Pesti Hírlap, 1906. augusztus (28. évfolyam, 210-239. szám)

1906-08-12 / 221. szám

PESTI IT I R I; 'A V 1906. augusztus 12., vasárnap. nevek nagy tömkelegén kell magát keresztül törnie a virágkedvelőnek, s mire végigolvasta a világ összea nyelveiről kapott egy kis izelitőt, — csak a magyar­ból nem, vagy olyan igen ritkán: valóságos fehérholló. Pedig nálunk is vannak kertészek, akik pompás vi­rág-változatokat, újdonságokat állítottak elő, vaunak rózsa-termesztőink, akik uj rózsákkal dicsekedhetnek, vannak finom, kitűnő zamatu gyümölcseink, melyik századokkal előbb a magyar névnek még a fejedelmi udvarokban is hirt szereztek, vanak szegfüveink, pe- largóniáink, amelyeket nemcsak szakemberek, ha­nem a kertgazdaságban járatos asszonyaink állítot­tak elő, — és mind ezek dacára alig fordul elő egy- egy magyar név a növények e nagy világában. Az „exlex“ állapot ugylátszik megteremtette ebben ia a jobb utat: egy temesvári nagykertészet Dahlia- ujdonságait magyar nevek alatt bocsájtóttá forga­lomba, egy boldvai földbirtokos pedig egy rózsa- újdonságot állitott elő, amelyet az idei tavaszi ker­tészeti kiállításon bocsájtott birálat alá. Pompás szép rózsa-újdonság ez, amelyet két szak-bizottság és egy külföldi, messze földön hires rózsa-tenyésztő bí­ráltak meg és minden tekintetben kitűnőnek találtak. 'Az uj rózsa előállítója négyesi Szepesi Kál­mán boldvai birtokos ezen bírálatok alapján föl­kérte dr Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert, hogy nevéről nevezhesse cl az uj rózsát. Darányi a kérelmet teljesítette is, és most a magyar birtokos az általa előállított rózsa-újdonságot, amely iránt a külföldön is nagy az érdeklődés, „Darányi minisz­ter“ néven fogja úgy a külföldön, mint idehaza, teljesíteni. A nagy közönség ebből a rózsafajtából csak egy-két év múlva kaphat, mert annyi időbe keríti, mig a tulajdonos ezerszámra termesztheti, mivel az eddig előállított néhány száz tövet mind szaporításra kell felhasználnia. A Darányi minisz­ter rózsával három valóban magyar rózsánk van: az Emich Gusztáv által létesített Petöfi-rózsa, a melyet azonban sajnos, kertészeink nem nagyon kultiválnak, a Pcrotti által létesített Souvenier de Francois Deák, amelyet szintén ritkán lehet az ár­jegyzékekben találni. A rózsákról szóló nagyobb munkákban sem igen emlékeznek meg a magyar rózsákról, és Niettner: „Die Pose“ cimü nagy mun­kájában 5007 rózsa van ismertetve, és ebből össze­sen tíz rózsa olyan, amelynek a neve magyar szár­mazásra enged következtetni s kizárólag magyar: a Feine d’Hongrie (biborpiros Kosa gallica), Com- tesse Bathiany, hybridrózsa, Prince Esterházy in- dica hybrida és egy ugyancsak Prince Esterházy indica odoratisima; van azután még Comtesse de Daru, és Madame Daru, Pállagi. A katalógusokban van ugyan egy néhány magyar származású rózsa felsorolva, de ezeknek a neve a magyar mivoltukat nem árulja el. — Amikor ilyen szegénység mutat­kozik a magyar kertészet terén, kétszeres öröm­mel üdvözöljük Szepessy Kálmán uj rózsáját, és reméljük, hogy a Darányi miniszter rózsaujdon- ságot más magyar nevű növény- és virágujdonságok fogják követni. \ A' ‘ * ts • # A fenyőfélék a jelenben a legkedveltebb kerti díszfák közé számíthatók. Alig van kertkedvelő, aki fenyőfát nem ültetne a kertjébe és aki teheti, az meg épenséggel keresi a szép és ritka fajtákat. Ezeknek is juttat a hazai kertészet öt szép újdon­ságot. A Mitteilungen der Dendrologischon Ge­sellschaft legújabb számában olvassuk, hogy Nie- metz Ferenc temesvári kertészetében öt érdekés fenyő-újdonság állott elő az idők folyamán, u. m. az Abies concolor falcata, Abies concolor globosa, Picea orientatis nutans, Picea flavescens aurea és Picea pungens flavescens. A dendrologiai egyesü­let elnöke, ’gróf 'SoWerin Frigyes,Wendisch-Wil­mersdorf ból azt irja a Picea pungens aurearól az említett szaklapban: „szeptember végén megtekin­tettem Niemetz ur nagytérjedelmü kertészeti tele­pét és egészen meg voltam lepetve az arany Picea pungens rendkívül szépségétől, amely eg'y felette becses és sokat, megkívánt újdonság lesz a mi aranyos színű fáink között.