti Oyama tábo­rából, hogy a japánok h­arcole előtt egy halomban e­gy barlang van, amelyet úgyszólván kölcsönös és­ hallgatag megegyezés folytán nappal a japánok, éjjel pedig ez oroszok előőrse tart megszállva. A minap a japánok egy üveg konyakot és egy ud­varias hangú levelet hagytak hátra a barlangban, amelyben felkérték azt az orosz tisztet, aki a kö­vetkező előőrssel oda kijön, hogy gondoskodjék­ a barlang kitisztításáról, mert azt az oroszok mind­eddig olyan állapotban hagyták vissza, hogy mind­két fél egészségére ártalmas. Az illető orosz tiszt válaszolt a levélre, kije­lentette, hogy gondoskodik a japánok kérésének­­teljesítéséről, de egyúttal kérte a japánokat, hogy bánjanak jól az orosz foglyokkal és sebesültekkel. Levelihez, egy rubelt mellékelt. Erre a levélre vi­szont a japánok válaszoltak és rágalomnak mond­ták azt az állítást, hogy ők rosszul bánnak a­ fo­goly oroszokkal. Néhány nap múlva pedig több orosz fényképét is elhozták annak dokumentálá­sára, hogy azok egészen jó színben vannak. Végül megjegyzi a Standard tudósítója, hogy a nagy hideg a hadműveleteket csaknem meg­akasztotta és sok helyütt az ellenségek valósággal jó viszonyba kerültek egymással. „ 500000 tonna hajószén. London, dec­­ó. Nagy feltűnést kelt az angol kormány tilal­ma a hadviselő feleknek való szénszállítása ellen. Jól értesült részről közlik, hogy ebben a kérdésben Angol- és Oroszország közt semmi előzetes tárgya­lás nem volt. Ez a rendelet nem veszélyezteti a balti hajórajnak számul való ellátását, mert 4 Oroszországnak chinai kikötőkben 500,000 tonna elsőrendű hajószene van felhalmozva. Nincs harmadik orosz flotta. Pétervár, dec. 6. — Saját tudósítónktól. — Ulado tengernagy kijelenti a Nov. Vrcni­­jában, hogy az a hír, mintha Kronstadtból egy harmadik flottát indítottak volna útnak a balti flotta, megerősítésére, nem igaz, mert azok a hajók, melyek most Kronstadtban vannak, ja­vításra szorultak és május előtt nem lesznek olyan állapotban, hogy hadi célokra felhasz­nálhatók volnának. A Ruskoje Slovonak sürgönyzik Vladi­­vosztokból, hogy egy odaérkezett gőzös jelen­­tése szerint az Azum­­a nevű japán páncélos hajó a Lia-Tao szigetek közelében aknára ke­rült és annak felrobbanása következtében el­merült.­ ­ Fővárosi ügyek. — Állóhelyek a földalatti villamoson. A nyá­ron a hatóságok kiküldötteiből alakult vegyes bi­zottság tárgyalta azt a kérdést, hogy a földalatti villamoson a tűzbiztonságot hogyan lehetne fokozni. A bizottság megállapodásai a kereskedelmi minisz­terhez kerültek, aki az állóhelyeket ezután ia meg­hagyja, mert a rövid pályán a mai kényelmes­­ko­csik mellett túlzsúfoltság nem fordul elő, főkép, ha a férőhelyek számát pontosan betartják. Az alagút­nak egész hosszában leendő megvilágítását a minisz­ter nem kívánja, ellenben azt megköveteli, hogy a perionokat erősebben világítsák teljesen külön áram­­­forrásból táplált vezeték útján. A tűzoltóságnak azt az óhaját, hogy a kocsiajtót a közönség is kinyit­hassa, a miniszter nem vette figyelembe, mert attól tart, hogy nagyobb veszedelem támadhat abból, ha a közönség nyitogathatja az ajtót, mintha csupán a teljesen begyakorolt kalauz férhet hozzá. — Két életrevaló indítvány. Bíró Henrik fő­városi bizottsági tag a következő két indítványt ter­jeszti a szerdai rendes közgyűlés elé: A főváros már évek óta foglalkozik a szám­viteli rendszer és a pénzkezelés korszerű átalsikításai­­nak ügyével. A főváros számviteli rendszere és pénz­kezelése