Pesti Hírlap, 1905. március (27. évfolyam, 61-75. szám)

1905-03-07 / 67. szám

1905. március 7., kedd.________________ PESTI HÍRLAP Árpád, második küldöttség Simonovics Béla, Brad­­mann Mór, Kiss József, póttag Kauser János. . .IX. kerület, első küldöttség Kleineisel Jakab, Bernhardt Nándor, Ehrlich Manó, póttag Sneider Béla, második küldöttség Daraa József, Bib­inger Károly, Kósa Lajos, póttag Szurza Károly, harmadik (kőbányai) küldöttség Bergler Gyula, Bácányi István, Horváth A. János, póttag Szabó Ármin, — Somogyi Aladár választójoga. Dr Somo­gyi Aladárnak mandátumát a török­ szent­miklósi szabadelvű párt megtámadta azon a címen, hogy So­mogyinak nincsen választó­joga. Somogyi jóhiszemű eljárásának igazolására kérte a központi választ­mányt, adjon hivatalos írást arról, hogy a IX. ke­rületben föl van véve mint dr Somogyi Aladár tar már. A választmány a kérelmet elutasította. _Fegyelmi följelentés választási elnökök el­len­ Biró Henrik a demokrata­ párt nevében fe­gyelmi följelentést tett Mérő János, a VI. kerületi választás volt elnöke ellen. A följelentésben elmond­ta, hogy Mérő János a nagymező-utcai palánkkal meghamisította a pártok megállapodását, hogy kato­nasággal és rendőrökkel zárta el a választók útját, hogy a választást többször szabályellenesen felfüg­gesztette, megtűrte, hogy a Hieronymi-választókat megvásárolják. Hecht Emo, a IX. kerületi választás volt elnöke, Hindy Kálmán ellen tett feljelentést a kérte a fegyelmi vizsgálat elrendelését. A középponti választmány, Halmos János polgármester elnöklésé­vel, hétfőn tartott ülésén mind a két fegyelmi felje­lentést visszautasította. __ Közlekedési ügyek. A székesfőváros közle­kedésügyi bizottság hétfőn délután ülést tartott, Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elnöklése mellett; előadó Antal Gyula tanácsjegyző volt.­­ A bizott­ság első­sorban tárgyalta a budapesti közúti vas­pálya-társaságnak már részletesen ismertetett ta­rifa-reformját. Az előadó részletesen ismertette a díjkedvezményeket s kiemelte, hogy azonkívül a fő­városnak egy régi óhaja teljesül, amennyiben 123 viszonylatban olcsó havi bérletjegyek is fognak ezentúl a közönség rendelkezésére állani. Az ügy­osztály nézete szerint, e tarifa­reform a főváros fej­lődésére (különösen a jobbparton is) a legüdvösebb befolyással lesz. Piperkovics Bátor, tanácsos, ezzel kapcsolatban előadja, hogy a kereskedelemügyi kor­mányzat lényegesen hozzájárult eme kedvező ered­mény eléréséhez, ami az előterjesztett leiratból is kitűnik. A bizottság kimondotta, hogy az előter­jesztett tarifa­reformot egyhangúlag azzal veszi tu­domásul, hogy ez a Kossuth-Lajos­ utcai vasút ügyé­­től külön lesz választva, s hogy ez utóbbi külön elhatározás tárgyát alkossa.