Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 135-150. szám)
1905-05-23 / 142. szám
10___________________ | ESTI HÍRLAP 1905. május 23., kedd. — (A Braun Márkus esete.) A Braun Márkus, washingtoni bevándorlási biztos esetére vonatkozólag newyorki levelezőnk május 12-iki ketettel a következőket írja: Az amerikai közönség Braun Márkus esetéről május 10-én értesült először a „Newyorker Herald' című német esti lap berlini kábelhíréből, amely szerint a Newyorkban általánosan ismert Braun Márkus Budapestről táviratilag tudatta a nevezett lap berlini levelezőjével, hogy ő Budapesten rajta kapta Kalmár detektívet, amint a levelei után kutatott s ez esetet be is jelentette Storer bécsi nagykövetnek. Másnap már az „Associated Press“ című távirati iroda is bő értesítést hozott az esetről s Newyorkban nem kis szenzációt keltett a tudósítás ama pár sora, amely szerint a budapesti rendőrség Braun Márkustól óva inti a közönséget, a papírjait nem találta megfelelőknek, sőt állítólag a múltjának bizonyos foltjait fedezte fel. Az eset e sorok írásakor nemcsak az amerikai magyarság, hanem a newyorki nagyközönség körében és a hivatalos világban is óriási feltűnést kelt és közbeszéd tárgya. Azt Newyorkban mindenki tudja, hogy Braun a washingtoni osztrák és magyar nagykövetségnél és a newyorki konzulátusnál ingrata persona S ez volt magyarázata annak, hogy a rendezőbizottság e befolyás alatt tavaly meg sem hívta Braunt az Apponyi-estélyre, noha ő a „Hungarian Republican Club“ elnöke és a kereskedelmi minisztérium kebelében mint „special inspector“ 5000 dolláros állásban van, amivel kevés magyar dicsekedhetik Amerikában. Az eset kifejlődését rendkívül érdeklődéssel várják Amerikában, mert Braunról a lapok is gyakran a „Teddy barátja“ jelzővel írnak, arra célozva, hogy Roosevelt sokszor tüntetőleg kimutatta már a barátságát Braun iránt. Rooseveltet május 13-ára várták haza a nagy vadászatairól Washingtonba s Braun felesége rögtön odautazott audienciára. Érdekes, hogy „az elnök üzenetében“ annak idején egyes részleteket lehetetlen volt másra, mint a magyar kormány kivándorlási politikájára érteni s a beavatottak jól tudják, hogy ehhez az adatokat Braun szolgáltatta. Ugyanezen beavatottak most összefüggésbe hozzák a mostani incidenst ezzel a körülménynyel. Egyes lapok „Braun inspector üldözése“ címmel hozták a fentebb is említett táviratot, sőt sürgős diplomáciai beavatkozást követeltek. (Gelléri Mór ünneplése.) Az Országos Iparegyesület legutóbbi közgyűlésén üdvözölte Gelléri Mór igazgatót huszonöt esztendős jubileuma alkalmából. Tegnap délben pedig barátai éstisztelői lakomára gyűltek össze, amelyen sok szép beszédben méltatták Gelléri Mór érdemeit a hazai iparpártolás terén. A pohárköszöntők sorát Czettel Gyula nyitotta meg, aki lelkes szavakban emlékezett meg az ünnepeknek huszonöt éves sikerekben dús munkálkodásáról és az Iparegyesület nevében üdvözölte. Majd Rubinek Gyula méltatta nagy tetszés között Gelléri érdemeit. Katona Béla pedig mint a Szakírók Egyesületének elnökét köszöntötte a jubilánst. Ezután Jelinek Henrik a Magyar Kereskedelmi Csarnok nevében üdvözölte Gelléri Mórt. Nagy elismeréssel emlékezett meg arról a higgadt megfontolásról, a valódi helyzettel mindig számot vető eredményes munkáról, mely az Iparegyesület működését jellemzi. Alpár Ignác, az