Pesti Hírlap, 1906. május (28. évfolyam, 134-149. szám)

1906-05-16 / 134. szám

4 nyolcat a pesti tudomány­egyetemen 1800—64-ig. Egy ideig gróf Andrássy Manó házában nevelői volt, a joggyakorlati éveket a királyi Curiánál, ügyvédek­nél és orvosi törvényszéknél töltvén, 1868-ban dok­torrá avattatott s ugyanekkor ügyvédi vizsgát tett. Ezután Késmárkon volt ügyvéd, 1873-ban birónak nevezték ki a tornai törvényszéknél, ennek megszűn­tével 1877-ben a kassai törvényszéknél, ahonnan 1881-ben pótbiróként a budapesti királyi Ítélőtáblá­hoz került. Rendes bíróvá 1886-ban nevezték ki és mint ilyet 1889-ben törvényelőkészítési teendők tel­jesítésére és a telekkönyvi betétek szerkesztése fölött főfelügyelet gyakorlása végett osztották be az igaz­­ságügyminiszteriumhoz, ahol 1891-ben curiai bíróvá történt kineveztetése után is mindeddig működött. Tagja az ügyvédi, a bírói vizsga és a jogi államvizs­ga bizottságainak. Irodalmi működése: A végrehaj­tási törvény magyarázata, Telekkönyvi rendeletek. A Ráth-féle jegyzetes törvénytárban 1886. óta kom­mentálja az igazságügyekre vonatkozó törvénycikke­ket. Ezenfelül szaklapokban, nemkülönben politi­kai lapokban több százra menő cikke jelent meg. Imling Konrádot kedden délben fél egy órakor mutatta be ünnepiesen Günther Antal politikai ál­lamtitkár az igazságügyminisztérium tisztviselői karának. A tisztikar nevében Kiss Gyula miniszteri tanácsos biztosította az új államtitkárt egykori kol­légáinak tiszteletéről és ragaszkodásáról, mire Im­ling Konrád adminisztratív államtitkár szíves sza­vakban köszönte meg a rokonérzés e megnyilatkozá­sát és kérte a maga működése részére a hivatalnoki kar támogatását. A törvényhatóságok és a béke, Arad megye és Arad főispánjának beiktatása. Aradról jelentik: Arad megye és Arad város kedden nagy fénynyel iktatta be gr. Károlyi Gyula fő­ispánt. A beiktatási ünnepélyen képviselve volt Te­­mesmegye és Temesvár városa, Csanád-, Hunyad-, Krassó-Szörény-, Békés- és Szatmármegyék tör­vényhatóságai. A vendégek sorában gróf Károlyi István orsz. képviselő is megjelent. A mácsai kas­télyából négyesfogaton jövő főispánt nagy bandé­rium és számos kocsi fogadta. A városban felállí­tott impozáns diadalkapunál Instítorisz Kálmán polgármester üdvözölte a főispánt, ki meghatva kö­szönte meg a fogadtatást. A minoriták templomá­ban ünnepi mise volt, amelyet Csák rendfőnök szol­gáltatott. Arad megye beiktató közgyűlését Dalnoki Nagy Lajos alispán nyitotta meg, mire Urbán Iván volt főispán vezetésével küldöttség ment gróf Ká­rolyiért. A főispánt megjelenésekor zajos éljenzés­sel fogadták és a törvényhatóság nevében Schill Jó­zsef főjegyző üdvözölte, mire a főispán megtartotta székfoglalóját. Megköszönte az előlegezett bizalmat és a fényes fogadtatást és tudja, hogy ennek leg­kisebb része szól személyének, mert az annak szól, hogy a bukott rendszer helyébe alkotmányos idők tértek vissza. Politikai programmot nem ad, de hangsúlyozni kívánja, hogy ő az országos függet­lenségi és 48-as párt tagja, (Lelkes taps.) s kineve­zése ennek határozott kifejezésével történt. De ma nem azt kell keresnünk, ami­­szétválaszt, hanem azt, ami összeforraszt. A kormány a katonai kérdé­sek félretételével záros határidőre kötött program­­mot­ vállal a népjogok kiterjesztése, az alkotmány megerősítése és biztosítása iránt s ebben kell őt minden pártnak támogatni. Közgyűlés után a főis­pán a társtörvényhatóságokat fogadta, amelyeknek küldöttsége élén Bábry Sándor békés megyei főispán üdvözölte. Arad város beiktató közgyűlését Inszítorisz Kálmán polgármester nyitotta meg, mire Nagy Sán­dor orsz. képviselő vezetésével küldöttség ment a­­főispánért, akit