Pesti Hírlap, 1905. augusztus (27. évfolyam, 211-241. szám)
1905-08-01 / 211. szám
Z1. PESTI HÍRLAP 1905. augusztus kedd. tartozásaitokat fogjátok résziben törleszteni; másfelől azonban az adó be nem fizetésével a törvénytelen kormány további fennállásának lehetetlenségét fogjátok előmozdítani . Így legszentebb kötelességeiteket fogjátok teljesíteni. Hát az újoncállítás terén mit tegyetek? Ezen kérdésnél legelső sorban is a mi lelkes ifjúságunkhoz szóltunk. Tanácsunk hozzájuk az, hogy óvakodjék miniden fiatal ember önként beállani katonának. A hatalom bizonyára meg fogja kísérelni mézes-mázos szavakkal és ígéretekkel önkéntes belépésekre csábítani titeket, ámde a ti hazafias lelketek fogadja megvetéssel és utasítson vissza minden ilyen kísérletet. Becstelen lenne a nemzet előtt örök időkre, aki a mi letipróinknak és a nemzeti küzdelem elnyomóinak állana szolgálatára. Épen ezért figyelmeztetjük a szülőket és gyámokat is, hogy gyermekeiknek és gyámoltjaiknak, ha valamelyik ilyet kérne, az önkéntes belépéshez szükséges szülői beleegyezési nyilatkozatot ne adják meg. Minden tartalékos, póttartalékos ügyeljen továbbá arra, hogy ha behívójegyet kapna, csakis a törvényes fegyvergyakorlatra vonuljon be s ha valakinek a behívás törvényessége iránt kételye lenne, útbaigazításért forduljon haladéktalanul járása főszolgabírójához. Ha pedig a katonai hatóság a vármegye megkerülésével és mellőzésével bármely eddig szokásban nem volt módon és főleg főszolgabírói láttatnozás nélkül, csendőrségi, pénzügyőrségi, avagy postai utón akarna valakinek behívójegyet kézbesíteni, azt senki el ne fogadja, mert az ilyen behívás törvénytelen, szabályellenes és csak az alkotmány és törvényes rendelkezések kijátszására irányul. Marosvásárhelyt, 1905. évi julius havában. Maros-Torda vármegye közgyűlése által kiküldött intéző bizottság: V. Filep Albert elnök, dr Sárkány Miklós jegyző, Bereczki János, gróf Bethlen István, Csernátoni Alajos, Dániel Ferenc, Désy Zoltán, Drottleff Béla, Duda Iván, Éltető Albert, Éltető Dániel, Éltető József, Farkas Gyula, dr Ferencz Mihály Zsigmond, Fodor Albert, dr Gál Sándor, Hajdú Pál, Kelemen Albert, Körössy Sándor, Madaras Kálmán, Mán János, Máriaffy Lajos, Márton János, MikóÁrpád, Moga József, Nagy József, Nagy Lajos, id. Nagy Pál, Orbán György, Pap Sándor, dr Pozsonyi Gábor, dr Sebess Jenő, Schmidt Ferenc, Simó József, Szántó Elek, Szenner Dénes, Szenner György, gróf Teleki Arthur, gróf Teleki Domokos, gróf Tholdalagy Tibor, Tolvaj Ferenc, Urmánczy János, Urmánczy Nándor, Virágh Domokos, Visky Ferenc, Zudor Árpád. — Zalaegerszeg, Zalaegerszegről jelentik, hogy a zalamegyei 60 tagú jólétbizottság gyűlést tartott gróf Batthyány Pál elnöklete alatt. A bizottság kimondotta, hogy a megyei pótadókat csak szedje be a vármegyei hivatal, de a bejött adópénzeket ne helyezzék el állami pénztárakban. Erre nézve véglegesen a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés határoz, amely elé ebben az ügyben az alispán javaslatot fog terjeszteni. —... Szabadka város. Szabadkára hétfőn érkezett ieg a belügyminiszternek a közgyűlési határozatot megsemmisítő döntése. A polgármester bejelentette a főispánnak, hogy a közgyűlés határozatát megtartja és felterjesztéssel él a belügyminiszterhez. A katonai behívók kézbesítésének megtagadása. A nagyváradi katonai ügyosztály egy zalaeger- szegi lakos behívóját elküldte Zala-Egerszegre kézbesítés végett. Zalaegerszegről a behivót az alábbi válasz kíséretében kapta vissza: Katonai ügyosztály. Nagyvárad. Csatolt behivójegy ideiktatása mellett értesítjük, hogy Zala vármegye törvényhatósága 13,103—905. sz. határozatával megtiltotta a hatósága alá rendelt tisztviselőknek, hogy bármely fegyvernemhez tartozónak a behívót kézbesítsék. p Zala-Egerszeg. '"- Brenner, előadó. Képviselő jelölés. A bihari kerület függetlenségi pártja Rigó Lajos udvari református lelkésznek, az elhunyt Rigó Ferenc fivérének ajánlotta fel a mandátumot. Rigó, aki régebben már képviselte a kerületet, elfogadta a jelölést. A függetlenségi választók egy része Szokoly Tamás nagyváradi ügyvédet akarja jelölni. Belpolitikai hkrek. A III. kerületi Új párt megalakítása tárgyában ez év augusztus 