Pesti Hírlap, 1904. december (26. évfolyam, 332-361. szám)
1904-12-09 / 340. szám
8 ■ PESTI HÍRLAP 1904. december 9., péntek, meg Lázár Béla felfedező útjára s íme, ma már Paál életrajzával számol be. Paál élete olyan volt, mint egy lázbeteg álma: derülten kezdődött és kínos víziókban végződött. Alig múlt harminc éves, az agylágyulás ölte meg. Dr Lázár Béla művét még az teszi különösen értékessé, hogy a nagy tájképfestőt ismertetve, ismerteti egyúttal magát a tájfestészetet is, mégpedig gyönyörű tanulmányban. Paál életrajza közben is mindig talál alkalmat arra, hogy érdekes művészi problémákat boncolgasson, Paál művészetét pedig szinte a tudós ismeretszomjával tagolja, hogy elmondhassa nekünk, mit és hogyan érzett, hogyan látott, ábrázolt az ifjú mester. Milyen fényproblémák izgatták, hogyan festette a talajt, erdőt, vizet? Dr Lázár e művét francia nyelven is kiadta s nemcsak a francia, de az angol és orosz sajtó is bőven foglalkozott e műve révén Paál művészetével. Annyi bizonyos, hogy Paál Lászlónak dr Lázár Béla igen szép emléket állított nagy szeretettel megírt életrajzával. Báró Mednyánszky művészetéről Malanyay Dezső írt könyvet szinte romantikus ízzel. Mednyánszky sajátságos, titokzatos művészlelkével nem is lehet csak úgy közönségesen végezni. A természetért rajongó s az embereket kerülő művész-poéta élete maga is különös. Főrangú létére mennyire keresi a nyomort, az élet sötétségeit! Művészi előadása, faktúrája is ilyen ellentétes: a keresésnek, boszorkánykodásnak, idegességnek és művészi véletlenkedésnek tarka mozaikja. — És hogyan fest? — így kér kii Malonyay: „Mindennel. Üvegdarabokkal, körmeivel, az ecset nyelével, sőt olykor — magával az ecsettel is.“ Malonyay szellemes tollal irt életrajzát ugyancsak teletömi a Mednyánszky-képek reprodukcióival, egész sereg figurális és tájvázlattal, amik még inkább fokozzák műve értékét. Ismételjük, a magyar művészeti könyvtár sokat nyert e két jeles életrajzzal és K. Lippich Elek, a szerkesztő érdeméül is szolgál, hogy az életrajzírók szerepét oly jól osztotta ki. A díszesen kiállított könyvek a Lampel-Wodianer-féle könyvkiadó cégnél jelentek meg. (Je. Je. 1.) * (Az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállítását) állandóan igen nagy közönség látogatja s eddig elé mintegy tizenötezren tekintették meg. A kiállított műtárgyak közül igen soknak akadt vevője s a gyermekjátékokra, melyekkel oly nagy feltűnést keltettek a kiállításon, annyi a megrendelés, hogy a hegybányai gyermekjátékkészítő műhelynek ugyancsak teljes erővel kell dolgoznia, hogy azokat még karácsony előtt szállíthassa. A kiállítás hétfő kivételével naponta kilenc órától este hétig tekinthető meg, kedden és pénteken, a belépődíj negyven fillér. * (A jótékonycélú műkedvelői kiállítást) a király kigyó téri bérpalotájában szombaton, december 10-én, délután három órakor nyitják meg JózsefÁgost főherceg és Auguszta főhercegasszony, a kiállítás védnökei, jelenlétében. Az ünnepélyes megnyitásra a rendezőség már széjjelküldötte a meghívókat, de akik még igényt tartanak arra, forduljanak az Iparművészeti Múzeum igazgatósági irodájához. Belépőjegyeket csakis e meghívók ellenében lehet a vernissagera váltani két koronáért. A kiállítást a nagyközönség vasárnaptól naponta tíz órától este nyolcig ötven fillérért tekintheti meg, csupán pénteken délután lesz a belépődíj egy korona. * (A csipke és hímzés kiállítás megnyitása.) Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter csütörtökön délben nyitotta meg azt a csipke és hímzés kiállítást, amelyet az Általános Közjótékonysági Egyesület a Magyar Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában jótékony célra rendezett. A megnyitásra igen nagy és előkelő közönség gyűlt össze s főleg a hölgyvilág volt nagy számmal képviselve. Jelen voltak: gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke, Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum, Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Hammersberg Jenő koronaügyész, grófTeleki Sándor, orsz. képviselő, dr K. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, Színik Antal és dr Seemayer Willibáld, a kiállítás rendezői; a hölgyek ■között gróf Csáky Albinna, az Általános Közjótékonysági Egyesület elnöke, Berzeviczy Albertné, b. Dániel Ernőné, Hegedűs Sándorné, Pejacsevich Jolán grófnő, Csiky Kálmánná, Dárday Sándorné, íj Szendéné Dárday Olga, Hatvani Károlyné, Hampelné Pulszky Pollixena, Münnich Aurélné, báró esetei Herzogné, vásárhelyi Wodiáner Hugóné, LánczyGyuláné, stb. A minisztert gróf Csáky Albinná elínök szép szavakkal üdvözölje, megköszönvén a miniszternek, hogy megjelenésével emelni kívánta a kiállítás fényét. Berzeviczy Albert miniszter válaszában kijelentette, hogy örömmel jelent meg, mert méltányolja a kiállításnak úgy művészi, mint emberbaráti célját. A miniszter ezután közszemlére indult a kiállításban, mely három, termet foglal el. A külföldi és magyar legfinomabb csipkék mellett a népies hímzések is igen érdekes gyűjteményben vannak képviselve. A középső teremben pedig ki vannak állítva a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának keleti, főleg ázsiai, eredeti csipke és hímzésgyűjteményei. Az érdekes és tanulságos kiállítás naponta délelőtt 9 órától délután 3 óráig van nyitva, a belépődíj egy korona, amelyért minden látogató egy sorsjegyet is kap. A belépődíjakból befolyt összeg az egyesület jótékonysági céljaira szolgál. A kiállítás január 15-éig marad nyitva. SZÍNHÁZ és zene. * (Calvé Emma) asszony az operaházban holnap, pénteken, lép fel ismét a Carmen címszerepében. Ezen második és utolsó fellépése eredetileg e hó 5-ére volt kitűzve s a művésznő közbejött betegsége miatt halasztották e hó 9-ére. — A dalmű ez alkalommal a következő szereposztásban kerül szinre: Carmen — Calvo Emma mint vendég, Micaela — Kann, Frasquita — Berts, Mercedes — Payer, Don José — Bochnisek, Escamillo — Beck, Dancaire — Várady, Remendado — Kiss B., Zuriga — Kornay, Morales — Mihályi. Vezénylő karmester Kerner István. A pénteki előadásra az „1904 december 5.“ kelettel lebélyegzett jegyek érvényesek. (Évi bérlet 140. sz. havi bérlet 6. sz.) * (Holger Drachmann Budapesten.) Holger Drachmann, a nagy dán iró, akit jelenleg Bécsben ünnepelnek, a jövő héten Budapestre jön. A népszínház igazgatójának meghívására jön le, hogy jelen legyen a A rátartós királykisasszony című mesejátékának első előadásán. * (A Vígszínházban) holnap, pénteken, kerül bemutatóra Bracco Róbert vígjátéka, a Fanyar gyümölcs. Az újdonság az ifjú olasz irodalom egyik legmerészebben koncipiált terméke, amely viráman tárgyalja az össze nem illő hitvestársak házaséletének fonákságait. Olaszország valamennyi nagy színpadán adták a Fanyar gyümölcsöt és