Pesti Hírlap, 1906. március (28. évfolyam, 75-90. szám)

1906-03-16 / 75. szám

A____________________________ PESTI HÍRLAP 1906. március 16., péntek. vényre jutottak. E felülirások tehát nem nóvu­mok és mindenki, aki a nemzeti ellenállás hive, ezeket a felfogásokat vallotta eddig is. De tudni kell, hogy az utóbbi időkben a kormány épen az ellen fejt ki rendkívüli erő­szakot, hogy az ily felfogások érvényesülését megakadályozza. Ezért nem lehetetlen, hogy a kormány most már ráveti magát a vezérlő bizottságra és az agitációt minden eszközzel megakadá­lyozza. A vezérlő bizottság egy másik nyilatkoza­ta az országgyűlés összehívásának az elhalasz­tására vonatkozik s a kormány félhivatalos köz­leményére reflektál. Az alkotmány nyilt és tu­datos megsértését találja ebben és céloz a ko­ronára, oda adresszálván a tiltakozást. Han­goztatja, hogy az alkotmányossággal való nyilt szakítás a trónt és a nemzetet az örvény szélére vezetné. Ki kell emelni, hogy az ülésen, melyen a vezérlő bizottság e határozatokat hozta, gróf Andrássy Gyula elnökölt és hogy Kossuth Fe­renc, a vezérlő bizottság hivatalos elnöke, sú­lyosan beteg. Az a körülmény, hogy hatvanhe­tes pártból való elnök hirdette ki a határozato­kat, külön fontossággal fog hatni a bécsi kö­rökre. Az este egyébként beszélték, hogy a vezérlő bizottságot közelebbről fel fogják oszlatni A választások elhalasztása. A félhivatalos Budapesti Tudósító írja: A lapok nagy része napok óta az új országgyű­lés küszöbön álló egybehívásáról, mint befeje­zett dologról beszél, sőt a választások kiírásá­nak­ határnapját is megállapítottnak mondja. Ezzel szemben jól értesült helyről azt az értesítést kapjuk, hogy tekintettel az ország­szerte rendszeresen folytatott lelketlen izgatá­sokra, melyek egy választási harcnak rendes viszonyok között is élénk, a mai helyzetben pe­dig egyenesen viharos mozgalmát kiszámíthat­­lan hőfokra kergetnék, továbbá tekintettel a közrend helyreállítására irányuló minden egyéb szempontnál fontosabb és sürgősebb törekvéseknek ilyen bonyodalmak által való végzetes veszélyeztetésére: a kormány ama nagy felelősség tudatában, mely őt terheli, még na­gyon távol áll attól az elhatározástól, melyet neki a lapok imputálnak és a választások kiírá­sát csakis oly esetben és csakis oly időpontban tudná a koronának javasolni, ha és amikor a viszonyok gyökeres javultában politikai garan­ciákat láthatna arra, hogy az új országgyűlés egybehívása nem jelentené a közrendnek és az állami tekintélynek teljes fölbomlását. Ennél fogva önmaguktól elesnek mind­­amaz idevágó kombinációk, melyeket a sajtó nyilvánvalóan ama tényhez fűz, hogy a belügy­miniszter mostanában a főispánokkal az or­szág állapotáról beszélgetéseket folytat, mely utóbbiaknak egyetlen célja azonban kizárólag az, hogy a kormány a közhangulat felől tájé­kozódjék. A vezérlő­bizottság ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma délután váratlanul értekezletet tartott, amelyen a beteg Kossuth Ferenc elnök helyett gróf Andrássy Gyula elnökölt. Az értekezleten jelen voltak gróf Andrássy Gyulán kívül gróf Apponyi Albert, Dará­nyi Ignác, gróf Zichy Aladár, Barabás Béla, Justh Gyula, Sághy Gyula, Molnár János, Vázsonyi Vil­mos, Gulner Gyula, Bolonyi Géza. Távolmaradásu­kat kimentették: Thaly Kálmán, Tóth János, gróf Batthyány Tivadar, Hentaller Lajos. A vezérlő-bizottság a következőket teszi közzé: A vezérlő-bizottság figyelmeztet min­denkit, akit illet, hogy minden olyan szer­ződés, amelyet a törvényes felhatalmazás­sal nem bíró kormány kötött vagy köt, és különösen olyan szerződés, melyhez az országgyűlés hozzájárulása szükséges, .. az államot nem kötelezi és abból folyólag , az állammal szemben semmi követelés nem származhatik. Elvárja a vezérlő-bizottság a­ magyar pénzintézetek törvénytiszteletétől és hazafi­­ságától azt, hogy az alkotmány kijátszá­sára szolgáló