Pesti Hírlap, 1905. november (27. évfolyam, 316-331. szám)
1905-11-16 / 317. szám
séről“ megjelent közleményei csak teszten felelnek meg a valóságnak s különösen az utóbbi eset nem fedi egészen a való tényállást. Ami azonban pl a germanizálás vádját illeti, nemcsak megfelel a valóságnak, hanem a tények logikus erejénél fogva érthető is. Ha pedig károsítási szándékról van szó, akkor egy kissé mélyebben kell belenyúlni ezen társaság ügykezelésébe. Megállapítható, hogy a társaság már évtizedek óta megrövidíti az államkincstárt oly módon, hogy a nyilvános számadásokban, amelyek a megadóztatás alapjául szerepelnek, a tiszta nyereség egy tekintélyes részét áthárítja azokra a termelési ágakra, amelyek alacsonyabb adókulcs alá esnek. Viszont a valódinál csekélyebb nyereséget mutat ki ott, ahol az adókulcs magasabb. Megkönnyíti ezt a manipulációt az a körülmény, hogy a társaság magyarországi műveinél együtt van az őstermelés, nevezetesen : a szénbányászat és ércterrmelés az ipari termeléssel, vagyis a kohászati termékek és a gépészeti cikkek előállításával. Az ipari termelés útján elértnyereség tudvalevőleg nagyobb megadóztatás alá esik, mint az őstermelés, de egyúttal aránytalanul nagyobb költséggel jár s így értéke is megfelelően nagyobb. A társaság azonban ennek akocára egyenlő százalékkal osztja el a költségeket az egyes termelési ágakra. Ezzel az ipari termékeknél mutatkozó nyereség jelentékeny részét áthárítja az őstermelésre, minek folytán az ipari termelésnél jóval kevesebb tiszta nyereség mutatkozik a valódinál s ezáltal évről-évre óriási összegeket von el a megadózás alól. Ez a manipuláció csak úgy válik lehetségessé, — és itt van a logikus alapja a társaság germanizálásának, — hogy a társaság egész szervezete és berendezkedése olyan, hogy minden elszámolás és könyvelés Bécsben történik és Magyarországba csak azok a könyvelési adatok jutnak, melyeket Bécsben külön e célra összeállítanak. Ezzel természetesen függ össze az a körülmény is, hogy a társaság magyarországi hivatalnokai közt igen sok a magyarul nem tudó idegen, akik messze túlnyomórészét teszik a hivatalnoki létszámnak. A társaság valóságban csak mutatóba tűr meg közöttük egyes magyar embereket, persze csak olyanokat, akik ellenmondás nélkül, vak eszközei a bécsi intézőknek. Mindéhez képest az egész belső ügykezelés és könyvelés, nemkülönben a művek és bányák számadásainak vitele tisztára német. Ha még kísérlet is történt itt-ott arra, hogy a magyar nyelv — a közvélemény nyomása alatt —a kezelés némely részében, érvényre jusson, ezt Bécsből nyomban, szigorúan betiltották.* Ezen levél objektív és föltétlenül megbízható adataihoz fölösleges megjegyzést fűzni. Föltételezzük, hogy a kormány haladéktalanul energikus vizsgálatot indít ebben a botrányos ügyben. A vízivárosi választás. Dr Weinek József, a II. ker. választás elnöke, a pártok bizalmi férfiainak meghallgatásával akkér intézkedett, hogy a választási helyiségbe mindhárom párt a Korvin-téri főkapun vonul be, és pedig a Lendl-párt a deszkafallal elkülönített Iskola utca felőli bejáraton, a Lukács György-párt a Fő utca felől és a Német Imre-párt a középen. A II. kerületben kedden este rendkívül fellendült az élet. A disszidensek közül sokan a Lendlpárthoz csatlakoztak, mert helytelenítik, hogy Németh Imre fellépésével meggyengítette az ellenzéket és félő, hogy így a kormánypárt győzhet. A Lendlpárt, amely a legerősebb és teljesen szervezve van bizalommal veszi fel a küzdelmet a Lukács-párttal. A kerület független polgárságának zöme a Lendlpártban van. Báró Bánffy Dezső reggel fog szavazni. Önk szerint Darányi Ignác is kijelentette, hogy Lendlre szavaz. Kollár Lajos, a II. kerületi disszierens-párt elnöke, alábbiak közlésére kérte fel lapunkat: Sztehlo Kornél úr „Az Újság“ tegnapi számában azt írja, hogy a megegyezés jóformán meg volt „arra nézve, hogy Ludvigh János a szabadelvű és disszidens-párt közös jelöltjeként „pártonkívüli programmal“ 67-es alapon lépjen fel anélkül, hogy a koalícióba, belépett volna. Darányi közbelépése folytán azonban a megegyezés meghiúsult. Ezen előadás a tényállásnak