Pesti Hírlap, 1905. december (27. évfolyam, 332-360. szám)

1905-12-01 / 332. szám

1905. december 1., péntek. PESTI HÍRLAP __________________________ Hanem a feltételeket részletezve, kívánják: 1. Hogy a koalició mondjon le az önálló vámterületről. 2. Egyezzék bele a szekularizációba és ha­sonló tervekbe. 3. Ne követelje az alkotmányosság más formáját, mint ami a szeptember 24-iki nyi­latkozatban kifejezésre jutott. Aztán még csúfolódnak is. A kormány félhivatalosa, a Magyar Nemzet, ma esti számá­ban többek közt ezt mondja: •­ A különbség ő felsége kormánya, és Kossuth Ferenc között az, hogy a kabinet ő felségétől már megkapta az engedélyt az általá­nos szavazati jognak a kormányprogrammba iktatására, ellenben Kossuth Ferenc gróf An­­drássy Gyulától még nem kapta meg az enge­délyt arra, hogy ismét követelhesse azt, amit a választások előtt pártjával együtt követelt. És van még egy nevezetes különbség. Ő felsége fel­tétlenül szükségesnek és többé fel nem tartóz­­tathatónak mondja az általános választói jogot, de meg is tesz mindent, hogy ez a meggyőző­dése Magyarországon és Ausztriában tetté vál­jon. Ellenben Kossuth Ferenc ma szintén fel­tétlenül szükségesnek és többé fel nem tartóz­­tathatónak mondja e reformot, de e reform jegyében született kormány ellen tör és e reform halálos ellenségeinek táborát vezeti, tehát meg­tesz mindent, hogy az általános szavazati jog ne valósuljon meg. E vádakkal szemben ellentmondó hírek szárnyalnak. Egyik részen azt mondják, hogy Kossuth Ferenc a nyilatkozataiban foglaltak felől már előzetesen tanácskozott gróf An­­drássy Gyulával, akire egyenes hivatkozás tör­ténik és vele megegyezésre jutott. Másfelől azt állítják, hogy e tanácskozás nem történhetett meg tegnap, mert gróf Andrássy tegnap csak késő este érkezett Budapestre. Ide kell még csatolni a bécsi Zeit amaz op­timista hírét, hogy a koalícióban már nem nyilatkoznak a helyzetről oly pesszimisztikusan, mint eddig, mert azt hiszik, hogy a képviselő­ház december 19-iki íelése előtt újabb egyezke­dési tárgyalás lesz a király megbízottja és a koalíció között. E tárgyalásnak az volna a célja, hogyha a kibontakozás most még nem lehetsé­ges is, legalább fegyverszünetet kössenek. A fegyverszünettől azt remélik, hogy a nemzet egy kissé lecsillapodnék, mert Bécsijén is meggon­dolták, hogy a bonyodalom csak elmérgesedhe­­tik, ha tovább folytatja egyfelől a kormány az erőszakosságot, az ellenzék pedig az agitációt. Budapesten, a koalíció körében a békés irányzatról semmit sem tudnak. Mindössze Széll Kálmán tűnt fel ismét a láthatáron, de a beavatottak már tudják, hogy ultima és el­seje körül Széll Kálmán minden politikai vo­natkozás nélkül fel szokott tűnni, hol Budapes­ten, hol Bécsben.• A mai napon még tovább folytatódott a kormány erőszakoskodása. Pest megye székhá­záról karhatalommal eltávolították a megyei közgyűlés által választott alispán helyettest, gróf Vigyázó Ferencet. Egyúttal ma érvénye­sült a Kristóffy- és Fejérváry-féle rendeletek közül az, amelyik az ellentálló megyék állami dotációjának a megvonására vonatkozik. Ami­kor ma, mint november hónap utolsó napján a megyei tisztviselők nyugtáit az állampénztár­hoz benyújtották, itt piros ceruzával (a szo­cialista szín) ráírták, hogy „Érvénytelen.