Pesti Hírlap, 1906. június (28. évfolyam, 150-163. szám)

1906-06-01 / 150. szám

1906. junius 1., péntek. A PESTI HÍRLAP helyzet a mostani kormány részére bizalmat szerzett s a többség megbizik abban, hogy ez a kormány a rossz szerződések dacára is képes lesz gondozni az ország érdekeit. A javaslathoz ma este már a függetlenségi párt is, a parlament legnagyobb pártja, hozzá­járult s a kormány illetékes tagjainak jelenlété­ben elfogadta a javaslatot. Ezt a tényt, a képen lehet akceptálni, hogy a kereskedelmi szerződések ratifikálása teljesen biztosítva van s ha a külföldön hitelképessé­günk iránt akár mesterséges módon előkészí­tett kétségek mutatkoztak még, hát ezeknek most véglegesen meg kell szűnniök. * Holnap, pénteken, a képviselőház meg­kezdi az indemnitás tárgyalását. A kormány arra számít, amit "W­ekerle a javaslat benyúj­tása alkalmával ki is fejezett, hogy az indemni­­­­tást a képviselőház egy nap alatt letárgyalja és­­ megszavazza. A pártok vezetői is eképen adtak instrukciókat a párttagoknak, akiknek esetleg­­ beszélő kedvük lett volna. A képviselőházi ta­­­­nácskozó terem helyett a pártkör termében ad­tak módot nekik, hogy beszélő hajlandóságukat kielégítsék. A függetlenségi pártkörben a szó­­­­nokok tucatjával jelentkeztek a ma esti értekez­leten. Jelentőségében nyert az értekezlet és par­lamenti szint és hatást szerzett az által, hogy nemcsak a függetlenségi miniszterek voltak je­len, hanem ott volt Wekerle Sándor miniszter­­elnök és Jekelfalussy Lajos honvédelmi minisz­­­­ter is, a miniszterelnök az indemnitást, a hon­védelmi miniszter az újoncjavaslatot képvisel­vén. Tehát minden megjegyzés, minden kifogás és kritika eljuthatott az illetékes helyihez s a szónokok csupán csak a nyilvánosságot nélkü­­­­lözték. Rendbe is hozták nemcsak az indemnitást, hanem az újoncozást és a kereskedelmi szerző­désekre vonatkozó javaslat dolgát is. Nem kell attól félni, hogy a többségi pártok részéről a javaslatok leggyorsabb elintézését bármily kis mértékben is akadályozzák. Ellenben a nemze­tiségiek közül többen készülnek felszólalásokra azzal a célzattal, hogy a vitát legalább szom­batra kinyújtsák. Valószínű azonban, hogy e törekvést sikerülni fog megakadályozni. A függetlenségi párt belső szenzációja megszűnt. Szatmári Mórnak a delegációból tör­tént kibuktatását Kossuth Ferenc a pártértekez­let napirendje előtt tett nyilatkozatával orvo­solta. Az érdekességekhez tartozott az a hír is, hogy a függetlenségi Olay Lajos a Fejérváry­­kormány vád alá helyezése dolgában pótindít­­ványt akart tenni. Ez indítvány szerint Olay Lajos azt kívánta volna, hogy ne csak a Fejér­vár­y-kormány volt minisztertagjait helyezzék vád alá, hanem az államtitkárokat is, így Szte­­rényi József államtitkár is ama bajba kerülhet­ne, hogy vád alá helyezzék. Amint Kossuth Ferenc ezt a­­hírt meghal­lotta, nyomban hivatta Olay Lajost és rábírta, hogy leszereljen. Olay Lajos a pártfegyelem folytán az előterjesztéséről lemondott. Nevezetesebb dolog ma nem történt. A kormány azt tervezi, hogy július 15-éig nem­csak a kész javaslatokat tárgyalják le, hanem a költségvetést is. Akkor aztán következhetik hat heti nyári szünet, esetleg arató­sztrájkkal élén­kítve. De azt még föl kell jegyezni, hogy a mai nap folyamán olyan jelenséget lehetett tapasz­talni, mintha a képviselő urak már­is kimerül­tek volna. Tudniillik mára volt összehíva és kihir­detve a felirati bizottság alakuló ülése. De a meghívásra a bizottság tagjai közül csak ket­­ten-hárman jelentek meg s igy az alakulást el kellett halasztani. A kereskedelmi szerződések. — A közgazdasági bizottság ülése. A képviselőt tsz közgazdasági bizottsága csü­törtökön délelőtt 9 órakor gróf Batthyány Tivadar elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kormány kép­viseletében Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter és Szte­­rényi József államtitkár, a földmivelésügyi minisz­ter képviseletében Roth Lóránd osztálytanácsos vet­tek részt. Tárgyalás alá került a kereskedelmi mi­niszter törvényjavaslata, a gazdasági és kereskedel­mi viszonyok rendezéséről. Gróf Batthyány Tivadar elnök az ülést megnyitván, mindenekelőtt meleg szavakkal emlé­kezik meg a közgazdasági bizottságnak hosszú időn keresztül buzgó és lelkes elnökéről, gróf Andrássy Tivadarról, aki a múlt évben, fájdalom, nagyon is korán, mint a nemzeti küzdelem egyik mártirja, elhunyt. Fölkéri ezután Földes