megérkezésekor lelkes éljenzéssel fogadtak és a törvényhatóság nevében Kádas fő­jegyző üdvözölte. A főispán székfoglaló beszédében hangsúlyozta, hogy azon ipari és gazdasági alkotá­sok között, amelyekre a kormány vállalkozott, Aradnak az elsők között kell kivennie a részét. Egész erejével azon lesz, hogy Arad az ország kereskedel­mi gócpontja legyen. Ezután Barabás Béla tartott beszédet, kiemelve, hogy ő, aki hetekkel ezelőtt a ki­bontakozás szálait egy időre kezébe vette, ennek egyik gyümölcsét látja abban, hogy Aradnak füg­getlenségi főispánja van. Új korszakba jutottunk, ne kutassuk, hogy mit kaptunk vagy mit nem kap­tunk, de azt, amit veszítettünk volna, ha ez nem következik be. Közgyűlés után a városi küldöttségek hosszú sora tisztelgett a főispánnál. Délután­ a­­Fe­hér Kereszt-szállóban társasebéd volt. A város zászlódíszt öltött. A sárosi főispán beiktatása. Eperjesről jelentik: Semsey Boldizsár sárosi főispán beiktatása kedden ment végbe nagy ünne­piességek között. A főispán reggel kilenc órakor Bu­dapestről érkezett és a megye határában Pillér De­zső főszolgabíró, az eperjesi vasúti állomásnál Krau­­zell Aladár polgármester számos és előkelő, közönség élén fogadta. A főispán a fellobogózott városon át a kath. templomba hajtatott, ahol ünnepi mise volt. A megyeházán Tahy József alispán és Korányi­­Já­nos bártfai­ főesperes üdvözölte a főispánt, mire­­a főispán letette az esküt és székfoglalóját tartotta. Közgyűlés után a főispán az összes hatóságok és intézetek tisztelgését fogadta. Délben 300 teritékű bankett volt. Aze­ungi főispán beiktatása. Ungvárról jelentik: Gróf Sztáray Gábor főis­pán beiktatása nagy lelkesedés mellett kedden ment végbe. A róm. kath. templomban ünnepi mise volt, amelyen a hatóságok, testületek és intézetek megje­lentek. A beiktató közgyűlést Lőrinczy Jenő alis­pán nyitotta meg, akinek indítványára Birczák Gyu­la püspök vezetésével küldöttség hívta meg a főis­pánt a közgyűlési terembe, akit lelkes éljenzés foga­dott. A főispánt eskütétele után Bánóczy Béla fő­jegyző üdvözölte a törvényhatóság nevében. A fő­ispán válaszában biztosította a közgyűlést, hogy a vármegye minden jogos és méltányos követeléseinek bű őze lesz a vármegyében és szószólója a kormány­nál. A közgyűlés berekesztése után a küldöttségeket fogadta. A zalai főispán beiktatása. Zalaegerszegről jelentik: Zala vármegye tör­vényhatósága kedden délelőtt iktatta be új főispán­ját, gróf Batthyány Pált. A beiktatást a reggel 9 órakor a zalaegerszegi róm. kath. templomban tar­tott hálaadó istentisztelet nyitotta meg. Ezután kö­vetkezett a megyei törvényhatósági bizottság köz­gyűlése a megyeházán. Árvay Lajos alispán-helyet­tes főjegyző megnyitotta a közgyűlést. Azután kül­döttség indult a főispánért, akit belépésekor zajos ovációkban részesítettek. A főispán azután letette az esküt, majd elmondotta székfoglaló beszédét, amelyet a közgyűlés lelkesedéssel fogadott. A megyebizott­sági tagok nevében Bosnyák Géza üdvözölte a főis­pánt, aki a közgyűlés után számos küldöttséget fo­gadott. Délután 300 terítékű bankett volt. Főispán-beiktatás Selmecbányán­. Selmecbányáról jelentik: Kedden iktatta be Selmecbánya közönsége Lits Gyula új főispánt. A határnál hosszú kocsisor, és lovasbandérium ki­sérte a főispánt a városon át lakására. A beik­tató ünnepélyen Szitnyay József polgármester üd­vözölte a főispánt. Az eskü letétele és a főispánt beköszönte után Vörös Ferenc tb. főjegyző mon­dott a közönség nevében ünnepi beszédet. Este a főispán tiszteletére bankett volt. A torontáli főispánválság. Nagybecskerékről írják nekünk: .A hosszasan elnyúló főispánválság miatt az egész vármegyében