1-én, kedden, esti 8 órakor a Császárfürdő külön éttermében értekezlet lesz, amelyen az Uj-párt vezére báró Bánffy Dezső és Hock János országgyűlési képviselő is jelen lesz. Az Uj-párt hívei ez után hivatnak fel a részvételre. Az uj-párt szervezkedése a vidéken. Az uj párt programmját mindinkább nagyobb szimpátiával fogadja a választóközönség. Háromszék vármegye egyes járásaiban erős akció indult meg az uj párt érdekében, hol gyűléseket fognak tartani. Ilyen alakuló gyűlés lesz legközelebb az orbai járásban is. Ezen gyűlésre báró Bánffy Dezsőt, mint az uj párt vezérét küldöttség útján fogják meghívni. Egy év középiskoláink életéből. — Az idei értesítők alapján. •— . II. Budapest, jul. 31. A fővárosi középiskolák értesítői is hozzászólottak a túlterhelés és idegesség okairól való elmélkedéshez s lényegében az első cikkünkben összeállított elvek szerint érvelnek. Elsőrangú tanulmányszerfi hozzászólása Rombauer Emilé, az V. ker. főreáliskola igazgatójáé, ki a qualifikacionális törvény azon egyoldalúsága ellen is kikel, melylyel az alsóbb tisztviselői állások egész sorát az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez köti. Kissé radikális, amerikai szó indítványt is tesz, midőn ajánlja, hogy „meg kellene adni a főiskolára lépés jogát bármilyen módon iskolát végzett tizennyolc éves ifjúnak, ha továbbtanulásra való képességét illetékes bizottság előtt igazolni tudja.“ Van sok gyakorlati igazság abban a gondolatban, hogy a tehetségnek utat kell nyitni, bármily után szerezte is előismereteit. A tehetségnek a formák alól való felszabadítása az eszményi liberalizmusnak dicséretes törekvése. Rombauer ettől a módtól a középiskolák zsúfoltságának megszűnését, sőt a gimnáziumok fogyását is reméli, ami — szerinte — épen nem lenne nagy baj, ha t. i. a gimnáziumok egy része is átalakulhatna reáliskolává. Jobban megválogathatnák az iskolák tanulóikat s valóban tehetségesekkel a túlterhelés veszélye nélkül haladhatnának. Igen tanulságos olvasmány e tárgyban a szabadkai fögimn. értesítőjében dr Bölcskey Lajos értekezése is. A VII. ker. főgimnázium vezetője az óhajtott s nehezen valósulható reformokhoz való hozzászólásra hívja föl a közönséget, különösen a szülőket, hogyan és mily idő alatt lehetne a kérdéseket megoldani s a kísérletezéseknek véget vetni,amelyek a Thun-rendszertől való eltérés óta folytonos ingadozásnak tették ki iskolaügyünket. A tódulás ellen hiába védekeznek, a jelentkezők száma évről-évre emelkedik. A fiókiskolák önállósítása, ellenére az idén is 1001 tanulót írattak be a VII. ker. felső főgimnáziumba. Az idegesség okairól szól egy rövidebb cikkelyben dr Siegescu József, a László-féle főgimnázium értesítőjében és határozottan, adatokkal is bizonyítja, hogy az u. n. idegességet a szülők iskolaellenes maguktartásával, sőt a házi fegyelem elhanyagolásával a legnagyobb mértékben fokozzák. Hasonló szellemben nyilatkoznak még a IV. ker. piarista és a VI. ker. állami főgimnázium értesítői. Amaz a bajok forrását az eszményi felfogástól való eltávolodásban, emez az okos testi nevelés elveinek elhanyagolásában keresi. Erkölcstani kérdéseket fejtegetnek még az egri főreál, a kőszegi, székelyudvarhelyi ev.refuratai és váci gimnáziumok értesítői. Didaktikai, praktikus elveket közlő értesítők: az aradi főreál, a budapesti piarista, a VI. kerületi és a kalocsai főgimn., debreceni állami főreál, a fogarasi, nagybecskereki, szolnoki és zombori főgimnáziumok. A szülői ház és iskola viszonyáról értekeznek a dévai, jászberényi és zentai értesítők. Ezekből és az iskolaorvosok hozzászólásaiból a következő tanulságok vonhatók: Tiltakoznunk kell ama felfogás ellen, hogy az ifjúság szellemi életében és testi idegessége által jelentkező bajokért egyedül az iskola felelős. A tanulás nemcsak nem rontja a szellemi erőt, a lélek egészségét, hanem ellenkezőleg a lélek nem is lehet el munka nélkül, csak helyes móddal foglalkoztassuk azt a lelket. A modern iskola fölhagyott a könyvnélkülöztetéssel (emlékezet gyakorlás ) és inkább a gondolatok összefüggésére ügyelve, az értelemgyakorlást tekinti céljának. Ebben a felfogásban is lehet egyoldalúság. A régi iskola növendékei sokat tudtak könyv nélkül, tán