Pesti Hírlap, 1905. december (27. évfolyam, 332-360. szám)
1905-12-06 / 337. szám
PESTI HÍRLAP 1905. december 6., szerda. ____________________________7 toolcsöt, 1 kg. süteményt, 24 kosár 2otts£get, 140 darab tojást. — Tilos szert hét esetben koboztak el !— Az állategészségügy kielégítően kedvező volt. —Az ingyen tejosztó intézmény október hónapban 51,985 liter tejet osztott ki. A nyugdíjazásra ajánlott székesfővárosi vámfelügyelők az összes fővárosi bizottsági tagokhoz olyan értelmű levelet intéztek, amelyben kérik, eszközölnék ki a nyugdíjaztatásuk megakadályozását, tehát, hogy az állásukban meghagyják őket, illetőleg, hogy hivatalból áthelyezzék, annyival is inkább, mivel már a pénzügyi és gazdasági bizottság is így határozott a szeptember hónapban tartott ülésében. Más állás után nem nézhettek, egyrészt azért, mert folytonosan szolgálják a fővárost, másrészt pedig azért nem, mert az elnöki határozat kimondta, hogy a vámfelügyelők, a megfelelő üresedés esetén, irtásszolgálati ágban is alkalmazhatók, így tehát ez a határozat mintegy biztosítékot nyújtott arra nézve, hogy a vámfelügyelők állása, az előre látható beválasztás után megszilárdul. Ez az ügy még december hónapban a közgyűlés elé kerül. — Uj építkezések. A magánépítési bizottság legújabban a következő spito-engedélyeket adta ki: Baseli Istvánunk, VII. fcer., névtelen utca 1975. hm. földszintes családi házra. — Budapest székesfőváros közönségének, IX. ker. Gyáli-ut 9629. hrsz. földszintes szennyviz-fertőtlenitő intézet épületére, — Mayer Istvánnak, III. ker., Miklós-utca 370. hrsz. földszintes épületére, — Hantlmann Jánosnak, VII. ker., Csömöri-ut 2821. hrsz. vendéglő-épületre. — Szabályzat a fölvonó-gépekről. Kun Gyula tanácsos bejelentette a magánépítási biottságban, hogy a felvonógépeidől (Lift) szóló szabály rendelet-tervezetet a napokban tárgyalásra fogják venni. Ugyanekkor fogják tárgyalni a gázvezetékekre, világító- és fűtőberendezésekre vonatkozó szabályzatot is. — Szállítás a vizművekhez. Kedden délelőtt tartották meg az árlejtést több rendbeli olyan kellékhez, amelyek a vízművekhez szükségesek. Tizenkilenc rendbeli ajánlat érkezett be s ezeket kiadták El számvevőségnek az összehasonlító számítások megtétele végett, az eredmény kihirdetése mához két hétre — december 19-én — délelőtt 10 órakor lesz a középségi ügyosztályban. — A pesti oldal kültelkeinek világítása. A pesti oldalon levő kültelkek kőolajlámpáinak a föntartására ma délelőtt tartották meg az árlejtést. Négy ajánlatot nyújtottak be s ezek közül legjutányosabbat javasolja a bizottság a tanács előtt elfogadásra. — Fertőző betegségek. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint az elmúlt héten a következő fertőző betegségek fordultak elő a főváros területén : tifusz 14, bárányhimlő 52, vörheny 38, kanyaró 200, difteritisz 25, egyiptomi szembetegség 11, szamárhurut 15, gyermekágyi láz 5. Halálozás: tifusz 4, vörheny 3, kanyaró 6, orbánc 2. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Egy képgyűjtemény elárverezése.) [Párizsból jelentik, hogy ott hétfőn árverezték el a nemrég öngyilkossá lett Cronier cukorspekuláns képgyűjteményét. Az árverés várakozáson felül sikerült. A legmagasabb áron az „olvasónő“ kelt el, amelyért 182,000 frankot fizettek, továbbá a „Billedoux“, amelyet 420,000 frankon vettek meg. * (Becses szobor,) Notre-Dame de Louvierstemplomának a pincéjében nemrégiben egy körülbelül másfél méter magas szoborra bukkantak, amely Szent Mária Szalomét, Szent Jakab és Szent János anyját ábrázolja. A szobrot Párizsba küldték, ahol ahoz értő tudósok megállapították, hogy a szobor Germain Pilorn műve (Ibi 5—1590.) A becses műkincset visszavitték a templomba, ahol most sok bámulója akad. Egyletek és intézetek. ~ Az Otthon-körből. Az Otthon írók és hírlapírók köre választmánya kedden délután ülést tartott Rákosi Jenő elnöklésével. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége kéri, hogy a hírlapírók és kiadók közt levő viszony rendezésére indított akciójához csatlakozzék. A választmány a kérdést a Testületi Bizottsághoz utalta. Miredub basa, török belügyminiszter megköszönte levélben az Otthonnak, amiért a kör alapító tagjává választották. Fálk Zsigmondi lovag pénztáros bemutatja a pénztári jelentést- Rendes tagnak megválasztották Tábori Kornél hirlapkót. IRODALOM. * (A Közigazgatási Közlöny) értesíti olvasóit, hogy a lap mostani számának a megjelenése — a sztrájk miatt -halasztást szenved. Ló SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Kültelki hercegnő. (Nagy operetté egy előjátékban, két felvonásban. Szövegét írta Bélai Izor, zenéjét szerzette Fejér Jenő.) A Népszínház szombaton nyílott meg, de csak kedden adott programmot. Ekkor került szinre dr Bélai Izor és Fejér Jenő nagy operettje, a Kültelki hercegnő, amelyről sietünk kijelenteni, hogy a közönség velünk együtt édes testvérnek tartja úgy irodalmi kékvérűség, mint siker tekintetében a felséges Katalinnal, mely a népszerű társszerzők majd száz előadást ért első operettje. A programra, amelyet vidor igazgató a kültelki hercegnővel adott a legnagyobb mértékben biztató. Jelenti a túlontúl sok bús napot látott színház teljes megújhodását. A közönség, amely természetesen zsúfolásig megtöltötte a nézőterét, mintha csak érezte volna ezt, az egész estén át szinte ünnepi kedvben volt. Végtelen sokat mulatott a szöveg pompás fordulatain, eleven ötletein és ugyanilyen mértékben gyönyörködött a zeneszámok könnyedén ömlő melódiáin. Fejér Jenőről már itt meg kell említeni, hogy a Katalin zenéje óta végtelenül sokat fejlődött. Sikerül neki már a legnehezebb is, harmonizálni tudja zeneszámait koncepciójukban a darab helyzeteivel és dallamai is bőségesebbek, üdébbek, hangszerelés dolgában pedig épen meglepő a fejlődése. Igaz, hogy aligha találhatott volna jobb szövegírót dr Béldinél, akiről a Pesti Hírlap olvasói tudják legjobban, hogy a legelső zenekritikusok közül való, aki tudásánál, ízlésénél fogva könnyen tudhat olyan helyzetet, szöveget a zeneszerző számára teremteni, amely valósággal meghatványozza az invenciót, így mindjárt az előjáték mennyi színnel, kedvességgel, poézissel van teli. Fiatal leánysereg virágozza a színpadot, mert hát nagy nap virradt reájuk, a Péntek Lina születésnapja. Azaz, hogy megtalálásának napja. Ezen a napon vették ugyanis a kültelkiek gondjaikba a kis Linát, akit az anyja, Belcoroni olasz énekesnő hagyott reájuk árván hirtelen elhalálozásával. Mivel halála napján péntek volt, hát Péntek Linának keresztelték el az apróságot, aki az évek során gyönyörű hajadonná fejlődött mosóteknője mellett. Mint mosóleány kereste meg kenyerét, a kültelkiek azonban — és titkon maga Lina is — meg voltak győződve, hogy az állapot nemi soká fog tartani, mert egy nap eljön érte aranyos hintóban édesapja, aki király valahol, messze földön. Nem is hitták másként Linát, mint a kültelki hercegnő. És hitük nem volt mesebeli álom. Bizony csak betoppant udvarukra ha nem is maga az apa, de gróf Taubenklee Jeremiás, Sehweida hercegség uralkodójának udvarnagya, még pedig épen a születésnapon, hogy tudtára adja Linának és az ámult-bámuló kültelkieknek, hogy fejedelme nevében jött. Ez ugyanis megöregedett és oly egyedül áll, mint a kis ujja, hát vágyakozik egyetlen leánya után, aki nem más, mint Lina, az olasz énekesnő magzatja. Menne el tehát vele Sehweidába megaranyozni az öreg végső napjait. Az így beteljesült álom azonban végtelenül elszomorítja Linát. A valóra vált mesénél is szebb számára a kültelken a világ, mert itten köszörűs az ő szíve bálványa, vőlegénye, Pajkos Feri. Taubenkleenek végre is nem volt más kiútja, mint hogy elvigye magával Pajkos Ferit, a szegény köszörúslegényt is. Persze korántsem mint vőlegényt. Mert a ravasz udvarnagynak egészen más célja volt Linával, amint ez a már Schweidtban játszó második felvonásban hamarosan kitűnik. A ravasz gróf ugyanis, az időközben törvényesített és Belcoroni Madeleine grófnővé avatott Linát a szomszéd duodec fejedelemség trónörökösével akarja összeházasítani, hogy ezáltal a két egy korona alá kerülő ország halhatatlan Mettemichje lehessen. Hogy célját érje, mint az elaggott fejedelem ősanyja, kísértet alakjában megjelenik, arra inteni az uralkodót, hogy a házasság megtörténjen ám mindenáron. Szerencsére Pajkos Feri, aki meg báró Rosenhein lett, megtudja ezt az alávaló csalafintaságot, aminek úgy akarja útját állani, hogy ő is