Pesti Hírlap, 1907. január (29. évfolyam, 1-27. szám)

1907-01-17 / 15. szám

t­­t a földrengés Jamaika szigetén, Kingston város pusztulása. Tavaly április hónap nyitotta meg a borzal­mas földrengések sorát. Az 1907. év jobban sietett: már januárban katasztrófa pusztított a nyugati Indiákon. Jamaika szigetén pusztított elemi erővel a­ földrengés. Egy virágzó kikötőváros lett martaléka a megingott földnek és tűznek január 14-én. Hogy mekkora volt a pusztulás, arról még megközelítő képet sem nyújthatunk. Az érkező táv­iratok ellentmondók. A kábelek elszakadtak s a szigetországból csak alig ellenőrizhető hírek jutnak az amerikai kontinensen át hozzánk. A katasztrófáról eddig a következő táviratok számolnak be: St­ Thom­as, jan. 15. Január 14-én délután fél négy órakor heves földrengés volt. Kingston városa elpusztult. Sok ember életét vesztette. A földlökések egyre tartanak. Mindjárt az első földlökés után tűz ütött ki Kingstonban. A kábelállomás szintén elpusztult, a lakosság szabad ég alatt van. Az ínség nagy. Az iszonyú erejű lökéseket az összes nyugatindiai szi­geteken érezték. Azt hiszik, hogy a katasztrófának több ezer emberélet esett áldozatul. A kábel-össze­köttetés megszakadt s így részletesebb jelentések a katasztrófáról még nem érkeztek. A jelentésekben is sok az ellenmondás, így azt jelentik, hogy a halot­tak száma csak legfeljebb 200—500 lehet. A King­­stonba, valamint a Jamaikán át Panamába szolgálói kábel is megszakadt. Egy másik távirat szerint Kingston várost a földrengés az azt követő tűz teljesen elpusztította. A katonai kórház ég. Körülbelül negyven katona és számos előkelő polgári állású egyén meghalt. A ha­lottak közt van Sir James Fergusson volt angol követ is. A város nyugodt, de nincs elég rendőr, hogy a fegyelmet fentartsa. A szerencsétlenség első híre csak kedden délben érkezett meg Newyorkba. Newyork, jan. 15. Újabb jelentések szerint nem oly nagy a föld­rengés által okozott kár, mint azt előzőleg jelentet­ték. Csak egyes épületeket, köztük Kingston város legnagyobb szállodáját döntötte romokba a földren­gés, más épületek pedig megsérültek. Emberéletben majdnem száz veszett el és több száz ember megse­besült. Délelőtt még nem tudták eloltani a tüzet, azonban remélik, hogy délután elfojthatják azt. A­ sziget északi részén nem okozott kárt a földrengés. A Quan-Panamában, Kuba szigetén lévő amerikai hajórajt utasították, hogy tegyen részletes jelentést a földrengés nagyságáról a washingtoni kormány­ tengerészeti osztályának. Quan-Panamából az út Kubába 12 óra hosszáig tart. Az eddigi jelentése: 12 PESTI HIEL­AP 1907. január 17., csütörtök. — Az állatorvosi tiszti­ vizsgálóbizottság új tagja. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a régi tagokon kívül, az állatorvosi tiszti vizsgáló­­bizottságba kinevezte Breuer Albert székesfővárosi közvág­óhídi főállatorvost. Ezzel a kinevezéssel meg­kezdette a földmivelésügyi miniszter annak a kívá­nalomnak a teljesítését, hogy a praktikus vizsgála­tok bizottságának a tagjai működő állatorvosok le­gyenek. _______________________________________________ Színház és zene. * (A Víg özvegy jubileuma.) A Magyar szín­ház szerdán este ünnepelte a Vig özvegy ötvenedik előadását. (A bécsi Vig özvegy már a háromszázadik előadáson is túl van.) Zoltán Jenő, a színház igaz­gatója, fényes ünnepléssel várta Lehár Ferencet, a Vig özvegy népszerű szerzőjét, de Lehár beteg s orvosai Bécsben marasztalták, így aztán Lehár nélkül jubiláltak a Magyar színházban. Az ünnepi