nagy a konsternáció. Különös, hogy mig az egész országban a tisztítás munkája van folyamatban, — Toron­tálig, — ahol pedig legnagyobb reá a szük­ség, — a Reprő még el nem ért. Innen van, hogy a haladópárti főispán és alispán, és ezek nyomában a szolgabirák és jegyzők, — nem is „láthatatlan“ kezekkel, olyan irányban működnek, hogy a kerüle­teket a „pártonkivüli“ haladópárti konc­esek kezei­be juttatják. Amikor tetőfokát érte Kristóffyék­­ha­­talmaskodása, — akkor sem volt Torontálban olyan „víg“ az élet, mint mostanában. Akik évek óta a korrupt rendszer letörésén fáradoztak, és akik két év óta lankadatlanul a nemzeti küzdelmet szolgál­ják, azok most egyszerűen gúny tárgyai. Gúny tár­gyai a haladók részéről, akik a Dellimanich által „kinevezett“ váasztmányi tagok „renitenskedése“ folytán és az új rendszer nagy szégyenére, válasz­tási elnökök és hasonló politikai bizalmi férfiak sze­repeiben duslakodnak. Furcsa világ, hogy fönt a koalíció kormányoz, a Torontálban pedig a ha­­ladópártiak grasszálnak. Mindezt pedig annak kö­szönhetjük, hogy a régi alakok elmozdítása és az­­ új főispán kinevezése annyira késik. Pedig nagy kár ez a koalíciós többségre és nagy kár magára a kormányra is! Mindinkább elhiszik, hogy a rend­szerváltozás Torontálban elmarad, és hogy kecses női kezek fonják részünkre az abszolutizmus háló­ját. Ha ez így találna lenni, akkor attól tartunk, hogy innen indul ki a legelső mozgalom, mely a koalíciós kormány iránt bizalmatlanságot fog hir­detni. Ha a kormánynak becsületes a szándéka, akkor Andrássy nem fog olyan befolyásoknak en­gedni, amelyek csak a régi állapotot szeretnék fenntartani. Torontálban 82 olyan­­ birtokos van, akinek ezer holdnál nagyobb a földbirtoka. Hova jutnánk, ha mindezeket és birtokaik arányában le­­szavaztatnák, hogy ők kit akarnak főispánnak. A leendő főispán személyét nem szabad a kormány­nak úgy keresnie, hogy előbb a nagybirtokosok vé­leményét kérje ki. Hiszen épen ezek a birtokos urak szították az elégületlenséget megyénkben, okozták a szocializmust és növelték a nemzetiségek erejét. A nagybirtokosokat mellőzni kell, ha paci­­fikálni akarnak. Mert a nép mindjárt kezdettől gyanúst lát abban, akit az uraságok portálnak. Van Torontálban még elég férfi, aki képes lenne a me­gyét pacifikálni. Erélyes, múlttal bíró ember kell itt a főispáni állásra. A forgalomba került nevek között ilyenek is akadnak. De végzetes hiba, egyes birtokosok szavára túl sokat adni, mert ez kezdet­től fogva elégületlenséget visz be táborunkba, pe­dig már eléggé égünk a dühtől! — A kormány­ ne késlekedjék, ha a­­rendszerváltozásról akar tanúsá­got tenni, hanem a birtokosok meghallgatása nél­kül az orsz. képviselőktől kérdezze, ki volna leg­inkább alkalmas, hogy rendet csináljon!­­• De Mi­nek hamar kell történnie! A zólyomi főispán beiktatása. Besztercebányáról jelentik. Kedden iktatták be Osztroluczky Miklóst Zólyom vármegye főispá­ni székébe. A beiktatás alkalmából a város lobogó­­díszt öltött. Osztroluczky főispán hétfőn este tíz órakor érkezett meg Besztercebányára, ahol az ál­lomáson Csesznák Gyula polgármester üdvözölte a város közönsége nevében. A főispán innét a fo­gadására megjelentekkel együtt a vármegyehá­zára vonult, ahol a tisztikar üdvözlését fogadta. Az installáló közgyűlés kedden délelőtt tíz órakor kezdődött. A közgyűlés K­épássy Mihály al­ispán nyitotta meg. A főispán az eskü letétele után megtartotta székfoglalóját, amelyben hang­súlyozta, hogy programmja megegyezik a nemzeti kormány programjajával. A magyar állameszme érdekében tőle telhetőleg mindent el fog követni, hogy Zólyom vármegyében a pánszlávo­k soha ura­lomra ne jussanak. A törvényhatóság nevében Bar­tik Ödön képviselő biztosította az új főispánt a megye közönségének bizalmáról. A bizottsági ta­gok közül Baka Péter lelkész üdvözölte meg a fő­ispánt, aki a közgyűlés után küldöttségeket foga­dott.