Pesti Hírlap, 1906. március (28. évfolyam, 75-90. szám)
1906-03-16 / 75. szám
A____________________________ PESTI HÍRLAP 1906. március 16., péntek. vényre jutottak. E felülirások tehát nem nóvumok és mindenki, aki a nemzeti ellenállás hive, ezeket a felfogásokat vallotta eddig is. De tudni kell, hogy az utóbbi időkben a kormány épen az ellen fejt ki rendkívüli erőszakot, hogy az ily felfogások érvényesülését megakadályozza. Ezért nem lehetetlen, hogy a kormány most már ráveti magát a vezérlő bizottságra és az agitációt minden eszközzel megakadályozza. A vezérlő bizottság egy másik nyilatkozata az országgyűlés összehívásának az elhalasztására vonatkozik s a kormány félhivatalos közleményére reflektál. Az alkotmány nyilt és tudatos megsértését találja ebben és céloz a koronára, oda adresszálván a tiltakozást. Hangoztatja, hogy az alkotmányossággal való nyilt szakítás a trónt és a nemzetet az örvény szélére vezetné. Ki kell emelni, hogy az ülésen, melyen a vezérlő bizottság e határozatokat hozta, gróf Andrássy Gyula elnökölt és hogy Kossuth Ferenc, a vezérlő bizottság hivatalos elnöke, súlyosan beteg. Az a körülmény, hogy hatvanhetes pártból való elnök hirdette ki a határozatokat, külön fontossággal fog hatni a bécsi körökre. Az este egyébként beszélték, hogy a vezérlő bizottságot közelebbről fel fogják oszlatni A választások elhalasztása. A félhivatalos Budapesti Tudósító írja: A lapok nagy része napok óta az új országgyűlés küszöbön álló egybehívásáról, mint befejezett dologról beszél, sőt a választások kiírásának határnapját is megállapítottnak mondja. Ezzel szemben jól értesült helyről azt az értesítést kapjuk, hogy tekintettel az országszerte rendszeresen folytatott lelketlen izgatásokra, melyek egy választási harcnak rendes viszonyok között is élénk, a mai helyzetben pedig egyenesen viharos mozgalmát kiszámíthatlan hőfokra kergetnék, továbbá tekintettel a közrend helyreállítására irányuló minden egyéb szempontnál fontosabb és sürgősebb törekvéseknek ilyen bonyodalmak által való végzetes veszélyeztetésére: a kormány ama nagy felelősség tudatában, mely őt terheli, még nagyon távol áll attól az elhatározástól, melyet neki a lapok imputálnak és a választások kiírását csakis oly esetben és csakis oly időpontban tudná a koronának javasolni, ha és amikor a viszonyok gyökeres javultában politikai garanciákat láthatna arra, hogy az új országgyűlés egybehívása nem jelentené a közrendnek és az állami tekintélynek teljes fölbomlását. Ennél fogva önmaguktól elesnek mindamaz idevágó kombinációk, melyeket a sajtó nyilvánvalóan ama tényhez fűz, hogy a belügyminiszter mostanában a főispánokkal az ország állapotáról beszélgetéseket folytat, mely utóbbiaknak egyetlen célja azonban kizárólag az, hogy a kormány a közhangulat felől tájékozódjék. A vezérlőbizottság ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma délután váratlanul értekezletet tartott, amelyen a beteg Kossuth Ferenc elnök helyett gróf Andrássy Gyula elnökölt. Az értekezleten jelen voltak gróf Andrássy Gyulán kívül gróf Apponyi Albert, Darányi Ignác, gróf Zichy Aladár, Barabás Béla, Justh Gyula, Sághy Gyula, Molnár János, Vázsonyi Vilmos, Gulner Gyula, Bolonyi Géza. Távolmaradásukat kimentették: Thaly Kálmán, Tóth János, gróf Batthyány Tivadar, Hentaller Lajos. A vezérlő-bizottság a következőket teszi közzé: A vezérlő-bizottság figyelmeztet mindenkit, akit illet, hogy minden olyan szerződés, amelyet a törvényes felhatalmazással nem bíró kormány kötött vagy köt, és különösen olyan szerződés, melyhez az országgyűlés hozzájárulása szükséges, .. az államot nem kötelezi és abból folyólag , az állammal szemben semmi követelés nem származhatik. Elvárja a vezérlő-bizottság a magyar pénzintézetek törvénytiszteletétől és hazafiságától azt, hogy az alkotmány kijátszására