nem felel meg. Sztehló barátom nov. 2-ált keresett fel engem, közölvén velem azt a tervét, hogy az eddig egyedüli jelölt Lendl Adolffal szemben mi disszidens-pártiak Judvigh Jánost léptessük fel pártonkívüli programmal, ők (a szabadelvűek) támogatni fogják s ellene a kormány sem állít jelöltet. Nyomban a leghatározottabban visszautasítottam ezt az ajánlatot, szóról-szóra mondván, ha valaki a létező nyolc párt egyikébe se tud beleilleszkedni és ma pártonkívüli programal lép fel, aki ellen pláne a kormány se állít tesztet, annak a homlokára van sütve, hogy az kormánypárti. "Éhez sem a mi barátaink nem kaphatók, de ilyen szerepre komoly férfit jelöltként se talál. Sztefilo úr ugyanez nap este egy nagyobb társaságban ismételte ideáját, Mosoly fogadta és eltemettetett. November 9-én délután 4 órakor fogadta el Ludvigh János a nála járt küldöttség felkérésére disszidens-programmal a jelöltséget. Sztehló úr megtudván azt, ugyanaznap este egy társaskörben, ahol Darányi is jelen volt, mégegyszer elübne kívánta kelteni rég eltemetett eszi ! — De igazán megteszed? Bele fog kerülni vagy húsz forintba. — Nem baj. — Megérek én annyit? — kacagott bájos kacérsággal az apja szemébe. — Nekem te egy egész világot megérsz.— Olyan nagyon szeretsz, a puskám? —Olyan nagyon. — A mama is ilyen nagyon? Baba öntudatos számítással kérdezte ezt s az apja elfordította a tekintetét. Nehéz sóhaj szakadt fel széles melléből és hallgatott. Babahízelegve dörzsölte arcát az apja melléhez és megcsókolta a kezét. — Nem szólsz, apuskám? Az apja hallgatott. Baba egy könnyű sóhajjal felkapta a fejét és ismét mosolyogva nézett az apjára. — Tehát holnap! — Holnap, drágám. — A viszontlátásra! Az apja ismét hallgatott. — Tehát holnap! — Holnap! Baba ebben a percben valami titkos belső ösztön sugallatára, szenvedélyes szeretettel vetette magát az apja keblére és összevissza csókolta. Azután lehajolt a keze után és az ő ellenállhatatlan tekintetével nézett fel rá. — Holnap a mamáról is beszélsz, úgy-e, apuskám? — mondta hízelgő szeretettel. — Ugye, megígéred? Az apja némán ölelte magához s még egyszermegcsókolták egymást a szép csillagos, enyhe júniusi éjszakában s azután az ember sietve nekivágott a Körútnak. Úgy ment, mint akit kergetnek. A Körútról, anélkül, hogy tudta volna merre és hova megy, végigment a Kerepesi úton, ott tovább előre, végig a Kossuth Lajos utcán és az Erzsébet-hídhoz ért. Fenn a Gellérthegyen, mint egy nagy csillag, úgy ragyogtak a gázlángok s alant a Dunában a lámpák reflexe, mint egy hosszú sor égő fáklya, úgy világítottak benn a vízben. Az egyedül haladó, egyedül álló, megunt életet cipelő ember megállt a híd közepén és úgy nézett le a feketén ragyogó, nagyi halálnyoszolyába. Az agyvelejétől a lába ujjáig minden fájt benne és rajta. Halálos fáradtság és a nyugalom vágya kergette le, a halálnyoszolyába. Hátulról egy rendőr tette vállára a kezét. —• Mit akar itt? Az ember megijedt. — Vidéki vagyok — mondta kedvetlenül — nézem ezt a nagy vizet. — Azzal tovább ment. Végigment a hídon, a rendőr követte egy darabig s azután, mint aki mindent elvégzett, elmaradt. Az ember lement a Dunapartra s ott ment egész a Margithidig. Folyton jöttek előtte is, utána is és a Margithidnál beült egy bérkocsiba s elvitette magát egy szállodába. Ekkor már két óra felé járt az idő. A pincértől levélpapirost kért s a következő levelet irta meg a leányának: „Légy jó és becsületes, én nem lehetek a földön tovább melletted. Bocsáss meg az anyádnak, kit nem akarok előtted vádolni“. Azután lefeküdt és szivenlőtte magát. Baba ezalatt boldogan és édesdeden aludt s a holnapi vágókról, tansokról, a mai fess önkéntes szomszédairól és a jövő diadalairól álmodozott. Lux Terka, PESTI HÍRLAP 1905. november 16., csütörtök. 