Pesti Hírlap, 1905. március (27. évfolyam, 61-75. szám)

1905-03-05 / 65. szám

1905. március 5., vasárnap. PESTI HÍRLAP József zeneakadémiai tanár feltűnést keltett mű­vének, a hegedű­játék módszertanának, mivel ezen kétkötetes új hegedűiskola nemcsak a módszeres magyarázatokat alkalmazza, de a könyv útbaiga­zítása szerint oly fokozatos különböző hangnem­ben való melodikus gyakorlatokat és példákat al­kalmaz, hogy ezen tananyag az összes létező isko­láknak elsejévé avatja. Mindegyik kötet árai négy korona,, *Rorcsnyai Károly a kiadója, ki a művet méltóan állította ki. * (A ,,Zenélő Magyarország“) zongora és he­gedű zeneműfolyóirat most megjelent XII. évfo­lyamú 5. füzete a következő zeneműujdonságokkat közli: I. Heideberg Albert „Erzsébet királyné em­lékezete“ melodráma Falk Richárd költeményére. II. Greizinger Iván „Szerelmi vallomás“ — „Liebes­erklärung — műdal — Lied. III. Huber Sándor „Zsazsa csárdás“ Fedák­ Sárinak ajánlva * (A házmester nótája) című kuplét írt Falk Richárd szövegére Chorin G. zeneszerző. A Rózsa­völgyi kiadásában megjelent kuplét már Bécsben is éneklik Mátra­y Jenő német szövegével. Oroszország forrongása. Kiáltványok dolgában nem szenved szük­séget az orosz nép. Tegnap közöltük Miklós cár egyik kiált­vány­át, amelyről ma már mindenki tudja, hogy Pobjedonoscev szövegezte. Abban az autokrata hatalom fentartására szólítják fel a népet. A hatás akkora volt, hogy rémültekben másnapra egy másik kiáltványt ragasztottak az első mellé. Ebben is a birodalom „alaptörvényeinek“ fentartá­sát ajánlják­, de némileges kilátást nyújtanak a zemsztvo összehívására, hogy szóljon a „nép is“ a birodalom boldogításához. Főleg pedig azért, hogy ismerjék meg személyesen azokat, akik leginkább propagál­ják az autokrata rendszer, a famózus „alap­törvények“ megdöntésének eszméjét. Kacajt keltő manapság az orosz biroda­lom alaptörvényeire hivatkozni, mikor azokat a legzsarnokabb ... alkodók állíttották fel a nép elámítására, minthogy emez alaptörvényeknek fentartása vagy megmásítása, megdöntése egyetlen egy embertől, az autokrata hatalom­mal biró cártól függ; vagy helyesebben mond­va: attól a vérengző kamarillától, aki a cár urat ép markában tartja. Jelenleg e kamarillának feje Pobjedonos­­cev, a szent­ szinódus prokurátora, az anya­cár­nénak intimusa, aki titokban Miklós cárt a nép előtt lehetetlenné akarja tenni, hogy helyé­be Mihály nagyherceget, az anyacárné kedven­cét, ültesse a trónra, vagy legalább is régenssé tegye a csecsemő care vies nagykorúságának bekövetkezéséig. Természetesen ez esetben az anyacárnő és Pobjedonoscev volnának feltétlen urai a birodalomnak és a cárnak. Pétervárott már különben is régóta re­besgetik az anyacárnó elviselhetetlen modorát a cárevnával szemben, aki meglehetősen impo­nál korlátolt eszű, dán születésű anyósának és jelentékenyen paralizálja befolyását a cárra. Beszélik, hogy mikor a cárevics megszületett é­s Mihály nagyherceg ennek következtében meg­szűnt trónörökös lenni, az anyacárnő dühében sírógörcsöket kapott, amit később arra magya­ráztak, hogy a kis cárevics megszületése fölötti örömében történt. Sok minden arra vall, hogy II. Miklós cárnak­ több oka van palotai környezetétől félni, mint a forradalmi bizottság bombáitól. A cár második kiáltványát vagyis inkább a belügyminiszterhez intézett leiratát is közöl­tük, melyben a nemesi és zemsztvegyülések egybehivása iránt rendelkezik. Hogy ki sugalta ezt a második manifesztumot a cárnak, azt csak sejteni lehet. Általán azt hiszik, hogy Jermolo miniszter. Azt hiszik, hogy a cárt első manifesztu­m­ának rossz benyomása