Pesti Hírlap, 1906. április (28. évfolyam, 106-119. szám)
1906-04-17 / 106. szám
A PESTI HÍRLAP 1906. április 17., kedd, amikor a koalíció többségre jutott, azt hangoztattam, hogy át kell vennie a kormányt. Ha a koalíció vezérei 1905. január havában, amikor az én lemondásom után felajánlottam a kormány átvételét, megalakították volna a kabinetet, ma már sokkal meszszebb volnánk. Az uj kormány munkaprogrammját ismerem s amint már kijelentettem, azt hiszem, hogy nekem a leghelyesebb, ha a nyilvános élettől félreállok. A legközelebb elmúlt idők ellentéteinek meg kell szűnni s ez csak az én közreműködésem nélkül történhetik. Az uj kormány programja nagyjában megfelel a szabadelvű párt elveinek, de van egy pontja, amelyet én sohasem támogathatok és ez az általános választói jog jelszava, amelyet én a nemzeti ügy veszedelmének tartok. Nagy szerencse lenne ezt a kérdést kikapcsolni. Erre azonban nincs kilátás. Ezért vonulok én vissza a politikai élettől, ezért oszlik fel a szabadelvű párt. •Egy előkelő politikus, egykor Deák bizalmas barátja, aki hallotta Tisza kijelentéseit, így szólt: Nekünk, öreg liberálisoknak megvan az az elégtételünk, hogy elveink diadalmaskodtak, csak embereink buktak meg. Széll Kálmán: Nagyon örülök a békének, — monda az egykori miniszterelnök — amit én is, mint minden jó hazafi, óhajtottam. A politikai helyzetre vonatkozó nézeteimet szentgotthárdi beszédemben kifejtettem. Királynak és nemzetnek meg kell találniok egymást, ez legyen minden politikus jelszava és Deák Ferenc nagy művének minden követője arra törekedjék, hogy a 67-es alapot megőrizze. — Hiszi-e excellenciád, hogy abéke tartós lesz? — kérdezte a tudósító. __ Akarom remélni, — mondá Széll Kálmán. Uj tagok az alkotmánypártban. Az alkotmánypártba újabban beléptek: Jekkilfalussy Lajos honvédelmi miniszter, (ajánlói dr Wekerle Sándor miniszterelnök és Semsey László), rutt-kai Ráth Péter udvari tanácsos és Massirevits Samu, gróf Lázár István, Ürmössy Mikós és ifj. báró Perényi Zsigmond: Lakoma Wekerle tiszteletére. Csütörtökön, e hó 19-én, este az Országos Kaszinó hosszú éveken át volt igazgatója, dr Wekerle Sándor miniszterelnök tiszteletére lakomát rendez, amelyen a kabinet összes tagjai részt vesznek. Az üdvözlő beszédet a kaszinó nevében Gulner Gyula igazgató fogja Wekerle Sándor miniszterelnökhöz intézni. Báró Fejérváry a kibontakozásról. Báró Fejérváry Géza volt miniszterelnököt egy hírlapíró megintervieválta a kibontakozás ügyében. Beszélgetés közben szóba került az, hogy a koalíciós kormány teljesen szabad kezet kapott, hogy semmiben sincs kötve a Fejérváry-kormány tevékenységeihez, intézkedéseihez, ahhoz a helyzethez, amelyet e rendelkezések támasztottak. __ Mi tagadás — úgymond báró Fejérváry — ebben a tekintetben kétségtelen hézagok vannak a megegyezésben. Azonban őszintén szólhatok, ez volt a béke ára. A koalíció mindjárt eleinte azt a feltételt szabta, hogy a tárgyalások befejezéséig, a mi részünkről semmiféle kinevezés nem fog történni. Ebbe azonnal belementem. Viszont aztán én is két feltételt szabtam. Az első magában foglalta a felmentést a Tisza- és Fejérváry-kormány kormányzati ténykedéseiig való felelősség alól. A második az volt, hogy anyagilag gondoskodjanak az általunk kinevezett tisztviselőkről, akiket, tudom, úgyse tartanak meg és amennyiben joguk van