Pesti Hírlap, 1905. szeptember (27. évfolyam, 242-256. szám)
1905-09-01 / 242. szám
1008. szeptember 1., péntek. PESTI HÍRLAP — (A nők és a cigaretta.) A következő sorokat kaptuk: „A nyár folyamán utazgattam és pedig az országban, amelynek minden főbb pontját bejártam volt, még pedig nyitott szemmel. A többek között azt a megfigyelést voltam kénytelen tenni, hogy a nagyságok az egész vonalon cigarettáznak. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden nő cigarettázik, de még azt sem, hogy a többség füstöl. Csupán azt, hogy alig lehet olyan helyet találni, ahol cigarettázó úriasszony ne akadna. A hajókon, amelyek a nagy Dunán úsznak, a gyorsvonatok étkezőkocsijaiban, a vendéglőkben s nyaralóhelyek éttermeiben, valamint a sétányokon. De látni cigarettázó hölgyeket a villák verandáin, sőt a bérkocsikban is. Annak előtte nem egy úri nővel találkoztam, aki szűk családi körben a jó vacsora elköltése után szivarkára gyújtott és ugyancsak eregette a füstkarikákat. Ilyen esetben én, aki modern ember vagyok, sohasem ütköztem meg s szinte jól esett látnom a cigarettázó hölgyeket, akik emez eljárásukkal a szivarozó férfiak helyzetét kellemesebbé tették. És eszembe sem jutott, hogy lesz idő, amikor a füstöt eregető nők kellemetlen hatással lesznek rám. Pedig ez megtörtént a nyáron többször, de mindig csak olyankor, amikor nyílt helyeken láttam őket fölvonulni. Az isten tudja hogy van és hogy a többi férfi is úgy vélekedik-e, de mindig rosszul éreztem magam, ha azt láttam, hogy a nagyságok a vendéglőkben elővették a cigarettát és rágyújtottak. Különösen pedig akkor vett erőt rajtam a rossz érzés, ha a magános hölgyek cselekedtek ilyet. Sehogy sem tudtam megérteni, hogy ez az eljárás megegyezik a nőiességgel és sohasem voltam képes elhinni, hogy ezzel a nők valamit nyernének. Láttam az egyik-másik nagyobb étteremben, meg a balatoni hajókon néhány igen kellemetes és csinos dámát, akik feltűnést kelthettek, de később, mikor cigarettára gyújtottak, egyszerre megszűnt minden illúzióm, anélkül, hogy ennek okát megadni tudtam volna. Lehet, hogy a szokatlanságban rejlik az ok és hogy azok az urak, akik már hosszabb idő óta látják a füstölő hölgyeket, nem találják ilyennek, ámbátor nem igen hiszem, hogy Magyarországban valami nagyon megszokhatták volna ezeket a jeleneteket, mert hiszen régi aligha lehet. Meg kell még azt, is jegyeznem, hogy azok a nők, akik a nyilvános helyeken adták magukat a cigarettázásra, általában véve nem tartoztak a legbájosabbak közé s fiatalságuk sem nagyon mutogatta magát. Akadt ugyan egy-két fiatalabb és csinosabb, de a nagy többség csakis a füstöléssel kelthetett némi feltűnést. Mindezt egyébként csupán azért írom meg, hogy a cigarettázó hölgyek számának megnövekedését konstatáljam s a divat ilyen irányban való fejlődéséről szóljak, némineműképen újdonsággal szolgálva. Annak fölemlítése, hogy én rám ez a divat, milyen hatással volt, teljesen mellékes és nem is érdekes. E tekintetben csakis az kelthetne érdeklődést, ha az urak általában elmondanák véleményüket s ily módon kitűnnék, hogy a férfiak erről a dologról mint vélekednek. Egyet azonban még szükségesnek tartok megjegyezni s ez az, hogy a mindinkább elszaporodó cigarettázó nők a pincérek jövedelmét erősen növelik. A pincér urak ugyanis, akik ilyen dámákat szolgálnak ki, rögtön fölajánlják nekik saját külön csempészett szivarkáikat, amelyek sem nem jók, sem nem csempészettek, de igen