3 t enéjét. történt pedig ez nem ülésen, hanem zárt ajtók mellett, fesztelen társalgás közben. Egyetlen hang se emelkedett, mely támogatta volna e tervét. Sztehló úr „kulissza mögötti“ leleplezéséből tehát kettőt lehet megállapítani: 1. hogy ő volt a kulisszatologató és a komédiához se komédiás, se tapsoló közönség nem volt kapható; és 2) hogy a II. kerületi disszidens-párt — bár a szabadelvű párt aktív és a kormánypárt — passzív támogatásának a megígérése folytán Ludvigh János fényes győzelme kétségtelen 1° ... a politikailag korrekt álláspontot a biztos kerület fejében se hagyta el. Az óbudai választás. A választást megelőző estén mindkét jelölt pártja felhasználta az alkalmat arra, hogy ha lehet a választókat a maga zászlaja alá gyűjtse. Dr Készíts Antal függetlenségi és 48-as párti jelölt érdekében gróf Batthyány Tivadar, Szász Zsombor, Világhy Gyula, Szász József és még számos függetlenségi, és 48-as párti képviselő sorra bejárták az óbudai vendéglőket s beszédeket tartottak. A Vörös László-párt is értekezletet tartott. Az óbudai választás csütörtökön reggel 8 órakor veszi kezdetét a Korona-vendéglőben. A választás elnöke dr Stern József ügyvéd, elnökhelyettese pedig Gyulányi Adolf iskolai igazgató, püspüki konferencia. A hercegprímás budavári palotájában, holnap, csütörtökön, délelőtt tíz órakor püspöki konferencia lesz, melyen Vaszary Kolos bibornok hercegprímás fog elnökölni. A tanácskozáson az újonnan kinevezett püspökök is részt vesznek s a konferencia tagjai közül többen már ma a fővárosba érkeztek. Lőcse egyhangúlag megválasztott új képviselője. A Hertelendy László lemondásával megüresedett lőcsei kerületben szerdán folyt le a képviselőválasztás, melyen Máriássy Mihály függetlenségi és 48-as párti jelölt egyhangúlag képviselővé választatott. A választás nemcsak azért nagy jelentőségű, mert a mindig kormánypárti kerületben a függetlenségi párt jelöltje ellenjelölt nélkül választatott meg, hanem mert a kormány programmjának publikálása óta ez az első választás s ez a függetlenségi párt küzdelem nélküli győzelmével végződött. Apponyi az erdélyi törvényhatóságok kolozsvári értekezletén. Az erdélyrészi megyei és városi törvényhatóságok vasárnap tartják Kolozsvárott közös értekezletüket a nemzeti ellenállás tárgyában. Az értekezleten gróf Apponyi Albert is megjelenik számos képviselőtársával egyetemben. A képviselők Budapestről szombaton este indulnak el a 9 óra 15 perces gyorsvonattal. A vasárnapi gyűlés ügyében a rendezőbizottság nagyméretű óvintézkedéseket készít elő. Apponyi bevonulása alatt a bevonulás útján az ellenzéki polgárok sorfalat fognak állani és azonkívül Apponyi kocsiját több száz egyesetemi hallgató fogja körülvenni. Beszámoló: Szombathelyről jelentik: Buzáth Ferenc, a rumi kerület orsz. képviselője, szerdán tartotta a kerület legnagyobb községében, Vasvárott beszámoló beszédét. Buzáth kíséretében voltak Rakovszky István, Hencz Károly és Farkas József orsz. képviselők. Buzáth hosszabb beszédben foglalkozott a mostani politikai helyzettel és a Fejérváry-kormány programmját kritizálta. Ezután Rakovszky István szólalt fel és a politikai helyzettel foglalkozva, az általános választói jog ellen beszélt. Beszéltek még Hencz Károly képviselő és Gönczöl István plébános. Ezután ebéd volt. Buzáth a kerület nagyobb községeiben folytatja beszámoló körútját. A vasvári gyűlésről a koalíció elnökét, Kossuth Ferencet és a néppárt elnökét, gróf Zichy Aladárt táviratilag üdvözölték. Kossuth Ferenc ünneplése. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt csütörtökön délben testületileg vonul Kossuth, Ferenc lakására, ahol a beteg pártelnököt születésnapi évfordulója alkalmából a párt nevében Hoitsy Pál orsz. képviselő fogja üdvözölni. Kossuth Ferencnek ez az ünneplése kettős lesz, amennyiben csütörtökön lesz tíz esztendeje annak, hogy őt az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt elnökévé választotta. A párt ez alkalomból is meleg ovációban készül részesíteni szeretett elnökét. Apponyi a jászberényiekhez. A jászberényi választóknak a pécsi merénylet alkalmából Apponyi Alberthez intézett üdvözlő sürgönyére gróf Apponyi Albert a következőket válaszolta: Nagyságos Koncz Menyhért prépost urnak Jászberény. Hálával vettem rokonszenvük nyilvánítását, azonban ne higyjenek irányzatos előadásoknak, a nép húszezernyi tömegével, szemben egy vakmerő kis csoport erőszakoskodott csupán. A nép milliói országszerte ép úgy, mint a pécsi tízezrek.