szolgáló hitelműveletekhez segédkezet nem nyújtanak. Hangsúlyozza továbbá a vezérlőbizottság, hogy újabban némely törvényhatóságba kiküldött és ezentúl is kiküldendő teljhatalmú kormánybiztosok állása törvényen nem alapul és azok törvényes hatalommal nem bírnak, cselekedeteik által senkit jogoktól meg nem foszthatnak, senkit jogokkal föl nem ruházhatnak. A vezérlőbizottság a képviselőház határozatának megfelelőleg figyelmezteti a haza minden polgárát arra, hogy az országgyűlés által meg nem szavazott adót önként megfizetni, vagy az országgyűlés által meg nem ajánlott újoncnak önkéntbelépni, ellenkezik az ország törvényeivel és alkotmányával és ez a jelen körülmé-yények között egyenesen hazafiatlan cselekedet. A vezérlő-bizottságban fel lett olvasva az a félhivatalos jelentés, mely az esti lapokban az orsággyűlés egybehívásáról megjelent, melylyel szemben a vezérlő-bizottság a következő határozatot hozta: A vezérlő-bizottság felháborodással vett tudomást arról a példátlan vakmerőségről, amelylyel a kormány az országgyűlés feloszlatása által, különösen a mai esti lapokban megjelent nyilatkozatban nyílt és célszerűségi szempontok útmutatása szerint eldöntendő kérdésként tárgyalja az országgyűlésnek törvényes határidőn belül való összehívását, holott ez feltétlen alkotmányos kötelesség, melynek megszegése a királyi esküvel megerősített alkotmánynak nyílt és tudatos megsértését jelentené. Az alkotmányos lelkiismeretnek megütközéséhez pedig, — amely az alkotmányos kötelesség megszegésének semminemű indokát sem fogadhatja el, — a legmélyebb erkölcsi felháborodás járul a félhivatalos indokolás kihívó lelkiismeretlensége fölött, mely a törvényekben és alkotmánybiztosítékokban a kormány által végbevitt gázolást a törvényes rend helyreállításának, az alkotmány megvédésére irányuló védelmet pedig bűnös izgatásnak nevezi. A kedélyek izgatottságát hozza fel a nemzet jogai elkobzásának ürügyéül, hogy akaratát, törvényszabta jogát képviselőválasztáson nyilváníthassa, holott még tegnap az országszerte uralkodó külső nyugalmat népünk higgadt törvény tiszteletének és politikai érettségének e fényes bizonyítékát saját politikájának igazolására iparkodott felhasználni,melynek valódi értelmeként felhalmozott valótlanságok tömegéből csak az a gondolat domborodik ki, hogy a kormány akkor fogja a választás elrendelését javaslatba hozni, amikor majd reményt táplál, hogy a választás eredménye az ő akaratának megfelel Mivel pedig e kép az új országgyűlés egybehívását oly feltételhez köti, amelynek bekövetkezését józanul maguk sem hiszik, a nyilvánvaló gyakorlati eredmény csak azlehet, hogy a nemzet beláthatlan ideig törvényes képviselet nélkül maradjon és ellenzés nélkül a hatalom jelenlegi bizlalói önkényének legyen kiszolgáltatva. A nemzetnek nincs olyan szerve, amely az alkotmánya ellen a nemzet nevében törvényes illetékességgel tiltakozhatnék, de a vezérlőbizottság meg van győződve, hogy a közlelkiismeret jóvá fogja hagyni ezt az ő tiltakozását és reméli, hogy e tiltakozás hangja el fog jutni oda, ahol nem akarhatják az alkotmányossággal való nyílt szakítást, mely a trónt és a nemzetet az örvény szélére vezné. Fejérváry Bécsben. Báró Fejérváry Géza — mint a haladó körben beszélik — csak a jövő hét elején fog Bécsbe utazni, hogy a királynak jelentést tegyen és javaslatait előterjeszsze. A szerb tárgyalások. A kereskedelmi tárgyalásokra kiküldött magyar szakelőadók ma ismét Bécsbe mentek, hogy Beszélgetés báró Bánffy Dezsővel. Munkatársunknak ma alkalma volt beszélgetni báró Bánffy Dezsővel a legutóbbi eseményekről és a helyzetről. A beszélgetés a következőleg történt: Nem szándékozik Excellenciád, azokra a támadó cikkekre, melyek a szegedi választókhoz és Kossuth Ferenchez intézett levelei folytán a sajtó különféle orgánumaiban