nem is mindig értelemmel, de sokat meg is tartottak , az élet számára, a maiak keveset tanulnak az emlékezet, sokat az értelem számára s mégsem vehető észre a haladás, nem növekedik az életre való tudás? Vajon élhetetlenek-e ezért a modern iskolák növendékei? Nem közülök kerül-e ki közéletünk nem egy ifjú jelese, nem egy szereplő tudósa és államférfia? Vagy azok az ifjú tudósok, akik olyan vehemenciával döngetik a mai középiskolai rendszer kapuját, ismereteikhez a tudást, értelmüknek a mélyítését, akaraterejükhöz a gyakorlást nem a középiskolában nyerték-e? De ha gyakorlat útján vagy később szerezték is tudásukat, amire talán nagyra vannak, nem gondolják meg, hogy az arra való készséget mégis csak a középiskola fejleszthette ki bennük az ő értelemvilágosító gyakorlati módszerével? Az ismeretek közlésében minden bizonynyal mértéket kell tartani, mert nem az a baj, ha sokat tanítanak, hanem az, ha natívan részleteznek, aprólékoskodnak az ismeretanyag fölhalmozásában. A „non múlta, séd múltam“ elve is klasszikus elv, kár volna sutba dobni. „Az iskola — mondja Alexander — a legnagyobb dolog a világon, fontosabb, mint minden egyéb, mert minden egyéb belőle indul. De az igazi iskola, a jó iskola még nem létezik, azaz mindig csak mint fejlődő lesz megadva. Aki az iskoláért él és dolgozik, az emberiség legnagyobb javára fordítja erejét. De ne tessék folyton az iskolát oktalanul leszólni, kicsinyelni. Mindenekelőtt szükséges volna, hogy a köztudatban a tiszteletet az iskola iránt helyreállítsuk. Mert ez az a hely, ahol az emberiség legnagyobb javát, a szellemi erőt maga magából gyarapíthatjuk“. A középiskola végül ne csak tanítson, de még inkább neveljen s ezen után hasson az erős jellemek kialakítására. Ez pedig a vallásos érzés ápolása nélkül lehetetlen. Még a legexaktabb tudományosság tanítóinak is meg kell f fontolniok, hogy sokszor el kell hallgatniuk a pozitív vallások tételeivel ellenkező felfogásukat, különösen az Isten-eszme és a lélek halhatatlanságának fejtegetéseinél, mert ha ezt nem teszik, az üres tagadás terére tévednek, ahová őket az alakulóban lévő ifjú lelkek csak veszedelemmel követhetik. Meg kell gondolniok, hogy magasabb eszményekbe vetett hit és meggyőződés nélkül az erkölcsi érzék, becsület és hazaifiság érzelmei is meginoghatnak, következetes jellem sem alakulhat. A társadalomnak pedig nagyobb szüksége van erős jellemekre, mint ingadozó hitű tudósokra. * * * Az iskola- és nevelésügyet tárgyaló cikkeken kívül nyelvtudományi és irodalmi tárgyú, helyi érdekű és reáltudományokkal foglalkozó értekezéseket nagy számmal találunk az értesítőkben. Vannak ezeken kívül az ifjúság érdeklődésére különösebben számítható esztétikai és művészettörténeti értekezések, műfordítások, életrajzok (kül. elhunyt tanárokéi) és útleírások. Kiváltképen a helyi érdekű témákat, továbbá az életrajzokat, műfordításokat és útleírásokat találjuk az ifjúság számára valóknak. Ezeket aligha hagyták olvasatlanul az érdekelt intézetek ifjai s ha elolvasták, alapos tudást vagy tanulságos okulást meríthettek belőlük. Érdemes volna megszavaztatni az ifjúságot, hogy hányan olvasták el ezeket, de meg a szülőket is, hogy mit találtak jónak s mit fölöslegesnek? Nagyon tájékoztató lenne a jövő értesítők szerkesztésére s az értekező irodalom további fejlődésére. Mert évek sorozata óta már egész tekintélyes halommá nőtt ez az értekezőirodalom, úgy hogy nyilvántartásukra is már külön könyvek kellenének. Sok érdekes dolog kallódik el így tömegben, melyek közül az érttékesebbeket érdemes volna megmenteni a feledéstől. A java dolgokból beható kritika után az ifjúság számára olvasókönyveket kellene állami vagy közköltségen szerkesztetni, melyeket jó tanulók között jutalmakul lehetne kiosztatni, így nemcsak az egyes városok közönségére lennének hatással a dolgozatok, hanem szélesebb körben is érdeklődést kelthetnének. * Jubileumi ünnepüket tartották a fehértemplomi, szatmárnémeti főgimnáziumok s a budapesti IV. kerületi és a székesfehérvári főreáliskolák. A két előbbi harminc és száz, a két utóbbi ötven éves fennállásának emlékezetét ünnepelte. A vágújhelyi szr. reáliskola is megérte alapítása félszázéves örömnapját. -----,