Béla előadót, hogy a javaslatot ismertesse. Földes Béla előadó utal arra, hogy az előző kormány az állami életnek talán egyik ágában sem járt el oly rendkívüli vakmerőséggel, mint a gazda­sági kérdések, nevezetesen a kereskedelmi szerződé­sek terén. A nemzetnek nem volt alkalma ezekhez a kérdésekhez, amelyeknek rendezése pedig minden egyes állampolgárnak úgyszólván mindennapi érde­keibe vág, — hozzászólhatni, úgy­hogy a nemzet akarata nem is érvényesült azzal a súlylyal, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a nemzet érdekei hathatós védelemben részesülhessenek. Az előző kor­mány bizonyos tényleges állapotokat teremtett, a­melyek előtt szemet hunyni nem lehet. Most az a feladat, hogy a tényleges állapotból átmenjünk a jogi állapotba. A leghelyesebb forma erre az volna, ha az összes, tényleg megkötött nemzetközi szerző­dések letárgyalta­tnának. A törvényjavaslatnak nem is célja, hogy ezt megakadályozza, mivel azon­ban a helyzet gyors intézkedést igényel, ezt más­ként megtenni nem lehet, mint úgy, hogy a törvény­­hozás felhatalmazza a kormányt a kötött szerződé­sek érvényben tartására. Szaló ezután részletesen ismerteti a javaslat tartalmát és elismeréssel emlé­kezik meg arról, hogy a tarifakérdésben a kormány megvalósította a nemzet egy régi óhaját és jogi ál­lapotot teremtett. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Nagy Ferenc némi aggodalmakat táplál a szóbanforgó javaslattal szemben. A törvényhozás­nak a javaslat megszavazásával felhatalmazást kell adni oly szerződések életbeléptetésére, amelyeknek tartalmát nem is ismeri. Talán nem kellett volna okvetlenül ezen módhoz folyamodni amely szerint a kormány elődjének intézkedését úgyszólván csak saját girójával látja el. Hisz a szerződések be van­nak terjesztve és letárgyalásuknak mi sem állja út­ját. Ha jók a szerződések, siettetett tempóban el lehet azokat fogadni; ha rosszak, akkor életbelép­tetésükre felhatalmazást nem szabad adni. Ilyfor­­mán a javaslat megszavazása tulajdonképpen igen jelentékeny bizalmi nyilatkozat a kormánynyal szemben, de mivel szóló bizalommal van a kormány iránt, kész a javaslatot elfogadni. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter kö­szöni az előtte szóló bizalmát, szeretné azonban meggyőzni őt arról, hogy a kormány által kötött el­járás helyes is volt. A kormánynak és a törvény­­hozásnak első kötelessége az országot kivezetni a törvényen kívüli állapotból minden kérdésben. Erre két mód van. Az egyik az, hogy a törvényhozás a szerződéseket mind letárgyalja, de ez igen sok időt, heteket venne igénybe. A másik mód az, amelyet a­­ kormány követ a tárgyalás alatt levő javaslatban,­­ amelyben igyekszik mielőbb törvényes alapot adni a létező állapotoknak. Hogy a kormány az előző kor­mány intézkedéseit saját girójával látná el, az ha­tározottan tévedés, ellenkezőleg a javaslat indokolá­sa határozottan törvényteleneknek jelenti ki az előző kormány intézkedéseit. Amiről szó van, az tisztán a létező törvényes alappal nem bíró állapo­toknak törvényes alappal való ellátása. Ez a mód, igaz, nem szokásos, de hiszen nem volt szokásos — hála Istennek — az sem, ami e kérdések te­rén az előző kormány alatt történt és most éppen az a feladata, hogy az országot teljesen szokatlan állapotból kivezessük. Tárgyi okokból is helyesebb ezt az utat választani. Lázár Pál helytelennek tartja azt a felfo­gást, mintha a kormány itt mintegy szankcionálná az előző kormány intézkedéseit. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter ki­fejti, hogy ma exlex-állapot létezik a gazdasági kér­dések és a külkereskedelem terén, amelyet mentől előbb meg kell szüntetni. Ezt nemcsak hetekkel, de napokkal sem szabad szükség nélkül meghosszabbí­tani. A javaslat hasonló az indemnitási javaslat­hoz. Itt is lehetséges volna a költségvetést letár­gyalni hisz a költségvetés is alig tartalmaz új anya­got, mert az is inkább egy létező állapot kifolyása, de mivel az exlex-állapot megszüntetése sürgős, in­demnitás megszavazásával kell a célt a budget terén elérni. A javaslatban foglalt intézkedések szüksége­sek azért is, hogy a kormány a még be nem fejezett szerződéses tárgyalásokat jogszerűen folytathassa. A vámtarifa és a szerződések később a törvényhozás­ban tárgyalás alá kerülnek és a tárgyalás alatt levő javaslat elfogadása a törvényhozás állásfoglalásának ezekben a kérdésekben elvileg nem prejudikál. Most nem történik