Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 121-134. szám)

1905-05-14 / 133. szám

1905. május 14., vasárnap. ESTI HÍRLAP __________________35 És a Stefánia-úton valóságos kocsikorzó van ilyenkor. Egy- és kétfogatuak, gummikereküek és szimpla bérkocsik mind a víztorony felé tartanak.­­A kocsikban két-három, néha négy-öt ember is ül (egy sohasem) és ez mind a víztoronyig megy. Élvezi a tavaszi levegőt és a Stefánia-úton halad­va, kíváncsian lesi a padokat, amelyeken néha sze­relmes párocskák mutatkoznak. Oly bevett dolog már ez a víztoronyig való kocsizás, hogy nem alkuszik a taksáért sem a ko­csis, sem az, aki a kocsiban ül. Olyan fix összeg ez a taksa, akár a három krajcár borravaló a ká­­véházban. De nemcsak a kocsis és az utas van beren­dezkedve a víztoronyig, de még a ló is, így a múltkor egy jókedvű párocska nagyon is szépnek találta a tavaszi éjszakát és tovább akart kocsizni a víztornyon is túl. Megmondták a kocsisnak, de ez hiába nógatta a lovat, az csak visszaford­ult a Stefánia-útra a város felé. A ko­csis próbálta egy ideig, de aztán hátra szólt: — Nem lehet kérem, a ló nem megy túl a víztoronyon. És nem is ment, akárhogy nógatták". Tudta, hogy az éjjeli kirándulás csak a víztoronyig szól, se közelebb, se tovább, L. L. IRODALOM. * (Szerelmes asszonyok.) Szabóné Jankának tizennégy novellisztikus rajzát adta ki ily címmel a Petőfi társaság. Az írónőnek régóta méltá­nyolt erényei, a humor derűjével enyhített sarkaz­­mus, és főképen férfiasan biztos írásművészete, te­tézve vannak meg ebben a vaskos, csinosan kiállí­tott kötetben. Asszony alakjai inkább szerelmeske­dők, mint szerelmesek; témái tehát önmagukban véve kényesek, mindazonáltal nincs egy sora, mely akár a legérzékenyebb prüderiát is sérthetné. Vég­telenül decens stílusa teszi lehetségessé, hogy míg egyes darabjainak, mint a Vénusz tyúkjának, avagy a Nyári éjszakáknak tartalmát bizonyos fokú frivo­­litás nélkül el sem mondhatnók, az ő előadásában briliáns dokumentumai azon asszonyfajtának, ame­lyet a pikantériákban dolgozó írók puszta hatásva­dászatból léhábbnál léhább világításba állítanak, ho­lott szerencsétlenek ők, véralkatuknak, körülmé­nyeiknek áldozatai, legtisztábban Az első, az igazi és az utolsó című hosszabb rajzával igazolja ezt, amelynek idegen nyelven kellett volna megíródia, hogy érdeme szerint méltányolják. A többi között még csak a Messziről c. kis tragédiáról akarunk meg­emlékezni. Ennél művészibb irodalmi togjot régen olvastunk. Az értékes könyv ára 2 korona 40 fillér. * (A magyar viselet történeti fejlődése.) Ezzel a címmel jelent meg egy nagyobb szabású munkálat, amelynek dr Szendrei János a szerzője s amelynek kiadására az akadémia vállalkozott. A 174 szöveg közti képpel és 6 ábrával díszített 12 koronás kötet teljes bizonysága annak, hogy az akadémia mily könynyen bánik a pénzzel s hogy mily felüle­tességgel vállalkozik egyes drága munkák kiadására. Eltekintve attól, hogy a magyar nemzeti viseletről már kitűnő könyveink vannak, már azért is fölös­leges volt ennek a díszműnek a kiadása, mert úgy­szólván semmiféle célnak sem felel meg. Az ilyen munkáknak első­sorban is olyanoknak kellene lenni, hogy a viseletét kellően szemlélhetővé tegyék s jó rajzokat nyújtsanak, mert hiszen e nélkül egy fabat­kát sem érnek. Azután a képeknek lehetőleg hitele­seknek is kellene lenni. Nos hát Szendrei műve épen