fölcsap hercegi ősanyának. Igen ám, hanem mind aketten majd egyazon minuitában jelennek meg egy nyilvános udvari ünnepélyen a fejedelem előtt, persze, az egyik azt tanácsolva, hogy Lina a trónörökösé, a másik pedig azt, hogy ne azé legyen. Ebből aztán olyan kolosszális zűrzavar támad, hogy a rendőrfőnök nemcsak a két leleplezett ősanyát, de az uralkodót, no meg a közben, leánynézőbe megérkezett trónörököst is a dutyiba viszi. Ilyenformán a harmadik felvonás a börtönben játszik. Mondanunk se kell, hogy Lina megjelenik kimenteni Ferijét, sőt még előbb Filoméla udvarra estem ő is, akinek szíve viszont a gróf Taubenkleeért dobog oly hevesen, hogy a börtön nyirkos levegőjét is kész vele megosztani. A börtönében aztán öszszekerültek, egy kis mulatságot csapnak, aminek zajára celláiból előbújik az uralkodó is, a trónörökös is és a bor gőzében csakhamar megszületik a mindenkit kielégítő kompromisszum. Feri elveszi Linát, annál is inkább, mert a trónörökös ragaszkodik régebbi kijelentéséhez, hogy őt egyelőre csak a ritka bélyegek gyűjtése érdekli. Filomélát pedig elveszi Taubenklee gróf. Ez a mese. Míg az első felvonásban a romantita parfümje árad a nézőtérre, a másodikban a serenissimus udvarának kitűnő persiflageját élvezi a közönség, a harmadik pedig csupa fejtetőre állított, rendkívül mulatságos groteszkség. Emellett a darab tónusa mindig nemes, irodalmi, anélkül azonban, hogy száraz lenne, a poétikus, csiklandós helyzetek, párbeszédek, ötletek egymást kergetik. A szereplők pedig nem hagytak kiaknázatlanul semmit. Mindenekelőtt mint sajnálatos körülményt kell fölemlítenünk, hogy Szirmai, aki különben már a hétfő esti főpróbán is rekedt vett, nem játszhatott s így szerepet Kassai Károly, a színháznak ez az intelligens, talentumos színésze, vállalta hirtelen és feladatának várakozáson felül megfelelt, teljesen beleilleszkedve a szereplők összjátékába. Ezeknek élén a címszerep kreálója, Komlóssy Emma haladt, aki, mondanunk se kell, játszva győzte szerepének temérdek énekszámát, amelyek közül különösen az első felvonásban énekelt „Az élet olyan, mint a szappan-buborék . . kezdetű, Kovácscsal együtt énekelt duettel, majd a második és harmadik felvonás egy-egy magándalával ért el frenetikus hatást. Azonfelül játéka Csupa kedvesség, természetesség, úgy hogy bőven rászolgált arra a rengeteg tapsra, sok-sok virágra, amikben az est folyamán része volt. Pajkos Ferit Kovács játszotta el, gazdag humorának közvetlenségével. Egy második felvonásbeli keringőjével is nagy sikere volt. Petross Sári a trónörökös szerepét játszotta el. Szerepét, amely hálás és bájos, még jelentékenyebbé tette magával ragadó pajkossága, igazán megcsodálni való szépsége,, amely bizony veszedelmes konkurrense talentumának. Az ember nem tudja, hallgassa-e, vagy inkább nézze. Virágot ő is sokat kapott. Igen jó alakítást nyújtott Pintér a nagyherceg szerepében, úgyszintén Pázmány, Újvári, Gyenizse, Huszár, Siposná szintén kifogástalanul megfeleltek feladatuknak, így aztán nem csodálható, ha a felvonások végén őket is, no meg a szerzőket is tíznél is többször kitapsolták. Utóbbiakat szinte elárasztották babérkoszorúval. Többek között a Lipótvárosi kaszinó, a csömöri barátok, a Hungária asztaltársaság küldött nekik. A koszorúk sorából nem hiányzott az ezüstbabér sem. Dicséret illeti még Stoll Károlyt, a zseniális rendezőt, Stefanidesz karmestert, aki Kontira emlékeztető temperamentummal dirigált, úgyszintén az igazgatóságot, amely a darabot fejedelmi bőkezűséggel állította ki. (kat.) * (A M. Kir. Operaházban) csütörtökön ,Carmen“ kerül előadásra Szamosi, Szoyer, Berts, Payer, Bodpicsek, Beck, Várady, Kiss, Kornai és Mihályi közreműködésével. — Péntekre „Bánk bán“ van kitűzve. A főszerepeket V. Krammer, Flattné, Frevost és Takáts éneklik. Szombaton „Lakmé“ kerül színre. A címszerepben Sándor Erzsébet, az Opera ösztöndíjas tagja mutatkozik be. A fiatal énekesnő a zeneakadémia legutóbbi vizsgaelőadásán tűnt fel igen figyelemreméltó szép koloratúr hangjával. * (A Vígszínházban) kedden délelőtt tartották meg a Dorrit kisasszony díszletes és jelmezes főpróbáját. Az újdonságban sűrűn váltakozó vidám és poétikus jelenetek azzal biztatnak, hogy a holnapi