jóval elmaradt a kereskedelmi és gazdasági élet fejlettségétől úgy, hogy azon bürokratikus eljá­rás, amely ma fennáll, sem a közönség, sem a ke­reskedők, sem az iparosok, sem a vállalkozóknak a főváros által is elismerendő és méltánylandó érde­keit nem támogatja, sőt annálfogva, hogy a kereset­­összegek kiutalványozása a nehézkes eljárást miatt késedelmes, az nemcsak a vállalkozókra hátrányos, hanem a fővárosra nézve is káros lehet. Káros lehet az annyiban, mert egyrészt a vállalkozást drágítja meg, másrészt pedig igen sok szedib vállalkozót el­riaszt a pályázatban való részvételtől. Ez az állapot már több ízben képezte felszóla­lás tárgy­át, sőt a megoldásra nézve is tettek javasla­tokat. Ezen indítványok tanulmányozás végett a Tanácsnak adattak ki. Elintézve a mai napig nincse­nek, pedig ez indítványok mindegyike a községi pénzügyi politika és a főváros háztartása szempont­jából elsőrangú kérdés­ .Nem akarok arra részletesen kitérni, hogy minő fontos szerepe volna a községi takarékpénztárnak a főváros hitelműveleteinek lebonyolításában, a köz­ségi pénzügyi politika irányításában, a főváros gaz­dasági tevékenységének kiegészítésében, stb., elégnek tartom, ha utalok arra, hogy ilyen községi közintéz­mény nemcsak hazánkban van több,­­Fiuméban kö­zel 18.000.000 K, Nagykörösön, Nagybányán 0,000.000 K a betétállom­ány) hanem azt a külföld minden nagy városában (Berlinben közel 300,000.000 márka a betétállomány) megtaláljuk. A­ községi ta­karékpénztár fiókpénztáraival az egész fővárost be­hálózhatná­k ily módon, épen úgy, miként Ausztriá­ban azt a postatakarékpénztár teszi, az adóbeszedés eszközévé lehetne. A cheque- és clearing forgalom bevezetésével a főváros kötelezhetné a vállalkozókat arra, hogy a községi takarékpénztárban folyószámlát tartsanak s mily egyszerű lenne a pénzkezelés, hogyha a kifizetések egyszerűen átutalásokkal történhetné­nek és a vállalkozónak sohasem kellene a hivatalok küszöbét átlépni. Mennyi munkamegtakarítással járna az ilyen berendezés s amellett még mily szép jövedelemre is tehetne szert a főváros, ha minden tétel változás után csak filléres díjakat is szedne! Mindezekre való tekintettel indítványozom: 1. Utasítsa a t. közgyűlés a tanácsot, hogy a községi takarékpénztár felállítása iránt az elő­­terjesztést két hónapon belül tegye meg és ezen közindfeet keretében vezesse be a cheque­ és clear­ing forgalmat, módot adván ezzel arra, egy­részt, hogy a közönség a közadókat és egyéb­ tartozásait ennek igénybevételével fizethesse be, másrészt, hogy a vállalkozók a községi taka­rékpénztárban folyó számla tartására köteleztet­­vén, járandóságaik ezen közintézet útján legye­nek kifizethetők. 2. Amennyiben pedig — mit nem hiszek — a községi takarékpénztár felállítása lehetővé nem­ válnék, tegyen a tanács ugyanezen határidőn belül előterjesztést abban az irányban, hogy a főváros az 1. pontban megjelölt célokra a posta­takarékpénztárt vegye igénybe. — A tanács­jegyző kérelme. A jogügyi bizott­ság, amely kedden délután Fülopp Kálmán tiszti fő­ügyész elnöklése és Seregi Zoltán tanácsjegyző elő­állása mellett tartott ülést, —­a többek közt egy igen érdekes,­elvi jelentőségű ügyet tárgyalt. Kiss Ferenc tanács­jegyző ugyanis­, akit a számvevőség kebeléből helyeztek át annak idejében a fogalmazó­ osztályhoz, mint másodosztályú jegyzőt,­­ most azt vitatja, hogy­ a rangsorban elfoglalt helyként­ őt illeti meg, mint előbb választottat, az elsőosztályú tnácsjegyzői ál­lás. Kérte a jogügy­i bizottságot, hogy ezt elvként, mondja ki. Fraenkl Sándor, Fülepp Károly tiszti fő­ügyész s az előadó hozzászólása után, a bizottság ki­­jelen­tette, hogy vonatkozó szabályzati rendelkezés hi­ányában csak arra érzi magát hivatottnak, hogy a takácsot fölkérje, intézkednék az ilyen esetekben kétséget kizáró határozmányok meghozatala vé­gett.