“ A jó­léti bizottság nem volt kellő tekintettel a dá­tumra. Nem járt utána annak, hogy­ a tisztvi­selők a hónap utolsó napján szokták kapni a fizetésüket és bár a megfelelő alap rendelkezé­sére áll, nem gondoskodott róla, hogy a kellő időben már ma pótolja az elmaradó dotációt. Ez hiba volt, mert az ilyen szigorúan anyagi dolgoknál a kis késedelem is kellemetlen, főleg azon családos embereknél, akik naphoz kötöt­ten számítják ki és osztják be a járandóságu­kat. De azt mondják, hogy a jóléti bizottság már holnap, vagy legkésőbb holnapután utal­ványoz. Úgy véljük, hogy történjék ez meg in­kább holnap, mint holnapután. A bizalmat fenn kell tartani és a kis exisztenciákról nem kell a képen gondolkozni, mintha nekik is latifundiu­maik lennének és tőkéik hevernének a bank­ban. Ezeknél egy napi késedelem is nagyon sú­lyos következményekkel jár. * A vezérlő bizottság legközelebbi tanács­kozásának az lesz a legfontosabb tárgya, hogy a bizottság­­véleményt mondjon ama kérdés fe­lől, vajon ha december 19-én a képviselőhöz elnapolásáról szóló királyi kéziratot olvastatna fel a kormány, a Ház tagjai szétoszoljanak-e­­avagy együtt maradjanak? A vezérlő bizottság hétfői ülésén, értesülésünk szerint, felmerül az az indítvány, hogy addig a Ház elnapolását ne vegyék tudomásul, amíg ki nem mondják azt a határozatot, hogy a kormányt a képviselőház vád alá helyezi. Viszont a kormány köréből ar­ról a tervről értesülünk, hogyha a vezérlőbizott­ság ily megállapodásra jut, akkor a képviselő­­ház elnapolása vagy feloszlatása még a decem­ber 19-iki ülés előtt a hivatalos lapban közlendő királyi kézirattal megtörténik. Rendkívüli minisztertanács. A végtelen miniszteri tanácskozásoknak folytatása következett ma. Csütörtöki számunk­ban referáltunk a kabinet körében felmerült éles ellentétekről és konstatáltuk, hogy a mi­niszterek nem tudtak szolidárisan egyetértő megállapodásra jutni a további­­teendők tekin­tetében. Ezért ma folytatták a miniszteri tanács­kozást és ekkor báró Fejérváry meglepetéssze­rűen kijelentette, amit m­ bécsi informá­cióink folytán már csütörtökön közöltünk, hogy neki haladéktalan m­ Becsbe kell utaznia és a kabinet elhatározásáról jelentést­ kell tennie. Közölte báró Fejérváry, hogy a király ragaszkodik a kabinet által elvállalt ama fel­adat teljesítéséhez, hogy a képviselőházat fel­­oszlattassa és új választásokat ne rendeljen el addig, amíg az ország hangulata a király Pro­gramm­jaira nézve kedvezőbbé nem válik. Értesülésünk szerint a mai miniszterta­nácson sem történt egyenes megállapodás. Fe­jérváry alternatív tervekkel megy a királyhoz. A Kossuth Ferenc javaslata alapján a békés kibontakozást is indítványozni fogja s csak a végső esetben vállalkozik arra, hogy a képvi­selőház feloszlatására nézve tegyen előterjesz­tést. Ebben az esetben azonban a feloszlatás­nak már december 19-ikére meg kell történnie. 11 3 * — Nézzük, no . . . Hol vannak — sietteti aztán a két kupec a dolgot. — Hát tessék jönni. Arra hátul vannak. Mennek a raktár felé. Útközben elmarad az inkáber. Hadd menjenek. A többi most már az ő dolguk . . . Odabenn fölnyitja az egyik vasasládát az öreg Körösi, kivesz egy kék­ papi­­rosos csomagot, kioldja és­ elébe teszi a két em­bernek. — Tessék — mondja. — Lehet választani.­­Van drágább is, olcsóbb is. Mézeskalácsból készült csikók voltak. Félóra múlva trüszkölve jön vissza a két lóvá tett ember. Ott persze már tudták a csinytevést, mert Körösitől egyenesen vissza­ment az inháber úr. .Nem szólt egyik se egy szót sem. Reszelték nagyon a dolgot. Később azonban megszólal a pipás emberek közül egy: — Ejnye no, halljátok-e, nézzük már azokat a sárga csikókat, úgy hallom, vettetek. De az inkáber úrral is megesett ám egy­­egy jóizű tréfa. Azzal azonban ő maga sem di­csekedett el. Történt például, hogy egy éjszakai ..gyakorlata után, úgy hajnal felé, hivatják az orvos urat. — Betegtől jöttek — jelentette az inasa. — Kihez . . . Mit akarsz? — A Laudon-utcába hívják a tekintetes urat. — Megyek . .