drágák. Az ily módon megtisztelt nagyságok rendszerint vásárt csinálnak, talán azért is, mert naivak. A rossz cigarettákat háromszoros áron veszik meg, olykor nem kis derültségére a férfiaknak, akik igen jól tudják, hogy a pincérnek suttyomban árult cigarettája semmivel sem jobb, mint a rövid szivar, árában azonban olyan, mint a valódi havanna. (A turibotrány hősei.) A múlt héten történt turibotrány utójátéka csütörtökön zajlott le a VII. kerületi kapitányságon. Szántó Dániel magánhivatalnokot ugyanis azzal vádolták, hogy megütötte gróf Batthyány Elemért. Később kiderült, hogy a grófot senki sem ütötte meg, ellenben Szántó Dániel egyike volt azoknak, akik a botrányban lármával vezérszerepet vittek. A VII.kerületi kapitányság nyilvános helyen okozott botrányos viselkedés miatt Szántó Dánielt 100 koronára ítélte. — Ugyancsak csütörtökön ítélte el a VII. kerületi kapitányság Pfeiffer Lajost, aki a lóversenytéren megütötte Lantos Iván magánzót, 200 korona pénzbüntetésre. Mindenesetre a szokottnál drágább volt ez a nyakleves. — (A barmeni sakktorna) mesterversenye most már véget ért. Maróczy Géza, lapunk jeles rovatvezető munkatársa, csütörtökön legyőzte Gottschallt és így Janovszkival együtt fejenként IOV2 egységgel első lett. Maróczynak eztaz újabb fényes diadalát örömmel üdvözlik az egész országban. Hozzánk is két napon át százan és százan fordultak felvilágosításért, mindegyik remegett, aggódott a mesterért, aki most ime újabb dicsőséget szerzett magának, hazájának, a magyar névnek. Miaróczy most Janovszkival együtt osztozik az első és második díjon (1500 + 1000 márka). A harmadik díj (700 márka) Marshall Franké, akinek 10 egysége van. A negyedik és ötödik díjat (500 + 800 márka) Schlechter és Bernstein nyerte meg 9—9 egységgel. A hatodik díjat (200 márka) Berger 8 egységgel nyerte meg, a hetedik és nyolcadik díjon (150 + 100 márka) négyen osztoznak (Leonhardt, John, Csigorin és Wolf) 7—7 egységgel. A B-torna 2-ik győztese szintén magyar ember, Müller Nándor (Budapest) 5% egységgel. A C-torna első győztese Székely Jenő (Győr) 6 egységgel. A D vegye® torna még folyik, itt a három díjaspiráns, Szviderszki 12, Forgács Leó (Budapest) 12 és Cohn szintén 11 egységgel. (Az öreg honvédek köréből.) Az 1848— 49-es honvédegyletek országos központi választmánya csütörtökön délután ülést tartott a vármegyeházán Balogh Sándor elnök vezetésével. A megnyitó után az elnök szép szavakkal elparentálta a nyár folyamán elhalt öreg honvédeket s különösen Szentimrey Kálmánt, a menház régi parancsnokát. Majd jelentette, hogy Mikor Zsigmond volt központi jegyző ellen az iratok ki nem adása miatt vizsgálatot folytatott a miniszter megbízásából. Örömmel vette tudomásul, hogy a miniszterelnök meghallgatva a központ régi panaszát, végre felemelte a honvédek nyugdíját. Az erről szóló leirat mindezideig még nem érkezett hozzá, miért is sürgős felterjesztésben kérte annak megküldését. Bellaágh Imre alelnök felszólalása után Babos Kálmán indítványára a választmány kimondta, hogy a miniszternek öttagú küldöttség fogja a honvédek köszönetét kifejezni. Az elnök ezután bejelenti, hogy a jászkerületi honvédegylet megkerülve a központot, egy émelygős hangú feliratot küldött a miniszterelnöknek s azt köriratban közölte az összes honvédegyletekkel. A választmány Simay István (Arad), Bellaágh Imre és Rakovszky felszólalása után kimondta, hogy a jászberényi honvédegylet megelőző, időelőtti