Pesti Hírlap, 1904. december (26. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-09 / 340. szám

8 ■ PESTI HÍRLAP 1904. december 9., péntek, meg Lázár Béla felfedező útjára s íme, ma már Paál életrajzával számol be. Paál élete olyan volt, mint egy lázbeteg álma: derülten kezdődött és kínos ví­ziókban végződött. Alig múlt harminc éves, az agylá­gyulás ölte meg. Dr Lázár Béla művét még az teszi különösen értékessé, hogy a nagy tájképfestőt ismer­tetve, ismerteti egyúttal magát a tájfestészetet is, még­pedig gyönyörű tanulmányban. Paál életrajza közben is mindig talál alkalmat arra, hogy érdekes művészi problémákat boncolgasson, Paál művészetét pedig szinte a tudós ismeretszomjával tagolja, hogy elmon­dhassa nekünk, mit és hogyan érzett, hogyan látott, ábrázolt az ifjú mester. Milyen fényproblémák izgatták, hogyan festette a talajt, erdőt, vizet? Dr Lázár e művét francia nyelven is kiadta s nemcsak a francia, de az angol és orosz sajtó is bőven foglal­kozott e műve révén Paál művészetével. Annyi bizo­nyos, hogy Paál Lászlónak dr Lázár Béla igen szép emléket állított nagy szeretettel megírt életraj­zával. Báró Mednyánszky művészetéről M­alany­ay De­zső írt könyvet szinte romantikus ízzel. Mednyánszky sajátságos, titokzatos művészlelkével nem is le­het csak úgy közönségesen végezni. A természetért rajongó s az embereket kerülő művész-poéta élete maga is különös. Főrangú létére mennyire keresi a nyomort, az élet sötétségeit! Művészi előadása, fak­túrája is ilyen ellentétes: a keresésnek, boszorkány­­kodásnak, idegességnek és művészi véletlenkedésnek tarka mozaikja. — És hogyan fest? — így kér kii Ma­­lonyay: „Mindennel. Üvegdarabokkal, körmeivel, az ecset nyelével, sőt olykor — magával az ecsettel is.“ Malonyay szellemes tollal irt életrajzát ugyancsak tele­tömi a Mednyánszky-képek reprodukcióival, egész sereg figurális és tájvázlattal, amik még inkább fokozzák műve értékét. Ismételjük, a magyar művészeti könyvtár sokat nyert e két jeles életrajzzal és K. Lippich Elek, a szerkesztő érdeméül is szolgál, hogy az életrajzírók szerepét oly jól osztotta ki. A­­ díszesen kiállított könyvek a Lampel-Wodianer-féle könyvkiadó cégnél jelentek meg. (Je. Je. 1.) * (Az Iparművészeti Társulat karácsonyi ki­állítását) állandóan igen nagy közönség látogatja s eddig elé mintegy tizenötezren tekintették meg. A kiállított műtárgyak közül igen soknak akadt ve­vője s a gyermekjátékokra, melyekkel oly nagy feltű­nést keltettek a kiállításon, annyi a megrendelés, hogy a hegybányai gyermekjátékkészítő műhelynek ugyancsak teljes erővel kell dolgoznia, hogy azokat még karácsony előtt szállíthassa. A kiállítás hétfő kivételével naponta kilenc órától este hétig tekint­hető meg, kedden és pénteken, a belépődíj negyven fillér. * (A jótékonycélú műkedvelői kiállítást) a király kigyó­ téri bérpalotájában szombaton, decem­ber 10-én, délután három órakor nyitják meg József­­­­Ágost főherceg és Auguszta főhercegasszony, a kiál­lítás védnökei, jelenlétében. Az ünnepélyes megnyi­tásra a rendezőség már széjjelkü­ldötte a meghívókat, de akik még igényt tartanak arra, forduljanak az Iparművészeti Múzeum igazgatósági irodájához. Be­lépőjegyeket csakis e meghívók ellenében lehet a­ ver­­nissagera váltani két koronáért. A kiállítást a nagy­­közönség vasárnaptól naponta tíz órától este nyolcig ötven fillérért tekintheti meg, csupán pénteken dél­után lesz a belépődíj egy korona. * (A csipke és hímzés­ kiállítás megnyitása.) Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter csütör­tökön délben nyitotta meg azt a csipke és hímzés ki­állítást, amelyet az Általános Közjótékonysági Egye­sület a Magyar Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában jótékony célra rendezett. A megnyitásra igen nagy és előkelő közönség gyűlt össze s főleg a hölgyvilág volt nagy számmal képviselve. Jelen voltak: gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke, Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum, Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Hammersberg Jenő koronaügyész, gróf­­Teleki Sándor, orsz. képviselő, dr K. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, Színik Antal és dr See­­mayer Willibáld,­ a kiállítás rendezői; a hölgyek ■között gróf Csáky Albinna, az Általános Közjóté­­­konysági Egyesület elnöke, Berzeviczy Albertné, b. Dániel Ernőné, Hegedűs Sándorné, Pejacsevich Jo­lán grófnő, Csiky Kálmánná, Dárday Sándorné, íj Szendéné Dárday Olga, Hatvani Károlyné, Hampel­­né Pulszky Pollixena, Münnich Aurélné, báró esetei Herzogné, vásárhelyi Wodiáner Hugóné, Lánczy­­Gyuláné, stb. A minisztert gróf Csáky Albinná el­­ínök szép szavakkal üdvözölje, megköszönvén a mi­­­niszternek, hogy megjelenésével emelni kívánta a­­ kiállítás fényét. Berzeviczy Albert miniszter válaszá­ban kijelentette, hogy örömmel jelent meg, mert méltányolja a kiállításnak úgy művészi, mint ember­baráti célját. A miniszter ezután közszemlére indult a kiállításban, mely három, termet foglal el. A kül­földi és magyar legfinomabb csipkék mellett a népies hímzések is igen érdekes gyűjteményben vannak kép­viselve. A középső teremben pedig ki vannak állítva a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának ke­leti, főleg ázsiai, eredeti csipke és hímzésgyűjtemé­­nyei. Az érdekes és tanulságos kiállítás naponta dél­előtt 9 órától délután 3 óráig van nyitva, a belépő­díj egy korona, amelyért minden látogató egy sors­jegyet is kap. A belépődíjakból befolyt összeg az egyesület jótékonysági céljaira szolgál. A kiállítás január 15-éig marad nyitva. SZÍNHÁZ és zene. * (Calvé Emma) asszony az operaházban holnap, pénteken, lép fel ismét a Carmen címsze­repében. Ezen második és utolsó fellépése eredeti­leg e hó 5-ére volt kitűzve s a művésznő közbejött betegsége miatt halasztották e hó 9-ére. — A dal­mű ez alkalommal a következő szereposztásban ke­rül szinre: Carmen — Calvo Emma mint vendég, Micaela — Kann, Frasquita — Berts, Mercedes — Payer, Don José — Bochnisek, Escamillo — Beck, Dancaire — Várady, Remendado — Kiss B., Zuriga — Kornay, Morales — Mihályi. Ve­zénylő karmester Kerner István. A pénteki elő­adásra az „1904 december 5.“ kelettel lebélyegzett jegyek érvényesek. (Évi bérlet 140. sz. havi bérlet 6. sz.) * (Holger Drachmann Budapesten.) Holger Drachmann, a nagy dán iró, akit jelenleg Bécsben ünnepelnek, a jövő héten Budapestre jön. A népszín­ház igazgatójának meghívására jön le, hogy jelen le­gyen a A rátartós királykisasszony című mesejáté­kának első előadásán. * (A Vígszínházban) holnap, pénteken, kerül bemutatóra Bracco Róbert vígjátéka, a Fanyar gyümölcs. Az újdonság az ifjú olasz irodalom egyik legmerészebben koncipiált terméke, amely viráman tárgyalja az össze nem illő hitvestársak házaséleté­nek fonákságait. Olaszország valamennyi nagy szín­padán adták a Fanyar gyümölcsöt és kényes