Pesti Hírlap, 1906. október (28. évfolyam, 270-284. szám)
1906-10-01 / 270. szám
2 PESTI HÍRLAP, 1906. október 1., törolfőnök a közös ági" költségvetés tárgyában az osztrák miniszterelnökkel és a közös miniszterekkel folytatott. A pártközi helyzetre vonatkozólag ugyanis első rangú fontosságú az, hogy a delegációk elé semmi olyan előterjesztés ne kerüljön, ami ellentétben áltana az átmeneti időre kötött paktummal. Wekerle Sándor miniszterelnök hétfőre tanácskozásra hívja össze a kabinet tagjait s ez alkalommal referálni fog a bécsi kihallgatás és tanácskozás eredményéről. Az eddigiekből látni lehetett, hogy még előnyökkel való kecsegtetés árán sem lehet meg szmnlegesen sem eltérni a paktumtól. Itt képen a kormány csakis a megegyezésre támaszkodva, leginkább katonai kérdésekben semmiféle változtatást nem proponálhat. Ha a ludovika-intézetben honvédtüzérségi tanfolyamot állítanak föl, ez is csak a képen történhetik, hogy az elvállalt feladatok közé számítják azon a címen, hogy a honvédtisztek minél teljesebb kiképzése a nemzeti irányzat fejlesztéséhez tartozik. A bécsi jelentésekből kitűnik, hogy a közös hadügyminiszter és a haditengerészet parancsnoka nagyobb követelésekre akartak előterjesztéseket tenni. De kitűnik az is, hogy a követelésekkel a magyar miniszterelnök szembeszállóit és teljesítésüket a maga részéről nem vállalta el. A közös konferencián tehát törölni kellett a nagy követelések rubrikáját oly sűrűn, hogy az őszi delegáció költségvetése ne legyen feltűnően eltérő a tavaszi delegációétól. A nyilvánosságra jutott számokból ez idő szerint igen bajos kiokosodni. Ezeket akkor lehet megbírálni, amikor hitelesen közreadják. Mindenesetre idejekorán figyelmeztetjük a közös kormányt és a magyar kormányt is a legutóbbi delegáció azon határozott utasítására, hogy a közös költségvetést tartalmazó füzeteket jóval a delegáció összeülése előtt kell a delegátusokhoz juttatni, hogy azokat behatóan tanulmányozhassák. Az idei első delegáció alkalmával zavarokat okozott az, hogy a füzeteket csak a tanácskozás előtt egy nappal osztották ki. Ha most a delegátusok legalább egy héttel korábban meg nem kapják a javaslatokat, kétségtelen, hogy a delegacionális ülések elhalasztását követelik vagy bekövetkeznek egy legújabb fajta sztrájk: a delegátusok sztrájkja. Sí átT °'a kép TM 15 »‘»«tält, számos köz-5 AftSflA? A békéscsabai parasztpárt Achim András elboim 1200 avtlVarmnaP értekezletet tartott körülbelül 1200 választó részvételével. A választók egy Uk Sm 8 is elfelektettek’A h,így aZt 3 jelöltet választják Lepviselőnek, kit Achim András fog ajánlani. Belpolitikai hírek, újjászervezett szocialisták nagygyűlése. Zen túrói jelentik, hogy ott vasárnap délután a bács- és torontálmegyei újjászervező szociáldemokrata párt nagygyűlést tartott. A gyűlésen, amelyen M. Már most szent igaz ugyan, hogy még mindig többet ér a döglött tinó, mint a semmi tinó, mert amannak legalább a bőre ér valamit. De nem így a két székely. Amint meggyőződtek róla, hogy csakugyan döglött az a tinó, egyszerre fordított az eszén mind a két gányó. A döglött tinót no, azt nem támasztja fel többé de amerikói harsona sem, ámde az elveszett tinó még előkerülhet. Mindegyik atyafi tehát most már azon volt, hogy a társára disputálja rá a döglött kérődzőt. — Hogy is monda, kee, — kezdte Alsó Nagy Pál, — hogy ez a kee tinója? Jól monda, kee. Most már magam is úgy látom, hogy ez a kee tinaja és senki másé. — Én meg a’ valló vónék, szomszéd — bizonygott Felső Kis Péter, — hogy keedhez tartozik ez a barom. Soh’se volt ez az enyém. E’ biz a keedé volt. Egy darabig még bizonygattak, vitatkoztak, hogy kié is hát az a tinó? De mikor látták, hogy semmire sem mennek, együtt beballagának a községházára, Agyaras Mózses bíró uram színe elé. A döglött tinót három cigány cipelte utánok hevenyészett fatalpakon. Agyaras Mózses