Pesti Hírlap, 1906. július (28. évfolyam, 179-209. szám)
1906-07-01 / 179. szám
Sodstott, 1903. Előfizetési érák: Egész évre.... 28 k. — L Félévre ...... 14 a —— Negyedévre ... 7 . — , Egy hóra............2 , 40 , Egyes szám ára 8 t. Vidéken 102. XXVIDL éVf. (9908.) szám. Berjebett miséén nap, ünnep és vasárnap után is.Pesti Hírlap szellemi részét minden közlemény intézendő. Kiadóhivatal: Budapest, Váci körút 78., hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. A Festi Hírlap következő száma hétfőn — július 2-án — délelőtt jelenik meg. Az állam milliói. A milliókkal gyorsan végeznek a magyar képviselők. A delegáció már megszavazta a közös kiadások millióit s a pénzügyi bizottság már megkezdette a folyó évi költségelőirányzat tárgyalásét, úgy, hogy rövid idő múlva a parlament a kormány rendelkezésére fogja bocsátani a millióikat, amelyek az állam kormányzásához szükségesek. Ez renden van. A budget kérdése most igazán csak „folyó ügy“, már csak azért is, mert a megszavazandó milliók egy része már úgy is elfolyt. A jelenlegi kormány iránt bizalommal viseltetik a nemzet többsége, tehát különösebb akadékoskodásnak helye nincs. De épen az a körülmény, hogy bizalommal viseltetik az ország a mostani kormány iránt, lehetővé teszi, hogy a gyanúsításnak minden árnyéka nélkül indítványozhassuk az ájlya millióinak szigorúbb kezelését, a miniszteri utalványozás megszorítását s az állaton számvevőszék ellenőrzési jogának kiterjesztését. Az alkotmány biztosítékait keresi most mindenki s a kormánynak egyikfeladata, hogy oly garanciális törvényjavaslatokkal álljon elő, amelyek a parlament nélküli kormányzást s az alkotmányi félretételét a jövőben lehetetlenné tegyék. E cél érdekében az első feladat a miniszteri hatáskör megszorítása minden irányban. Mikor épen oly miniszterek ülnek a bársonyszékekben, akiknek politikai és egyéni karaktere iránt tisztelettel viseltetik az ország, minden feszélyezettség nélkül proponálhatjuk ezt, mert nem az ő személyük ellen szól az indítvány. De a közelmúlt tapasztalatai figyelmeztetnek arra, hogy a miniszteri omnipotenciát korlátok közé kell szorítani, mert jöhetnek oly emberek azokba az állásokba, akik a miniszteri hatalommal visszaélnek. S kétségkívül a legfontosabb a miniszterek kezét az állam pénzének kezelésében megkötni, mert tapasztalhattuk, hogy megszavazott állami költségvetés nélkül, exlexben, nemcsak utalványozást végeztek a régi budget alapján, hanem minisztertanácsban új budgetet is szavaztak meg. Ha tehát az országgyűlés budget-jogát, ami az alkotmánynak sarkköve, biztosítani akarjuk, s meg akarjuk akadályozni, hogy az országot exlexben hosszabb időn át kormányozzák, a legelső teendő törvényben korlátozni a miniszterek utalványozási jogát s ebből a célból két érvényben levő törvényünkön, mégpedig az állami számvitelről s az állami számvevőszékről szóló törvényekben novellám módosítást kell eszközölni. Az alkotmányt biztosító törvényalkotásokat ezekkel kellene megkezdeni. S mindenesetre igen szép és nemes eljárási hiba, ha a miniszterek maguk javasolnák a saját hatáskörük rendszabályozását s bizonyos megszorítását. Mert hiszen ez nem az alkotmányos és parlamentáris miniszterek ellen szól, hanem csak az esetleges törvénytelen miniszterek ellen biztosítaná az országot. Mindenek fölött pedig nem szabad elfelejteni, hogy az alkotmány biztosítására tulajdonképen a felségjogokat kellene szabályozni mert ezeknek hiányos és hibás kodifikálása fenyegeti legjobban az alkotmányt s a népszabadságot. De azt mindenki belátja, hogy a felségjogok szabályozására most nem alkalmas az időpont. Ennélfogva a miniszteri jogokat kell szabályozni s ez által implicite tulajdonképen mégis csak a felségjogokat is szabályoztuk, anélkül, hogy ennek bárminő ódiuma lenne. Ha az állam pénzeinek kezelését oly módon szabályozzuk, és ehhez a királylyal köszítött paktum mellett is van jogunk, hogy a miniszterek ne juthassanak budg°t törvény nélkül a pénzekhez, akkor a törvénytelen pénzpocsékolásnak, az exlexes kormányzásnak már elejét vettük s az esetleges újabb abszolutizmust eleve lehetetlenné tettük, mert pénz nélkül még az önkényuralom sem tud megélni. Az eddigi törvényes állapot szerint ugyanis az egyes miniszterek közvetlenül utalványoztak az állampénztárból s így a krály által kinevezett kormány föltétlenül és közvetlenül rendelkezett az állam pénzével. Tiltó és szabályozó törvények voltak eddig is, de azok mit sem értek, mert az állampénztárnak nem volt meg a joga, hogy fölöttes hatóságának, a kormánynak, utalványozását a törvényesség szempontjából fölülbírálja csak akár fizesse ki az összeget, ha az utalványozás megfelelt a törvénynek. Az állampénztár fizetett a kinevezett miniszternek — akár volt ez