Pesti Hírlap, 1906. augusztus (28. évfolyam, 210-239. szám)

1906-08-08 / 217. szám

SZÍNHÁZ és zene. ft (Városligeti nyári színház.) Offenbachról megírták, hogy a legrosszabb tréfát is szívesen meg­bocsátó bohém volt; cselekedjünk tehát az ő szelle­mében és ne fejtsük ki keserű gúny­nyal, hogy az Orpheus a pokolban című operettejének kedden este látott előadása színpadi bűntény számba megy pél­dául Feld Zsigmond előtt is, akinél tudvalevőleg a klasszikusoknak alaposabb ismerője és nagyobb be­csülője kevés van a színészdirektorok között. De ha már lecsúszott tollunkról a bűntény szó, keressük a mentséget is, amiért ez az Operette­­gy színre került. [Azt hiszszük, meg is találtuk Feld Olgának, az operaház tagjának felléptében, aki Euridikét két évvel ezelőtt már ugyanezen a színpadon énekelte. [Meglepő a haladása. Hangja bámulatosan kifejlett, meggazdagodott és iskolázottsága is elsőrangú. A tö­méntelen, taps méltán jutott ki neki. Jupiterben a szintén operaházi művész, Hegedűs Ferenc, széles­ségben felette imponáló főatyaúristen volt, és száraz humorának ezúttal is sok híve akadt. Behízelgő, finom hang Hajós Elzáé, aki Diannát énekelte nagy tetszés mellett. Ő­ különben a kecskeméti színház Soubrette primadonnája. Negyedik vendég, a Nép­színház fiatal tagja Bálint Béla (Orpheus) volt, akivel jó színpadi alakjáért és erőteljes tenorhang­jáért érdemes lesz Vidornak foglalkozni! Ezúttal is feltűnt Szarvasinak (Aristeus) meleg, érces bari­tonja, meg is tapsolták minden énekszámát. Játéka azonban szinte gyerekes volt. Virág Stix Jankója a legjobb komikus-alakítások közül való és jóízű volt, Láng Etel Junója. A kisebb szereplők közül Belez­­nay Margitot és Dévai Boriskát említjük meg. Az előadás zsúfolt ház előtt folyt le. * (Fővárosi nyári színház.) Krecsányi Ig­­nácnak rendszerint gondosan összeállított heti mű­sora e héten három opera-estével büszkélkedik. Az első kedden volt meg, mikor is A sevillai borbély került színre H. Zöldi Tilda, az operaház tagjának fölléptével, a Rosina szerepében. A fiatal művésznő aki várszínházi föllépései révén különös kegyben áll a budaiak előtt, végig az előadás során állandó ün­neplés központja volt pompásan iskolázott, csengő szopránjáért; a harmadik fölvonás betétjét, Milder Stakatto polkáját meg kellett ismételni. Mihályi jeles Almaviváját szintén sokat tapsolták,, valamint szívesen hallgatták Vajda basszusát a Basilio sze­repében. Figarót Falussy játszotta igen jól és ének­számaival ismételten meggyőzött mindenkit, hogy elhanyagoltan, iskolázatlanul aligha található még egy ilyen értékes hanganyag színpadjainkon. A hu­mort Tábori (Bartolo) és L. Mihályfi Juliska (Bertha) képviselték igen előnyösen. Kisebb szerep­ben Kövesdy ügyes volt. Az előadást telt ház idézte végig. * (Népszínház.) A Népszínház igazgatósága előadásra elfogadta Ruttkay Imre Ilica című nép­színművét. * (Budai színkör.) A Budai nyári színházban holnap, szerdán, Huszka Nelli felléptével Auber „Fra Diavolo“ című operájának lesz a harmadik előadása. A címszerepet most is Mihályi Ernő, Pa­­mélát Bárdos Irma énekli. Csütörtökön Szirmai Imre, a Népszínház tagjának első vendégjátékául „Lili“­ operette kerül színre. A címszereplő Haller Irma, Plinchard hadnagy Szirmai Imre lesz. Va­sárnap elevenítik fel Gorkij „Éjjeli menedékhely” című drámáját. Ez előadásban a budai színkör ren­des drámai személyzetén kívül mint vendégek közre­működnek: Fábián Kornélia, Szirmai Imre, Kiss Mihály és Follinus Aurél. * (Blaha Lujza vendégszereplése Balatonfü­­reden.) Balatonfüredről írják lapunknak: A szé­kesfehérvári színház jóhírű igazgatója, Szalkay La­jos, kitűnően szervezett társulatával, mint minden évben, most is kellemessé igyekszik tenni a saisont azoknak, akik a színművészetet pártolják. Sajnos, hogy a közönség nem érdeklődik eléggé s bár a legjobb darabokat összevágó s teljesen élvezhető elő­­­adásban mutatják be, a tágas színkör szinte kong az ürességtől. Pedig bőven van fürdőző publikum, azonban valószínű, hogy a nagy drágaság, mely a balatonparti fürdőhelyeken uralkodik, képezi a színművészet iránt tapasztalt részvétlenség fő okát. A színiidénynek nagyobb változatosságot és meleg­séget kölcsönöz Blaha Lujza fellépte, mely szinte ünnepnapot képez Balatonfüreden. Ez idén a „Tót leány“, „A betyár kendője“, a „Náni“ és az „Arany kakas“ című darabokban lépett fel a „nemzet csa­logánya“, ki ma is minden szerepét fiatalos üdeség­gel, melegséggel és mély érzéssel játszsza. Az ő da­lai gyújtanak, játéka és egész egyénisége elragadóan kedves, igazi, hamisítatlan népszínműi alakítás­á­nak temperamentumos, hivatott megteremtője és ma is csaknem egyedüli képviselője. A közönség meleg szeretettel fogadja a kis fészkében csendes visszavonultságban élő nagy művésznő fellépését, virágbokrétákkal és koszorúkkal halmozza el őt, s a tapsnak és kihívásoknak vége-hossza nincs. Ben­­sőségteljes, szép dalait megujrázzák, fiatalos, köny­­nyed táncában gyönyörködnek, s partnerei is igye­keznek hozzá méltók lenni. A társulat kiválóbb tag­jai : Szalkay Lajos igazgató, Bát­­ori Béla, Szigetül, Hérius Ottó, Bérczi Jenő, Deéry Béla, Tábori Fri­da, Tomborné, Balázs, Somló Margit, Fekete Rózsi és Irén stb. Blaha Lujzát különösen a Tót leány­ban és a Betyár kendőjében részesítették szeretet­teljes, meleg ovációkban. * (Színházi élet a vidéken.) Dr Farkas Fe­renc­, a vidék e modern törekvései révén különös figyelmet érdemlő színigazgatójának társulata fi­án kezdte meg a szünet után az előadásokat a szarvasi színkörben. A kitűnően szervezett társu­lat a közönség részéről a legkedvezőbb fogadtatás­ban részesül és az előadásokat naponta telt ház nézi végig. A műsoron az összes fővárosi újdon­ságok szerepelnek. A közönség általában azon vé­leményen van, hogy ily pompásan szervezett társu­lat már rég nem működött Szarvason. A társulat jelesebb erői: Aradi Aranka, Szalontai Ferike, Markovits Margit, Ruzsinszki Ilona, Thomas, Sze­­lényi Emilia, Nagy Imre, Bogyó, Székely, Fodor, Faragó, Vándori, Kalmár. Hétfőn kezdte meg nagy sikerrel több napra terjedő vendégjátékát Barna Mariska, a vidék jónevű naivája. * (Rossi Rosina hangversenye.) Rossi Ro­­sina énekművésznő nagyszabású önálló dalestélyt rendezett Bártfán. A hölgyközönség azzal adott tet­szésének kifejezést, hogy virágjaikat dobálták fel a pódiumra és többször megujráztatták a művésznő egyes énekszámait. Rossi Rosina ezenfelül Bikszá­­don és Lipiken is rendezett hangversenyt, mindkét helyen, nagy sikerrel. * (Mirbeau új darabja.) Octave Mirbeau, „Az üzlet üzlet“ ismert nevű szerzője, új három­­felvonásos vígjátékot irt „Le Foyer“ címmel A darabot, mely őszszel a Comédie Francaise-ban ke­rül bemutatóra, egy Nathanson nevű drámairó is irta mint társszerző. PESTI H I R ti A P 3.906. augusztus 8., szerda. 7­ ­ Kis komédiák. Vasárn­api ki­­­árulul­ás. (Történik Bendegúz-telepen. Szombat este. Két szú­nyog beszélget egymással.) Az egyik: Mit terveznek holnapra, kedves Ko­vács úr? A másik: Még nem beszéltem­ meg a feleségem­mel. Alkalmasint kirándulunk valahová. Az egyik: Mi is. Végre is valami változatos­ság csak kell. Az ember elpusztul ebben az örökös egyformaságban. A másik: Nekem mondja, kedves Fóliák úr! Egész héten folyton csak asszonyokból és gyerekekből táplálkozni . .. ez m­ár utálatos! Szomjazom már egy kis férfivérre. Az egyik: Mi holnap kirándulunk arra a kö­vér emberre, aki egész héten bent van a városban és csak vasárnap jön ki. Már előre örülünk neki. A másik: Maguknak jó­. Fájdalom, mi egy Öz­vegy asszonynál lakunk és sohase látunk férfit. Az egyik: Tartsanak velünk! A feleségem­­ örülni fog, ha eljönnek. A másik: Ön igazán nagyon szeretetreméltó, kedves Pollák úr, de valóban nem tudom, hogy elfo­gadhatom-e a meghívást? Félek, hogy alkalmatlanok leszünk önöknek. Az egyik: A világért sem. Az ilyen kirándulás csak akkor mulatságos, ha nagy a társaság A másik: A gyerekeket is elviszik? Az egyik: Hát persze! Hadd éljenek jól sze­génykék. Remélem önök is elhozzák a kicsikéket ? A másik: Szívesen elhoznám, de talán nagyon sokan leszünk? Az egyik: Mi jut az eszébe? Az egy nagy, kö­vér ember, annak 30—10 szunyogcsípés meg se kottyan. Észre sem veszi. Csak utólag. Éjjel. Késő éjjel. Tudniillik éjjel, amikor már késő, mert akkor már össze-vissza van csípve. A másik: Ön olyan csábító színekkel ecseteli ezt a kirándulást, hogy igazán nagy kedvem volna . . . Ismétlem, nagyon szomjazom már egy kis férfi­vérre! Az egyik: Hát akkor ne habozzon tovább, ha­nem jöjjenek. Én mondom önnek, ez egy jó kövér ember. Kitűnő vére van. Én múlt vasárnap meg­csíptem, csak úgy próbaképen, mert képzelheti, hogy egy ilyen kirándulást elő kell készíteni, egy kis helyrajzi szemlét kell előbb tartani. Nagyszerű­ volt! A másik: Ön egészen fölizgat kedves Pollák úr!­­Az egyik: Ha én valamit ajánlok, kedves Ko­vács úr, azt ön vakon elfogadhatja. Ne is beszéljünk tovább a dologról. Indulás reggel hatkor. A másik: Találkozás? Az egyik: Itt nálunk a kertben. Én majd vá­rom önöket és bekalauzolom az ablakon át a szobába, ahol az úr alszik. Megérkezés után rögtön reggeli a kövér emberen. Reggeli után pihenés, mialatt a gyerekek a szabadban játszadoznak. Tíz órakor vil­lásreggeli a kövér emberen. Villásreggeli után na­gyobb séta, a környék megtekintésével fűszerezve. Tizenkettőkor társas­ ebéd a kövér emberen. Ebéd után pár órai alvás. Délután négy órakor uzsonna a kövér emberen és este hétkor vacsora, ugyanott. A másik: Elsőrangú programra! Az egyik: Ugy­e? Értek én az ilyesmihez, nem ez az első majális, amit rendezek. A másik: Igazán végtelenül lekötelez . . . Csak azt nem tudom, hogyan fogjuk revanzsálni ma­gunkat? . . . Az egyik: Ugyan kérem, ezen ne törje a fejét! Az őszig még sok minden történhetik. Még az önök özvegyasszonya is férjhez mehet addig . . . A másik: Az igaz. Hát akkor viszontlátásra holnap­ reggel. Az egyik: Ne feledje, pontban hatkor. Kérem kézcsókomat átadni a nagyságos asszonynak. A másik: Nem fogom elmulasztani. Részemről is adja át kézcsókomat becses nejének.­­ Az egyik: Meglesz, kedves Kovács úr! Adieu! A másik: Viszontlátásra Pollák úr! (El­válnak.) A kövér családapa­­éppen ebben a percben lép be házának a kapuján.) No végre, holnap vasárnap! Csöndes, nyugalmas, zavartalan vasárnap . . . Hol­nap kipihenem egy hét fáradalmait! Elza.­ S KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Iparművészeti kiállítások.) A Magyar Iparművészeti Társulat kiállítási bizottsága hét­főn este ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy javaslatot terjesztenek a Társulat választmánya elé, hogy tekintettel a milánói magyar kiállítást ért katasztrófára, a jövő évi márciusban nagy­szabású lakásberendezési tárlatot rendeznek, ame­lyen egyúttal a milánói kiállításon tűzvész által elpusztult kiváló műipari tárgyak mását is bemu­tatják gyűjteményes kiállítás keretében. Az idén pedig karácsonykor csupán kisebb iparművészeti tárgyakból állítanak ki nagyobb gyűjteményt az Iparművészeti Múzeumban. IRODALOM. * (Adófizetők tanácsadója.) E címen nagyon hasznos kis könyvecskét bocsátott piacra Honffy La­jos székesfővárosi tisztviselő, 70 oldalon — tehát va­lóban dióhéjban — minden szükséges tudnivalót egy­szerűen, szabatosan, érthetően magyaráz meg az adó­fizető polgárnak. És e tulajdonsága az, mely a többi eddig megjelent ily irányú könyveket messze túl­szárnyalja. Mindenféle adózó polgár megtalálhatja benne a szakmájába vágó adókivetési módnak egy­szerű példákkal illusztrált magyarázatát, mindenki könnyen kiszámíthatja és így ellenőrizheti a kivetés helyességét. Minden adónemre vonatkozólag világos útbaigazítást ad a felebbezési módozatok és fóru­mokra nézve, befejezésül pedig magyarázza az ex­­lexben felszaporodott adóhátralékok mikénti törlesz­tésére kiadott miniszteri rendeletet. Mindössze 1 ko­rona az ára. Ajánljuk az adófizető közönség figyel­mébe. * (Az Alkoholizmus.) Az Alkoholizmus leg­újabb számában dr Dóczi Imre a lap szerkesztője részletesen beszámol svájci kiküldetéséről és tanul­­mányútjáról, dr Hollós István egy alkoholista meg­mentéséről, dr Horváth Kornél az alkoholizmus­­­ról és a vallásról, báró Mahcomes Béla a szesz ipa­ri értékesítéséről írt hosszabb cikket. A lap tartal­mát azonkívül gazdag szemle- és női rovat élén­­­kíti. 4

Next