“ 38 _______________________ 1 .. Pompás szobanövény a Sanseviera zealonica, nagyon melegen ajánlhatom, egyrészt eredeti alak­ja, másrészt nem igényes természete miatt. A szá­razság, a por épenséggel nem árt neki és mint a kaktuszok, kevés vízzel is beéri. Ez utóbbiak társaságában nagyon jól fest s kö­zülök csöves, illetve félig összesodrott, egy méter magasra is felnövő tarka leveleivel feltűnik. A levelek.sötétzöld alapon pompás széles, különböző alakú csikókkal díszítettek, ami a növény­nek sajátságos csínt kölcsönöz. Egy igen jó sajátsága van ennek az érdekes növények és ez az, bőgj' olyan helyen is jól fejlődik a szobában, ahová a nap nem ér és más növények csak nehezen boldogulnak. Tar­tós, szívós természeténél, feltűnő alakjánál, igényte­lenségénél és főleg azért, mert a napfény hiánya nem befolyásolja nagyon a fejlődését, mint szobába alkal­mas növényt lehet ajánlani, amelyet azonban nyáron át a kert szabad földjében is jól alkalmazhatunk^és vele különösen a sziklacsoportokat díszíthetjük. * Az angol pelargoniák, a Bürger- és Lokovsek- féle pelargoniák szaporítását rendszerint augusztus havában szokás dugványozás által eszközölni. A pe­largonium, nekünk egyik legkedveltebb virágunk, szaporítása a jelzett módon nem valami nehéz és a mellett meglehetősen gyorsan végezhető munka. A pelargonia minden kertben százszámra kell, a miért a szaporításáról nem lesz érdektelen egyet-mást el­mondani. A dugványokat szépen virító anyatövekről éles késsel lemetszük és azután ugyancsak éles kés­sel utánmetszszük, rendesen valamely bütyök alatt, hogy a metszési felület megszikkadjon, egy napig a szabad levegőn állani hagyjuk, azért, hogy a csere­pekbe dugványozva meg ne rothadjanak. A szabad levegőn levő dugványok nedvességük egy részét el­vesztik és ennek következtében jobban ellentállanak a föld nedvességének. A szerint, amint több vagy kevesebb dugványt készítünk vagy kis cserepekbe vagy pedig u. n. dugvány-ágyakra duggatjuk el. Akár cserepekben, akár dugvány-ágyakra készít­jük a pelargonium-dugványokat, arra kell ügyelni, hogy azok zárt helyiségben legyenek, az ablakok közelében, ahol a világosságban nincs hiá­nyuk, mert csak ebben fejlődnek. A dugványokhoz homokot, vagy legalább is homokos földet használ­nak, melyet folyton nyirkosán kell tartani és a nö- vtnykéket naponta többször permetezni. Nagy hőségben az ablakokat a déli órákban árnyékoljuk; de amint a hőség délután alább száll, az árnyékolást megszüntetjük. Ilyen módon kezel­ve, egy pár hét alatt a dugványok begyökeresed- r.ek, amikor erősen szellőztetünk és későbben pedig az ablakokat teljesen eltávolítjuk. A teljesen begyö­keresedett dugványokat valamivel nagyobb csere­pekbe ültetjük át, amelyekben egész októberig ma­radhatnak. * «• *• A hajtatásra előkészített szamócákat augusztus­ban cserepekbe ültetik a jobb begyökerezés végett, ami azonban nem mindenkor sikeres, mert úgy ta­pasztalták, hogy a későbbi, szeptemberi ültetés jobb eredményeket ad úgy a növény erősségét, mint a termés mennyiségét illetőleg. Augusztus közepe még nagyon forró és ez befolyásolja a virágzást, mig a szeptemberi átültetés rendszerint már kellő hőmér­sékletű és e tekintetben egyenletesebb is. A cserepekbe szeptember elején ültetjük egyenlő rész