­­ A Kossuth-Lajos­­utcai vasút ügyében, Rózsavölgyi Gyula elnök elő­terjeszti, hogy három bizottsági tag a vonatkozó iratok újra való sokszorosítását kéri. A bizottság e kívánságnak megfelelve, ezt elhatározta, s így a vasut-ügy érdemével külön ülésben fog foglalkozni. — A bizottság elhatározta, hogy a Lánchídfő—Szé­na tér közötti vonalra nézve javasolja az építési helyhatósági engedély kiadását, elfogadva Heltai Ferencnek azt az indítványát, hogy a kocsik jobb világítással láttassanak el . Végül megállapították a fogaskerekű­ vasút nyári menetrendjét, azzal, hogy május 16-itól, szeptember 15-ig, a félóránként in­duló vonatok is fölmenjenek a Széchényi-hegyig. — A bérleti szabályrendelet. A fővárosi jog­ügyi bizottság hétfőn délután Láng György tanács­nok elnöklete alatt tartott ülésében folytatta a bér­letekről szóló szabályrendelet tervezetének tárgya­lását. A múlt ülésen a tervezetnek első három szaka­szát tárgyalta le a bizottság, a mai tanácskozás tehát a negyedik szakasznál kezdődött, amely a lakbérlet kezdetének időpontját határozza meg. E szakasznál dr Leitner Adolf ajánlott módosítást. A bizottság azonban Braenkel Sándor és Friedmann Bernát fel­szólalása után a szakaszt eredeti formájában fogadta el. Az ötödik szakasz a bérfizetés idejéről rendelkezik. Minthogy módosítást senki sem ajánlott, a bizottság a szakaszt egyhangúlag magáévá tette. A hatodik szakasz arról intézkedik, hogy mit foglal magában a házbérösszeg. Elfogadták. A hetedik szakasz arról szól, hogy kinek fizetendő a bérösszeg, illetve ki jo­gosult a bérösszeg fölvételére. Jelentéktelen módosí­tással jóváhagyták. A nyolcadik szakasz azt mondja, hogy a bérleti szerződésből folyó jogok és kötelessé­gek a bérlőtársakat egyetemlegesen illetik. A bizott­ság az egyetemlegességet az üzlettársakra is kiterjesz­tette. A kilencedik szakasz a bérbeadó jogáról intéz­kedik arra az esetre, ha a bérlő nem teljesíti a bér­fizetést a helyiség átadása alkalmával. Némi módosí­tással ezt a szakaszt is elfogadta a bizottság, mire a tervezet tárgyalásának folytatását legközelebbre ha­lasztották. — A tervezet tárgyalását megelőzőleg né­hány nyugdíjazási ügyet intéztek el: színház és zene. Élő sakk játék az operáimban. Szombaton az operai álarcosbálon a domino do­minált, hétfőn a sakk uralkodott a színpadon. Az élő sakkjáték. Az isteni sakkot, mely nem játék és nem művészet, — mert játéknak túlságos benne a művé­szet, és mint művészet, túlnyomó benne a játék, — ezúttal élő, bájos női alakok személyesítették, ők har­coltak a kockás táblán és küzdöttek egymással a dön­tő matt dicsőségéért. Élő sakkjátékot közönségünk eddig csakis a Ka­pitány kisasszony, Genée Rezső ily című operettjének a néhai gyapjú-utcai német színházban és a Népszín­házban megtartott előadásaiból ismert Az élő sakk, mint látványosság, mindeddig csakis a kiváltságos, a vagyonos osztály számára föntartott mulatság volt. Fejedelmi udvaroknál az udvari ünnepségek központi,­jó, kiemelkedő emlékezetes eseménye volt. Pazar fé­nyű jelmezek, a szereplőknek ügyes láncszerű mozdu­latai fokozták a játszma érdekességét. Főleg akkor, ha olyan nagyszabású volt a sakkjáték rendezése, hogy minden báb több személyből összeállított alakzat volt és ezek egymás közt tényleges harcot vívtak, melynek plasztikus mozzanatai a laikus közönség fi­gyelmét is lebilincselték.