­ A katholikus legényegyesületben Osztrolucz­.­ky főispán tiszteletére délben bankett volt. Megsemmisített közgyűlési határozat. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésén több megyei bizottsági tag indítványára elhatározta, hogy azoknak a tiszt­viselőknek és bizottsági tagoknak nevét, akik Cse­resnyés János volt megyefőnököt hivatalában támo­gatták, a közgyűlési terem falában elhelyezendő márványtáblán megörökíti és kipellengérezi. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a közgyűlés jegy­zőkönyvének erre vonatkozó pontját megsemmisí­­tette azzal a mego­kolással, hogy az ilyen eljárás nem méltó a törvényhatóság tekintélyéhez, amely a régi tisztviselők visszahelyezésével és a főispán által ki­nevezett hivatalnokok elbocsátásával teljes elégté­­­telt nyert. A borsodi főispánság ügye. Miskolci tudósítónk Írja: Az új borsodi főis­pán kinevezése, a múltkor felhozott személyi kérdé­seken kívül bizonyos politikai okok miatt is késik. A legutóbbi választáson az egész vármegyében a füg­getlenségi párt győzött, aminek az emlékét ■ ak­ként örökítik meg, hogy az országgyűlés megnyitásá­nak napján a vármegyeházára ,,1848“ felírással el­látott fehér selyem zászlót tűznek ki s ezt a tényt jegyzőkönyvileg is megörökítik, így állván a dolog, mi sem természetesebb, minthogy az új rendszernek­­ megfelelő új embert, tehát függetlenségit kívánnak főispánnak is, kívánják pedig ezt úgy a Kossuth­­párti képviselők, valamint a megye egész közönsége. A függetlenségi főispánjelölt ez idő szerint Majthé-­ nyi Ádám, a mezőkövesdi kerület orsz. képvi­selője. Igen ám, de ennek ellenére nagyon is előtér­be van tolva a főispánjelöltnek az alkotmánypárti­ Bárczay László is, ki kir. kamarás és borsodi nagy­­birtokos, és pedig azért, mert az ő személyével vé­lik a talajt vesztett borsodi 67-es pártot feltámasz­tani és újra szereplő erőre emelni. E célzat leghí­vebb istápolója báró Vay Elemér volt főispán, ki sem önmaga, sem öcscse, gróf dr Haller József mis­kolci központi járási főszolgabíró számára a főispán­sá­got nem látván elnyerhetőnek, azt a­ kormány al­kotmánypárti tagjainál a fenti politikai célzatok révén szeretné rokona, Bárczay Lászlóra átru­házni. S e célból, amint az itteni és teljesen meg­bízható helyről értesültem, úgy gróf Andrássy bel­ügyminiszternél valamint államtitkára, gróf Hadik Jánosnál is úgy magyarázták a volt 67-esek és élü­­ü­kön báró Vay Elemér Volt főispán a borsodi politi­kai helyzetet, hogy a 67. itt újra életképes lenne, egy azt istápoló főispánnal, aki új bátorságot öntve beléjök, a mostani megfélemlítés alól felszabadítaná a számban és súlyban is még mindig tekintélyes és értékes híveket. Az igaz, hogy ez csak főispáni kor­tesálom, az is meglehet, hogy e sorokat különféle­képpen le-, fel- és megtagadják, de a tények mégis ezek. Gróf Andrássyt és gróf Hadikot, — hír szerint — sikerült a tervnek megnyerni. . így állván a dolog, egészen biztosan írhatom,­ hogy az országgyűlés megnyíltáig a borsodi főispáni kinevezésből aligha lesz valami, mert gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ezt az időt és alkalmat véli a legkedvezőbbnek arra, hogy a maga képviselőivel személyesen és egyetemlegesen konferáltatván, a fő­ispánság kérdését eldöntse. Mindenesetre feljegy­zésre méltó dolog, hogy még manapság is mennyi bajjal jár az „igazság“ kiosztása és megtalálása is. PESTI HÍRLAP 1906. május 16., szerda.

Next