Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 135-150. szám)

1905-05-23 / 142. szám

1905. május 23., kedd. PESTI HÍRLAP tervezett két kis parkot adja át közhasználatra, hogy az egyikben. Pázmán Péter s a másikban­ Verbőczy szobrát helyezzék el. A szobrok talapzatát az idén, a szobrokat pedig jövőre fogják elhelyezni. — Megállóhelyek automatikus jelzése. A budapesti városi­­villamos vasút igazgatósága beje­lentette a tanácsnak, hogy a kocsijaiban olyan készü­lékeket fog elhelyezni, amelyek majd automatikusan jelzik a megállóhelyeket. — Adomány a szegényeknek Özvegy Brüll Henrik Jenőné, a férje elhalálozása alkalmából 2000 koronát küldött , a polgármesterhez, azzal a kérelem­mel, hogy ezt az összeget osztassa ki a szegények között, valláskülönbségre való tekintet nélkül. A polgármester a 2000 koronát a kerületi elöljáróságok útján osztatja ki.­­ Polgári leányiskola a tisztviselőtelepen. •A X. ker. Tisztviselő-telep iskolaszékének a küldött­sége ma arra kérte Halmos János polgármestert, hogy támogatná az az iránt való törekvésüket, hogy az" elemi iskolájukat polgári leányiskolával bővíte­nék meg. A polgármester kijelentette, hogy ő maga is a kívánság keresztülvitelén lesz, színház és zene. * (M. kir. operaház.) Tré­villa kisasszony hétf­­őn Capulet Júliát adta; nem a Shakespearét, ha­nem inkább a Gounod­ét Bájos egyénisége, főleg az első két felvonásban jól érvényesült a poétikus, sze­rető leány személyesítésében; de azért itt is az éb­redező szerelem, a szűzies tudatlanságból érzéki szen­vedélybe való átmenet megrajzolásában inkább fran­cia espritet és charmeot, mintsem igazi szenvedel­met tanúsított). Ez a ruha inkább a Szajna partjá­ról való volt, nem Verona kék ege alatt született. Azért mégis nagyon tetszett ez a francia kiadású­­Júlia is; kedvesen csicseregte el áriáit és ezúttal szépen és poétikusan is játszott. Nem csupán tril­lákkal és futamokkal, staccatókkal és fioriturákkal vagy egyéb kólóra túrás sallanggal akart hatást kel­teni; nem parádézott túlságosan szép fejhangjaival, hanem híven interpretálta szerepét; igazi Julia volt operai, helyesebben Gounodi értelemben. Könnyed gráciával elcsicsergett keringő, a balkonjelenés és a két nagy kettős után nyílt színen is zajos tapsot ka­pott; vele osztozkodott az elismerésben a többi sze­replő is, főleg Arányi, Beck, Szamosi Elza, Ney Dávid, Szendrei, Szemere és Pichler Elemér, ki a megbetegedett Kiss Béla helyett vette át úgyszólván az utolsó órában Tybaldot. A pompásan rendezett vivási jelenés ma is nagy hatást keltett, különösen­­tetszett Fodor Károly mester vitér­assantja saját, alig tizenháromesztendős fiával. * (Mátrai Dezső) holnap, kedden, kezdi meg vendégszereplését az operaházban. Ez alkalommal a­­Tannhäuser kerül szinre a következő szereposztás­ban: Erzsébet — Vasquezné, Itáliai Vénus — Kn­­ezer Margit, Pásztorfiú — Payer Margit, Tann­häuser — Mátrai Dezső mint vendég, őrgróf — Szendrei, Wolfram — Takáts, Walter — Kertész, Biterolf —­­Nrey B., Heinrich — Pichler, Reimar — Kornai. Vezénylő karmester Kemner István. —■ Yvonne de Tréville búcsúfellépése szerdán lesz a „Lakmé“ címszerepében. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, kedden, Szigeti József emlékezetére a „Rang és mód“ Szigeti József háromfelvonásos színműve ke­rül előadásra, amelyben Vizváryné, Török Irma, Dánczy Ilka, Újházi, Gál, Mihályfi és Náday Béla játszanak nagy szerepet. A folyó hó 26., 27. és 28-án megtartandó országos tornaversenyek alkalmából a Nemzeti Színház igazgatósága péntekre a „Bánk­­bánt“, szombatra az „Arany embert“ és vasárnapra az „Ember tragédiáját“ tűzte ki előadásra, hogy a vidékről felránduló tanulóifjúság a magyar dráma­­irodalom e három remekét megnézhesse. E célból korlátlan számú mérsékelt áru jegyeket bocsát az ifjúság és vezetőik rendelkezésére. * (Az igazi.) A Városligeti nyári színházban Krecsányi színtársulata csütörtökön mutatja be Zamacois Miguel új bohózatát, amelyet Le Gigolo ebben adnak a vidám darabjairól híres párizsi Nouveautés színházban. Az újdonságot Komor Gyula fordította magyarra. „Az igazi­* telivér pá­rizsi darab, melyben egymást kergetik a kacagtató és merész helyzetek anélkül, hogy az erkölcsben kár esnék. Főbb szerepeit György Hona, Étsy Emi­lia, Gyöngyössy Erzsi, Krecsányiné, Viczk­yné, L. Mihályfi Júlia, Kecskeméti Irma, Bartos, Ternyei, Réthey, Szomori, Kövessi, Szőke Gizella és Kö­­vesdi játszszák. A második felvonás végén előfor­duló „Cake walke“-t György Hona, Gyöngyössy Erzsi, Bartos és Réthey fogják táncolni. Az újdon­ságot Krecsányi igazgató rendezi. * (Mészáros-pályázat.) A­/­ 1904—1905. évi Miszám-pomokat a következő pilyanyűvek értet­tek be. A pályázat eredményét 1906 január 1-én hirdetik ki: A céhenkivüliek ( jelige Becsületes mun­ka), Intra muros (I. Ember emberekről), A leány szive (j. A nyári folyóvíz megaluszik), Megölt, lel­kek (j. Sötétség), Borús napok (j. Élet), Ifjúság (j. Lelkem szárnyaszegetten visszahullt a rögre.), Az ivadékok istene (j. Ne kérdezd, hogy ki voltam én), A név becsülete (j. Excelsior, a küzdelem gyönyör), Aranyhajszálak (j. Remény), A pletyka öl (j. Nem a hírért, nem a dicsőségért), Bünhödés (j. Örök tör­vény a szeretet), Fortuna szekere (j. Fortuna sze­kerén okosan ülj), És mégis férjhez megyünk (j. Édes anyám), Diplomás emberek (j. Az akarat erő), Az arany gallér (j. He need not by a fraid of telling the trauth), Szerelem (j. Viktor), Törvénytelen (j. E jajkiáltás könyet facsar az ég szeméből), Boron­­kayék (j. Heureka), A szenvedők (j. Az életből), Megtorlás (j. Az élet örvény), Aranyfonál (j. Csal­lóköz), Magda (j. Last not least), Virágok (j. Hol éjjeim, hol napjaim), Tér Keserű (j. Magyarkodás nem magyarság), Érdekházasság (j. pályamunka), Szegények és, gazdagok (j. Probatum est), A létért való küzdelem (j. Mindvégig), Az ígéret földje (j. Hódié), A tiszta kéz (j. Pályamű a Mészáros-dijra), Egy dráma (j. Habent sua scandala famíliáé), A mákvirágok (j. Az dobja rám a kövét, ki jobban tud írni), Suranka Tamás (j. Hass, alkoss, gyarapits), A szív (j. Folyam, kebled, hányszor hasítja meg), Keresztes Miklós (j. A szégyen öl), Az uj élet (j. Lacikám). A beérkezett pályaművek száma 34. * (Nyilvános hangversenyt,­ ez évben a má­sodikat és utolsót, adott ma Fodor Ernő zeneiskolá­ja (Akadémia előkészítő tanfolyam), a Royal-szál­­ló nagytermében. Mondhatni, a kisebb-nagyobb nö­vendékek egytől-egyig a legjobbat nyújtották, amit az ő koruktól várni lehet; a nagyon is hosszú műsor első fele a vonóshangszerek két együttesével kezdő­dött, második fele pedig a női énekkar üde hangjai­val; az elsőt Berkovits tanár dirigálta, akinek tanít­ványai közül még Halász Zsigát és Wald Frigyes tet­szettek. Beethoven és Kern Aurél karénekeit maga Bodor vezényelte, kinek zongoratanítványai közül