rá, részesítsék őket megfelelő kárpótlásban. Az első feltétel nem okozott nagy nehézségeket. A koalíció elismerte a kormány kényszerű helyzetét, annyiban, hogy elállott attól, hogy bennünket jogi és anyagi felelősség alá vonjanak. De a politikai felelősségről nem mondtak le, fentartották a szabadságot, hogy politikai felelőssé- günkre vonatkozólag elvi határozatot hozzanak az országgyűlésen. A koalíció továbbá kijelentette, hogy csakis a lelépő kormány dolga azokról a tisztviselőkről gondoskodni, akiknek a kineveztetése a koalíció hatalomra jutása előtt történt. Elfogadtam ezt is s erre meglett a béke. E beszélgetéshez kapcsolják azt a hírt, amelyet tegnap hallottunk, hogy tudniillik a Fejérváry-kormány megkezdte embereinek a kártalanítását. Állítólag különböző bankműveletek folytán öt millió korona felett rendelkeznek Fejérváryék, akik ezt az összeget választási célokra gyűjtötték s most az abszolutizmus emberei közt osztják szét. Miniszter-változás. — Az uj honvédelmi miniszter kinevezése. — A hivatalos lap a következő királyi kéziratokat közli: Kedves dr Wekerle! Előterjesztésére Önt a magyar honvédelmi miniszter teendőinek ideiglenes ellátásától ezennel felmentem. Kelt Bécsben, 1906. évi április hó 14-én. Ferenc József s. k. Wekerle Sándor s. k. Kedves Jekelfalussy altábornagy! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére önt, katonai szolgálaton kívüli viszonyba való áthelyezése mellett, magyar honvédelmi miniszteremmé ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1906. évi április hó 14-én. Ferenc József s. k. Wekerle Sándor s. k. császári és apostoli királyi felsége a következő legfelső kéziratot méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani: Kedves Pap altábornagy! Önt magyar honvédelmi miniszteri állásától fölmentvén, számitok további értékes szolgálataira. A szolgálaton kívüli viszonyból, tábornokaim tényleges állományába való áthelyezését elrendelem. Szolgálati rendeltetése utólag fog megállapittatni. Kelt Bécsben, 1906. évi április hó 10-én. Ferenc József s. k. Kristóffy megszólalása. Kristóffy József cikket irt a bécsi Zeit húsvéti számába. Cikkében, amelynek ezt adta címül: „Az uj kormány“, főleg az általános választói jogért aggodalmaskodik, s a Wekerle-kormányt kizárólag a választói jog reformjának szempontjából ítéli meg. „Erre vonatkozólag, — írja Kristóffy — csak anynyit mondhatok, hogy az új kabinet az általános választói jog programmjával alakult meg, sőt mi több, elfogadta a választói reform alapjául azokat a törvényjavaslatokat, amelyet az őszszel közzé is tettem,. Fel kell tennem azokról a férfiakról, akik a Wekerleminisztériumban helyet foglalnak, hogy őszintén, komolyan és minden utógondolat nélkül cselekedtek, amikor ezt a kötelességet elvállalták.“ Kristóffy ezután azt fejtegeti, hogy ez a béke már régen létrejöhetett volna. Az általnos választói jogot jelölte meg az ő németbogsáni programmbeszéde s Apponyi is azt mondotta híres nagybányai beszédében, hogy bizonyos körülmények között hajlandó volna az általános választói jogot azonnal megvalósítani. Ekkor bizonyos pourparlerik indultak meg ily irányban, amelyeket azonban gróf Andrássy Gyula közbeeső missziója félbeszakított. Csak később vette fel az alkudozások fonalát Méray-Horváth Károly. A Wekerle-kormánynak nincs egyéb feladata, mint