kényes tárgya miatt egész tellháború fejlődött ki körülötte. A bemutató érdekességét növeli, hogy Varsányi Irén, aki ebben a szezonban még nem játszott, ez alkalommal lép fel először, mégpedig egy kettős szerepben, amelyben pezsgővérű asszonykát és egy fiatal növendékleányt kell játszania. Hegedűs Gyula, Fenyvesi Emil, Tanay Frigyes játszszák a férfi szerepeket; női szerep Varsányi Irénén kívül csak egy van és azt Komlóssi Ilona játszsza. Az új díszletek rendkivül hatásosaknak ígérkeznek. * (Helikoni ünnep.) A Nemzeti szinház legközelebbi újdonsága Prém József költői vígjátéka aHelikoni ünnep lest, melyből a próbák annyira előrehaladtak, hogy az igazgatóság a bemutatót a jövő hétre tűzte ki. A 3 felvonásos mű 1817-ben, Keszthelyen játszik, a híres gróf Festetics György udvarában. A főbb szerepeket Náday Ferenc, Gál, Beregi, Mihályi, Rózsahegyi, Borosa, Gabányi, Gyenes, Dezső, B. Lenkei Hedvig, K. Hegyesi Mari, Cs. Alszegi Irma, T. Vizvári Mariska, Paulay Erzsike játszszák. A darabot prológus előzi meg, melyet Pethes mond el. * (Gyermekelőadás a Fővárosi mulatóban.) Vasárnap délután igen sikerült gyermekelőadás volt a Fővárosi Orfeumban, amit a Székesfővárosi Szegénysorsú Tanulókat Gyámolító Egyesület rendezett. A nagy gyermeksereg egyformán gyönyörködött a változatos élőképekben, a Jól őrzött kis leány c. vígjátékban és végül a kis Lakos Vilma táncában. Úgyszintén derekasan kitettek magukért a kis műkedvelők is. * (Kispesti színház.) Mosolygó Ferencet olyannak ismerik színészek körében, mint aki valóságos szenvedélylyel veszi sorra, különösen nyaranta Budapest környékét, hirtelenében összeállított társulatával. Csütörtökön este a kispesti színházban játszott, amely elég szép épület volna, de elhanyagolt állapotban van. A Toscát és egy Szöktesd meg a feleségem című darabot játszották csekély számú közönség előtt. Ceglédi Rózsi ügyesen alakította Toscát, Erdélyi Rózsika, aki még csak növendék, egy mosónő szerepében igazi tehetségnek mutatta nyomait. Ecsi Katica is ügyesen játszott. A férfiak közül Gyöngyösi Károly és Török Jenő tetszettek. Mosolygó játékán határozottan meglátszik, hogy sokat forgolódik a színpadon. Az előadást zajos tapsokkal honorálták. * (A Grünfeld-Bürger vonósnégyes) f. Hó 11-én d. u. 40 órakor a budai Vigadó nagytermében megtartandó hangversenyén Rossi Rosina olasz származású magyar dalénekesnő fog közreműködni. A hangversenyt látogató közönségnek alkalma lesz a jövőnek sokat ígérő modern dalénekesnőt megismerni, aki fejlett szépen iskolázott, mezzoszopránjával, behízelgő előadással a hallgatóság figyelmét leköti. Műsorra kerül: d'Astorga: Morir vogl£ iv, Scarlatti: Le Violette Dolibys: Bonjuor Suzon, Farkon Ödön: Ősszel születtem, Massanet: Nuit d'Espagne. A hangverseny iránt nagy érdeklődés mutatkozik. * (A színművészeti akadémia költözése.) Az országos színművészeti akadémia a Nemzeti színház kórházában beirt eddigi helyiségéből, május elsején kikötözik és elfoglalja végleges új otthonát az Uránia színház épületében, melyet a kormány az akadémia céljaira vásárolt meg. A színművészeti akadémia igazgatója előterjesztést tett a közoktatásügyi minisztériumnak, hogy az épületet a színiiskola céljaira megfelelően alakíttassa át. A színpad mellett ugyanis az intézetnek alkalmas előadási termekre és mellékhelyiségekre van szüksége. * (A Nemzeti Zenede közgyűlése.) A Nemzeti Zenede e hó 17-én, szombaton, este 6 órakor tartja az intézet helyiségében (Újvilágutca 14.) ez idei rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése és a fölmentvény megadása. 