megjelentek, reflektálni? úgy gondolom, nyilatkoztam már rólam.hól olyképen, hogy az ellenem intézett támadásokkal és bírálatokkal szemben polemizálni vagy szóvitába elegyedni nem szándékozom. Nem is hiszem, hogy annak a mai körülmények között közvetlen eredménye legyen. A félrevezetett közhangulat kell, hogy előbb megnyugodjék és a fölfogások tisztáztassanak. Ez azért is szükséges, mert a közönség túlságosan van informálva, mondhatnám szinte félre van vezetve. A vezérlőbizottság a helyzet megoldását a felirat alapján kereste. A király és a vezérlőbizottság között folyt tárgyalások mindig ebben a keretben mozogtak s bár a vezérlőbizottság célt nem ért, azért a maga óhajtásaival sohasem ment túl a feliratban csak általánosságban kifejezésre juttatott törekvéseken. Sajnos azonban, hogy a sajtó és különösen a függetlenségi párt az egész nyarat arra használta fel, hogy a felirat keretein túllépve, úgy a katonai kérdésekben, mint a gazdasági kérdésben szélső és olyan radikális pártprogramm-pontozatok feltételeit állította a közönség elé, melyek tetszetős voltuknál fogva a hangulatot fokozták, de melyek mint a felirat keretein kívüliek, soha a kibontakozási tárgyalások sorozatába belevonva nem voltak. Ilyen hangulat mellett, hogy vállalkozzam én most arra,hacsak még élesebb személyi ellentéteket felidézni nem akarok, miként, hirdessem, hogy az ellenzék egész nyári progírammjában elhagyta a pártok szövetkezésének alapját, vagyis a felirat kívánalmait s ezzel szinte lehetetlenné tette a kibontakozást. Talán egyedül Kossuth Ferenc volt az, aki különböző lapokban megjelent cikkeiben megnyilvánult mérsékletével nem zavarta a felirattal szemben az összhangot. De hát ezeket a mérsékelt cikkeket ő írta, pártja azonban egyebet tett, egyebet hirdetett, egyebet ígért, mint az különben épen most a legközelebb lefolyt órákban is megtörtént, midőn egy napon gróf Apponifi Albert Jászberényben a legszélsőbb álláspontról fújta meg a harci riadót, Kossuth Ferenc pedig vezércikkben szinte szeretném mondani szegedi levelemtenorján szólott. Ily körülmények között nem tehetek mást, mint hallgatok és várom míg a közvéleményben megérlelődik, a minden előítélettől mentes helyes felfogás és a közhangulat keresni fogja az igazságot. Ha azt keresi, meg is fogja találni a feliratban, az én szegedi levelemben és a gróf Andrássy Gyulának utasításul adott pontozatokban, melyek ha szavakban eltérnek is, de érvekben teljesen azonosak. Excellenciád miért nem közölte — mert ezt hibául rójják fel Nagyméltóságodnak a saját pártjával kibontakozási terveit és legutóbbi szegedi választóihoz intézett levelét? Erre a kérdésre csak bizonyos mosollyal felelhetek. Hiszen pártom tagjai a sűrűn tartott pártértekezleteken mindig tájékozást nyertek a vezérlőbizottságban történtekről s azokról a tárgyalásokról, melyek a vezérlőbizottság körében a kibontakozás érdekében folyamatba létettek. Ismerték, de ennél több, egyhangúan mindig helyeselték a kibontakozás kérdésében elfoglalt álláspontomat. Ez mindig a felirat keretén belül mozgott, vagyis az 1867. évi XII. Lc. 11. szakaszának kérdésében, általam és a párt által is elfoglalt álláspont az volt, hogy a vezényszó megállapítása tekintetében a nemzetnek királyával együtt, tehát tör-’ vényhozásilag intézkedési joga van és ha ezzel eddig nem élt, a jövőben élni joga van. A kibontakozás érdekében azonban,amint azt a képviselőházban a felirat tárgyalása alkalmával is kifejezésre juttattam, ez idő szerint politikai okoknál fogva ezen álláspontot érvényesíteni nem indokolt. A megoldást tehát a feliratban kifejezésre jutott keretben kell keresni és pedig olyképen, hogy: „a magyar hadseregnek, mely holnap az osztrák delegátusokkal együtt újra megkezdjék a tárgyalásokat a szerb kiküldöttekkel, a szerb kereskedelmi szerződés dolgában.