az általános választói jog törvényerőre emelése. „Az eszme, amelyet én képviseltem —mondja Kristóffy —, ily módon győzedelmeskedett. Végül fogadalmat tesz, hogy ő továbbra is harcolni fog az általános választói jog győzelméért. A törvényhatóságok és a béke. Egy új főispán fogadtatása. Szinte szokatlanul hangzik: Újvidéken éljenzéssel és igaz lelkesedéssel fogadta a polgárság Bálla Zoltánt, az új főispánt. Szombaton este a függetlenségi párt a Kossuth-nótát énekelve vonult a pályaudvarhoz. Bálla főispánt a kocsiról leemelték és vállaikon vitték a perronra, ahol Szalay Lajos polgármesternek meghatottan mondott köszönetet a lelkes fogadtatásért. Virág plébános a főispánt a törvényhatóság nevében üdvözölte. A menet a városba zeneszó mellett történt és a főispán mellett Szalay polgármester foglalt helyet. A főispán kocsijából kifogták a lovakat és a polgárok maguk húzták a kocsit. Törvényes rend Tornán. Április 12-én Tornán is helyreállott a törvények uralma: a szolgabirói hivatalt elfoglalták a törvényes tisztviselők. Mikor az átvételre vonatkozó belügyminiszteri távirati rendelet köztudomású lett, nagy öröm szállta meg a lakosságot. A várost fellobogózták. Délután zászlós és tulipános deputácció ment Slidvég-Ardóra, onnan kisérték be Gedeon Aladár főszolgabírót, ki Péchy Gábor tb. főszolgabíró és Zabrácky József szolgabiróval felvonult a megyeház hivatalos helyiségébe. Az ott váró hölgyek három tisztviselőnek nemzeti szalaggal átkötött pálmaágat nyújtottak át a nagy nap emlékére. A hivatal átadása után Bánfalvy helyettes főszolgabíró eltávozott a hivatal helyiségéből, azonban a szemközt levő lakásáig nem mert elmenni, mert félt a nép inzultusától. Midőn ezt a tisztviselők megtudták, Zabrácky József szolgabiró lement hozzá és biztosította őt, hogy bántódása nem lesz és az összegyűltek sorfala között kisérte át lakásáig. A nagyheti ájtatosságok miatt a hálaadó istentiszteletet csak ünnep után tartják meg, mikor újabb ünnepeltetésben részesítik a tántoríthatatlanul, igaz, hazafias tisztviselő löket. A turóci megyefőnök lemondása Alsókabinból táviratozzák, hogy Kőcsön Lajos, Turóc vármegye főispánja, április 11-én lemondott állásáról. A nagyváradi szabadelvű párt feloszlása. A nagyváradi szabadelvű párt hétfőn délelőtt tartotta utolsó közgyűlését a Kereskedelmi Csarnok nagytermében. A közgyűlés egyetlen tárgya a párt feloszlása iránti határozathozatal volt. Dr Hoványi Géza pártelnök indítványára a párt elhatározta, hogy a politikai helyzet kényszerítő hatása alatt feloszlik, de politikai elvei tartalmát, a 67-es alap védelmét és a szabadelvű eszmék fejlesztését, továbbra is feltartják a párt tagjai. A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött gr. Tisza Istvánnak. Választási mozaiknak. A fővárosban. Szterényi államtitkár jelölése. A főváros ötödik kerületének választói vasárnap délelőtt 11 órakor renkívül népes értekezletet tartottak a vigadóban, amelyen a kerület képviselőjéül Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárt jelölték. A megjelentek közt voltak Hatvany-Deutsch Sándor, Kohner Ágost, Majorossy Géza, dr Lichtenberg Kornél, Elek Pál lovag Faik Zsigmond, Czettel Gyula, Mezey Gyula, Frischmann J. R., Pollák ülés Geiger B. Zsigmond, Visontai Soma, Bischitz Lajos, dr Rosenberg Gyula, Bruszt Dávid, Guttmann Ádám, Jelinek Henrik