4. A jövő évi költségvetés megállapítása. 5. A következő évre az ügyszabályok megállapítása. 6. A nyugdi szabályzat módosítása 7. A választmány kiegészítése. 8. A számvizsgáló bizottság megválasztása 9. Tiszteleti tagok ajánlása. 10. Esetleges indítványok. * (A pépi király.) A mélyenjáró Cherbulieznek híres regényéből. A pépi királyból a franciák zenésze, Saint-Saens, vígjátékot irt, amit a jövő héten adnak elő a párisi Théátre Mondumban. A franciák már csak elvből is örülnek Saint-Saens darabjának, mert evvel lefőzte Wagnert, aki a drámaírás terén csak a librettóírásig vitte. lapi hírek. — (A cárné) egészségi állapota a trónörökös születése óta sokat javult. Eltűnt a nyomott kedélyállapot és oly élénkségnek adott helyet, amilyent ezelőtt a cárnénál nem tapasztaltak. Környezete nagyon örül a változásnak, mert az azelőtt komoly és hallgatag cárné, most szeretetreméltó és közlékeny lett. Leginkább természetesen a fia iránt érdeklődik, akinek szobájában naponta több órát tölt. Estéit gyakran fia bölcsőjénél tölti és angol bölcsődalokat énekel. A császárné nagyon panaszkodik a háború miatt, amely a cárevicset egész télen át a szobához láncolja, mert a cár a háború miatt nem akar délre menni.— (Az idei tél.) Dr Paulsen Ádám, a dán meteorológiai intézet igazgatója, igen érdekesen nyilatkozik az idei tél időjárási viszonyairól. Az északi szélesség 70-ik fokától északra a jégöv az idén szűkebb volt, mint máskor, mindazáltal a nyár elején a hajók nem hatolhattak át a jégövön, de már augusztusban a jégöv sokkal kisebb lett és Angmagsalikot (a dán vízi úttól északra) a hajók minden nehézség nélkül érhették el. A Grönland déli partján levő zajló jég is szokatlanul északra húzódott a nyáron úgy, hogy a tropikus időjárás Közép-Európán jóval túlterjedt. A Grönland északi partjain levő zárt jégtömeg azonban a közép-európai szárazságnak határt szabott és Európa északi részében azt ellenkezővé változtatta. E viszonyoknak tulajdonítható az is, hogy az idei előtél sok helyütt oly szigorú volt. A zárt jégtömeg atélen a grönlandi áramlattal azonban délre nyomul és a grönlandi légnyomási maximum az észak atlanti minimumot Európa felé irányítja. A télen tehát leginkább nyugati szelek lesznek Europában, az óceáni szelek különösen melegek lesznek, mert a meleg Golfáramlat is észak felé vonul Europa északkeleti részében azonban a tél normálisan hideg lesz, mert a Spitzbergák és Novaja Zemja körül sok a jég. .— (A walesi herceg, mint a Newyork American jelenti, ismét beutazza a világot. Az angol király már ki is nevezte az angol cirkáló hajóraj parancsnokává. Ennek lobogója alatt ismét meglátogatja az angol gyarmatokat. Külön azonban Newyork kretűjébe is be fog térni. (Pestis-eset Londonban.) Mint Londonból jelentik, a november 30-án Brazíliából érkezett „Weybridge“ teherszállító gőzösön egy pestis-betegedés fordult elő. Egy matróz pestis betegségbe esett és most a kikötői kórházban fekszik, szigorúan elkülönítve a többi betegtől. A kikötői hatóságok intézkedtek, hogy a hajót fertőtlenítsék, és a hajón levő összes patkányokat elpusztítsák. A hajó legénysége természetesen vesztegzár alatt marad. A hajónak nem voltak utasai.