nagyon megdöbben­tette s azért bocsátotta ki Jermolov tanácsára a­ másodikat. Péter­váron a második m­anifesz­­tum nagy meglepetést keltett. Maguk a minisz­terek is meglepődtek. Azt mondják ugyan, hogy a második manifesztum szerzői Bulygin, Jura­­gov és Kokoszcev miniszterek, tényleg azonban ezeknek éjfélig sejtelmük sem volt arról, hogy a manifesztum megjelenik. Mai hireink: * A megrendelt öröm Pétervár, máre 4. (Hivatalos.) A lapok legnagyobb öröm­mel üdvözlik a császári leiratot, mint a nép főbb óhajtásainak teljesítése felé tett első lépést és azt remélik, hogy a császár elhatározásának hire megnyugtatóig hat az izgatott kedélyekre és véget vet az egész országban kitört zavarok­nak. . .... Párizs, mire. 4. A cár két kiáltványára azt hja az Echo de Paris tudósítója, hogy egy magas államhi­­vatalnok közölte vele, hoigy az első kiáltványt a cártól a reakció-párt kényszerítette ki. A manifesztum hatása áldatlan volt, mert abban a polgárháborúra való felhívást véltek látni. A cár belátta, hogy kormányának és Oroszor­­­szágnak sorsa kockán van és magához hivatta Carszkoje-Zeleba a földmivelési és pénzügy­­minisztert. Este 6 órakor jelent meg a második manifesztum a hivatalos lapban. Palotaforradalom. Pétervár, máre 4.­­ A városban ma az a hir terjengett, hogy Carszkoje-Zeloban kitört a palotaforradalom. A cárt lemondásra akarják kényszeríteni. Az egyetem megrendszabályozása. Pétervár, máre 4. A cár rosszulását fejezte ki az egyetemnek a 20-iki diákg­yű­lés miatt. A rektor intelemben, a tan­kerületi gondnok megrovásban részesült. Az összes hallgatókat kizárják ama joggal, hogy újból folya­modhatnak a felvételért. A forradalmi bizottság akcióban. Berlin, márc. 4. Pétervárról jelentik a Vossische Zeitungnak. Az itteni diplomáciai kar valamennyi tagja a forra­dalmi bizottságtól névtelen felhívást kapott, hog­y vasárnap ne jelenjék meg az utcákon, mert a forra­dalmi pártnak nagyobb szabású tervei vannak és az idegen diplomatákat kímélni akarja. Berlin, márc. 4. A Berliner Zeitung-nak jelentik Pétervár­ról, hogy a forradalmi bizottság a katonák közt számtalan kis röpiratot osztat szét, amelyben kifejti, hogy bűnt követnek el a katonák, ha vett parancsra saját véreikre lőnének. A röpiratban a cárt dicsőítő himnusz is travesztálva van ! Isten óvja a cárt! he­lyett­e szavakkal végződik: Isten temesse el a cárt! A helyzet Rigában. Berlin, márc. 4. A Kleines Journalnak táviratozzák Rigából, hogy ott olyan a helyzet, mintha valósággal kitört volna a forradalom. A gyártelepeket katonaság szál­lotta meg. Hivatalosan bezárták a villamossági gyár­­műveket is, amelyeket a berlini általános villamos­­sági társaság létesített Rigában 20 millió márka alaptőkével. A cár manifesztumának hatása. Pétervár, máre 1. — Saját tudósítónktól. — Amikor tegnap este a cár Bulyginhez in­tézett leiratának váratlanul híte elterjedt, a lakosságban a megkönnyebbülés és megnyugvás érzete váltotta fel az eddigi apródó hangulatot, dacára annak, hogy a leirat a zemszki-szobor remélt összehívását nem ígéri. Épen ez okból csak a konzervativok vannak teljesen kielégítve és a Nov. Vremja azt írja, hogy a tegnapi nap Oroszországra nézve szerencsés volt és ama re­ménységének ad kifejezést, hogy ezek után az összes pártok a háború folytatását fogják kí­vánni mindaddig, m­íg Oroszország diadalt nem arat. A munkások mozgalmának lecsilla­podása még most is nagyon kétségesnek látszik. Ehez járul, hogy a vidékről többfelől nagyon nyugtalanító hírek érkeznek, nevezetesen Kurszkból, hol a csőcseléket felbujtották a diá­kok ellen. A csőcselék megtámadta a