nem ilyen. Egykori rajzok és metszetek után, ame­lyek megvedlettek, elkoptak, elmosódtak, adja az illusztrációkat, amelyeknek legnagyobb­ része ki sem vehető. Ezek az ütött-kopott képek mindent mutat­nak, csak a régi viseletét nem. Arról igenis bizonysá­got tesznek, hogy annak idején a rajzolók igen kez­detlegesen végezték mesterségüket és hogy a rajz pontossága tekin­tetében megbízhatók nem voltak, de hogy a nemzeti viseletét kellően bemutatnák, szó sem lehet. A szerző a rajzok megválogatásában nem­­volt túlságosan nagy igényű s úgy látszik, hogy min­dent közreadott, ami a kezébe került, talán tudatá­ban annak, hogy az akadémia tücsköt-bogarat kinyo­mat, ha annak némi tudományos színezete vagyon. Egyszóval ez az akadémia kiadás egyike azoknak, amelyekből a nyomdászon és a szerzőn kívül senki­nek sincs haszna. * (Berzeviczy Albert beszédei és tanulmá­nyai.) Két rendkívül vaskos kötetben kiadták „Beszédek és tanulmányok“ cím alatt Berzeviczy Albertneik, ki ez idő szerint még közoktatásügyi miniszter, az összegyűjtött munkái nagy részét. A képzőművészeti tanulmányain és útleírásain kí­vül minden beszédét, felolvasását és cikkét együtt ’találjuk itt, politikai, társadalmi, irodalmi, de leg­­főképen közoktatási kérdésekről. Közönséges ha­landók, mint például Deák Ferenc volt, rendesen csak a haláluk után jutnak az ilyen gyűjteményes kiadások kitüntetéséhez. Az eleven miniszterek azonban nagyobb urak Magyarországon, mint a halhatatlanok. Az összegyűjtött dolgozatokat egyébként finom, disztingvált stílus, erős forma­érzék, szakavatottságra való törekvés, jó ízlés és miniszteri átlag-intelligencia jellemzi. * (Magyar Remekírók.) Ezen vállalatnak most jelent meg a második sorozata, mely tartalom tekintetében még az első sorozatot is felülmúlja. Bá­ró Jósika Miklós, a csehek Magyarországon című hatalmas regénye (2 kötet), Tolnai Lajos, Báróné ténsasszony, Justh Zsigmond, a pénz legendája és Gányó Julcsa című elbeszélése és Herczeg Ferenc a pogányok című regénye alkotják e sorozatot. A kö­tetek mindegyikéhez Mikszáth Kálmán írt előszót. Az illusztrációk közül művészi szempontból kiválóak az írók arcképei, melyeket R. Hirsch Nelli rajzolt. A szövegképek közül Kimnach László, Túri Ödön és Pataky László rajzai szépek. A sorozat hatvan kö­tetből fog állani s ára 300 korona, megszerezhető csekély havi részletfizetésre is. * (Népszerű főiskola könyvtára.) A buda­pesti népszerű főiskolán (University Extension) tartott két előadás jelent meg könyvalakban. Az egyik Marcali Henrik előadása, melyet „a nemzeti­ség történetbölcseleti szempontból­ 4“ cím alatt tar­tott. Nehezen érthető gondolatmenet, rapszodikus előadás és germanizmusoktól hemzsegő stylus meg­lehetős élvezhetetlenné teszi a munkát, melyet nem ártott volna kinyomatás előtt alaposan átjavítani. A másik, dr Salgó Jakab előadása a szellemi élet hygiéniájáról értékes és alapos munka. A szellemi foglalkozást űzőket fenyegető veszedelem, a kime­rülés s a paralysis tüneteit előidéző okokat ismer­teti s fejtegeti a védekezés módjait. — Mindegyik kötet ára 2 korona. * (Osztrák-magyar közjogi munka.) Dr Tez­ner Frigyes bécsi egyetemi tanártól időszerű munka jelent meg e cím alatt: „Die Wandlungen der österriechisch-ungarischen Reichsidee. Ihr Inhalt und ihre politische Notwendigkeit.