stb. Elnökké Hatvany-Deutsch Sándor javaslatára dr Chorin Ferenc főrendiházi tagot, jegyzővé pedig Reich Ferencet választották meg. Dr Chorin Ferenc elnök az értekezletet a következő beszéddel nyitotta meg: T. uraim! Midőn iántam tanúsított bizalmukért hálás köszönetet mondok, elnökké történt megválasztásomat főleg annak tulajdonítom, hogy hosszú politikai pályámon követett meggyőződésem szükségképp azok táborába vezetett, akik a közeli múltban az alkotmány integritásáért szálltak síkra, szembehelyezkedtem azzal a rendszerrel, mely alkotmányunkat megtámadta, a törvény uralmába vetett hitet megingatta, veszélyeztette azon alapokat, melyeken nemzeti kultúránk és gazdasági fejlődésünk eddig felépült. (Helyes éljenzés.) Mert az, uraim, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nemzetünknek nemcsak nagy eszményei, hanem öszszes gazdasági érdekei is egybeforrvak, a magyar alkotmánynyal, és hogy különben a magyar ipar és kereskedelem eddigi, habár ki nem elégítő fejlődése azon szívós küzdelmünk eredménye, melyet a lefolyt 30 esztendő alatt kormány törvényhozás és vállalkozás együtt folytattak a ránk nehezedő túlerős osztrák versenynyel szemben. Az a veszély, mely alkotmányunkat fenyegette, elmúlt, a jog uralma helyreállt, a nemzet megkönyebbülten lélegzik fel és ujjongva fogadja azokat a férfiakat, akik a törvénytelenség elleni küzdelemben vezérek voltak s kik ma a kormány élén vannak. (Éljenzés.) S mi, t. uraim, akik a főváros kereskedelme és ipara gyúpontjának polgárai vagyunk, mi különítsük-e el magunkat a nemzet e nagy felbuzdulásától, hidegen álljunk szemben azon nagy áramlattal, amely a nemzet millióinak meggyőződéséből fakadt s oly színben tűnjünk-e fel, mintha, minket a nemzeti áramlat erős vérkeringése át nem hatna? Avagy uraim, teljes szolidaritást vállalva a nemzet törekvéseivel, vegyük ki a jövendő munkának reánk eső részét? Erre a kérdésre válaszolni kell, igen, uraim, s az önök hazafias érzése már válaszolt azzal, hogy szakítva a múlt tradícióival, szakítva esetleg baráti érzelmekkel, melyekkel az általam is nagyrabecsült volt képviselő iránt viseltettek, szembeszállva azokkal a nevetséges jelszavakkal, amelyekkel a kerület polgárait érdekcsoportokra akarják osztani, oly férfiút tüntettek ki bizalmukkal, kinek neve össze van forrva a magyar ipar és kereskedelem fejlődésével, önállósítási törekvésével. E férfiú neve: Szterényi József (Hosszantartó éljenzés), Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek államtitkára. (Megújuló éljenzés.) Szterényi József érdemeinek felsorolásával foglalkozni felesleges, mert neve maga egy programm. (Igaz! Úgy van!) Évek óta központja és mozgatója minden ipari és kereskedelmi törekvésnek. Az ő működését önökkel ismertetni igazán kicsinylése volna ezen előkelő választókerület intelligens polgárságának. A múlt választás eredménye kétségtelenül igazolta a nemzet akaratát és elhatározását gazdasági életének független berendezés iránt. (Igaz! Úgy van!) Csodálatos, hogy a hatalmas eszmeáramlat nem az ipar és kereskedelem impériumából, a fővárosból, hanem inkább a mezőgazdasággal foglalkozók kerületeiből indult ki. Ott— sajnos — a folyton tartó kivándorlás és néptelenedés, hamarább, mint a központban, érlelte azon meggyőződést, hogy gazdasági erőforrásaink erősbítése különösen a nemzeti ipar és ke-