parlamentáris és alkotmányos, akár nem, — mindig, föltétlenül . Még az állam vagyonkezelésének ellenőrzésére hivatott állami számvevőszéknek sem állott módjában a törvénytelen utalványozást megakadályozni. Sőt még ez is csak utólagosan. Egy diplomata feljegyzéseiből. — A Pesti Hírlap eredeti tárcája. — Ama grófi család, melyről alább szó leend, Magyarország legősibb nemzetségeihez tartozik, melynek múltjához dicső történeti hagyományok fűződnek. Részletesebb krónikák pedig arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a Nyitray grófok, — nevezzük őket így, — nemcsak mint hazafiak, de mint jellemek is első helyen állottak s ez okból osztatlan nagyrabecsülésnek örvendtek. Ádám gróf a kiváló ősök utóda volt. Alig lett nagykorú, midőn atyja örökre lehunyta szemét s rá hagyta a legszebb domíniumok egyikét, a majdnem ötvenezer holdas ladányi uradalmat. Készpénzben is rengeteget örökölt. A beavatottak milliókról beszéltek. Ugyanis a Nyitray grófok mint vagyonszerző gazdák is nevezetesek voltak. Albrecht főherceg nem egy ízben például emlegette őket, pedig a takarékosság és vagyonszaporítás terén ő maga is ugyancsak jeles férfiú volt. Huszonöt éves korában Ádám gróf megnősült. Idegenből hozott feleséget. Egy olaszországi utazása alkalmával beleszeretett Piombino herceg leányába, megkérte s nőül vette. Piombino hercege, akinek a földi javakból vajmi kevés jutott ki, annyira magán kívül volt a leányát ért nagy szerencse fölött, hogy az isteni gondviselés iránti hálából negyven misét mondatott a Santa Maria della Coperta nevű templomban. Élénken emlékszem a grófnéra. Nagyon szép volt. Ragyogóbb, tüzesebb szemeket azóta sem láttam. Mintha a menyország minden angyala, a pokolnak minden daemonja szunyadozott volna e szemek mögött. Dús haja az éj sötétjénél is feketébb volt. Megvallom, hogy unalmasabb nőt is keveset ismertem. Minden egyes szót csak ügygyelbajjal lehetett belőle kivenni s csak olyankor élénkült fel kissé, ha hazájáról, Olaszországról, esett szó. Máskülönben határozottan unalmas volt. A fáma a honvágyon kivül ennek más okát is tudta. Azt rebesgették, hogy Donna Flamiinia tisztán az apai kényszernek engedett, midőn Ádám grófhoz ment nőül. Szivét Don Ettore bírta, a büszke Giustiniai grófok földnélküli ivadéka. De tartsunk sorrendet. A grófné mathematikai pontossággal egy fiúgyermeknek adott életet, aki a keresztségben az András nevet kapta. Eme örvendetes esemény némi élénkséget hozott Flamina grófnő egyhangú életébe. Néhány esztendeig kizárólag anyai kötelmeinek élt s Bandi úrfival foglalkozott, akinél vásottabb csemete állítólag egész Közép-Európában nem létezett. Hat éves korában oly föltétlen zsarnok volt, hogy a sárladányi kastélyban minden teremtett lélek úgy táncolt, ahogyan Bandikának fütyülni méltóztatott. Eleinte a bonne-ok s amint az úrfi években gyarapodott, a nevelők két hetenkint egymást váltották fel. Mert már mindennapos dologgá vált hogy Bandi, ha egy hét múlva megunta nevelőjét, egyszerűen felgyújtotta szegénynek a szobáját vagy célba lőtt rá s egyéb hasonló kedveskedéssel élt. Ádám gróf utolsó kísérlet gyanánt egy bencés papot hozatott melléje. Páter Eligius harminc év körüli, sima modorú, alapos képzettségű, erőteljes férfiú volt, aki nemcsak a tudományokban, de profán világi dolgokban is nagy jártassággal rendelkezett. Vadászat alkalmával ő lőtte a legtöbb vadat, mulatozáskor az ő torkán szaladt le a legtöbb bor s ha nemes vadról volt szó, biztosan a páteré lett a győzelem. Amellett katonás pontossággal s komoly lelkiismeretességgel végezte teendőit. Nevelési módszere is eléggé sajátszerű volt. Alighogy beállított a sárladányi kastélyba, szeretetteljesen térdeire fektette Bandikét s úgy megrakta, hogy az úra néhány napig kénytelen volt az ágyat őrizni. Az eredmény nem is maradt el, amennyiben Bandi egy ideig példás magaviseletével magára vonta a közbámulatot. Eligius atya a grófné előtt is igen nagy becsben állott. Részben szelidítői s idomítói jeles tulajdonainál fogva, nagyobb részben azon körülmény folytán, hogy Tasso és Petrarca zenei nyelvét folyékonyan beszélte. A páter ugyanis egy ideig theologus volt Rómában s ott sajátította el az olasz nyelvet, mely összekötő kapocscsá vált közte s a sötét szemű Flaminia, grófnő között. S avoily mértékben a gazdasági teendők s egyéb gondok mindinkább lekötötték Ádám gróf szabad idejét, oly mértékben lépett elő a páter Flaminia grófnő kegyeiben. Eleinte a padre, majd padre Eligio, később a carissimo padre s végül mio caro megszólításra hallgatott. Szóval, a régi nóta, a régi dal. Nem is értem, hogy a költők miért nem éneklik meg az alkalmat, ezen legfontosabb tényezőt a szerelemben. Hiába epedsz, nemes le- A Festi Hírlap mai száma 48 oldal.