eljárását helyteleníti. Tudomásul vétetett, hogy Nógrád megye alispánja meghívta a központot a Szécsényben felállítandó II. Rákóczi Ferenc szobor leleplezéséhez. Végül Bellaágh Imre indítványára kimondta a gyűlés, hogy oly egyéneket, kik az öreg honvédek iránt tisztelettel viseltetnek és hazafias cselekedetekről tesznek tanúságot, az öreg honvédek központja elismerésben fogja részesíteni. Kimondták továbbá, hogy az évek óta nem működő Budapesti Honvédegyletet újra felelevenítik. — (Véres szerelmi dráma) folyt le Rimaszombatban aug. 29-én Svájcz János losonci péksegéd eljött, e napon a Szigeti Benedek Gyula tornatanárnál szolgálatban levő feleségéhez s a konyhában helyet foglalva várt az asszonyra, ki a szobában a kis gyermekekkel volt elfoglalva. Mikor az asszony kilépett s urát meglátta, ijedtében majd lerogyott s kérdezte tőle, hogy mit akar? Svájcz azt felelte, hogy érte jött s hívta magával feleségét, aki azonban kijelentette, hogy szolgálatát hirtelen el nem hagyhatja s igy nem megy vele. Az elkeseredett férj erre hirtelen előrántotta revolverét s rálőtt a feleségére. A golyó csak a karját súrolta s nagyobb sérülést nem szenvedett; azonban az ijedségtől nyomban összeesett, a férj erre maga felé irányította a fegyvert s fejbelőtte magát. Még élve szállították be a gömörmegyei közkórházba, hol csakhamar kiszenvedett. Másnap temették el. (Megnyílt könyvtár.) A m. kir. központi statisztikai hivatal nyilvános könyvtára a közönség használatára szeptember hó elsejétől kezdve, a vasárnapok és ünnepnapok kivételével d. e. 10—1 óráig naponta nyitva áll. (Postán küldött ember.) Érdekes postai kísérletet tett nemrég egy Kerner Henrik nevű úr, aki Guernsey szigetén lakik. Serk szigetre akart utazni, de nem merte az utat egyedül megtenni s arra a gondolatra jutott, hogy önmagát mint csomagot adja fel a guernseyi postán. A postahivatalnok meg sem lepődött e furcsa kívánságra. A mérlegre állította Kerner urat, hét korona postadíjat kért és a „csomagot“ átadta a levélhordónak. A levélhordó Kerner urat Szerb szigetére vitte és kellő nyugtázás után a cimzett házába szállította. — (Dimitrije, Szerbia új metropolitája.). Belgrádból táviratoztak, hogy Innoceneiusnak, Szerbia elhunyt metropolitájának utódját csütörtökön választották meg. A jelöltek közül Dimitrija sabáci érsek huszonhét szavazatot kapott, dr Ruzsicsics nisi érsek tizenegyet, Száva zicsai érsek egyet, hat szavazólapot üresen adtak be. A választó gyűlés ezek szerint Dimitrijet, a sabáci érseket, választotta metropolitának. Az új egyházfő igent képzett és népszerű ember s még fiatal a méltóságához képest. (Iskolai hírek.) Az I. ker. polgári fiúi iskola számára szokatlanul díszes épületet emel a főváros a Fehérsas-téren. Magyar stylü díszítményei páratlanul állanak a fővárosban és valóságos látványosság számba menltek. Az ismételt bérharcok folytán azonban a belső berendezése késedelmet szenvedett, miért a behratások a Szarvas-téren, a régi iskolai épületben történnek szeptember hó 1-től kezdve 5-ig mind a négy osztályba. A túlságosan ideges, továbbá a testileg vagy szellemileg visszamaradt és gyengébb felfogású gyermekeik könnyebbségére, akik a népiskolában többi társaikkal haladni nem képesek s akik így sokszor kétszer háromszor is kénytelenek egy-egy osztályt ismételni: a fővárosban évek óta külön szakiskola, az állami kisegítő iskola áll fenn. Ezen iskolának a jelen tanévben megnyílik a Vl-ik felmenő osztálya is. Külön szakorvosi felügyelet alatt állvs kiváló gondot fordítanak benne a kézügyességre és a speciális romaoktatásra. Beiratkozni lehet naponta VIII. ker., Mosonyi utca 8. szám alatt. (Az izraelita anyakönyvek pontos vezetése.