­. Mondd, rögtön megyek. Steinhard Náci jószivei, lelkiismeretes ember volt. Ha esett, ha fújt, egyre ment neki. Öltözött és megindult. Egy alkalommal egy ko­rosabb asszonyhoz hivatták. Alacsony, mester­gerendás udvari szobában feküdt a­­beteg. Amint bemegy, magas ember lévén, belevágta a fejét az ajtó homlokfájába. A gazda szörnyű­ködve sietett elébe és igen sajnálkozott, továbbá mentegetőzött, hogy hiszen nem ő az oka, hogy ilyen alacsonyra készítette az ajtót a jó magyar ács, azonban most már mindegy, csak tessék beljebb kerülni, mert itt igen nagy a baj. Az asszony hánykolódik, rúg, kapál, szörnyen nagy lehet a betegsége. Még a kezét is le kellett kötni, nehogy széthajigálja, ami a keze ügyébe kerül. Steinhard Náci rátette a beteg homlokára a te­nyerét, azután résztvevőn kérdezte­— Mi baja, lelkem? . . . Hol fáj? — A gyomrom, a gyomrom — jajgatta jézusmáriázva a beteg. Steinhard Náci nem szólt, a bal karjával átkarolta az asszonyt, a jobbkezével pedig meg­fogta a pulzusát. Biz’ az vert. Igen sebesen lük­tetett. Meg azután meleg volt szörnyen. Szinte forró. — Kutya baj — mondta kisvártatva, amint visszaeresztette az asszonyt a párnára. — Egy kicsit be van rúgva. Ez az egész! — Én? — felelte nyögve és haraggal az asszony. — Én vagyok berúgva! ... Az nem igaz, orvos úr. — Nono, — csöndesítette a kedélyes em­ber. — Meglássa, reggelre nem lesz semmi baj. Még egyszer megsimogatta azután az asszony homlokát, az emberrel pedig kezet fo­gott: — Legyen nyugodt. Tényleg reggelre jobban lett az asszony. Elmúlt a gyomorgörcse. • Azonban nem volt annak semmiféle „sze­szes“ állapota. Az történt csupán, hogy Stein­hard Náci a diagnózis megállapításánál nem az asszony ütőerét, hanem a tulajdon pulzusát tapogatta. Homok. Fejérváry Bécsben. A minisztertanácsról csütörtökön közölt tudósításunkban­ már említettük, hogy báró Fe­jérváry Géza miniszterelnöknek Bécsbe kell utaznia, mert a türelmetlenkedő Burgban tőle jelentést kívánnak és neki újabb utasításokat akarnak adni. Báró Fejérváry Géza tényleg ma délután Bécsbe utazott s a király őt holnap külön ki­hallgatáson fogadni fogja. Értesülésünk szerint a helyzet teljesen megfelel annak, amiről csütörtöki bécsi leve­lünk beszámolt. A Burgban meg fogják kérdezni Fejér­­várytól, hogy vállalkozik-e képviselőház nélkül a rendcsinálás taktikájának a folytatására. Ki­­látásba helyezik részére, hogy ha három hónap alatt a hangulatot úgy tudják irányítani, hogy aztán a király programmja részére pártot le­het szerezni, akkor az új választásokat kiírják. Ha erre Fejérváry biztosítékot nyújt, ha azt ígérheti, hogy 60—80 embert szerez, akkor őt kötelezik az új választások kiírására, azzal, hogy ezt a választást aztán már az oktrojálan­­dó új választási törvény alapján egy má­sodik választás követi. Addig az ideig az erőszak politikájának a folytatására kötelezik a Fejér­vár­y-kormányt. A holnapi kihallgatás igen fontos lesz. Mert ha Fejérváry nem vállalkozik, akkor igen rövidesen felmentik és mást neveznek ki arra a célra, hogy a képviselőházat szétkergesse. Kavarodás a pártokban. A pártok között az általános választói jognak aktuálissá vált kérdése, Kossuth Ferenc nyilatkozataival kapcsolatosan élénk mozgal­mat keltett. A néppárt annak a kijelentésére készül s ez a párt lapjában holnap meg is fog jelenni, hogyha Kossuth Ferenc a nyilatkozatot csak mint függetlenségi politikus tette, akkor nem törődnek vele. De ha Kossuth Ferenc ajánlatát, mint a szövetkezett ellenzék elnöke tette, akkor a néppárt kilép a koalícióból. Az általános titkos választói jog ellenesei már azt is hangoztatják, hogy inkább csatla­koznak a 67-esekhez, sőt Tiszánkhoz, csak hogy a tervet megakadályozzák. Erősen számítanak ebben az akcióban az alkotmány­pártra. Báró Grómon Dezső­ felsülése. Már többször szólottunk arról a mozgalomról, amelyet Dem­kó Kálmán után báró Grómon Dezső indított a szabadelvű párt kebelében abból a célból, hogy a haladó­ párt részére híveket szerezzen, még­pedig képviselő híveket, mert a kormánynak a decem­ber 19-iki képviselőházi ülésre legalább is húsz orsz. képviselőre lett volna szüksége. Hogy miért? A vád

Next