­­ A számviteli rendszer: Lampf Hugó fő­­számvevő nagy előterjesztést tett a tanácsnak a költ­­ségvetéselőirányzati és számviteli rendszer javítá­sára. A főszám­vevő a főváros számviteli rendszerét a kettős könyvvitel alapján akarja berendezni. — Jelölés: Kedden délelőtt ülést tartott a kijelölő választmány, Halmos János polgármester elnöklete alatt és megtette a jelölést az üresedésben levő tanácsjegyzői állásra. Első helyen jelölték: Csupor Józsefet, második helyen Harrer Ferencet, harmadik helyen Wildner Ödönt s negyedik helyen Márkus Jenőt. A jelöltek mindannyian fogalmazók: —­­ Szállítás a szegény­házak részére. Kedden délelőtt tartották meg az árlejtést a szegényházak élelmezésére vonatkozó cikkek szállítására, összesen husz ajánlat érkezett be, amelyekre vonatkozólag a számvevőség szerdán teszi meg a jelentését. Az ered­ményt ugyancsak szerdán délelőtt 11 órakor hirdeti ki Aknády Géza tanácsos. * színház és zene.­ ­ (Hírek a m­. kir. operaházból.) Az opera­ház igazgatósága szerződést kötött N­­ég­yl­on asszony­nyal, a hírneves párizsi operaénekesnővel; a megál­lapodás értelmében a művésznő március hó elején háromszor fellép a m. Mr. operaházban,­ — többek közt Sámson és Delilában is. — Az operaház leg­közelebbi újdonságából, a Cabrem című pályadíj­nyertes operából serényen folynak a színpadi próbák. A bemutató előadást e hó 15-ikére tervezik. Scomparini Mária a múlt szezon vége óta egyre be­tegeskedik és ebben az idényben még egy­szer sem lépett föl az operaházban, hanem délvidéken üdül. Most ismét kérte szabadságidejének meghoszabbítását a betegs­ég címén és az igazgatóság kénytelen volt en­gedélyezni a fiatal énekesnő kérelmét. Az operai mű­sorban azért fönakadás nincs. (Népszínház.) Ismét megtelt a nézőtér és ismét lelkes hangulatban ünnepelte a közönség Pál­mai Ilkát, aki megismételte ma este a most szombati előadást; eljátszotta a Pillangó kisasszony és a Szenes legény, szenes, leány című egyfelvonásos ope­retté női főszerepet és geniális alakításával — fö­lé, szellemes és pikáns játékával ezúttal iz zatos tet­szést aratott. A többi szereplő közül ma is kitűnt »Szirmai, Kovács Mihály és Pintér. * (Csiky Gergely emlékezete.) December 12-én Csiky Gergely emlékezetére a Proletárok cí­mű négyfelvonásos szimnűvet adják elő a Nemzeti színházban immár 66-odszor. Főszerepeit Helvey Laura, Török Irma, Nagy Ibolya, T. Delli Emma, Újházi, Dezső, Gál, Mihályffi, Rózsahegyi, Gabányi és Váradi Ilike fogják játszani. Az előadásra mér­­é­sekért áru jegyek kaphatók. ■ * (Fanyar gyümölcs.) Bracco Robert vígjá­téka, mely pénteken, e hó 9-én kerül a Vígszínház­ban bemutatóra, kényes tárgyat visz a színpadra, amennyiben a cselekmény kiindulási pontja a hitves­társak közt levő nagy korkülönbség. Az újdonságban egymást követik az elmésen előkészített jelenetek, amelyeknek vidámsága Boccacciora emlékeztet. A fiatal, asszonyt, aki a korkülönbség visszássága ellen vigaszt keres, Varsányi Irén játszsza, aki huzamo­sabb távolléte után ebben a szerepben lép fel először. A koros férj kacagtató szerepe Hegedűs Gyulának ju-

Next