Iparművészeti Társulat nevében üdvözölte Szterényi József miniszteri tanácsost és Gelléri Mórt. Ezután Gelléri Mór mondott köszönetet, az üdvözlésért. Az ünnepelt köszönő szavai után Szterényi József emlékezett meg Gellérivel való együttműködéséről. Elmés fordulattal aposztrofálta ezután a sajtó hatalmas erejét, melyet atyamesterében, Rákosi Jenőben üdvözöl. Rákosi Jenő a köszöntésre felelve, melegen aposztrofálja Gellérit s egészségére üríti poharát. Ezután Emich Gusztáv udvari tanácsos, a Kertészeti Egyesület nevében üdvözölte Gellérit. Pohárköszöntőt mondott még Némai Antal, a kávés-ipartestület elnöke, Krejcsi Ödön és Kelemen István. _ (A Jókai-szobor) és emlékmű javára eddig a Magyar ált. takarékpénztárhoz 15,922,72 korona folyt be. __ (Megszökött kereskedők.) Bécsből már e hótika óta eltűnt Hoffmann József 29 éves ottani kereskedő. Hoffmann körülbelül 20.000 korona adósságot hagyott hátra. A szökésre már régóta készült, mert utóbbi időben összes küntevőségeit készpénzért cedálta, a raktáron levő árut pedig fivére útján két bőrkereskedőnek eladta. A másik megszökött kereskedő Brunner Ferenc bécsi üvegárus, aki két alkalmazottjának összesen 2150 koronányi óvadékát magával vitte. A bécsi rendőrség mind a kettőt körözi . (Kleinék a börtönben.) Egy bécsi lap tudósítója végigjárta az országos törvényszék fogházának épületét, haol a többi rab között Kleinékat, a gyilkos házaspárt is őrzik. Reájuk vonatkozólag a következőket írja: — A hatvanas számú cellában őrzik Klein Henriket. Még az a hosszú, fekete kabát van rajta, amelyben avégtárgyaláson megjelent. Mikor a kémlyukon benéztem a zárkájába, Klein az asztal mellett ült. Feltűnően sápadt, fejét a kezére hajtja s lebámul a földre. Nagyon kimerültnek látszik és teljesen megtörtnek. Mikor rányitotuk az ajtót, fölállt, kérdőn és ijedten nézett rám, azután a vasrácsos ablak felé fordult s amig ki nem mentünk, meg sem mozdult. Klein egykedvűen és megnyugodva viseli sorsát. Egész nap szótlan, a séták alkalmával külön válik a többi rabtól és órák hosszat maga elé bámul, anélkül, hogy bárkivel is törődnék. A felesége, Klein Franciska, aki tudvalevőleg halálra van ítélve, a 36. sz. cellában van, harmadmagával. Ez a zárka körülbelül hat méter hosszú, három méter széles és három katonai ágy van benne, melyet nappalra öszszeállítanak, hogy a raboknak több legyen a helyük. Klein Franciska jól érzi magát. A legnagyobb gondja most is még: a toaletteje. Tudja, hogy legtöbbször ebéd után jönnek az idegenek, később nem. Tehát ebédutánig gondosan és kacéran öltözködik, ezután kényelmesebb ruhát ölt. Fél négy óra volt, mikor cellájába beléptünk. Ép befejezett valami hosszú levelet és újra elolvasta. Az első dolga az volt, hogy a ruháját rendbe hozta. Azután farkasszemet nézett velünk és mosolygott. Mikor pedig egy órával később újra elhaladtunk a folyosón, a cellája előtt, a fogházőr így szólt hozzám : 1. — Figyeljen csak, majd meglátja, Klein Franciska átöltözött, mert azt hiszi, hogy viszszamegyünk hozzá. Benéztünk a kémlyukon és csakugyan, az asszony teljesen átöltözött, szép selyem blúz volt rajta és új frizurája volt— (Báró Gautseh osztrák miniszterelnök) a legközelebbi napokban Badenbe utazik üdülni. — (Szomorú jel.) Egy vidéki lap híradása szerint a 30,000 lakost számláló Mezőtúr nagyközséggé akar