tárgya miatt egész tellháború fejlődött ki körülötte. A be­mutató érdekességét növeli, hogy Varsányi Irén, ak­i ebben a szezonban még nem játszott, ez alkalommal lép fel először, még­pedig egy kettős szerepben, amelyben pezsgővérű asszonykát és egy fiatal növen­dékleányt kell játszania. Hegedűs Gyula, Fenyvesi Emil, Tanay Frigyes játszszák a férfi szerepeket; női szerep Varsányi Irénén kívül csak egy van és azt Komlóssi Ilona játszsza. Az új díszletek rendkivül hatásosaknak ígérkeznek. * (Helikoni ünnep.) A Nemzeti szinház leg­közelebbi újdonsága Prém József költői vígjátéka a­­Helikoni ünnep lest, melyből a próbák annyira elő­rehaladtak, hogy az igazgatóság a bemutatót a jövő hétre tűzte ki. A 3 felvonásos mű 1817-ben, Keszt­helyen játszik, a híres gróf Festetics György udvará­ban. A főbb szerepeket Náday Ferenc, Gál, Beregi, Mihályi, Rózsahegyi, Borosa, Gabányi, Gyenes, Dezső, B. Lenkei Hedvig, K. Hegyesi Mari, Cs. Al­szegi Irma, T. Vizvári Mariska, Paulay Erzsike játszszák. A darabot prológus előzi meg, melyet Pethes mond el. * (Gyermekelőadás a Fővárosi mulatóban.) Vasárnap délután igen sikerült gyermekelőadás volt a Fővárosi Orfeumban, amit a Székesfővárosi Szegénysorsú Tanulókat Gyámolító Egyesület ren­dezett. A nagy gyermeksereg egyformán gyönyör­ködött a változatos élőképekben, a Jól őrzött kis leány c. vígjátékban és végül a kis Lakos Vilma táncában. Úgyszintén derekasan kitettek maguk­ért a kis műkedvelők is. * (Kispesti színház.) Mosolygó Ferencet olyannak ismerik színészek körében, mint aki való­ságos szenvedélylyel veszi sorra, különösen nyaranta Budapest környékét, hirtelenében összeállított tár­sulatával. Csütörtökön este a kispesti színházban ját­szott, amely elég szép épület volna, de elhanyagolt állapotban van. A Toscát és egy Szöktesd meg a fe­leségem című darabot játszották csekély számú kö­zönség előtt. Ceglédi Rózsi ügyesen alakította Tos­cát, Erdélyi Rózsika, aki még csak növendék,­ egy mosónő szerepében igazi tehetségnek mutatta nyo­mait. Ecsi Katica is ügyesen játszott. A férfiak kö­zül Gyöngyösi Károly és Török Jenő tetszettek. Mo­solygó játékán határozottan meglátszik, hogy sokat forgolódik a színpadon. Az előadást zajos tapsokkal honorálták. * (A Grünfeld-Bürger vonósnégyes) f. Hó 11-én d. u. 40 órakor a budai Vigadó nagytermében megtartandó hangversenyén Rossi Rosina olasz szár­mazású magyar dalénekesnő fog közreműködni. A hangversenyt látogató közönségnek alkalma lesz a jövőnek sokat ígérő modern dalénekesnőt megismer­ni, aki fejlett szépen iskolázott, mezzoszopránjával, behízelgő előadással a hallgatóság figyelmét leköti. Műsorra kerül: d'Astorga: Morir vogl£ iv, Scarlatti: Le Violette Dolibys: Bonjuor Suzon, Farkon Ödön: Ősszel születtem, Massanet: Nuit d'Espagne. A hangverseny iránt nagy érdeklődés mutatkozik. * (A színművészeti akadémia költözése.) Az országos színművészeti akadémia a Nemzeti színház kórházában beirt eddigi helyiségéből, május elsején kikö­t­özik és elfoglalja végleges új otthonát az Uránia színház épületében, me­lyet a kormány az akadémia céljaira vásárolt meg. A színművészeti akadémia igazgatója elő­terjesztést tett a közoktatásügyi minisztérium­nak, hogy az épületet a színiiskola céljaira megfelelően alakíttassa át. A színpad mellett ugyanis az intézetnek alkalmas előadási ter­mekre és mellékhelyiségekre van szüksége. * (A Nemzeti Zenede közgyűlése.) A Nemzeti Zenede e hó 17-én, szombaton, este 6 órakor tartja az intézet helyiségében (Újvilág­­utca 14.) ez idei rendes évi közgyűlését a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése és a fölmentvény megadása. 