est így is igen zajos volt, a nézőtéren premiere han­gulat uralkodott. A darabbal együtt jubiláló szerep­lők közül csakis Turcsányi Olga maradt adós még négy előadással, melyekben Bárdi Gabi helyettesí­tette, az ő külön jubileuma tehát később lesz. Mert, hogy a darab nyárig le nem kerül a műsor­ról, az több mint valószínű. A darab mindenesetre marad, legfeljebb újabb és újabb „víg özvegy“-ek vendégszerepelnek benne, ha Turcsányi végképen kimerül. Egyelőre még minden szereplő friss erő­ben jubilált. Turcsányi Olga élénken és ötletesen játszotta a víg özvegy kacér szerepét, partnere, Báthonyi, bájosabb gróf volt, mint valaha. A zsú­folásig megtelt nézőtér mindkettőjüket szinte tün­tetőleg tapsolt. Óriási sikere volt ezúttal is a nő­ről szóló híres férfi septette­nek, a még híresebb keringőnek és a többi csodaszép zeneszámnak. Pa­pír Sándor, mint montenegrói követ remekelt, Bo­­ross, Kővári, B. Szabó, Mórei Erna, Örley Flóra, Tallián Anna, Szentgyörgyi s a többi szereplő mind emelkedett hangulatban játszott, abban a biztos tu­datban, hogy a nyárig új szerepet már nem kell tanulni. * (Műsorhírek.) A m. kir. operaházban hol­nap, csütörtökön, Poldini egyfellvonásos dalműve, A csavargó és a királyleány kerül előadásra. Ve­zénylő karmester Kerner István. A dalmű után Re­ges és Juan új hallétjét, Psychet, adják. Pénteken A hugenották előadása van kitűzve, mely dalmű először kerül színre ebben a szezonban. Valentinét Vasquezné, a királynét Sándor Erzsi, Raoult Lu­­nardi énekli. Sándor és Lunardi ez alkalommal elő­tt szőt lépnek fel a dalműben. A Vígszínházban csütörtökön­ a Zsábát ismét­lik. Hennequin és Duval kacagtató bohózatának felújítását nagy siker kisérte és a repriz óta mindig zsúfolt nézőtér előtt adják a Zsábát. A szereplők közt kiváltképen Hegedűs Gyula és Góth Sándor mulatságos játéka kelt állandó derültséget. Holnap­után, pénteken, a Tolvaj, Bernstein Henri párat­lan sikerű drámája kerül színre ötödször. A Népszínházban csütörtökön újra mérsékelt helyárak mellett ifjúsági előadás lesz. Színre kerül Szigligeti Szökött katonája, míg este Az erényes nagykövet című operette-et játszszák és pénteken a Náni címszerepében lép föl Blaha Lujza asszony. A Király színházban Miss Maud Allan még csak négy estén, csütörtök, péntek, szombat és va­sárnap lép fel, hétfőn már más irányú szerződésbeli kötelezettségének kell eleget tennie. * (Fráter Lóránd­ dalestélye.) Ritkán érdek­lődött még a főváros közönsége hangverseny iránt annyira, mint Fráter Loránd dalestélye iránt, s így csütörtökön valószínűleg Budapest egész előkelő­sége együtt lesz a Vigadó nagytermében. Az estély teljes műsora a következő: 1. Kern Aurel: Az árva. Kernes Béla: Mi hárman. Kálmán Imre: Őszszel születtem. Tarnay Alajos: Beteg vagyok édes­anyám. 2. Stefániai Imre zongoraművésztől Dol­­mányi Ernő: Rapszódia fiss-moll és Rapszódia c-dúr. 3. Székács Aladár: Reggel este. Szeptember végén. Szentmiklósi posta. 4. Buttykay Ákos: Nincs arra szó. Bejárhatsz bár ezer világot. Kern Aurél: Val­lomás. 5. Stefániai Imre zongoraművésztől Liszt Ferenc: Legenda e-dur. 6. Nemes Béla: Azt kérdez­tem egy virágtól. Dóczy József: Panaszkodik a ma­­cskám. Fráter Loránd: Ott, ahol a Maros vize messze földön kanyarog. 