“ Azt a politikai harcot, amit a bécsi reichsrathban Magyarország ellen indítottak, tudományos kön­tösben akarja folytatni ez a könyv, mely a ma­gyar „Bánffy-féle sovén törekvések“ ellen száll síkra s azt bizonyítgatja, hogy a két állam gaz­dasági különállása okvetlen maga után vonja a közös hadsereg teljes szétbontását is s a vámel­­különités árt a monarchia érdekeinek. * (A király közjogi felvilágosítása) cím alatt röpiratot irt dr Kalmár Antal. A szerző a nem­zeti aspirációk jogosságát sok alapossággal és ké­szültséggel fejtegeti s e célra a felség-folyamodvány külső formáját választja, miután a legaktuálisabb politikai szükség a király fölvilágosítása. * (Osztályharcok a XIX. században.) Dr Wolfner Pálnak, egy igen ügyes, alaposan megirt munkája jelent most meg, amelyet sok haszonnal forgathatnak mindazok, akik a sociális mozgalmak iránt nem az agitátorok útmutatása szerint akarnak érdeklődni. Rövid, értelmes, összefoglaló áttekintést adott e munkájában Wolfner, a tizenkilencedik szá­zad leglényegesebb osztályharcairól, végigmenve Európa minden jelentősebb államán. A könyv ára két korona. * (A politika rendszere.) (Alkotmány- és közigazgatástan), e cím alatt terjedelmes és érté­kes mű hagyta el a sajtót dr Ferenczy Árpád egye­temi tanár tollából. A szerző első­sorban a joghall­gatók számára írta könyvét, ma azonban, midőn minden ember a politikával foglalkozik, sőt ehez érteni is akar, a nagyközönség is kiváló érdeklő­déssel forgathatja ezt a könyvet, melyben a szerző székes enciklopédikus műveltséggel s egyszersmind alapos jogi tudással fejtegeti tárgyát. A munka a politikáról szóló általános bevezető cikkek után öt részre oszlik, melyekben külön-külön foglalkozik az állam fogalmával, formájával, törvényhozó hatalmá­val, végrehajtó hatalmával és közigazgatási felada­tával. Különösen becsessé teszi a nagyközönségre nézve is a munkát az, hogy a szerző világos és ma­gyaros stílusban ismerteti nemcsak a hazai, hanem a külföldi alkotmányokat is s művében kiterjeszkedik még a legaktuálisabb részletekig is. A Policzer-féle könyvkiadóvállalat kiadása s a Légrády Testvérek könyvnyomdájának kiállítása. Ára 8 korona.' * (Varsányi Gyula színművei.) Varsányi Gyulától, az ismert tehetséges poétától, két szín­darab jelent meg egy kötetben. Mindkettő versben van írva. Az egyik „A rózsabokor“ egyfelvonásos vígjáték, a másik pedig „Kún László“ négyfelvoná­­sos dráma. Az utóbbi elnyerte az akadémia Kóczán­­diját. A meggyilkolt Kun László király tragédiáját írja le a szerz­e színdarabban, erősen idealizálva a főhőst és kolfát; hazafias érzés lengi át az egész munkát, melynek versei gyorsan gördülnek. Az akadémiai Kóczán-alapítvány célja, hogy a magyar történelem összes korszakait dramatizálják fokoza­tos egymásutánban a magyar í­ók; e célt szolgálja Varsányi színműve. (Röpirat a választási reformról.) Hajdú Gyula röpiratot irt „Választási reform“ cím alatt melyben a helyes és helytelen elvek sajátságosan összekeverednek. A szerző úgy óhajtja a választási reformot, hogy az ne idézzen elő nemzetiségi ve­­­szedelmet, de megbontani kívánja a parlament szuverainitását azzal, hogy a törvényhatóságok többségének megnyilatkozása előidézhetné a kép­viselő­ház föloszlatását. * (A parlamenti választói jog terjedelme a nagyobb európai államokban.) Dr Harrer Ferenc­­nek ily című cikksorozata, mely a Huszadik Szá­­zad­ban látott először napvilágot, most külön fü­zetben jelent meg. A kiváló alapossággal