­­ A legújabb korban, a kö­zelmúlt években amerikai petroleumnábobok és egyéb trust-királyok rendeztek enervált vendégeik mulatta­­tására ilyen sakkozást eleven „figurákkal“; nálunk is akadt a főúri körökben ennek követője, csakhogy természetesen egyik sem volt mindeddig olyan nagyszerű, mint az az élő sakk­játék, melyet ma este a Magyar Gazdasszonyok országos egylete árvái és a Veress Pálné-szobor alap javára rendezett a m. kir. operaházban. Ez az élő sakkjáték a következő szereposztással került színre: Fehér tábor. Királynő Spetz Ferencné, Vezér: dr Prokopp Jenő. Bástyák: Zipernovszky Hana és Breuer Olga. Futárok: Spúr Sárika és Böck Irén. Huszárok: dr Tbold Kálmán és Zemeck Ernő. Gya­logok: Hellebront Gizella, Simay Vigi, Payzs Klári­ka, Záborszky Jolán, Telepy Kordélia, dr Czakó Jenő, Seidl József és Mann Kálmán. Vörös tábor. Királynő: Payer Izoréné. Vezér: Bendel Gyula. Bástyák: Maróczy Mariska és Szelke Hajnalka. Futárok: Tatár Gyuláné és Ludány Mar­osa. Huszárok: Tatár Gyula és Horvátovits Ferenc. Gyalogok: Ormay Gizike, Eleöd Hana, Szluha Elvira, Hanay Hús, Wallenfeld Sárika, dr Biró J. János, Rónay Zsiga és Mihályffy Pál. A játszmát Maróczy Géza, a világhírű sakkmes­ter, rendezte; a játszma eleje a színpadi hatás kedvé­ért némileg eltér a tényleg megjátszottól, de már a negyedik lépéstől kezdve a mattig azonos egy Bird H. híres veterán angol mesterjátszó Maróczy elleni játszmájával, melyet 1895-ben Hastingsban játszották egymással. A játszma menete a következő: 28. Kg2—gl Hc6—d4 29. Fg6—d3 Fc5—d2 30. Vei—c5 Fd2—e3 Itt világos kapitulált, a látható matt kedvéért történik még: 31. Bhl—h2 Hd4—f3+ 32. Kgl—hl Bf2xh2 sakk és matt. Ezt a játszmát játszották el hétfőn este a m. kir. Operaházban (Még sohasem játszottak sakkot ezerkétszáz kibic előtt, csakis hétfőn este!) Már az első fölvonulás is mély hatást keltett. A zenekarban megszólalt Chopin asa-dur polonaise, melyet zenekar, számára a-durra transzponáltak és ennek danására méltóságteljes lépésben vonultak föl a játszma sze­replői. Mindjárt az első kibontakozáskor ez Payer, Imréné és dr Spettné, majd később a szép Algya Margit, továbbá Ehrenhof­er Hana, Daleskó Ma és a „kis tündérek“ Hajky Rózsika, Payer Irén, Lili és Edith, Wassilievits Emilia és Barvny Honka bájos alakjai bilincselték le a figyelmet A sakk­játszma egyes fázisait élénk érdeklődéssel követte a közönség és végre mikor a döntő „húzás“ megtörtént, mikor a játszma vörös javára eldőlt, viharos taps hangzott fel a zsúfolt nézőtér minden oldaláról. Még fokozták a sakkjátszma zajos hatását a hozzá fűzött táncok: Hudak Juliska tüzes tempera­mentummal járt egy bolerat, Banovits Ervin és Bar­­lovits Módiké lelkesen járták a kállai kettőst (Barno­­vits Ervin eközben el is vesztette a parókáját, ami za­jos derültséget keltett) , de az est clouga mégis csak az a pompás cake-walk volt, melyet a geniália Várady Ilike járt Mihályffy Bélával; a két nagytehet­­ségű gyerekmű­vész pompás táncát zajosan meg is újrázta a közönség. De a műsor többi számának is bőven kijutott az elismerésből. Bevezetésül