7. Fráter Loránd: Tele van a város akácfa virággal. Dóczy J­ózsef: Sötét erdő sűrűjé­ből. Szeretőt keresek. * (Gyermekszínház.) Csütörtökön ismét a Hófehérke és a hét törpe kerül színre, melynek leg­utóbbi előadását is telt ház nézte végig. A Hófehér­ke nagy sikere dacára az igazgatóság változatos­­mű­sorról gondoskodik s legközelebb már a Piroska és a farkas és a Tündér Ilona és Árgyirus királyfi tün­dérregéket is szinte hozza. Az előadás fél 5 órakor kezdődik. Jegy már délelőtt kapható. * (Polónyi Elemér) zongoraművész március hónapban rendezi bécsi hangversenyét, s ezt meg­előzőleg február 12-én adja önálló zongora­ estélyét a Royal-szálló termében. Polónyi legjelesebb mű­vészeink egyike és így érthető érdeklődéssel nézünk hangverseny elé, amelyre érdekes és változatos műsort állított össze. * (Hangverseny.) A budapesti katholikus kör január hó 18-án, pénteken este 18 órakor sze­gény gyermekek felsegélyezésére hangversenyt ren­dez, melyen Römer Carola operaénekesnő, Stefániai Imre zongoraművész, Bergmann Rezső gordonka és Haris Ervin hegedűművész fog közreműködni. * (Előadás Ibsenről.) Igen nagy érdeklődés mellett tartott előadást dr Sebestyén Károly a Ke­reskedő Ifjak Társulatában Ibsenről és nőalakjairól. A társulat díszterme zsúfolásig megtelt. Különösen nagy számban jelentek meg a feministák közül, akik az előadásnak Ibsennek a nő erkölcsi felszabadítása érdekében írt drámáiról szóló jellemzését zajosan megtapsolták. Sebestyén Károly nagy érdeklődés mellett ismertette a nagy norvég költő három híres nőalakját: Nórát, Hedda Sablest és Eliddát, a Ten­ger asszonyából. Végül Peer Gynt-ból mutatott be egyes részleteket. * (Bendiner vidéki hangverseny körútja.) Bendiner Nándor, az ismert magyar zongoramű­vész, ki jelenleg az ország nagyobb vidéki városai­ban hangversenykörutat tart, f. hó 12-én, szomba­ton, Nagykanizsán a kaszinó termében hangverse­nyezett és a zsúfolásig telt teremben zajos ünnepel­­tetésben volt része. Már a műsor első számában Bach-Busoni­c-dur Toccata és Fugájának előadását percekig tartó taps jutalmazta. Beethoven, Chopin, Liszt műveivel és egy saját szerzeményű scherzojá­­val azonban Bendtner valósággal magával ragadta hallgatóit. A hangversenyen közreműködött még Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő, aki sikerült felolvasást tartott és Bendtner Heddy, a zeneaka­démia kitűnő növendéke, aki Goldmarktól, Mishalo­­vichtól dalokat és fivérétől egy legújabb koncertke­­ringőt énekeit nagy sikerrel. A hangverseny tiszta jövedelmét a kanizsai kereskedelmi alkalmazottak önképző köre javára fordítják, kiknek nevében Hel­­tay József és Neufeld Ödön elnökök mondottak kö­szönetet a közreműködőknek. * (Színházi élet a vidéken.) Temesvárott két bemutató előadás volt gyors egymásutánban, szom­baton este a Bánk-bán került színre az ottani szín­padon először, míg vasárnap este a Helyre asszony­nak volt a bemutatója. A Bánk-bán címszerepében sok tapsban volt része Mihályinak, úgyszintén igen szép alakítás volt Maleczky Bianka Melindája. Getrud szerepét vendég, Vikol Erzsébet, adta hatá­rozott sikerrel, úgyszintén rászolgált a sok tetszés­nyilvánításra Szántó Gáspár, továbbá Vajda, Fa­­lussy és Kövessy. A Helyre asszony címszerepét Bár­dos Irma játszotta ügyesen, majd mindegyik ének­számát megújrázták. Pompás volt Bartos főbírója, kitűnő Falussy, úgyszintén kisebb szerepeiket jól játszották meg Peterdy, Leövey, Szomori, Farkas és Réthey. Békéscsabán most mutatkozott be Mezey tár­sulata. A közönség rokonszenvesen fogadta a társu­latot, melynek tagjai közül eddig Jakabffy Jolán, Zoltán Janka, Erdőssy Károly, Kecskemétiné, Mar­­gittay, Fenyvesi Olga váltak ki. Marosvásárhelyen Szoyer Ilonka vendégszere­peit legutóbb, eljátszván a Hoffmann meséi hármas női szerepét. Sikere