bíró uram hamarosan el is intézte volna a peres kérdést, hogy kié is hát az a tinó? Mert józan eszű székely vala ölelme. De ott volt épen Zselyky Imre, az esküdt, aki mindent a világon csakis hivatalos észszel méregetett. Mivelhogy más nem volt neki. Még a napfényt és a holdvilágot is csak hivatalos észszel nézte, vajon megfelel-e a kalendáriumbeli hivatalos adatoknak. A két gányó tehát Zselyky Imre esküdt úrnak adta elő a maga ügyét. Péter azt mondta: Pálé a tinó. Pál azt mondta: de bizony Péteré a tinó. — Különös ügy, nagyon különös. — Zselyky uram takargatta is az üstöket, de nagyon. — Mindenekelőtt ki fogok menni a helyszínére, megállapítani a trió halálának okát, — bökte ki hosszú gondolkozás után az esküdt. A hivatalos észtől mit is várhatunk mást, mint elsősorban helyszíni szemlét, szakértők meghallgatását és másféle hiábavalóságot. Agyaras Józses bíró uram csak mosolygott. — Mire való az, nemzetes uram? — kérdezte. — Lehetne ám enélkül is igazságot tenni a peresek között. — Kend, bíró úr, hallgasson. Kendehez nem ért, — válaszolta mérgesen az esküdt. Azzal már fogta is a süvegét, botját és ment. Vagy egy óra múlva tért vissza. Egy betű nem sok, de ennyivel sem lett okosabb. — Ha nem vétenék számmal, esküdt uram, — kezdte ismét a falu érdemes bírája, — megkérdezném, mitől is döglött hát meg az a tinó? — Tudja a kö. Én nem tudom. — Én bizony tudom. Szomjas volt a tinó és vizet ivott a Marosból. Arra jöhetett valami tutaj vagy farönk, az elütötte. Ettől döglött meg a tinó. Történt már ilyesmi máskor is. — No, ha tudta, mit kérdezi tőlem? De ne beszéljen annyit, kend, bíró, inkább pipázzék. Hadd végezzem dolgom a peresekkel. Bíró uramnak így is jó volt. Elővette pipáját, minden hozzátartozó készségét, rágyújtott és csak nézte az esküdtet. Aki hevesen kínlódott. Sehogy sem tudta megállapítani személyazonosságát. Péter azt mondjál azt mondta: Péteré. — Tudják mit, keetek? — végre az esküdt, — hozzák ide mit , akik ösmerték a keetek tanait. Majd megmondják, hogy kié volt, míg élt, ez Bíró uram ismét mosolygott és is állhatta meg szó nélkül. Az ő józan éss tisztában volt vele, hogy az esküdttel csúfot járat majd a hivatalos ész. — Nem megy ezzel semmire, eskü instálom, — szólt csendesen. — Tanitt nem segít. — Ugyan hallgasson. Még mondjam? Rendehez nem ért. Tudja mi az a corpus juris meg a tripartitu Bíró uram persze hogy nem ti hát hallgatott. Hanem azért mégis az igaza Mert a tanúk mindegyike eg vallott. — Mikor együtt volt a két trió, ítük sohasem megmondani, melyik ki hogy tudhassuk mi azt most, mikor egyik van itt és az is döglött? Az esküdt úr mérges lett, mint a gomba. Előbb szakértőt, állatorvost eu süsse ki az az igazságot. De szerencsés jutott, hogy mire a vármegyei állatorvo érkezik, talán egy hét múlva, talán sem, addig ez a trió háromszor is . Azért hát úgy akarta megoldani a kérd békéltette a perlekedőket. Nyúzzák le bőrét, az árán osztozkodjanak meg és Semmelweis emlékezete. Szoborleleplezés.) A tudományos világ a vasárnapot a nagynevű magyar orvos, Semmelweis Ignác emlékének szentelte, akinek szobrát, melynek felállításához az egész művelt világ orvosai hozzájárultak, vasárnap leplezték le impozáns ünnepély keretében. Az ünnep jelentőségét emelte, hogy azon megjelent gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter és hogy a távol idegenből a magyar tudós ünneplésére számos hírneves orvos jött el hozzánk, hogy úgy a tudomány, mint nemzetük nevében hódoljanak a tudomány vértanúja emlékének Az egyetemi ünnep. Az ünnepély első része a tudományegyetem központi épületének aulájában délelőtt fél tizenegy órakor kezdődött, amelyre zsúfolásig megtelt a hatalmas terem előkelő vendégekkel. A közönség soraiban helyet foglaltak gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter, Molnár Viktor és Tóth János államtitkárok, Tóth Lajos, Chyzer Kornél miniszteri tanácsosok, Gopcsa László min. oszt. tanácsos, Bárczy István polgármester, K. Jónás Ödön, a műegyetem rektora, Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora, Szabó Dénes kolozsvári egyetemi prorektor és Krigler dékán, Heinrich Gusztáv, a Tud. Akadémia főtitkára, Szily Kálmán, stb. A katonai orvosi kar részéről megjelentek: Kepes Gyula vezértörzsorvos, Hodoly Elek, Mirdács Pál, Ábrahám Béla, Szilágyi József főtörzsorvosok, Kovács Áron és Kosztka Emil honvédtörzsorvos. A külföldi tudósok közül ott voltak: Jena: dr Schultze B. tanár, v. b. t. t., Friedburg: Weckerling H. tanácsos, Boroszló: dr Ash R. London: dr Duka A. Bécs: dr Chrobak R. tanár, udv. tanácsos, dr Schauta Fr. tanár, udv. tanácsos, dr Neumann Gy. egyetemi m. t., dr Herzfeld K. egyetemi tanár, dr Halban József egyet. tanár, dr Mandl Lajos egyetem. tanár, Laczkó egyetem. tanár, dr Fischer igazgató, dr Schürer v. Waldheim, Semmelweis életrajzírója, Kopenhága: Fibiger J. tanár, Róma: dr Pestalozza E. tanár, Genua: dr Bossi L. tanár, Messina: di Guzzoni degli Ancerini A. tanár, Basel: v. Ilerff von Salis tanár. Testületileg voltak jelen az egyetem összes tanárai, élükön Ajtai K. Sándor rektorral és az egyetemi tanács tagjaival, akik díszmagyarba öltözötten foglaltak helyet az emelvényen. Képviseltették magukat a diszülésen: a közegészségügyi tanács, a vöröskereszt egylet, a budapesti kir. orvosegyesület, az orsz. közegészségügyi egyesület, az ő és fiókjai, a közkórházi orsz. társulat, összes kórházak és klinikák, a budapestesegyesületek és orvostársulatok, az őrs iskolák, stb. Semmelweis családjának tagjai köt tudós özvegye, a nővére, Semmelweis Péter özvegye fiával, Ráth Péter udvari fő, eTM.sok családjával, továbbá a tudósaik közül az egyik Lehotzky pozsonyi felesége, azonkívül a Szemerényi és Mül] . A diszülést Ajtai K. Sándor rektor nyitotta meg rövid beszédével, melyben jelentőségét méltatta, amikor nemcsak a hanem a megmentett és hálás polgárok rakják le a nagy magyar tudós emléke e tor beszédét a közönség zajos tapssal és fogadta. Utána Bársony János tanár már végig a közönség tetszésével kisértes; a külföld küldöttei emelkedtek fel szólás Schultze Bernit jénai nyug. tanár, v. b.dott beszédet, melyet a hallgató közönség és éljenzése szakitott félbe több ízben, r bah R. udvari tanácsos, bécsi professzori kés tapssal jutalmazott beszédet. Máj derf Fr. udvari tanácsos, bécsi tanár beszéljeszéde során megemlitette, hogy Bécs voj magyar tudós emlékének szobrot fog eset nem akaró éljenzésbe tört ki a közilet Fibiger J. kopenhágai tanár, majd dr.es római tanár mondott olasz nyelven . Utánuk Guzzoni degli Ancerini A. meréször mondott latin nyelven beszédet, ne tével v. Herff von Salis baseli tanár berátással és végül a külföldi vendégek ké Albert londoni tanár tette le hódolatánát emléke előtt. an Ezután dr Dirner Gusztáv tanár a) weis-emlékünnep végrehajtó-bizottsága 102 emelkedett fel és beszéde során elmeg bizottságot a világ minden részéről,piden országából elárasztották táviratidében hódolnak a nagy magyar tudósai . Most Györy Tibor emelkedett , hosszabb beszédben méltatta Semmel, a tudomány terén. Íze Nagyhatású beszédének nagy rpelmekágyi láz ismertetése, majd Semmit módjának részletezése foglalta el. Le.köszönheti — úgymond — nemcsak ", de az egész szenvedésre praedesztina,hogy megszabadította a gyermekágyi rémétől, mely elrabolta a feleséget a), anyát a gyermektől. Az ő idejében azonitis a visszhang nélkül hangzott el. Jnjában nem tudhatja, hogy ma már az e'o tanítása, az ő elvei szerint jár el úgymint a sebészet terén. Tanításának az a de emlékének mi vagyunk a letétemén ti meg Istenünk nemzetünket és adjon neo weishez hasonló hű és nagy fiakat, kis,e földnek és nőinek oly dicsőséget szerez. anyák megváltója, Semmelweis! A lélekemelő ünnepélyt Ajtai K.:-‘