készült tanulmány ára 1 korona. * (A szabadalmi törvény revíziója.) Az Or­szágos Iparegyesület megbízta iparjogvédelmi szak­­osztályának alelnökét, Kelemen Manó István mér­nököt, hogy a szabadalmi törvény revíziójához ké­szítsen tervezetet; ez a tervezet most elkészült és az Orsz. Iparegyesület kiadásában megjelent. Ara öt korona. * (Uj nevek.) Egész sereg uj nevű iró könyve jelent meg a könyvpiacon. A legtöbbet igen röviden lehet végezni. Barabás Atala, Kokits Győző, Tar­­czali Dezső, Solarszki Mici részint a prózának, ré­szint a rímeknek buzgó dilettánsai, akiket kár lenne ridegebb szóval megzavarni ártatlan játékaiban. Öregségükre hadd legyen zavartalan emlék első és utolsó kötetük. Nagy Andor, A lőcsei papkisasszony c. kis kötetével valamicskével túllépi az ő mértéküket. Előadásának tisztaságából talán azt is remélhetjük, hogy idővel jelentőssé fog növekedni. Garai Ferenc: Hamis gyémántok c. novellás kötetében már túl van a kezdet kezdetén. Erre vall az életről való komoly, érett felfogása, ami témáit, még akkor is, ha nem épen újak, igen vonzóvá teszi. E mellett stílusa hű tolmácsolója gondolatainak és mindenképen írói színezetű, sok helyen művészi is. Egy szóval, őt, ha nem is elsőrendű, de megbecsü­lendő tehetségnek ítélhetjük. Kötetéhez Molnár Fe­renc írt előszót. Jóryné Draskóczy Ilona: Egy újabban, sűrűn olvasott apró poémák szerzője Jórgné Draskóczy Ilona: Versek c. kötete úgyszólván az első verstől az utolsóig jó ismerősünk. Szó sincs róla, nem egyfor­mán értékesek ezek a versek. És ez leginkább az ő szerelmi lírájára­­áll, amelynek nincs káprázatos tüze, és nincs különösebb melegsége és eredetisége. Ami ebben a ciklusban megragadott bennünket, az már tulajdonképen kötetének második Mozaik c. részébe való, így a Hallucinatió is. Ebben a drámai hatású kis poémában már előtérbe lép érzéseinek elvontsága, altruisztikus egyénisége, amely szeret együtt érezni a szenvedőkkel, hogy azután szenvedé­seiket átérezve, megvigasztalja őket. Finomra cizel­lált, a szív tüzétől kiizott tanácsok, vigasztalások nagyrészt a Mozaik darabjai, amiknek központjában ha nem egyszer a költő személyisége áll is, valami — és ez az ő sajátossága — még ezekből is kicsen­dül, ami őket fölébe helyezi az apró lyrai gügyögé­seken. A formás kötetből mutatóul ezt közöljük: Sóhaj. Miért van nékem szárnyam? Nyugtalan, Magasratörő, szilajröptű szárnyam? Miért kell, hogy a messzeséget járjam, Csalfa céloknak átadva magam? S miért vannak sóvárgó­­ falaim, Halk zokogások, érthetetlen vágyak, Amik valóra úgyse, úgyse válnak, Csak elrabolják csöndes álmaim? Ne lenne szárnyam, mi magasba van, Szűk határok közt itt hadd élnék békén, Apró tervekkel, mint madár a fészkén. S dal is csak egy fakadna ajkamon: Valami naiv együgyű kis nóta, Egy kis bölcsőre halkan ráhajolva. Csokonai megzenésített dalai. A magyar irodalomnak nagy jelentőségű ün­nepe lesz e hó 21-én Debrecenben, a nagy magyar városban, melynek napsugaras, tiszta levegője daj­kálta Csokonai Vitéz Mihályt, a magyar lírikusok egyik­ legkiválóbbját. A költő szülővárosában rendezendő ünnepsé­gekre a Csokonai-kör, a­mely vendégül látja a M. T. Akadémia, Petőfi-, Kisfaludy-társaságoknak, az ország valamennyi irodalmi körének, számsze­rűit vagy hetven kulturális egyesületnek tagjait, s ez alkalommal díszes hangjegyfüzetben adja ki Cso­konai összes megzenésített dalait.

Next