diákokat és sokakat közülök megsebesített. A rendőrség ezeket a harcokat tétlenül nézte. ___, ___________________________________? Pétervár, máre 4. — Saját tudósítónktól. — A szabadelvű lapok kétkedve kérdezik, hogy a cár leiratát mikor léptetik gyakorlatilag életbe. Ama körülmény, hogy a leirat nem Wit­­tének, a minisztertanács elnökének, hanem Bu­lygin belügyminiszternek szól, Witte elejtését jelenti. Egyetemes sztrájk­ , Berlin, márc. 4. — Saját tudósítónktól. — Pétervárról jelentik, hogy hétfőn, esetleg már szombaton délután a munkások általános sztrájkja kiüt. Kérdéses, hogy a pétervári la­pok vasárnap megjelenhetne-e. A kedélyeket nagy forrongás tölti el, ami a harctérről érke­zett borzasztó hirek közlése után könnyen vég­zetessé válhatik. Berlin, márc. 4. —«Saját­ tudósitónktól. — A Vossische Zeitungnak jelentik P­éter­­várról. Itt mára hirdették az általános sztrájkot. A siker azonban, dacára a rokonszenvnek, amit sok gyáros e mozgalom iránt táplál, még igen bizonytalan. Révaiból és Rigából naponta katonaság érkezik a pétervári helyőrség meg­erősítésére. Az egész városban a katonaság a nagyobb házak udvarán van elosztva. A kato­nák nagyon el vannak keseredve a mun­kások ellen, mert már hetek óta igen erős őrszolgála­tot kell teljesíteniük. Varsó, máre. 4. A lomzai kormányzóságból az a híresztelés terjed, hogy a falvakban zavargás keletkezett. Cáriéii, máre. 4. A sztrájk minden gyárra kiterjedt A lapok szünetelnek. Mittau, márc. 4. Rigából érkezett­ agitátorok, kik közt diákok is voltak, a helyi munkásokat sztrájkra bírták. Az összes gyárakban szünetel a munka. A Likkope konz­ervgyárban, melynek megrendelései vannak a mandzsurországi hadsereg számára, a csapatok védelme alatt folytatták a munkát- járőrök vív­hulnak végig a városon. Az orosz-japán háború. A harctérről az oroszokra nézve a leg­kedvezőtlenebb hírek érkeznek. Kuropatkin, úgy látszik, már nem képes állását fentartani, mert a japánok az egész vonalon győzelmesen nyomulnak előre. Londonból érdekes jelentés érkezik a harc­téri helyzetről. A japánok nagy energiával folytatják felvo­nulásukat a Mukden körül való döntő ütközethez- Mint rendesen, most is nagy mértékben működik a japán cenzúra, úgy hogy ezekről az előkészítő csa­patmozdulatokról egyetlen távirat sem érkezett Európába. A tegnap Mandzsúriából érkezett rö­vid táviratok egyikén sincs dátum s igy kétségte­len, hogy régebbi időből valók s nem is árulnak el semmi lényegest arról a döntő ütközetről, amelyet Oyama tábornagy mostanában Kuropatkin ellen tervez. Mindazáltal itt már meglehetősen tisztán látják a japánok haditervét, amely arra irányul, hogy a török taktika szerint Mukden körül két ol­dali támadással győzzék le az oroszokat­ A japán centrum, amely Sahopu körül a vasúti vonaltól két oldalt van fölállítva, úgyszólván egyáltalán nem mozdul. Ezt a helyet Oyama tábornagy min­den valószínűség szerint a legnagyobb gondosság­gal megerősítette és hatalmas ágyukkal szerelte föl, úgy hogy a japánok hadállása ezen a helyen Kuropatkin minden támadását visszaverheti és megakadályozhatja Kuropatkinnak azt a tervét, hogy a japán centrum áttörésével mintegy éket verjen a japánok közé. A japán centrum, amelynek parancsnoka, úgy látszik, Nodzu tábornok, egye­lőre védekező állást foglal el s megelégszik azzal, hogy a szemben levő Futi­ov-domb orosz hadállásai ellen erős ágyú tüzeléssel tüntessen. Amennyiben Oyama maga Tiding ellen vonult és ezzel azt akarná elérni, hogy Kuropatkin visszavonuló út­ját elvágja, ebben az esetben még nagy nehézsé­gekkel kell megküzdenie s különösen az élelmező

Next