Grünwald Erzsi, Wagner Iván, Herzfeld Mihály vál­tak ki. Más zongoratanárok: dr Várkonyi, Chován Margit és Ssalászné kiválóbb tanítványai Gabriel Mici és Kodeseh Mária, Bedő Viktória és Stern Árpád, Weiner Imre és Braun Regina. Kőszegi egy hegedű, Novacsek egy gordonka-számot játszott jeles tanítványokkal. Lichtenstein Dóra énekesnöven­dékei hajlékony hanganyagú, sokat ígérő tehetségek. Petrák Margit, Kun László cimbalomtanítványa, igazolta mestere nagy hírnevét. A közönségről ilyen alkalommal nem kellene szólni, de most fölemlítésre méltó, hogy jelen volt az orsz. zeneakadémia igaz­gatója és néhány tanára is. * (Berlini főpróba — budapesti premiere.­ Amint berlini lapokban olvassuk, az ottani Lessing­ Theaterben, meghívott nagyon előkelő közönség előtt, tartotta meg Meinhard Károly társulata Tsi­­fikoff „A zsidók“ című hírneves darabjának főpró­báját. A meghívottak között igen nagy számban volt a színművészet és irodalom képviselve. A dráma premiere­je Meinhard Károly társulatának előadá­sában azonban már nem lesz Berlinben, hol a cen­zúra betiltotta a darab előadását, hanem Budapes­ten, még­pedig június hó 3-án a Fővárosi Orfeum színpadán. A berlini főpróba igen nagy hatást tett a nézőkre, ami pedig sokat jelent, mert csupa szín­házi ember, művész és kritikus volt jelen. Különösen Reicher Emánuel játéka ragadta el a meghívott közönséget. Ez a nagy művész „A zsidók“ főszere­pében még többet nyújt, mint az „Éjjeli menedék­hely“ utolérhetetlen züllött színészében. * (Feld Mátyás,) az ismert nevű komikus és bohózatb­a három évre szerződött művezető igaz­gatónak egy Víg színpad nevű új színházi vállalat­hoz, mely afféle nyári Tarka színpadnak ígérkezik. A Víg színpadon június hó­t-ikától fogva naponta este 8 órától 10 óráig egy felvonásos színműveket, bohózatokat és énekes darabokat fognak előadni, mérsékelt betyárak mellett és pedig egyelőre az ősbudavári főtéren külön e célra felállított szín­házban. * (A Cigányélet a Budán.) Dankó Pista Cigányélet című népszínműve, mely az elhunyt népszerű dalköltő felállítandó síremléke javára ju­biláns sikerrel került színre a Népszínházban, most szerdán bevonul a budai nyári színházba is, ahol a Népszínház személyzete először fogja eljátszani Dankó Pista utolsó alkotását. A főszerepeket Ká­­polnay Irén, Balázs Olga, Siposné, Szirmai, Kovács Mihály, Újvári, Vágó, Kiss Mihály, Pázmán és Pesti játszszák. — Holnap, kedden, ötödször kerül szinre Déry Gyula és Szabados Béla új zenés élet­képe, a Sportlovagok. * (Színészet a vidéken.) Halmai Imre szín­­társulata a napokban fejezte be évadját Vágújhe­­lyen, hol nagy pártolásban részesült, mit teljes mér­tékben meg is érdemelt, mert nemcsak a legjobb és legújabb műsoron levő műveket mutatta be, hanem azok kiállítására, és szabatos előadására is nagyobb gondot fordított, így érthető, hogy egyes darabokat, mint János vitéz, fölemelt helyárak mellett is két­­sést­ adhatott elő. János vitézben Makróczy Levente nemcsak játékával, de szívhez szóló énekével is nagy­ hatást ért el, Megy­esi Erzsivel együtt, aki Juliskát­ kreálta. Fehér Vilmos Bagóban tett ki magáért, Kisp­ilfy János a királyban jóizű humorával tűnt fel. Verbőczy Emilia a boszorkányt alakította jel­­legzetesen. A társulat már Érsekújváron folytatja tervbe vett felsőmagyarországi körútjában előadá-­­sait. Sport. Lovagló-verseny. Az „Űrlovasok Szövetkezete“ Tallián Bélái földmivelési