az operaház zenekara Máder igazgató kiváló ízlésű dirigálása mellett el­játszotta az Oberon-nyitányt. Utána Márkus Emilia és Náday Ferenc kiváló művészetükkel gyönyörköd­tették a közönséget. Almássi-Balogh Tihamérnak „Két év után“ című egyfelvonásos vígjátékát játszot­ták el, a Nemzeti színháznak másfél évtized előtti repertoire darabját és előkelő, szubtilis játékukkal gyakran nyílt színen is arattak zajos elismerést. .. Majd Szigethy József, a budapesti születésű gyer­mekművész lépett a színre és Vieuxtamps balladáját és polonaisét ráadásul pedig egy magyar ábrándot játszott sima, egyenletes technikával és meglepően értelmes fölfogással. Befejezésül előadták a Szép Galateát, Suppénak elpusztíthatatlan mithológiai vig dalművét, melyet már néhány évvel ezelőtt is adtak az operaházban, ugyancsak jótékony célra. Ezúttal a szereposztás egészen új, eltérő volt: Ganimédet ezúttal Szamossi Elza adta, igen temperamentumosan, főleg a „klasz­­szikus“ refrénű kuplé hatásos előadásával keltvén za­josabb tetszést; a címszerepet a szép Náday Ilonka személyesítette és ő is méltán kivehette részét a mai sikerből; Midász ezúttal Komár Rikhárd volt, túlsá­gos drasztikusan játszott, de azért állandóan derült­séget keltett. A zenekart ismét Máder igazgató ve­zényelte és ő előkelő művészetének színaranyával valósággal bezománcozta a néha bizony triviálisnak tetsző mű merészebb részleteit is. Az előadásnak, mint említettük, nagy sikere volt; a díszes, előkelő közönség, mely a nézőtér min­den zugát megtöltötte, sokat tapsolt a szereplőknek, azonfelül a sakkjáték buzgó rendezőinek: Alszeghy Kálmánnak, Maróczy Géza mesternek és Mazzantini Lajosnak, a két utóbbi meg is jelent a függöny előtt. A tapsosók közt volt József Ágost főherceg és fensé­­ges neje, Auguszta főhercegnő is, kik az előadást vé­­­gighallgatták és csak az utolsó jelenés után távoztak a színházból. A sikerült előadás, melyet e hó 13-dikán megis­mételnek, a művészi sikeren fölül a jótékony célnak is szép summa pénzt jövedelmezett.­­(­Idi.)/ * (Alföldi Irén) a prágai német színház tagja, két estére tervezett vendégszereplését holna­p, kedden, kezdi meg a m. kir. operaházban. A művész­nő első föllépése a Lohengrin dalmű Elza szerepében lesz. A dalműben közreműködnek Berts (Ortrud), Anthes (Lohengrin), Ney Dávid (a király), Beck (Telramund), Mihályi (hirdető), Pichler, Kiss, Sze­mere és Kárpát (lovagok). Vezénylő karmester Ker­ner István. Alföldi Irén ezenkívül még egyszer, csü­törtökön, lép fel a Walkür Sieglinde szerepében.­­ Világos: Sötét: Bird. Maróczy. 1. 1*2—b3 a7—­a6 2. c2—c3 e7—f6 3. e3---e4 b7—b5 4. Ffl—d3 c7—c5 5. Fd3—c2 Hg8—f6 6. Hgl—f3 d7—d5 7. e4—e6 1ff6—d7 8. a2—a4 Fc8—b7 9. d2—d4 Hb8—c6 10. Fel—e4 Ff8—e7 11. Hbl—d2 c5xd4 12. c3xd4 elsáncol 13. h2—h4 f7—f6 14. Vdl—bl f6xe5 15. Fc2xh7+ Kg8—h8 16. Hf3—g5 BfS—f6 17. Vbl—dl Vd8—e8 18. h4—h5 e5xd4 19. Bh7—g6 .Ve8—f8 20. Hg5—h7 d4xe3 21. Hb7xfS e3xd2+ 22. Ke1—f1 Ba8xf8 23. f2—f3 Hd7—e5 24. Vdlxd2 He5xf3 25. g2xf3 Bf6xf3+ 26. Kf1—g2 Fe7—b4 37. Vd2—d­ Bf8-f2-K *. 5

Next