gyep- és melegágyi föld-keverékbe. A cserepek 13 cm. átmérőjüek legyenek, jiagyóbbak nem célszerűek. A cserepeket vagy egy hétig védett, kissé árnyas helyre állítjuk, ahol október közepe tájáig teljesen begyökeresednek. Csakis jól begyö­keresedett növényektől várhatunk eredményt. A szamócás cserepeket november közepéig künn hagyhatjuk, akkor azután melegágyi szekré­nyekbe vagy más alkalmas helyekre a szabadban he­lyezzük el átteleltetés végett, — és pedig (úgy, hogy a cserepek fekve fenekükkel egymáshoz fektetve; a gyökereket a nedvességtől és igy a rothadástól, a szalmás trágyával pedig a fagy ellen óvjuk. így ma­rad január végéig, amikor a szamóca-hajtatást meg­kezdjük. «4 «­«­A bambusznád a gyümölcsösben mostanában igen kitűnő alkalmazást találhat. A gyümölcsfák tc-le vannak gyümölcsösei, csak úgy görbül, hajlik az édes teher alatt a fának minden ága, félős, hogy a nagy súly alatt letörik, — és azután vége a ke­csegtető reménynek. Az én gyümölcsfáim azonban nem hajlanak le olyan mélyen, hogy a letöréstől kellene tartanom. Oh nem, az én fáim biztosítva vannak: alá támasztottam őket. A széltől sem fél­tem őket. Jó karókat alkalmaztam az alátámasztás­hoz. A karókat vellával, keresztfával láttam el. De ez bizony nekem sehogy sem tetszett. Egyik-másik fának hét-nyolc-tiz ilyen karóra volt szüksége és ez bizony éppenséggel nem szép, már pedig én úgy sze­retem a kertet,' ha az minden tekintetben a szép be­nyomását kelti. A karókat pedig eltávolítani nagyon észszerűden lenne, lévén a terméssel teli fáknak e támaszokra nagy szükségük. Most, amikor már bele­nyugodtam a nem éppen szép látványba, találtam még a Fábián-félc bambusz-karókat, amelyek* szeb­bek, tisztábbak és tartósabbak a fakaróknál és a ke­zelésük is könnyebb. A pyramis-fákat azonban nem lehet alátámasztani, de a lebajló ágakat mégis meg kell a letörés ellen védeni. Ezeket az ágakat rend­szerint egy spárgával a főtörzshöz szokás kötni és igy megóvni. Ez az eljárás azonban még nem telje­sen biztos, sokkal célszerűbb egész vékony bambusz­nádat venni, amelynek ezre harminc korona és ezek­kel erősíteni meg a lehajló ágakat a főtörzshöz. A vékony bambusznád a fa ágai között fel sem tűnik és a főtörzshöz meg a lehajló ághoz kötözve bizto­sabb támasztékot nyújt. Ezeket a bambusznádakat az alakított gyümölcsfáknál a nagy látványos gyü­mölcsök alátámasztására is célszerűen föl lehet használni, ba megfelelő kis kerek falapokat alkal­mazunk reájuk. Különben a vékony bambusznáda­kat a diszkertészetben is célszerűen alkalmazhatjuk a különböző cserepes-növények, és szabadföldi nö­vények megtámasztására a közönséges fenyőfa-pál­cikák és karók helyett. « , *' ...... Kardos Árpád. < Üzleti hetiszemlo. Gabonaüzlet. (Reich Jenő és Társa cég Heti- jelentése.) A múlt hét tikkasztó hőségét e héten végre a kívánt fordulat váltotta fel. Az ország leg­több részében gyakrabbi zivataros esők állottak be, melyek a hőmérséklet lényegesebb csökkenésével voltak kapcsolatosak és a száraz idő folytán sokat szenvedett gumós növényekre és tengerire nagyon előnyösen hatottak. Külföldön az időjárás ugyan­csak hüvösebbA terméseredmény, Oroszország ki­vételével, az egész külföldön megfelelt a várako­zásnak. A külföldi piacok üzletmenete ennek megfelelőleg nagyobbára bágyadt és a forgalom egyelőre korlátolt; különösebb árváltozások alig fordultak elő. A kínálat még sehol sem sürgető és a tengerentúli kedvező terméseredmény az orosz nyugtalanító hírek által annál inkább ellensulyoz- tatik, mert az orosz minőségileg és mennyiségileg egyaránt gyenge terméseredmény, az európai ellá­tás tekintetében még lényeges szerepet játszhat. Nálunk a főcikk búzában — jóllehet a munkások sztrájkja malmaink tevékenységét bénítja ■— va­lamivel jobb volt a forgalom. A mellékcikkekben csak csekély üzlet van. E héten előfordult árak : Legalacsonyabb Legmagasabb buzaokt.