miniszter, Nyíri Sándor honv. minisz­ter, Budapest székesfőváros, valamint a budapesti Tattersall részvénytársaság közreműködésével, ez utóbbinak telepén lovaglóversenyt rendezett, mely­­nek keretében díjlovaglás, díjugratás és lovasjáték­ került döntésre. Budapest közönsége e versenynek szépségét méltányolni nem tudja. Totalisateur nincs, fogadni nem lehet, s így a versenynek reá nézve nincs vonzereje. Hogy mily színes, változatos lát­ványt nyújt egy ily lovagló verseny, arról csak igen, keveseknek van fogalmuk. Némi mulasztás e tekin­tetben a rendezőséget is terheli, mely elmulasztja a nagyközönség figyelmét felhívni. Ilyen körülmények között csak a katonaság, néhány mágnás és egy tribünt megtöltő gyönyörű hölgyközönség élvezi a látvány­­nagyszerűségét. Bécsben nem igy van. Ott az olcsóbb helyeken a polgári elem is kiveszi részét s lelkesen biztatja a Prater fasoraiból ismert lova­sokat. A Külső-Kerepesi-úton elterülő régi ügető, versenytér, díszt öltött­­erre a napra. A nagy tribünt ragyogó tavaszi ruhákban pompázó hölgyközönség töltötte meg, előtte és oldalt csillogott a sok egyen­ruha, képviselve minden fegyvernemet és minden rangfokozatot. Érdekes látványt nyújtott a pályának a te­mető­­ felé eső része. Itt a kirendelt közkatonaság, táborozott a gyepen eleinte zárt sorokban, később csoportokba verődve. A csoportok mindinkább sza­porodtak oly arányban, amilyen mértékben a kör­nyéken bevégződtek a mosogatások és szaporodott a­ hirtelen megbetegedett s utolsó perceiket élő nagy­nénik száma. Felesleges mondani, középpontját egy­­egy ostrom alá vett leányzó képezte. Az udvari pá­holy előtt ízlésesen elrendezve a tiszteletdíjak vol­tak láthatók. A dijak mind nagy értékűek és mű­vészi kivitelűek. Gyönyörű szép ő­felsége dija, egy arany cigarettatárca, az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület dija, egy tömör ezüst tál Sándor Mó­ricz ama lovas bravourjával amidőn a parasztszeke­ret átugratta, a magyar lovaregylet dija egy ezüst ló. Ottó főherceg dija egy ezüst lovasszobor st­b. A verseny színhelyét a pálya belseje képezi, hol zászlók jelzik a pályát. Közepén foglal helyet a bíráló­bizottság: Díjlovaglás és Jeu de barre-nál: Gaudernák József­­ altábornagy, Halasy Pál tábornok, Sachsa Frigyes tábornok, báró Zech Arnold altábornagy, Zoltán Elek altábornagy. Díjugratásnál: gróf Esterházy László, báró Haxier Lipót ezredes, báró Inkey István, báró Nagy Gyula alezredes, gróf Szé­chényi Imre. Mellettük egy sátor éktelenkedik. Alatta a mentők foglalnak helyet. Kijövet az egyik­től — a sátor fekete-sárga ponyvájára célozva — megkérdezte valaki, hogy érezte magát a sátorban, mire a derék mentő, a mentők jelmondatával „mind­nyájunkat érhet baleset“ felett. A díszes közönség soraiban ott voltak láthatók herceg Esterházy Miklós, gróf Károlyi István, gróf Festetich György, gróf Esterházy Béla és László, gróf Széchényi Gyula, gróf Zichy Béla, Rezső, gróf Karácsonyi Aladár, Rakovszky István, Rokonczy Gida, Inkey Antal, gróf Széchényi Imre, Jankovich­ Gyula, stb.. a hadsereg magasabb rangú tisztjei kö­zül: herceg Lobkowitz Rudolf táborszernagy, Zol­tán Elek és báró Zech Arnold altábornagyok, Ma­gyar Gyula és Halasy Pál tábornokok. Az udvar részéről József Ágost főherceg és Auguszta főher­cegnő jelentek meg a kis József Ferenc főherceggel s­ az érdekes mérkőzéseket csaknem végig figyelem­mel kisérték. 7

Next