természetesen óriási volt. Kívüle Kozma, Tibor Lóri, Balla Mariska, Ilalasy, Békéssy, Medgyaszay szolgáltak rá a közönség tetszésére. Nagyváradon, mint lapunknak írják, most volt premiereje a Papa leányának, a darab nem na­gyon tetszett és hogy mégis volt taps az est folya­mán, az Kornai Berta és Dobsa Margit játékának és énekének volt köszönhető. Pozsonyban szép sikerrel került szinre a na­pokban György Mór zeneszerző Udvari kaland című daljátéka. A darabot, mely 3 évvel ezelőtt a budai színkörben is tetszésre talált, jól fogadta a közön­ség. A zenekart a szerző személyesen vezényelte. Besztercebányán 10-én fejezte be két és fél havi színi idényét Mezei Kálmán derék színtársu­lata. A fővárosi színházak úgyszólván összes újdon­ságai színre kerültek, eléggé gondos előadásban. A társulatnak igen kiváló tagjai voltak és így érthető az érdeklődés, melyet a közönség körében keltett a társulat előadásaival. Kiválóbb tagok: Jakabfi Jo­lán, Ráthonyi Stefi szubrettek, Győri Matild, a jó drámai színésznő, Gulyásné komika. Különös ked­vence volt a közönségnek Zoltán Ilonka coloratur énekesnő, kinél szebb hangú énekesnő Besztercebá­nyán aligha volt. A férfiak közül kiváltak: Mezei, Gulyás, Erdőssi, Margittay, Ttelekán ritka szép te­norhangjával és Arnold baritonista. Óbecsén Polgár Béla társulata most mutatta be a Vig özvegyet, amely ott is igen tetszett. Hanna ’szerepében Jászai Mariska úgy toilettejével, mint behízelgő hangjával valósággal elragadta a közönsé­get. Dani­ét Szalma Sándor adta szép sikerrel, úgy­szintén kijutott a tetszésből Csorna Terusnak, Ben­cének, Tímárnak és Szamosinak. Székesfehérvárott a Víg özvegy most került színre, és , mint tudósítónk írja, fényes sikert aratott. Szalkay Lajos direktor a legnagyobb áldozatkészség­­gel a bécsi előadás mintájára állította ki a darabot A címszerepben Tárbory Frida valósággal elragadta a közönséget. Hasonló sikere volt Dénes Ellának Va­­lencienne szerepében. Gyárfás Ödön igen jó Dann­é, Szalkay Lajos kitűnő nagykövet volt. Az est sikeré-­­ben osztoztak még: Szántó János, Szigethy Andor, Vajda Dezső és Bátori Béla. Bíró Irén, a Kolozsvári nemzeti színház opera- énekesnője Temesvárott vendégszerepeit, a Bánk báni második előadásán a beteg Maleczky Bianka helyett Melindát énekelte, — mint lapunknak jelentik —­ igen nagy sikerrel. Aradon most volt a premiereje a Tökéletes fe­­leségnek. A darab tetszett, amiben része van a min­­taszerű előadásnak is. H. Novák Irén és Szendregi Mihály haladtak a szereplők élén, úgyszintén sok tapsot kapott Szathmáry, Kesztler, Beregi, Benkő Gizi, Zalai Margit és Benkőné. * (Párizsi színházak.) A Sarah Bernhardt színházának legközelebbi újdonsága Miguel Zamo­­coisnak „A bohócok“ című verses meséje lesz, amely­nek főszerepét természetesen maga Sarah Bernhardt fogja játszani. — A Vaudeville-színházban legköze­lebb Judith Gautiernek, az ismert írónőnek: „A sze­relem hercegnői“ című japán tárgyú darabját mutat­ják be. A darab négy felvonásos és hét képből áll, kísérőzenét Edmond Laurens írt hozzá. — A Bouf­­fes-Parisiens ismét átalakul operette-színházzá és ez­zel Párizsnak végre megint lesz operette-szinháza. Az első darab, amely szinre kerül, a Bohémszerelem. Hirchmann operetteje lesz. — Az írónők is szób­a jutnak lassan kint Párizsban. A Théatre des Arts legközelebbi újdonsága Marguerite Roland-nak „Ma­dame Gosse“ című négy felvonásos vígjátéka lesz.­­ Az Antoine-színházban „A második emeleti hölgy/* Mycho és Hyspa bohózata, nagy sikert aratott.

Next