egyéb mint a külkereskedelem terén a törvénytelen állapot ideiglenesen törvényes álla­­pottá alakíttatik át. Kelemen Samu azt tartja, hogy a javaslat­ban foglalt intézkedések jelölik meg az egyedüli szigorú alkotmányos utat, amelyet a kérdés rende­zésénél követni lehet. A javaslat kifejezetten arra hatalmazza fel a kormányt, hogy a szerződéseket életbe léptesse, amivel ki van mondva, hogy azok csak e törvényjavaslat elfogadásával lesznek érvé­nyesek, addig pedig jogilag nem érvényesek. Ez minden aggályt eloszlat. Ság Manó szintén bizalommal viseltetik a kormány iránt, de kijelenti, hogy még ha nem is vi­seltetnék bizalommal iránta, mégis elfogadná a ja­vaslatot, mert csak így keletkezhetik törvényes ál­lapot. A javaslat nélkül egyenesen hallgatagon szankcionáltatnék az előző kormány eljárása. Lengyel Zoltán kéri, mondassék ki határozot­tan, hogy 1917-en túlterjedő lejárattal szerződések nem köthetők. Ezt az indítványt a részletes tárgyalás során elfogadták. A bizottság ezután a javaslatot általánosság­ban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. A 2. második bekezdése Nagy Ferenc egy módosításának és Lengyel Zoltánnak az általános tárgyalás során benyújtott indítványának elfogadá­sával Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Darányi Ignác földmivelési miniszter és Szterényi József államtitkár, továbbá Földes Béla előadó és Lázár Pál hozzájárulása után a következőleg álla­pítta­tik meg: Fölhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a külállamokkal 1907. évi december 31-én túl, de legkésőbb 1917. december végéig terjedő hatálylyal is a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kereskedelmi szerződéseket köt­hessen. Nagy Ferenc aggodalmakat táplál az 1917- iki határidő fixírozásával szemben, mert ez a le­járattal nem bíró szerződések tekintetében kezein­ket megkötné. E részben különvéleményt is jelent be. A 3. §, Lázár Pálnak egy, a Szerbiával való szerződési tárgyalásokat érintő megjegyzése után Lengyel Zoltán egy stiláris módosításával elfogad­ta­tik. . A javaslat ezzel részleteiben is elfogadtatván, a bizottság a javaslatnak a pénzügyi bizottságban és a Házban való képviseletével Földes Béla elő­adót bízza meg. A tegnapi napon a kereskedelemügyi miniszter által beadott és a bizottsághoz utasított jelenté­sekre előadókal a bizottság Nagy Emil, Ság Manó, L­­ehne Hugó és Lázár Pál bizottsági tagokat je­löli ki. A vámtarifa előadásával a bizottság Loehne Hugót, a kereskedelmi szerződések előadásával gróf Teleki Arvédet és az állategészségügyi egyezmény­nek előadásával Szilassy Zoltánt bizta meg. * — A pénzügyi bizottság ülése. — A képviselőház pénzügyi bizottsága ma dél­után négy órakor Széll Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök, Kossuth Ferenc kereske­delmi miniszter, Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter, Popovics Sándor és Szterényi József államtitkárok vettek részt. Tárgyalás alá került a kereskedelmi miniszter törvényjavaslata a külke­reskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről. A közgazdasági bizottság előadója, Földes Béla röviden ismerteti a javaslatot és a közgaz­dasági bizottság által rajta eszközölt módosításo­kat és a javaslatot elfogadásra ajánlja. Hoitsy Pál, a pénzügyi bizottság előadója, utal arra, hogy az 1899: XXX. törvénycikk sze­rint a kormánynak mindaddig, mig a régi tarifa ujjal helyettesítve nincs, még szerződési tárgya­lásokba sem szabad volt bocsátkoznia, dacára en­nek azonban az előző kormány a szerződéseket meg is kötötte. Ezzel kényszerhelyzetet teremtett, mert a szerződéseket most már törvényesen is életbe kell léptetni, ha nem akarjuk az országot kereskedelmileg elszigetelni .Ebben a kényszerhely­zetben szóló a javaslatot elfogadásra ajánlja. A bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja és a közgazdasági bizottság által e javaslaton eszközölt módosításokhoz hoz­zájárul. Az általános választói jog tervezete. A belügyminisztérium törvény-előkészítő osztálya gróf Andrássy Gyula belügyminiszter személyes közr­eműködése mellett még a jövő hó folyamán megkezdi az általános választói jog törvénytervezetének első szövegezési mun­kálatait, amely főbb vonásaiban a volt belügy­miniszter által készített törvényjavaslat irány­elveit tartja meg, mindazonáltal az új törvény­­tervezetben lényeges módosítások lesznek. A belügyminisztérium ezzel egyidejűleg megkezdi

Next