visszaalakulni. Az indokok leginkább pénzügyi természetűek, mert ezáltal a drága közigazgatás terhétől akarnak szabadulni- Ez már a harmadik magyar város, amely erővel vissza akar fejlődni. (A szanatóriumi hölgyliga országos ülése.) A József főherceg Szanatórium Egyesületben szervezett hölgybizottságok június hó 4-én, Budapesten, az Akadémia dísztermében szervezkedő országos gyűlést tartanak. Lukács György főispán, egyesületi elnök, tisztelgett József Ágost főhercegnél és Auguszta főhercegnőnél, a liga védnöknőjénél. A fenségek megígérték, hogy a szervezkedő ülésen részt vesznek és érdeklődve vették tudomásul, hogy az egyesület most kezdi meg száz betegre az első népszanatórium építését. Az országban eddig hétszázötven helyen szervezett bizottság legtöbbje küld képviselőt és már eddig is igen sok bejelentés történt. A tüdővész elleni országos akció ügyében, kibocsátott felhívást Auguszta főhercegnő, Mária Terézia bajor hercegnő, Lajos bajor herceg és Vaszary Kolos hercegprímással élén a főpapi kar több tagja, a főúri társadalom sok közéleti szereplője és az emberbaráti mozgalmak több zászlóvivője írta alá. Az államvasutak a liga országos ülésére érkezőknek féláru vasúti jegyet engedélyeztek. Maga az ülés impozáns lesz. A beszédet a szanatóriumok lelkes apostola, Korányi egyetemi tanár tartja. Évekre szóló munkaprogrammot állapítanak meg és a ligának az egész országra való kiterjesztését kimondják. Budapesten előkelő úrnőkből száztagú végrehajtó bizottság szervezkedik. Minden jel azt mutatja, hogy junius hó 4-én impozáns szép országos gyűlés lesz és a tüdővész ellen való társadalmi akció nagy lépést tesz előre. — (Hilmi basa.) Szalonikiből jelentik, hogy Hussein Hilmi basa, macedóniai császári biztos, egészségi állapota aggasztó. Hilmi basa influenzában betegedett meg és olyan súlyos komplikációk léptek föl, hogy most az orvosok életét féltik. — (Megromlott telefonhálózat.) Az aradi telefonközpontban légköri villamosság érintkezése folytán a rendező állomás kigyulladt és 600 vezeték közül 400-nak a burkolata elégett és használhatatlanná vált- A telefonállomások kétharmadáról nem lehet beszélni. Az interurbán hálózat Budapest felé szintén megromlott. A helyreállításon a nagyváradi postaigazgatóság kiküldött mérnökei dolgoznak- A kár ,több ezer korona, _ — (Lovagias ügyből — emberölési kísérlet.) Kolozsvárott a modern becsület és a kóros lovagias..kodás mértékadói, a párbajok ugyancsak gyakoriak. A minap — mint Kolozsvárról írják — két véres kardpárbaj is volt, amelyek egyike szenzációs csattanóval végződött, amennyiben a megsérült fél feljelentést tett ellenfele ellen a törvényszéknél szánalkos emberölés kísérlete miatt. Az eset részletei a következők: István János és Zenker Béla joghallgatók valami magántermének ügyből kifolyólag hevesen összezördültek. Ez pár hónappal ezelőtt torstért. Az ügy lovagias útra terelődött, de a duellumot nem tartottál, meg, mivel Zenker Béla még nem volt tizennyolc éves. Most a napokban érte el a kort s a küzdtérra állóit. István Jánost Sirpy György nyug. csendőrőrnagy és fia, Sárpy László, az ismert sportsman, képviseltek, a Zenker Béla segédei pedig Láposi-Hegedüs Zoltán és Minorich Albert voltak. A megbízottak kardpárbajban állapodtak meg végkimerülésig. Az első találkozásnál a rendőrség közbelépett és megakadályozta a