hitelműveletekhez segédkezet nem nyújtanak. Hangsúlyozza továbbá a vezérlő­bizottság, hogy újabban némely törvényhatóságba kiküldött és ezentúl is kiküldendő teljhatalmú kormánybiztosok állása törvényen nem alapul és azok törvé­nyes hatalommal nem bírnak, cselekede­teik által senkit jogoktól meg nem foszthat­nak, senkit jogokkal föl nem ruházhatnak. A vezérlő­bizottság a képviselőház ha­tározatának megfelelőleg figyelmezteti a haza minden polgárát arra, hogy az or­szággyűlés által meg nem szavazott adót önként megfizetni, vagy az országgyűlés által meg nem ajánlott újoncnak önként­­belépni, ellenkezik az ország törvényeivel és alkotmányával és ez a jelen körülmé-­yé­nyek között egyenesen hazafiatlan cseleke­det. A vezérlő-bizottságban fel lett olvasva az a félhivatalos jelentés, mely az esti lapokban az or­­sággyűlés egybehívásáról megjelent, melylyel szem­ben a vezérlő-bizottság a következő határozatot hozta: A vezérlő-bizottság felháborodással vett tudomást arról a példátlan vakmerőségről, amelylyel a kormány az országgyűlés fel­oszlatása által, különösen a mai esti la­pokban megjelent nyilatkozatban nyílt és célszerűségi szempontok útmutatása sze­rint eldöntendő kérdésként tárgyalja az országgyűlésnek törvényes határidőn belül való összehívását, holott ez feltétlen alkot­mányos kötelesség, melynek megszegése a királyi esküvel megerősített alkotmánynak nyílt és tudatos megsértését jelentené. Az alkotmányos lelkiismeretnek megütközésé­hez pedig, — amely az alkotmányos köte­lesség megszegésének semminemű indokát sem fogadhatja el, — a legmélyebb erkölcsi felháborodás járul a félhivatalos indokolás kihívó lelkiismeretlensége fölött, mely a törvényekben és alkotmánybiztosítékokban a kormány által végbevitt gázolást a tör­vényes rend helyreállításának, az alkotmány megvédésére irányuló védelmet pedig bű­nös izgatásnak nevezi. A kedélyek izgatott­ságát hozza fel a nemzet jogai elkobzásá­nak ürügyéül, hogy akaratát, törvényszab­ta jogát képviselőválasztáson nyilváníthas­sa, holott még tegnap az országszerte ural­kodó külső nyugalmat népünk higgadt törvény tiszteletének és politikai érettségé­nek e fényes bizonyítékát saját politikájá­nak igazolására iparkodott felhasználni,­­melynek valódi értelmeként felhalmozott valótlanságok tömegéből csak az a gondo­lat domborodik ki, hogy a kormány akkor fogja a választás elrendelését javaslatba hozni, amikor majd reményt táplál, hogy a választás eredménye az ő akaratának megfelel Mivel pedig e kép az új országgyűlés egybehívását oly feltételhez köti, amelynek bekövetkezését józanul maguk sem hiszik, a nyilvánvaló gyakorlati eredmény csak az­­lehet, hogy a nemzet beláthatlan ideig tör­vényes képviselet nélkül maradjon és ellen­zés nélkül a hatalom jelenlegi bizlalói ön­kényének legyen kiszolgáltatva. A nemzet­nek nincs olyan szerve, amely az alkotmá­nya ellen a nemzet nevében törvényes il­letékességgel tiltakozhatnék, de a vezérlő­bizottság meg van győződve, hogy a köz­­lelkiismeret jóvá fogja hagyni ezt az ő til­takozását és reméli, hogy e tiltakozás hang­ja el fog jutni oda, ahol nem akarhatják az alkotmányossággal való nyílt szakítást, mely a trónt és a nemzetet az örvény szé­lére vez­né. Fejérváry Bécsben. Báró Fejérváry Géza — mint a haladó körben beszélik — csak a jövő hét elején fog Bécsbe utazni, hogy a királynak jelentést te­gyen és javaslatait előterjeszsze. A szerb tárgyalások. A kereskedelmi tárgyalásokra kiküldött ma­gyar szakelőadók ma ismét Bécsbe mentek, hogy Beszélgetés báró Bánffy Dezsővel. Munkatársunknak ma alkalma volt be­szélgetni báró Bánffy Dezsővel a legutóbbi ese­ményekről és a helyzetről. A beszélgetés a következőleg történt: Nem szándékozik Excellenciád, azokra a tá­madó cikkekre, melyek a szegedi választókhoz és Kossuth Ferenchez intézett levelei folytán a sajtó különféle orgánumaiban megjelentek, reflektálni? úgy gondolom, nyilatkoztam már rólam.