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az izraelita felekezeti anyakönyvek vezetése dolgában valamennyi főszolgabíróhoz és polgármesterhez a következő rendeletet intézte: Az utóbbi időben nagyobb számban felmerült esetekből ismételten arról győződtem meg, hogy a hivatali másodelődöm által 1901. év julius 11-ről ez iránt kiadott körrendelet rendelkezései ellenére az állításra, illetve népfelkelésre kötelezettekre vonatkozó anyakönyvi kimutatások ös- szeállítása alkalmával a felekezeti anyakönyvvezetők a halálozási anyakönyveket még mindig nagyon felületesen, sőt gyakran egyáltalán nem is vizsgálják át, minek következtében azután a hibásan kiállított anyakönyvi kimutatások alapján az egyes elhalt egyének helyet más hasonló nevű és legtöbbször az állításköteles kort még el sem ért egyének s ezek között is leginkább az elhalt testvérbátyjaik emlékére, azoknak hasonló nevére keresztelt ifjabb testvéröcscseik vezettetnek a sorozóbizottság elé, ami azután igen gyakran a legnagyobb bonyodalmakra, ad alkalmat és a téves kezelések és törvényellenes besorozások helyreigazítása, illetőleg megsemmisítése úgy az alsóbbfokú hadkiegészítési hatóságoknak, mint a honvédelmi minisztériumnak is állandóan igen sok munkát okoz. Felhívom ennélfogva, utasítsa ismételten a törvényhatóság területén levő izraelita anyakönyvvezetőket, hogy hivatali másodelődömnek körrendeletét szigorúan tartsák be, nevezetesen a védtörvény 63. §-ában, illetve a védtörvényi utasítás I. része 15. §-ának 1—3. pontaiban eléjük szabott kötelességüket pontosan teljesítsék, jelesen az öszszes halálozási anyakönyveket pontosan vizsgálják át , az elhalálozási eseteket pontosan jegyezzék be s ne elégedjenek meg ezen segédokmányok készítésénél a községi elöljárók vagy más személyek azon állításával, hogy az illető védköteles korban álló egyén életben van. (Bérkocsisok gyűlése.) A bérkocsisok csütörtök éjjel egy órakor népes gyűlést tartottak a Népszínház utcai Pisheti vendéglőben, ahol 250 bérkocsis jelent meg. A gyűlés elnöke Weintrag Samu, jegyzője Wieselmann Árpád volt. A szabályrendelet és a taksaméter behozatalának kérdéséről Pelczéder Ágoston beszélt, majd felszólalt Bak Jakab is. A szervezkedésről Ujj Lajos beszélt, a választásijogról pedig Kovács József, azután kimondták, hogy a bérkocsissegédek csatlakoznak a szociáldemokrata párt által a választási jog érdekében megindított mozgalomhoz. (Hamis pénzgyár a laktanyában.) Klosterneuburgból jelentik, hogy az ottani katonai térparancsnokságnál kedden megjelent egy bécsi rendőrtisztviselő, hogy hamispénzgyártással gyanúsított katonák után kutasson. A térparancsnokság azonnal szigorú vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként megállapították, hogy Odicko József 23 éves utászkatona, polgári foglalkozására nézve bádogoslegény az egyik tiszti lakás konyhájában rendszeresen hamis forintosokat és koronákat gyártott. A hamis pénzt aztán részben maga Odicko, részben barátja, Peck Péter utászkatona hozta forgalomba. Odickonál 18 hamis forintost és hét hamis koronát, valamint a hamis pénz gyártásához szükséges anyagot is találtak. A két egyenruhás hamis pénzcsinálót a bécsi helyőrségi fogházba szállították. 9