-ra 7.29 árfolyam 7.45 búza ápr.-ra 7.58 7.74 rozs okt.-ra 6.14 6.26 rozs ápr.-ra 6.36 6.52 tengeri máj.-ra 5.27 5.65 zab oktoberra 6.24 6.40 zab ápr.-ra 6.39 6.59 repce aug.-ra 16.25 16.35 , Liszt. (Saját tudósitónktól.) A lisztüzletben meg mindig a malommunkások sztrájkja a legkima­gaslóbb momentum. A malmoknál nemcsak hiány van némely lisztfajtában, hanem az ez idő szerint végre nem haj tható rendelkezések is oly terjedel­műek, hogy egyik-másik fajtából a legközelebbi hónapokban való szállításra már csak jelentékte­len mennyiségek lesznek eladhatók. Fölötte kívá­natos, hogy a munkások és munkaadók között megszakadt tárgyalások kedvező eredménynyel mielőbb folytatódjanak, hogy ilyképen a lisztüzlet is mielőbb ismét normális mederbe terelődjék. Átlagos árak Budapesten 100 kgként zsákos túl: 0 : —, 1 : 25.50, 2 : 24.40, 3 : 23.30 4 : 20.90, 5 : 19.50, 6 : 17.90, 7 : 16,20, 7l/a . 14.10, 78/i : 13.30, S : 11.50, F : 9.10, G : 9.40. Hüvelyesek és termények. A lefolyt héten is csak mérsékelt érdeklődés mutatkozott a legtöbb cikk iránt. Babnál sem volt lényegesebb változás, az árak nyugodt irányzat mellett változatlanok. —■ Jegyeztetik nagy fehér és kis gömbölyű 19—20, íürj 21—22 korona. Borsót hámozatlan árut nem kerestek, hámozott áru jegyeztetik minőség sze­rint 24—40 korona. Lencse morvaországi kedvező termésjelentések némileg lanyhitották az irányza­tot. — Jegyeztetik zsizsikmentes ára 66—80, zsi- zsikes 40—50 korona. Kendermag csekély forga­lom mellett változatlan. Tavalyi áru 28—30, idei termés őszi szállításra 21—23 korona1. Mákból ki­sebb mennyiségű idei termés már piacra hozatott, mely készlet teljes hiánya folytán jó áron 62—64 koronán kelt el, későbbi szállításra 60—62 koro­nát kérnek. Köles és köleskása változatlanul az" előző heti árakon jegyeztetik. Köménymag a le­folyt héten, külföldi magasabb árjegyzékek kö­vetkeztében igen megszilárdult, jegyeztetik 75—« 76 korona. Mind 100 kgként. i Szilva, szilvaiz. (Kende Lajos terménynagy­kereskedő cég heti jelentése.) Szilva: Szerbiában a tartós meleg folytán a kilátások nagyszemű gyü­mölcsben nem épen kedvezőek, amiért is ilyen mi­nőségért magasabb árakat követeltek, mig ellenben a kis és közép nagyságú fajokért alacsonyabb árakat kértek. Uj termésű szilva őszi szállításra jegyez: gar­nitúrák 23.50, 120 darabos 17.50 korona, 100 daraboa 23 korona, 80—85 darabos 30 korona és 70—75 da­rabos 34.50 korona per 100 kg. a Száva állomásain. Ezen árakon fedezeti célokra vételek előfordultak ugyan, de a külföld a lefolyt héten is gyengén érdek­lődött a, cikk iránt. Boszniai garnitúrák névleg 24.50 koronáért jegyez per 100 kg. brekai paritással. Szil­vaiz: Uj szerbiai áru a termelőhelyekről 20.25 koro­nával kináltatott már szeptember—októberi szállí­tásra. Vételkedv hiányzik, mivel a külföld rendel- méuyeivel távol maradt. Boszniai árukért 26.50 ko­ronát kértek 100 kilónkint brekai állomásokon. Széna, szalma, takarmány. (Fuchs József je­lentése.) Ä hetivásáron széna és szalmában kevés behozatal és jó kereslet volt. Eladatott: középmi- nőségü jobb és elsőrendű széna 2.30—2.70, muhar 2.80-ig, alom szalma 1.50, zsupszalma 1.80, szecska 2.25 K per 50 kiló fuvaronkint házhoz szállítva. Préselt széna 2.Ő0—2.75, préselt szalma 1.40—1.60 K 50 kgmkint a józsefvárosi pályaudvaron. Zsiradék. Disznózsír. Gyengébb kereslet és nagyobb kínálat folytán 1—2 koronával 100 kilón­kint csökkent, úgy, hogy heti zárlatkor jegyzett pri-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék