Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 121-134. szám)
1905-05-02 / 121. szám
______________________ PESTI HÍRLAP 1905. május 2., kedd, de helyesebbnek tartotta franciául beszélni és a következőket mondta: Németországnak mindinkább növekedő szükséglete, hogy helyet nyerjen fejlődése számára, okát lakosságának gyors szaporodásában találja, amelynek érdekében a gondos kormány igyekszik megélhetési módról gondoskodni. Másodsorban a német kereskedelem és ipar terjedése megköveteli, hogy megvédjék amaz akadályok ellen, amelyeket a külföld akar eléjük gördíteni. Más államoknak nagy gyarmataik vannak, hol kereskedelmüknek rendkívüli tarifák útján tudnak kiváltságos helyzetet teremteni. A német gyarmatok száma csekély és kiterjedésük sem nagy. Ha Németország az említett kísérletre vállalkozott, bizonyára oly hatalmak koalíciójával találta magát szemben, amelyek tervét meghiúsították és aminek okát lehetetlenség volt megtalálni. Németország magatartása ennek dacára helyes és lojális volt. Németország a délafrikai háború idején szigorúan semleges maradt, aminek az volt az eredménye, hogy Anglia, mihelyt Transzvárt meghódította, ott a német érdekek rovására kiváltságos tarifát létesített, így volt ez Tuniszben és egyebütt is. Ami Marokkót illeti, Németország is aláírta a madridi egyezményt, miért is a legnagyobb kedvezménynyel bíró nemzetek jogát élvezi. Különben a német kereskedelem erős állást foglalt Marokkóban. Lehetetlenség volt ebből hasznot nem húzni. Ezért, amidőn megláttuk, hogy Marokkóban is hasonló politikát akartak kezdeni, kénytelenek voltunk az ellen tiltakozni. Ita Franciaország Németországgal megegyezett volna, sok nyugtalanságnak elejét vették volna. Szomszéd népeknek el kell kerülniök minden félreértést. Németország kifejtette volna Franciaországnak, hogy nem helyénvaló magánegyezségeket kötniök az egyes hatalmaknak ott, hol nemzetközi egyezség létezik, melyhez a szultán is csatlakozott. Németország eljárása világos. Ugyanazokat a jogokat igényli, mint a többi nemzet és ragaszkodik a mór birodalom sérthetetlenségéhez. Fezi küldetésem célja, megköszönni a szultánnak ama fogadtatást, amelyben a német császárt részesítette és a császárnak ez értelemben való biztosításait ismételni. Kereskedelmi egyezségi előterjesztéseim nincsenek és nem forog fenn a szándék arra nézve, hogy bárminemű engedményeket követeljünk. ■Németország nem kezdeményez nemzetközi tanácskozmányt, de ha ilyet javasolnának, mégsem zárkóznék el, ha a szultán a jelen érdekösszeütközés megoldásának egyedül való módjául ezt ajánlaná. Gróf Tattenbach megjegyzéseiből kiviláglik, hogy Németország politikája azt az állapotot akarja előállítani, amely az angol-francia egyezmény előtt létezett. Közben halasztja a tárgyalást és bevárja a német küldöttség megérkezését. Combes nyilatkozata, Párizs, április 30. A Charente-folyón épített híd megnyitása alkalmával Combes volt miniszterelnök beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy támogatni fogja a kormányt mindaddig, amíg a baloldallal kormányoz és az ő programmjához hű marad. Mindazonáltal úgy találja, hogy úgy a kormány, mint a kamara bizottsága a legmesszebbmenő jóakarattal kezeli az egyháznak az államtól való elválasztására vonatkozó kérdést. Combes felhívja a kormányt, hogy a bal többséggel tartsa fenn a szükséges jó egyetértést, hogy a demokrata reformokra vonatkozó együttes programmját keresztülvihesse. Párizs, május 1. Combes már jelzett tegnapi charenti hidavató lakomái beszédében kormányzatát védte és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a mérsékelt" köztársaságiak és nacionalisták nagyon csalódnak, ha azt remélik, hogy a mostani miniszterelnökben olyan embert találnak, aki alkalmazkodik terveikhez. A mostani minisztérium csak a baloldallal kormányozhat és azzal állandó érintkezésben kénytelen maradni. Kéri a baloldal köztársasági pártjait, hogy maradjanak egységesek és egységük megtartása végett tegyék meg egymásnak a legmesszebbmenő engedményeket. Az egyházjavaslat tárgyalása során ne akadályoztassák magukat mellékes feszegetésekkel, mert ennek az lehetne a következése, hogy a törvényjavaslat nem kerülne idejében a szenátus elé. Minden időveszteség nagy kárt okoz. Ha a törvényjavaslat legkésőbb hat hétre nem kerül a szenátus elé, akkor zátonyra futásától lehet tartani. Húsvét Pétervér ún. Pétervár, május 1. A tegnapi és a mai ünnep itt teljesen nyugodtan folyt le. Az utcákon a gyönyörű időben nagy néptömeg sétált. A rendőrség közbelépésére sehol sem volt szükség. A hadsereg köréből. Béce, április 30. A hadsereg rendeleti közlönyének ma megjelent száma a következő kinevezéseket teszi közzé: ő felsége Frigyes Ágost szász királyt a 3. dragonyos ezred tulajdonosává, József Ferdinánd főherceget a 45. gyalogezred és József Ágost főherceget a 15. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki. Ottó főherceg lovassági főfelügyelő lovassági tábornokká, József Ferdinánd főherceg a 27. gyalogezred ezredesévé és Péter Ferdinánd főherceg az 59. gyalogezredben alezredessé neveztetett ki. Jubiláló porosz tábornok. Berlin, május 1. Planitz lovassági főfelügyelő 50 éves szolgálati jubileuma alkalmából a Kreutzzeutung jelentése szerint üdvözlő levelet kapott Vilmos császártól Messinából azzal a közléssel, hogy a császár a porosz korona érdemrendet adományozta neki. Ferenc József ő felsége, aki tulajdonosa a 16. porosz huszárezrednek, melyhez Planitz á la suite be vant osztva, táviratilag üdvözölte a tábornokot A lovasezredek száz tisztjéből álló küldöttség a jubilánsnak ezüst asztaldíszt nyújtott át, amelynek költségéhez Vilmos császár is hozzájárult. A német császár Olaszországban. Bari, május 1. A német császári család ma délután automobil kirándulást tett Altamurába és azután visszatért a Hohenzollernre. Bari, május 1- Vilmos császár és a császári család a Hohenzollern yachton a közönség ovációi közt este 146 órakor Velencébe utaztak. A Ruggiero di Lauria olasz hadihajó üdvlövéseket tett. Munkás-zavargások, Censtobhati, április 30. Munkások, akik egy külvárosból a város felé tartottak, összeütköztek a katonasággal. A csapatok három óra hosszat ellentálltak a tömegnek és elállták a város felé vezető utakat. Mikor végre a munkások a szétoszlásra szóló parancsnak nem engedelmeskedtek, a katonaság sortüzet adott. Négy munkás meghalt, sok megsebesült. Párizs, május 1. A munkástőzsdén tartott gyűlés viharos lefolyású volt. Határozatot fogadtak el, melyben a 8 órai munkaidőt és hetenkint egy pihenő napot követelnek. A gyűlés után a tömeg és a rendőrség közt kisebb összeütközések voltak, miközben 12 embert elfogtak. Saint-Étienne, május 1. Némi tüntetések voltak, miközben a rendőrség és a tüntetők közt összeütközésre került a dolog és lövéseket is váltottak. Két rendőr és három tüntető megsebesült, több embert letartóztattak. London, május 1- A Sleuter-ügynökség jelenti Varsóból. Ma a katonaság és munkások között összeütközés történt, miközben 31 munkást megöltek és sokat megsebesítettek. Varsó, május 1. A Witkowski-téren ma délután a katonaság és vagy 5000 munkásból álló tömeg között összeütközés történt. A katonaság tüzifegyverét használta. Az egészségügyi kirendeltség 31 halottat és 15 sebesültet számlált össze. A rendőrség azonkívül még 60 halottat és sebesültet szállított el. A Jeruzsálem-utcában a tömeg megtámadta a katonaságot- 25 munkást megöltek és ugyanannyit megsebesítettek. A bécsi munkások ünnepe, Bécs, május 1- A mai munkásséta a Práterben, ahol a résztvevők szakok szerint beosztva 46 vendéglőben telepedtek meg, a tömeges részvétel mellett is teljesen rendben folyt le. Csak az keltett egy kis izgalmat, hogy két zászlót ezzel a felirattal: „Éljen a 8 órai munkaidő“ elkoboztak, eközben egy munkást, aki egy rendőrt bottal megütött, elfogtak, de a jegyzőkönyv felvétele után ismét szabadon bocsátották. A Práterből való kivonulásnál három teher és bútorkocsi, amelyeken sztrájkoló szállítómunkások ültek, nagyobb csoportosulást idézett elő, melynek a rendőrség azáltal vetett véget, hogy az illető kocsikat mellékutcákba terelte. A Práter-séta résztvevőinek számát 40— 60,000-re teszik. Merénylet kozákok ellen, London, május 1- A Reuter-ügynökség jelenti Varsóból. Ma este a bécsi pályaudvarnál egy kozák járőr közé három bombát vetettek. Három kozák és egy rendőr életét vesztette és két hölgy súlyosan megsebesült. A katonaság sortüzeket adott. Hír szerint több ember megöletett és megsebesült. Tűz egy múzeumban. Moszkva, május 1. Tegnap a természettani gyűjteményben nagy tűz volt, mely reggel 4 órakor keletkezett a negyedik emeleten és egy osztályt teljesen megsemmisített. Nagy kárt vallott egy másik osztály is, úgyszintén a könyvtár. A gyűjtemények, amelyeknek valódi értéke több millió, csak 150.000 rubelre voltak biztosítva. Abonyi Lajos szobrának leleplezése. — Saját tudósítónktól. — Ritka, lelkes ünnepélyességgel ment végbe vasárnap délelőtt Abonyi Lajos kiváló népies írónk szobrának leleplezése Abony város Piac-terén. A szobor leleplezésére a fővárosi irodalmi társaságok, a Petőfi- és a Kisfaludy-társaság, a Népszínház és a Nemzeti színház küldöttek képviselőket. A Petőfi társaság képviseletében megjelentek: Szana Tamás, Prém József, Endrődy Sándor, Ágai Adolf. A Kisfaludy társaságot dr Wargha Gyula képviselte. A Nemzeti színháztól Somló Sándor igazgató, Mihályfy Károly és Odry ment el; míg a népszínháztól, ahol Abonyi Lajos legszebb írói sikerét aratta, Reiter gazdasági főnök hozott koszorút. Az ünnepélyen ott volt Abony város és a környék szine-java, a mezei munkásnép, vasárnap lévén, ünneplőben sereglett a piactéren, várva a leleplezés ritka látványosságát. Tizenegy óra után a szószékre lépett Lévay Mihály apátplébános és megtartotta emelkedett, költői szellemű, emlékbeszédét Abonyi Lajos felett, akinek költészetét és nemes tulajdonságait magasztalta. Az emlékbeszéd közben lehullott a lepel Jankovich Gyula szobrász jeles alkotásáról. A magas terméskő-talapzatra állított bronzmellszobor Abonyi Lajos (családi nevén Márton Ferenc) arcvonásait híven örökíti meg- közadakozásból állították. Wargha Gyula a Kisfaludy-társaság megbízásából, az irodalmi társaságok nevében, meleg szónoklatot tartott. Következett ezután a koszorúk elhelyezése. Díszes koszorúkat helyeztek a szoborra: a Kisfaludy társaság, a Petőfi-társaság, a Népszínház. Somló Sándor igazgató a Nemzeti színház koszorúját tette le rövid beszéddel a talapzatra. Koszorúkat küldöttek még: Blaha Lujza, Felekiné Munkácsy Flóra, gróf Keglevich Gáborné. Az abonyi állami polgári iskola, a szoborbizottság, amelynek élén Lévay Mihály apátplébános és Véli Miksa legtöbb érdemet szerezték, úgy a szobor létesítése, mint az ünnepség rendezése körül; az abonyi irodalmi társaság; Cegléd város, a körösi református iskola szintén képviseltették magukat a szobor-leleplezésen. Kiss Zsigmond ref. lelkész Lévay Mihálynak, a kiváló költőnek, igen szép alkalmi költeményét nagy hatással szavalta el. Máté István jegyző átadta a szobrot a város közönségének. A dalárda elénekelte a Szózatot, amelylyel a magasztos ünnep első része, Isten szabad ege alatt, a napsütötte téren, véget ért. Az új városháza dísztermében azután lakomára jöttek össze. A tágas teremben 140-en voltak. Az első felköszöntőt Lévay Mihály apátplébános Abonyi Lajos nemesszivü, áldott lelkű feleségére mondotta, aki a költőnek nemcsak élettársa, hanem segítőtársa is volt és gondolatainak szárnyakat kölcsönzött. Gulner Gyula, Abony város képviselője, azt mondotta, hogy Abonyban, ahol a családok passzióval törnek egymás ellen, abban, valamennyien megegyeztek, hogy Abonyi Lajost, a felejthetetlen Márton Feri bácsit, valamennyien szerették és tisztelték. Érdekes és eszmékben bővelkedő pohárköszöntöket mondottak még Rakovszky István, Endrődy Sándor, aki Abonyi Lajos összes műveinek közelebb megjelenő díszkiadását jelentette be, Kiss Zsigmond abonyi és Takács ceglédi református pap, báró Harkányi Frigyes, Teszéry főszolgabíró, Prémy József, aki Jankovich szobrászt és Thury festőművészt üdvözölte, Ágai Adolf Véli Miksát éltette. Beszélt még Somló Sándor igazgató és még többen az illusztris