4. A jövő évi költségvetés megállapítása. 5. A következő évre az ügyszabályok megállapítása. 6. A nyugdi szabályzat módosítása 7. A választ­mány kiegészítése. 8. A számvizsgáló bizottság megválasztása 9. Tiszteleti tagok ajánlása. 10. Esetleges indítványok. * (A pépi király.) A mélyenjáró Cherbu­­lieznek híres regényéből. A pépi királyból a franciák zenésze, Saint-Saens, vígjátékot irt, amit a jövő héten adnak elő a párisi Théátre Mon­dumban. A franciák már csak elvből is örülnek Saint-Saens darabjának, mert evvel lefőzte Wag­nert, aki a drámaírás terén csak a librettó­­írásig vitte. lapi hírek. — (A cárné) egészségi állapota a trónörö­kös születése óta sokat javult. Eltűnt a nyomott kedélyállapot és oly élénkségnek adott helyet, ami­lyent ezelőtt a cárnénál nem tapasztaltak. Környe­zete nagyon örül a változásnak, mert az azelőtt komoly és hallgatag cárné, most szeretetreméltó és közlékeny lett. Leginkább természetesen a fia iránt érdeklődik, akinek szobájában naponta több órát tölt. Estéit gyakran fia bölcsőjénél tölti és angol bölcsődalokat énekel. A császárné nagyon panaszkodik a háború miatt, amely a cárevicset egész télen át a szobához láncolja, mert a cár a háború miatt nem akar délre menni.­­— (Az idei tél.) Dr Paulsen Ádám, a dán meteorológiai intézet igazgatója, igen érdekesen nyilatkozik az idei tél időjárási viszonyairól. Az északi szélesség 70-ik fokától északra a jégöv az idén szűkebb volt, mint máskor, mindazáltal a nyár elején a hajók nem hatolhattak át a jégövön, de már augusztusban a jégöv sokkal kisebb lett és Angmagsalikot (a dán vízi úttól északra) a hajók minden nehézség nélkül érhették el. A Grönland déli partján levő zajló jég is szokatlanul északra húzódott a nyáron úgy, hogy a tropikus időjárás Közép-Európán jóval túl­terjedt. A Grönland északi partjain levő zárt jégtömeg azonban a kö­zép-európai szárazságnak határt szabott és Eu­rópa északi részében azt ellenkezővé változtatta. E viszonyoknak tulajdonítható az is, hogy az idei előtél sok helyütt oly szigorú volt. A zárt jégtö­meg a­­télen a grönlandi áramlattal azonban délre nyomul és a grönlandi légnyomási maximum az észak atlanti minimumot Európa felé irányítja. A­ télen tehát leginkább nyugati szelek lesznek Euro­­pában, az óceáni szelek különösen melegek lesznek, mert a meleg Golfáramlat is észak felé vonul Europa északkeleti részében azonban a tél normá­lisan hideg lesz, mert a Spitzbergák és Novaja Zemja körül sok a jég. .— (A walesi herceg,­ mint a Newyork Ame­rican jelenti, ismét beutazza a világot. Az angol király már ki is nevezte az angol cirkáló hajóraj parancsnokává. Ennek lobogója alatt ismét meglá­togatja az angol gyarmatokat. Külön azonban Newyork kretűjébe is be fog térni.­­ (Pestis-eset Londonban.) Mint Londonból jelentik, a november 30-án Brazíliából érkezett „Weybridge“ teherszállító gőzösön egy pestis-be­­tegedés fordult elő. Egy matróz pestis betegségbe esett és most a kikötői kórházban fekszik, szigo­rúan elkülönítve a többi betegtől. A kikötői ható­ságok intézkedtek, hogy a hajót fertőtlenítsék­, és a hajón levő összes patkányokat elpusztítsák. A hajó legénysége természetesen vesztegzár alatt marad. A hajónak nem voltak utasai.

Next