fegyveres elintézést. A felek egy óra múlva megint találkoztak és megverekedtek. A párbaj Zenker Béla előadása alapján nagyszabású szabálytalanságok mellett folyt le. A felek ugyanis összecsaptak, de nem tudták megsebesíteni egymást, mire a segédek álljt vezényeltek. István János azonban a kommandó dacára nekirohant Zenkernek, kaszabolni kezdett s a védekezésre el nem készült ellenfelét egy élválygással a fején súlyosan megsebesítette. A segédek alig tudták beszüntetni a vagdalkozást ,s csak nagy nehezen bírták elejét venni a további vérengzésnek. Ezen alapon Zenker Béla följelentést tett István János ellen a kolozsvári kir. törvényszéknél szándékos emberölés kísérlete miatt. Az esetből kifolyólag újabb lovagias ügyek keletkeztek a megbízottak között, akik a jegyzőkönyv szerkesztésénél összevesztek és Sárpy György csendőrőrnagy provokáltatta Láposi-Hegedüs Zoltán és Minorich Albertet. Érdekes, hogy a párbajban megsebesült Zenker Béla egyike a legjelesebb vívóknak, aki a múlt évi budapesti vívóversenyen az első díjat, az agyérmet vitte el- István János segédei azt mondják, hogy felük jóhiszeműen járt el,ésiért az állj-t nem hallotta. A másik véres kardpárbaj szereplői Gara István és Deák Zoltán joghallgatók voltak s a fegyveres elintézés Deák Zoltán súlyos megsebesülésével végződött. Az ügyészséget foglalkoztatja már mindkét eset. (A bőrgyári munkások bérharca Újpesten.) A 700—800 bőrgyári munkás bérharca Újpesten nagyon kitartó. Ma, hétfőn léptek a munkamegszüntetés harmadik hetébe. Az újpesti gyári munkások köreiben szombaton és vasárnap nagyobb arányú pénzgyűjtés történt a bérharcot erélyesen folytató bőrgyári munkások javára, mert a vezetők kezéhez a lefolyt két hét alatt csak eltűnően kevés pénz érkezett külföldről a munkások között való kiosztás végett. Noha a családos munkások mindegyike 6,6 koronát kapott a bérharcot vezető bizottságtól segélyül— a nőtlenek mit sem kaptak — a levertség fokozódik a bérharcot folytatók között. Ennek kiváltkép abban rejlik az oka, hogy eme gyármunkások között számosan kerülnek olyanok, akik előzőleg földmiveléssel foglalkoztak, s így a nemzetközi szocializmus tanainak nem hivei. Tegnap, vasárnap, ezek kisebb csoportokba verődve, nagyon élesen nyilatkoztak a nemzetközi szocializmus ellen s azt elitélték. Ha tehát a Wolfner testvérek s a Mauthner cég komolyan kívánják a gyártelepeiken kitört bérharcot megszüntetni, bármily csekélyfokú előzékenységgel azt most elérhetik. (A pincér boszuja.) Feleségéhez visszavágyó pincér állott véres boszut hétfőn délben a Fehérvári út 40. számú házban. A házban lakott Benvenuto Pasquale olaszországi márványgyáros egy szép barna asszonynyal, akiről mindenki azt hitte, hogy a felesége. De az asszonynak más volt a hites ura, Memczics Péter, akit elhagyott és válópert indított ellene. A férj azonban ebbe nem akart belenyugodni. Hétfőn délben fölkereste nejét és követelte tőle, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony kijelentette, hogy ezt semmi szín alatt sem teszi. Memozics erre revolvert rántott és kétszer rálőtt az asszonymellett álló Benvenutora. Csak az egyik golyó találta el Benvenutot, aki a nyakán vérző sebbel kifutott, mire Memozics az asszonyt támadta meg, aki azonban kicsavarta kezéből a revolvert. Ekkor már összefutottak a szomszédok és elfogták Memozicsot.