­­hól olyképen, hogy az ellenem intézett táma­dásokkal és bírálatokkal szemben polemizálni vagy szó­vitába elegyedni nem szándékozom. Nem is hiszem, hogy annak a mai körülmé­nyek között közvetlen eredménye legyen. A félrevezetett közhangulat kell, hogy előbb meg­nyugodjék és a fölfogások tisztáztassanak. Ez azért is szükséges, mert a közönség túlságo­san van informálva, mondhatnám szinte félre van vezetve. A vezérlőbizottság a helyzet megoldását a felirat alapján kereste. A király és a vezérlő­­bizottság között folyt tárgyalások mindig eb­ben a keretben mozogtak s bár a vezérlő­bizottság célt nem ért, azért a maga óhaj­tásaival sohasem ment túl a feliratban csak általánosságban kifejezésre juttatott törekvése­ken. Sajnos azonban, hogy a sajtó és különö­sen a függetlenségi párt az egész nyarat arra használta fel, hogy a felirat keretein túllépve, úgy a katonai kérdésekben, mint a gazdasági kérdésben szélső és olyan radikális pártpro­­gramm-pontozatok feltételeit állította a közön­ség elé, melyek tetszetős voltuknál fogva a han­gulatot fokozták, de melyek mint a felirat kere­tein kívüliek, soha a kibontakozási tárgyalások sorozatába bele­vonva nem voltak. Ilyen hangulat mellett, hogy vállalkozzam én most arra,­­hacsak még élesebb személyi el­lentéteket felidézni nem akarok, miként, hir­dessem, hogy az ellenzék egész nyári prog­­í­rammjában elhagyta a pártok szövetkezésének alapját, vagyis a felirat kívánalmait s ezzel­­ szinte lehetetlenné tette a kibontakozást. Talán egyedül Kossuth Ferenc volt az, aki külön­böző lapokban megjelent cikkeiben megnyilvá­nult mérsékletével nem zavarta a felirattal szemben az összhangot. De hát ezeket a mérsékelt cikkeket ő írta, pártja azonban egyebet tett, egyebet hirdetett, egyebet ígért, mint az különben épen most a legközelebb lefolyt órákban is megtörtént, mi­dőn egy napon gróf Apponifi Albert Jászbe­rényben a legszélsőbb álláspontról fújta meg a harci riadót, Kossuth Ferenc pedig vezércikk­ben szinte szeretném mondani szegedi levelem­­tenorján szólott. Ily körülmények között nem tehetek mást, mint hallgatok és várom míg a közvéleményben megérlelődik, a minden elő­ítélettől mentes helyes felfogás és a közhangu­lat keresni fogja az igazságot. Ha azt keresi, meg is fogja találni a feliratban, az én szegedi levelemben és a gróf Andrássy Gyulának uta­sításul adott pontozatokban, melyek ha szavak­ban eltérnek is, de érvekben teljesen azonosak. Excellenciád miért nem közölte — mert ezt hibául rójják fel Nagyméltóságodnak a saját pártjával kibontakozási terveit és legutóbbi szegedi választóihoz intézett levelét? Erre a kérdésre csak bizonyos mosol­­­lyal felelhetek. Hiszen pártom tagjai a sűrűn tartott pártértekezleteken mindig tájékozást nyertek a vezérlő­bizottságban történtekről s azokról a tárgyalásokról, melyek a vezérlő­bizottság körében a kibontakozás érdekében folyamatba létettek. Ismerték, de ennél több, egyhangúan mindig helyeselték a kibontakozás kérdésében elfoglalt á­lláspontomat. Ez mindig a felirat keretén belül mozgott, vagyis az 1867. évi XII. L­c. 11. szakaszának kérdésében, ál­talam és a párt által is elfoglalt álláspont az volt, hogy a vezényszó megállapítása tekinteté­ben a nemzetnek királyával együtt, tehát tör-’ vényhozásilag intézkedési joga van és ha ezzel eddig nem élt, a jövőben élni joga van. A ki­bontakozás érdekében azonban,a­mint azt a kép­­viselőházban a felirat tárgyalása alkalmával is kifejezésre juttattam, ez idő szerint politikai okoknál fogva ezen álláspontot érvényesíteni nem indokolt. A megoldást tehát a feliratban kifejezésre jutott keretben kell keresni és pedig olyképen, hogy: „a magyar hadseregnek, mely holnap az osztrák delegátusokkal együtt újra meg­kezdjék a tárgyalásokat a szerb kiküldöttekkel, a szerb kereskedelmi szerződés dolgában.

Next